Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-16 / 113. szám
Ő MONDTA Látószög Érdemes emberrel fontos témákról beszélgetett a Magyar Fórum (9119.) vezető szerkesztője. Palkovics István, az MDF képviselője, egyben a Munkástanácsok Országos Szövetségének az elnöke is. Ez utóbbi minőségében válaszolt a lap kérdéseire. Ezeknek a kérdéseknek a sorában az egyik az volt. amiről hosszú hónapok óta írjuk a magunkét, s amit P. 1. ion fogalmazott meg: „... aggasztónak tartom, hogy a szakszervezeti munka és a munka világa fontos összetevőit a mai magyar Parlament nem ismeri. Ez a kérdéskör nincs is a látószögében.” Nem az önigazolás íratja le velünk, hogy amit a képviselő meg elnök úr mondott, azt állítottukjuh mi is. Igaz, nem éppen dicsértek néhányon bennünket, amikor például szóvá tettük: kereken nyolcvan jogász ül az Országgyűlés padsoraiban, olyanok viszont, akik „a munka világa” küldöttei lennének, mutatóba akadnak .. . Ami nem statisztikai kérdés: tartalmi. Mélyen egyetértünk tehát a képviselő elnök úrral. Lehetséges lenne megismerni „a munka világa fontos összetevőit”, ehhez azonban az szükségeltetne, hogy némi érdeklődést mutassanak az ország házában ülők az ilyen kérdések iránt is, hiszen néhány millió emberről van szó. Persze ha a kérdéskör magából a látószögből is hiányzik, akkor reménytelen az érdeklődést feltételezni. Csakhogy ismereteink szerint az ember képes a látószögét megváltoztatni. Viszonylag köny- nyen. A fejét kell csupán elfordítania, s máris új látószöge lesz ... KLIENS rintos számlákkal be kell majd szaladgálni a hivatalba. A két meghozott határozat után kezdődött a családsegítő átszervezése. Meg kell jegyezni, hogy Takács Imre, az intézmény igazgatója mit sem tudott o dologról, lapunkból értesült, hogy terítéken lesz az általa vezetett, a megye legjobb intézményeként elkönyvelt, szociálpolitikai problémákkal foglalkozó egység. Ott volt a képviselők ülésén, s ott vált számára világossá, hogy gyakorlatilag megfojtják, le radírozzák. De kezdjük az elején. Az hangzott el, a lakosságot az átszervezés nem érinti. A CsSK csak pénzügyileg kerül a hivatalhoz. Indokolták ezt azzal, hogy ne lehessen a rafináltaknak két helyről segélyt felvenni. Mondták, önállóságot megszüntetik, és a feladataikat a polgármesteri hivatal keretein belül, bár az ó szakmai irányításukkal végzik majd. Takács Imre nyugodt ember. Próbált észérveket felhozni. Hiába. Elmondta — bár állandóan félbeszakították —, hogy a számlájuk megszűnése nehezíteni fogja működésüket, és az érdemi munkától sok energiát elvesz. Hangsúlyozta, sok helyről kapnak segítséget és pályázati pénzeket is, e elképzelhetetlennek tartja az ilyen formában való működést. Kérte, ismerjék meg előbb munkáAz egészségünk ne legyen pártérdekek függvénye v Az elmúlt években a társadalombiztosítási rendszerben S is súlyos gondok, feszültségek halmozódtak fel. Abban S egységes az érintettek és a szakértők véleménye, hogy a § társadalombiztosítás egészére kiterjedő reformra v>n ^ szükség, inéit a magas járulékok ellenére súlyosak a fi- ^ nanszítozási gondok. A fontosabb ellátási területek szín- vonala elégtelen, a társadalombiztosításnak nincs valódi S tulajdonosa. Az új rendszer régi módon kérdez Most jó vagy rossz a munkásmozgalmi múlt? Ha Szabad György, az Országgyűlés 67 éves elnöke holnap úgy dönt. hogy nyugdíjba akar menni, akkor nyugdíjának megállapításához többek között a következő kérdésekre kellene válaszolnia: rendelkezik-e kivételes nyugellátásra jogot adó állami kitüntetéssel? (Az igazolást kérjük csatolni.) Részt vett-e a fegyveres harcokban a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége által igazoltan? Részt vett-e a munkásmozgalomban 1945. január I. napját megelőzően, ha igen, mely időponttól, és azóta folyamatosan párttag vagy szakszervezeti tag-e? Az elkészült társadalom- biztosítási reformkoncepciót a Pest Megyei Társadalombiztosítási Tanács is megvitatta. Megállapították, hogy