Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-16 / 113. szám

Feleségnek jött, polgármester lett Önkormányzatok fóruma A NAGY HUZAVONA OSZTRÁK SZEMMEL A főváros támogatást ígért. EB Amikor a Duna Menti Országok Munkaközössé­gének Mécs—Budapest világkiállítási munkacso­portja úgy döntött, hogy május közepén Pest me­gyében rendezi második találkozóját, senki nem sejtette még. milyen szomorú aktualitása lesz e ta­lálkozónak. Mint utóbb ugyanis kiderült, az Expo megrcndezhetősége vált kérdésessé a főváros el­zárkózása miatt. így az eredeti tervekkel ellentétben a bizottság nem a soron következő tenni- . valókról tárgyalt, hanem az új helyzettel kapcsolatos álláspontját szövegezte meg Szentendrei memorandum címmel. Az abban foglal­tak közül talán a leglénye­gesebb, hogy a munkacso­port aggodalommal figye­li: egyes politikai erők mindkét országban a köz­véleménnyel, a szakembe­rek ajánlásaival szembe­helyezkedve rövid távú po­litikai érdekeiket a hosszú távú nemzetközi gazdasági fejlődési lehetőségek fölé helyezik. A szentendrei találkozón részt vett dr. Baráth Etele világkiállítási kormánybiz­tos, Walter Stöckl, a világ- kiállítási szakbizottság el­nöke, a bécsi városháza tagja, Kasza Péter társel­nök, Pest megye külügyi tanácsnoka, Richard Ciefing, Burgenland tarto­mány küldötte, valamint Cyőr-Sopron, Komáro m­Esztergom, Fejér, Tolna és Az. önkormányzati kép­viselőik közt elsőként, má­jus 8-án tartott beszámolót „Közéleti beszélgetés” cím­mel Farkas Gyula képvise­lő-testületi tag Budakeszin a művelődési házban. A helyi kettes körzet küldőt- Ife a helyhatósági. várásatá­sokig a község tanácselnö­ke volt. Népszerűségét je­lezte, hogy a választások idején igén nagyszámú szavazattal került az ön- kormányzati testületbe. Hogy megbízását komolyan veszi, és nem lett választói­hoz hűtlen, bizonyítja a fent említett találkozó, ahol a lakosság szép számmal képviseltette magát. A képviselő és a válasz­tók igen közvetlen hangon ecsetelték a körzet problé­máit. Legtöbb szó a csator­názásról, a tervbe vett re­formátus templom építésé­nek helyszínéről, a költség­vetésről, a Teleport-beru- házásról, az iskolarendszer átszervezéséről, a telefon­helyzetről és a közbizton­ságról esett. A képviselő elmondta, hogy ez idáig az újonnan választott küldöttek és bi­zottságok elsősorban in­formálódtak a falu helyze­téről. Ezzel magyarázható, hogy a döntéshozatal mos­tanáig az átlagosnál lassabb Baranya megye képviselői. Stöckl úr elmondta, hogy Budapest döntése mélyen megdöbbentette, hiszen az elmúlt héten fogadta a ma­gyar főváros küldöttségét, a fővárosi önkormányzat öt pártjának és bizottságai­nak tagjait. Búcsúzáskor mindannyian — még a vi­lágkiállítási ad hoc-bizott- ság részéről is — határo­zottan arról biztosították őt, hogy a főváros döntése po­zitív lesz. Sőt néhányon még meg is sértődtek, amiért a bécsi sajtó egyál­talán felvetette az eshető­séget, hogy Budapest netán nemlegesen szavazhat. Eh­hez képest igen meglepő volt számára, amikor pár napon belül értesült az eredményről. Igaz ugyan, hogy nagy horderejű kérdéseknél min­dig lehet ellenzőkre szá­mítani, ez a döntés mégis annak ellenére született, hogy mint be.bizonyosodott, az ország népe akarja ezt a rendezvényt. Erről győz meg minket egy — épp a ütemben halad. Az appará­tus munkájában némi