Pest Megyei Hírlap, 1991. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-16 / 113. szám
Antall József Izraelben Az antiszemitizmus veszélyes jelenség MIBŐL KEZD A PÉNZTELEN GAZDA? Egymillió hektár parlagon A magyar kormány támogatja James Baker amerikai külügyminiszter közel-keleti békeerőfeszitéseit — jelentette ki szerda este Tel-Avivban Antall József magyar miniszterelnök izraeli látogatását záró sajtóértekezletén. Hozzátette: — Magyarország kiegyensúlyozott politikára törekszik a térségben, a békefolyamat módozataira nézve nem kíván állást foglalni, hanem azt a megoldást támogatja — akár egy rendezési konferencia összehívását, akár a közvetlen tárgyalásokat —, amely célravezetőnek bizonyul. Antall József háromnapos hivatalos látogatásának utolsó programjaként válaszolt az öt kísérő magyar újságírók és izraeli kollégáik kérdéseire. A miniszterelnök bevezetőjében megismételte — amit látogatása során több ízben hangsúlyozott —, hogy az antiszemitizmus rendkívül veszélyes jelenség, amelyet semelyik oldalról nem szabad politikai eszközként felhasználni. Egy helyi lap tudósítójának érdeklődésére, vajon kinek címezte ezt a megállapítást, Antall'József közölte: — azoknak, akik — zsidóként és nem zsidóként — politikai eszközként használják az antiszemitizmust. Feltették a kérdést, vajon Izraelben szóba került-e a miniszterelnök Budapesten elhangzott „javaslata”, hogy Csurka Istvánnal (az MDF elnökségi tagjával) az izraeli magyar zsidóság személyesen tisztázza azt, amit egymás között vitás kérdésnek tekint. Antall József közölte, hogy valóban hasznosnak találná, ha az izraeli magyarajkúak meg- lüvnák az írót, és megbeszélnék vele a szóban forgó kérdéskört (a zsidósággal kapcsolatos nézeteit). — Biztos vagyok benne, hogy nem azzal a véleménnyel állnának fel, mint amilyennel leültek — jelentette ki. Ugyanakkor közölte, hogy a téma izraeli megbeszélésein nem vetődött fel. Egy kérdésre reflektálva elutasította, hogy Horthy Miklóst nyilasként minősítsék. Emlékeztetett rá, hogy 1944-ben éppen a zsidókérdésben a kormányzó érdemeket is szerzett, és nyilasok tartóztatták le öt. Leszögezte, hogy ő személy szerint nem tartozik Horthy Miklós hívei közé, a néhai kormányzó hamvainak hazaszállítását a család kérte, az újratemetés családi szertartás lesz, időpontja azonban még nincs. — Folynak az előkészületek egy olyan törvény megalkotására, amely az 1949 előtti korszakhoz kötődő kárpótlási ügyeket szabályozza, és amely érinteni fogja a zsidóságot, a kitelepített németeket s azokat, akiket Magyarországra telepítettek át — mondotta. Magyarország nem kíván a többi térségbeli volt VSZ-tagállammal közös katonai paktumot alakítani, biztonságpolitikája alapjának a helsinki folyamatot, a párizsi chartát tekinti. — A NATO-hoz való csatlaA horvát rádió jelentése szerint a jugoszláv államelnökség szerda délutáni zárt ülésén megismételt szavazáson sem kapta meg az elnöki tisztség átvételéhez szükséges szavazati arányt Stipe Mesic. Ezzel alkotmányos válság alakult ki, hiszen éjfélkor lejár Boriszlav Jovics szövetségi elnök mandátuma: Jugoszlávia elnök nélkül és következésképp katonai fő- parancsnok nélkül marad. Ilyen még nem fordult elő azóta, hogy a Joszlp Broz Tito halála után kidolgozott szabályok szerint az elnöki tisztség évente más és más köztársaság képviselőjére száll. Most Horvátország lett volna soros. A szerb politikai körök eleve nem titkolták, hogy megválasztását megpróbálják megakadályozni. Stipe Mesic megválasztása ellen szerda délután több ezren tüntettek a szövetségi parlament előtt: a horvát politikust usztasá- nak nevezték a tüntetők. Sajátos módon Stipe Mesikozás szándéka nélkül a kormány az Atlanti Szövetséget az európai biztonság garantálásának fontos elemeként tartja számon, akárcsak az amerikai katonai jelenlétet a kontinensen — szögezte le a kormányfő tel-avivi sajtóértekezletén. Programja szerint a magyar miniszterelnök — mindkét fél részéről a kapcsolatok erősítése terén