az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság koncepciója az első olyan, mindenki számára hozzáférhető tervezet, amely megszabja a reform főbb irányait, javaslatot tesz az önkormányzatok létrehozására, a feladatokra. az egyes biztosítási ágak működési és gazdálkodási feltételeire. Mindezeket a kérdéseket sajnos azonban olyan általánosságokban tárgyalja, amelyekre csak általános észrevételeket lehet tenni. Szerintük a reformelképzelések érdemi vitájához olyan program- javaslatra lenne szükség, amely statisztikai adatokkal is alátámasztva elemzi a jelenlegi biztosítási rendszer problémáit. S mindazokat a várható következményeket, amelyek a reform bevezetése nélkül előfordulhatnának. Elvárnák, hogy különböző modelleket mutasson be az egyes biztosítási ágak lehetséges működéséről. A Pest megyei TT jónak tartaná, ha a reform kitérne arra is, hogy az önmagukat biztosítani nem tudó, vagy a reform miatt beszorult rétegek Kátrányos helyzetének enyhítéséhez milyen biztosításon kívüli eszközök lehetségesek, illetve garantálhatok. Az elkészült tervezet főbb elveivel a Pest Megyei Társadalombiztosítási Tanács is egyetért. A tanácskozáson elhangzott, hogy a betegbiztosítás legkritikusabb pontja az egészségügy finanszírozása. A tarifarendszeren alapuló teljesítmény finanszírozás azt jelenti, hogy az orvos — egészségügyi intézmény — minden gyógykezelési esetről tételes betétszámlát állít ki, és ezt téríti meg az egészségügynek a társadalombiztosítás. A módszer vitathatatlan előnyei ellenére a PTT szerint kétséges, hogy bevezetésének megvannak-e, illetőleg néhány év alatt meg- teremthetők-e a feltételei. A PTT szakemberei úgy vélik, hogy a társadalom- biztosítási reform elfogadása széles körű egyetértésen kell hogy alapuljon, s nem lenne kívánatos, ha pártérdekeknek, vagy a döntésre nagyobb befolyással rendelkező, kedvezőbb helyzetű csoportok érdekeinek rendelődne alá. Igv kezdődik a háború, a játékháború Hernádi Gyula magyar író 1968-ban íródott Az erőd című regényében. S valahogy így folytatódik majd a Mátrában is néhány hét múlva, ha lesz elég jelentkező. Minden bizonnyal lesz, hiszen a beugró csak tízezer forint, s a győztes ennek éppen ötszörösét viheti haza. Persze csak akkor, ha az embervadászat során mindenkit lelőtt, vagy mindenkinek túljárt az eszén, mint Schwarzenegger vagy Stallone a filmekben. Arról nincs tudomásunk, hogy Szabad György nyugdíjba készülne, s azt sem tudjuk, hogy a jövőre 60. életévébe lépő Antall József miként töltené ki a párttagságára vonatkozó — egyébként szerintünk alkotmányellenes — kérdést. Azt viszont sejtjük, hogy akik manapság állnak eme Persze a háború, az öldöklés nem igazi, csak játék. A tekintélyes fegyverben csak gázpatron és festékgolyók vannak. A játék azonban így is alkalmas az agresszivitás levezetésére. A külföldi tapasztalatok szerint éppen ezért menedzserek és hivatásos rendőrök, katonák játsszák a legszívesebben. Nem más ez, mint túlélési gyakorlatnak számító stratégiai harc — így a játékot szervező kft. igazgatója. „Mi katonai alakulat vagyunk ugyan, de óriási a különbség köztünk és a világ minden más katonai alakulata között. Mi önkéntesen jöttünk ide, negyven- nyolc órás háborút viselünk, és ez a háború számunkra tiszta szórakozás, mondhatnám, izgalmas kaland. Ebbe a kalandba minden olyan szórakoztató elemet beépítettünk, amely nem gátolja az akció eredményességét. Az egyenruha viszi bele a nacionalista, a költői faktort.” — így Hernádi Az erődben. De hagyjuk az Irodalmat, s folytassuk a valósággal. „Intenzív akciókkal a háborúnak szinte minden jellegzetes mozzanata, tényezője megteremthető ennyi idő alatt..Ezt még mindig Hernádi Gyula Az erőd című könyvének egyik szereplője mondja, bár tulajdonképpen szóról szóra ezt mondták a játékháború szervezői is. Igaz, nem csak ezt. Hanem például azt is leszögezték, hogy nem fasiszták, nem háborúpártiak, ellenkezőleg, éppen azt gondolják, hogy ez