el­bürokratizálódás figyelhe­tő meg; a rendkívül sok írásos, anyag készítése nagy­mértékben leköti a hivatal dolgozóit. Ugyancsak az apparátus gyengeségét jelzi, hogy a fölújítási keretből 14 millió forint pénzmaradvány kép­ződött. Ez bár első hallásra örvendetes dolog, válójá­ban nagyon nagy hiba, hi­szen a pénzt bizony el kel­lett volna tavaly költeni. Ennyiből idén már fele­annyi renoválásra sem te­lik, mint az előző eszten­dőben. Ugyanakkor jó hír, hogy az önkormányzat eb­ben az ériben nem kíván helyi adókat kivetni, hiszen a lakosságot éppen eléggé sújtják a folyamatos ár­emelések. A megbeszélésen egyéb­ként részt vett Matkó Ist­ván is, aki ugyancsak a bu­dakeszi képviselő-testület tagja. A témával kapcsola­tosan elmondta: megítélése szerint a helyi adó, akár­csak a személyi jövedelem- adó, nem az önkormányza­té. A lakosság tulajdona, csupán megbízzák az ön- kormányzatot, hogy szak­értelme és tudása alkalma­zásával kezelje ezeket a pénzösszegeket. Az oldalt írta: Szegő Krisztina főváros állal kezdeménye­zett — közvélemény-kuta­tás, amely szerint az ál­lampolgárok 80 százaléka, valamint a budapesti ke­rületek is az Expo meg­rendezését szorgalmazzák. A bécsi helyzetről Stöckl úr elmondotta, hogy a két legnagyobb osztrák párt ugyancsak a világkiállítás mellett foglal állást. A kisebbségben lévő, nagy hangú és erősen jobboldali színezetű FPÖ azonban el­lenzi, és volt ereje kikény­szeríteni a kedden és szer­dán megrendezett népsza­vazást, amelynek eredmé­nyére a budapesti „nem” igen kedvezőtlen hatással lehet. Bécs véleményét elő­reláthatóan e hét végén is­merhetjük majd meg. Mindazok azonban, akik nemet mondanak, tisztá­ban kell hogy legyenek az esetleges elmaradás erköl­csi kárával, a két országot érő presztízsveszteséggel. Azok, akik idestova már három éve foglalkoznak a szervezéssel, el sem tudják képzelni, hogy ma már ko­moly kárpótlások nélkül vissza lehetne táncolni, még akkor sem, ha. az ellenzők szerepe mindig hálásabb. A résztvevők ezek után meghallgatták. Baráth Ete­le kiegészítését, aki többek között Jászi Oszkárra hi­vatkozott. Ö egész életét a Duna menti régiók össze­fogásának szentelte. A vi­lágkiállítás megrendezésé­vel kapcsolatos nemzetkö­zi összefogás méltó folyta­tása lehetne ezeknek az eszméknek. Csizmadia László professzor, a Ke­reskedelmi és Vendéglátó­A közelmúltban egyen­ként bemutattuk az új me­gyei önkormányzati hivatal irodáit, most azonban a már működő öt másik mel­lett egy újabb körvonala­zódik. Április 1. óta — egyelőre két munkatárssal — jóvá­hagyásra vár az új egység, amelynek neve Pest Me­gye önkormányzatának konzultációs irodája lesz, szervezeti- és működési szabályzatuk tervezetét be­nyújtották már a főjegyző­nek. Eszerint ők a korábbi Pest Megyei Tanács Okta­tási és Továbbképzési Inté­zet jogutódjaként működ­nének, így annak feladatai közül jó néhányat átvállal­nak. Természetesen más módszerekkel, más elméleti alapokon tevékenykedné­nek, mint az előd. Az ak­kori körülményeknek meg­felelően ugyanis a tanácsi továbbképző intézet „felül­ről” határozta meg, hogy az apparátusok dolgozói közül ki mikor miért és hová menjen továbbkép­zésre, és ott mit tanuljon. ipari Főiskola igazgatóhe­lyettese pedig a sevillai magyar részvételről tájé­koztatta az egybegyűlte­ket. Az előadásokat követte a fent