a játék kiválóan alkalmas a mostanában olyannyira felgyülemlett feszültség levezetésére. Amivel egyet lehet érteni. Bár az is igaz, hogy a nagy, az öldöklő háborúk is levezetnek feszültségeket, s hagytak kiélni mindenféle ösztönöket. Igaz, itt sokkal kisebb az ár: egy 2 óra 15 perces háború csak tízezer forintba kerül. „A Társaság alapfeltételét, tudják, hogy nem vehető fel, aki ellen bűnvádi eljárás van folyamatban." Ezt már megint a Hernádi-könyvből olvastuk ki, de lényegében ugyanilyen szifogas kérdések előtt, azok igencsak gondban lehetnek, a bevalljam vagy letagadjam előnyeit és hátrányait latolgatva. Ki tudja? Ma még csak megvonják a volt párttagok kedvezményeit, holnap már büntetést kell fizetni az állami kitüntetésért. A legnagyobb fejtörést gorú a játékháborút szervező Ventura cég is, mert például büntetett előéletű a kiírás szerint nem vehet részt a játékban, már per- szq, ha bevallja magáról korábbi botlását. A játékháború szinte teljesen veszélytelen. Egyrészt, mert ezek a fegyverek, ha a szabályokat betartva használják őket, nem okoznak sérülést. Másrészt, ha valaki a játék során véletlenül mégis meghal, utódai 3 millió forintot kapnak a biztosítótól. Maradandó rokkantság esetén 6 millió a taksa, ezt viszont a sérült maga költ- heti el. Hát tulajdonképpen eny- nyi lenne a híre a legfrissebb magyar vállalkozási újdonságnak, amelyről idézeteink szerzőjét, Hernádi Gyulát is megkérdeztük, hiszen elképzelhető, hogy — bár szándéka ellenére — Az erőd című regényével ő adta az ötletet ehhez a játékháborúhoz. A neves író nem lát a dologban semmi szörnyűséget, éppen úgy tudomásul kell venni, mind mondjuk azt, hogy vannak kuplerájok. Az ötlet egyébként nagy valószínűséggel valóban tőle származik. Az erődöt ugyanis Jancsó Miklóssal, és az amerikaiakkal együtt szerették volna megfilmesíteni. Annak idején sokan olvasták a forgató- könyvet, s bizonyára akadt közöttük olyan, aki megne- szelte benne az üzletet. így került vissza Amerikából a háborús játék, amelyért — két évtized múltán — Hernádi természetesen nem kér, és nem kap honoráriumot. Nem is nagyon bánja. Tele van a feje hasonló ötletekkel. A közeljövőben a Budapest—Ciprus légi járaton mutatják be a Malév közreműködésével egy darabját. Arról szól, hogy né- hányan eltérítenek egy repülőgépet .. • Szóval lesz háború. Persze csak kicsi és játékból. Különben is a kis háborúkban nincsenek háborús bűnösök. Az ENSZ mindig közbelép, és külön hálásak nekünk, ha hajlandóak vagyunk abbahagyni. Ez utóbbi mondatnak persze semmi köze a magyar háborús játékhoz. Hernádi Gyula könyvében olvastam. És nagyon megtetszett. (csulák) azonban azoknak okozza a Társadalombiztosítási Igazgatóság igénybejelentő lapja, akiktől most meg akarják vonni nyugdíjuk jogtalan részét. Aki mondjuk, azért kap mindmáig kivételes nyugdíjat, mert valamilyen erre jogosító kitüntetése van (igazolás csatolva), attól ezt a nyugdíjat június 30-tól megvonják. Ha július 1-jétől továbbra is akar nyugdíjat kapni, akkor viszont válaszolnia kell arra a kérdésre, hogy rendelkezik-e kivételes nyugdíjellátásra jogot adó állami kitüntetéssel (az igazolást kérjük csatolni). Persze megteheti a delikvens, hogy nem tölti ki ezeket a rubrikákat, mint mondjuk, a személyi számét sem. Amire föl is hívják a figyelmét udvarias hangú levélben. Mellékesen megjegyzik még, hogy jobban jár, ha mégis beírja, mert így gyorsabban megállapítják a nyugdiját. Így lehet ez a kitüntetéssel is. Ha üresen hagyja, megteheti, hiszen már nem oszt, nem szoroz a nyugdíjban. Viszont jobban jár, ha beírja, mert máskülönben a nyugdíjfolyósító nem lehet biztos abban, hogy eddig minek alapján számolták ki a delikvens nyugdíját? Gondolná az ember, hogy a nyugdíjfolyósító előveszi a régi űrlapokat, nem ezt a szétküldött üreset, hanem ugyanazt, amit egyszer már, annak idején kitöltött. Abban megnézik, hogy volt-e kitüntetése, volt-e ellenálló, mit csinált a rendszerváltás előtt (mármint a 45 előtti időkben), és levonják, amit le kell. De nem. Küldik boldog, boldogtalannak, olyannak is, aki ugyan függetlenített MSZMP-titkár volt, onnan ment nyugdíjba, semmilyen kitüntetése, rokona, ismerőse nem volt. Nyugdíjának alapját kizárólag párttitkári fizetése alapján számolták. És ennek alapján számolják most is, mert a munkabér eredetét nem vizsgálja, nem bolygatja az 1991. évi 12-es törvény. És valószínűleg a nyugdíjas párttitkár ugyanannyi nyugdíjat kap ezentúl is, mint eddig, csak ahhoz, hogy ismét hozzájusson a neki járó pénzhez, gyorsan kell kitöltenie az ominózus űrlapot. Tőle egyébként nincs mit levonni. Ha csak azt a néhány évet nem, ameny- nyivel előbb, korengedménnyel nyugdíjba vonult, (Vagy küldték?) Ha szerencséje van, közben betöltötte a törvényes korhatárt, akkor nincs vele gond. Ha nem, akkor baj van. A_ Társadalombiztosítási Főigazgatóság arra nézve nem kapott utasítást, hogy a „lyukas évekkel” mi a teendő. Nyugdíj nélkül kell-e átvészelni vagy csökkentett mértékben lehet élvezni, netán utólag vonják le? De reménykedhetnek az illetékesek, hogy június 30-ig minden tisztázódik. Az is, hogy mennyi lesz a nyugdíjuk, az is, hogy a régi és új űrlapok összehasonlítása révén mennyire módosul a Partizánszövetség létszáma. És remélhetik azt is, hogy az új rendszer nagyjainak már ésszerűbb űrlapot küld ki a nyugdíj- intézet. j. a. f<#riap 3 jukat, olvassák el beszámolóját, amit már jó ideje elkészített. Legalább tízszer kijelentette: tavaly szeptembertől nem segélyeznek, tehát szó sem lehet párhuzamos segélyezésről. A képviselők és a polgármester pedig fújta a magáét. Meg kell szüntetni önállóságukat a segélyek és az egyszerűsítés miatt. Két képviselő kiállt a CsSK mellett. Pásztor György és Csaba László volt az, aki átgondolásra, megfontolásra intett. Amikor Takács Imre a hamarosan megjelenő kerettörvényre hivatkozott, és kérte, halasszák el a döntést, rá sem hederítettek. Amikor arról beszélt, hogy a lakosságnak az intézmény 11 millió forintot takarított meg, azt a választ kapta, akkor éljen meg belőle. A pénzügyi csoport vezetője átmeneti megoldást javasolt, és feltette a kérdést: mennyi ellátmányt adhat ki havonta vagy hetente, arra a következő felelet érkezett Rapavi Józseftől: Semmit. Kapja a fizetését, dolgozzon azért! Végül a képviselő-testület megszavazta, hogy a családsegítőt a hivatal részeként működteti, pénzügyi önállóságát megvonja — a szakmai önállóság meghagyása mellett. Eddig vettünk részt a demokratikusnak legjobb indulattal sem nevezhető ülésen. Várjuk a sikert Késő éjszaka értesített telefonon Takács Imre, a CsSK vezetője, aki egyébként a Családsegítők Országos Kamarájának is elnöke (tehát elismert ember a maga területén), hogy távozásunk után újabb határozatot hoztak (tehát egy napon kettőt velük kapcsolatban), és abban az áll, hogy Takács úr munkáltatói jogait is megvonják, és az intézmény egyszerű irodaként működhet tovább. Meghatározzák tehát Kerepestarcsán a jövőben a lakatosok, villany- szerelők, pékek és a különféle szakmák kiváló értői, kit vehet fel, kis alkalmazhat egy szociológus. Ök már csak tudják, melyik pszichológus a jó, és bizonyára értik azt is, amit Takács Imre sokszor elmondott: nekünk mentálhigiénés krízisekkel is kell foglalkoznunk. Egy tollvonással, 13 igen szavazattal évek munkáját húzták át, kérdőjelezték meg úgy, hogy négyen jártak csak az intézményben, és azon kívül, hogy 4 millió a költségvetése, alig tudtak róla valamit. Lesz tehát lassan egy királyság Kerepestarcsán a „Hivatalban". Minden és mindenki oda fog tartozni. Várjuk a példátlan centralizáció utáni sikert, és az ésszerűség szülte óriási eredményeket. —árvái— II. £. EMBERVADÁSZAT A MÁTRÁBAN Játsszunk háborút! „Helikopterzúgás hallatszik, majd megjelenik a gép is, az erőd és az erdő közötti tisztás fölé repül, megáll, szinte hangtalanul lebeg. Kinyílik az ajtaja, a pilóta kék színű zászlót dob ki rajta. A zászló leesik a fűre.”