említett Szentendrei memorandum megfogal­mazása. A részvevők meg­kérték dr. Inczédy Jánost, hogy a szöveget vigye ma­gával a 15-én, szerdán kez­dődött, vezetők részére szer­vezett konferenciára Belg- rádba. és ismertesse az ott megjelent tartományi veze­tőkkel. Amint tegnapi szá: műnk ban írtunk róla, Ba­ráth Etele ugyanerről a té­máról kedden sajtótájékoz­tatót tai'tott, amelyen fel­kérték Kasza Pétert, hogy Pest megye nevében olvas­sa fel a frissen megfogal­mazott memorandumot. Ez egyébként a szakbizottság április 12-én Ausztriában elfogadott megállapodásá­val összhangban áll, illet­ve a Magyarországi Megyei Önkormányzatok Szövetsé­gének támogatását is élve­zi. Jó fél esztendeje műkö­dik az önkormányzati Szakértő Iroda, amelyet az Európai Magyarországért Alapítvány hozott létre, és amely most két kiadvány­nyal hívta fel magára a fi­gyelmet. Egyik az Ön-Kor-Kép cL mű havilap, amely a tes­tületek közös érdekeinek Habár az önkormányza­tok ma már teljesen egyen­rangúak egymással és a megyével, azért az új hely­zetben teljesen magukra hagyni őket gondjaikkal nem' lenne célravezető. A felvetődő problémákat ma sem lehet egymástól elszi­getelten megoldani, ugyan­akkor elengedhetetlenül szükséges, hogy a megyé­ben egységes legyen á köz-, igazgatás arculata. Ehhez kíván az új iroda segítsé­get nyújtani. Konzultáció­kat szerveznének a polgár- mestereknek, a jegyzőknek szakmai Ismereteik növelé­sére. önképzésük feltételei­nek megteremtése érdeké­ben, segítenék a dolgozók — a jogszabály által elő­írt — szakvizsgákra való felkészülését. Fórumot biz­tosítanának ahhoz, hogy a közigazgatási precedensek ne elszigetelten oldódjanak meg. Ennek érdekében megkísérelnék összehangol­ni az azonos területen te­vékenykedő igazgatási szakemberek munkáját. A konzultációs iroda négytagú lenne; egy iroda­igazgató, egy gazdasági íő­Bodrogi Györgyné tanács­nok asszony, a nemzetiségi és társadalompolitikai bi­zottság elnöke szabad idejé­ben Nagykáta polgármeste­re, szakmája szerint közép­iskolai tanár. Beszélgeté­sünk idején éppen „hűtle­nül elhagyott”, érettségiző osztályáért aggódik. Meg­választása után ugyanis meg kellett tőlük válnia, ám a kapcsolatot most is tart­ja velük. Kérdésünkre vá­laszolva elmondta, ő tulaj­donképpen dunántúli szü­letésű, Nagykátára férjhez jött, férjével mindketten matematika—fizika szakos tanárként működtek a he­lyi Damjanich János Gim­náziumban. — Két-három éve, hogy aktívan politizálok, elein­te a környezetvédelmi problémák foglalkoztattak, így részt vettem á Dunakor munkájában. Innen jutot­tam a szamizdat irodal­makhoz, és 1989-ben, ami­kor az ellenzéki mozgal­mak szétváltak, az SZDSZ- hez csatlakoztam: a nagy- kátai tagozat alapítója és ügyvivője lettem. Indultain a képviselő-választ ásón, majd a helyi választásokon is, ahol az SZDSZ listaveze­tőjeként polgármester let­tem. később a megyei köz­gyűlés tagjává is megvá­lasztottak. Leginkább a nemzetiségi és társadalom­megjelenítéséhez, képvise­letéhez és a felmerülő prob­lémák elemzéséhez nyújt fórumot az önkormányza­toknak és érdekszövetsé­geiknek. A másik az Önkor­mányzati ABC című kézi­könyv, amely a hivatalok munkáját segíti, közli a leglényegesebb jogszabályo­kat és azok értelmezését. munkatárs, egy szervező főm'unkatárs és egy titkár látná el a rájuk bízott fel­adatokat. Ottjártunkkor tapasztal­tuk, hogy az igazgató és a gazdasági főmunkatárs már dolgozik, szervezik az alakuló . iroda működési feltételeit, sőt: bizonyos fokú gyakorlati munkát is végeznek már, hiszen tan­folyamokat indítanak. Az iroda igazgatója dr. Fekete Zoltán, aki koráb­ban Nagytarcsán jegyző, azelőtt pedig Budaörsön vb-titkár volt. Mint el­mondta, 32 esztendeje dol­gozik a közigazgatásban, 54 éves, jogot végzett. Jelen­legi munkaköre sem idegen számára, hiszen jó ideig a Szolnok Megyei Tanács Oktatási és Továbbképzési Intézetének igazgatójaként működött. A gazdasági főmunkatárs Sándor Irén, aki 1969 óta dolgozik a közigazgatás­ban, olvasóink talán jól emlékeznek még rá, hiszen mostanáig egy, a Pest Me­gyei Tanács által létrehí­vott tisztséget töltött be, a kenysege vonzott, nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy elnökké választottak. — Mivel foglalkozik a bi­zottság? — Megyei, regionális nemzetiségi szövetségek, szervezeteik együttműködési lehetőségeit vizsgáljuk, és igyekszünk közreműköd­ni a nemzetiségi nyelvokta­tás, kultúra és hagyomány- ápolás feltételeinek javítá­sában. Ezenkívül megkísé­reljük elősegíteni a testü­leti munka társadalmi kont­rolljának kiszélesítését, és a különböző pártok, érdek- képviseleti szervek, egye­sületek és szövetségek be­kapcsolását az önkor­mányzati döntések kiala­kításába. Kereteket te­remtünk a megyében meg­határozó súllyal bíró egy­házakkal, f elekeze t ekkel való dialógusnak, s közre­működünk a megyei ország- gyűlési képviselők és pol­gármesterek, valamint a közgyűlés közti munka­kapcsolat érdemivé tételé­ben. — Legközelebbi terveik, céljaik? — Május 17-én részt ven­nénk a Magyar Olimpiai Akadémia XV. vándorgyű­lésén Szentendrén, 23-án pedig találkozunk a társa­dalmi szervezetek — szak- szervezetek. vállalkozóik, mozgássérülteik, Agrárszö­vetség, Vöröskereszt, cser­készek, úttörők — képvise­lőivel. Az egyházakkal tör­ténő találkozót pedig jú­nius 6-ra tervezzük. Legfőbb célunk, hogy el­érjük, a megyei önkor­mányzat különítsen el költ­ségvetésében körülbelül 8 millió forintot, amely ön- szerveződő civil közössé­gek megalakulásához, te­vékenységéhez, megyei és regionális találkozó m _g- rendeZéséhez nyújtaná se­kisebbségi ügyek koordiná­tora volt. Egyébként köz- gazdasági és pedagógiai diplomával rendelkezik, jelenleg az államigazgatási főiskolára jár. Az egyelőre kétszemélyes iroda munkatársai elmond­ták, most várják, hogy te­vékenységük zöld utat kap­jon. Amint a főjegyző jó­váhagyja szabályzatukat, és a megyegyűlés megerősíti szervezetüket, megkezdőd­het az érdemi munka. Szer­vező főmunkatársnak olyan gyakorlati embert keres­nek, aki jól kiismeri magát az új, önkormányzati rend­szerben, és szükség esetén akár az irodaigazgatót is helyettesíteni tudja. Amennyiben munkájukat teljes létszámmal és jóvá­hagyással megkezdik majd, értékes szolgáltatást bizto­síthatnak a megye közigaz­gatása számára, lehetővé téve, hogy a jelenleg mű­ködő önkormányzatok vá­lasztott képviselői és pol­gármesteri hivatalok al­kalmazottai felkészülhesse­nek napi feladataik ellátá­sára. HIM lett hűtlen választóihoz Közéleti beszélgetés gítséget. ÖNÁLLÓAN, DE KEHI MACUKRA HAGYVA Szabad jelzésre várnak SEGÍTŐ könyvek Ön-Kor-Kép Nyíl! színen, nyíl'í sisakkal politikai bizottság teve-

Next

/
Thumbnails
Contents