eredményesnek értékelt — látogatása végeztével Tel- Avivból a Ben Gurion repülőtérre hajtatott, majd onnan a Malév budapesti járatával, a kormányküldöttséggel együtt hazautazott. cet Zágrábban is támadták a napokban, de ott azzal vádolták, hogy elárulta a horvát népet, mert alelnök- ként jóváhagyta az elnökség március 9-i határozatát, amelyet jobboldali ellenzéki pártok Horvátország feladásának tartanak. ★ Mintegy negyven fegyveres szerdára virradóra tüzet nyitott a horvát rendőrség egyik szlavóniai kiképzőközpontjára, de a rendőrök viszonozták a tüzet, s meghiúsították a támadást. Az eszéki rendőrfőnök szerint a tűzpárbaj 5-6 percig tartott, a rendőrök közül senki sem sebesült meg, s a sötétség miatt nem lehet tudni, hogy a „terroristáknak” vannak-e sérültjeik. Borovo faluban az éjjel újabb lövöldözés volt, a részletek nem ismeretesek. A Vinkovci—Borovo vasútvonalon lijabb pokolgépes akciót hajtottak végre: két helyen robbanószerkezetet helyeztek el, az egyik működésbe lépett, s megrongálta a pályát. A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlására megszületett törvény különösen felkavarta az indulatokat a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének háza táján. A mezőgazdasági dolgozók érdekvédelmi szövetsége a kárpótlási törvény több rendelkezését alkotmányellenesnek ítéli meg. Kifogásolja, hogy a törvény különbséget tesz a kárpótlásra jogosultak között, és csak az 1949. június 8-a utáni sérelmeket orvosolja. Ez vitássá, esetenként lehetetlenné teszi az előbb károsultak hasonló természetbeni kárpótlását. Szerintük ellentétes az alkotmánnyal a törvénynek az a rendelkezése is, amely a kárpótlás módja és mértéke tekintetében kirívó különbséget tesz a tulajdoni tárgyak, valamint a jogosultak között. Termőföld esetében, ezer aranykoronáig, azaz egymillió forintnyi értékig természetbeni kárpótlást nyújt. Ugyanakkor az egyéb tulajdoni tárgyak esetében csak 38 százalékos a kárpótlás mértéke. Az igényjogosultak által nagyon várt kárpótlási jegy bevezetése sem változtat lényegében azon a tényen, hogy az új kárpótlási törvény nem írja elő a korábban elvett műhelyek, boltok, éttermek, vagy éppenséggel az egy időben olyan sokat emlegetett gyógyszertárak természetbeni visszaadását, s továbbra is egyetlen kivétel van, s ez a termőföld. Márpedig az alkotmányosMár az ülés kezdete meglepetést okozott. Tímár László képviselő ugyanis bejelentette, hogy nem vesz részt készületlenül az ülésen, készülni viszont nem tudott, mert a meghívót, amely öt órára szólt, délután négy óra tíz perckor kapta kézhez. Megjegyezte még, hogy ő, mint az egészségügyi és szociális bizottság elnöke, nem tudott arról, hogy a fenti témák a közeljövőben tárgyalásra kerülnek. Távozott a teremből, és perceken belül követte őt Bók Károly is, aki úgy vélte, már az előterjesztések és a határozati javaslatok is jogszabályel- ellenesek. Nem paragrafusozunk! Az érdemi munka — ha ugyan annak lehet nevezni — megkezdése előtt dr. Soós László jegyző figyelmeztette a testületet; hivatkozott az önkormányzati ság megkívánja, S ezt az elmúlt év októberében az Alkotmánybíróság határozata is megerősítette, hogy ne fordulhasson elő ekkora különbségtétel. Érdemes idézni az Alkotmánybíróság 21/1990. (X. 4.) számú határozatának A VT. pontját, amely szerint: ... a személyeknek hátrányos megkülönböztetését jelenti az, ha egyes személyek volt tulajdona reprivatizálásra kerül, másoké pedig nem kerül tulajdonukba való visszaadásra, ezért ezt a megkülönböztetést alkotmányellenesnek kell tekinteni... A visszaadásra kerülő földterületet nem a felek megállapodása, hanem az úgynevezett kárpótlási bizottságok jelölik ki, amelyeknek a szervezése fői várnaiban van. A szövetkezetek tulajdonában lévő földterületet — a MOSZ véleménye szerint — csak a tulajdonos és nem az állam adhatja el bárkinek. Jószerivel ez a lépés, ha megteszik, nem más, mint a tsz- közgyű lésnek a szövetkezetben biztosított jogainak az elvonása. A falvakban, a tsz-ekben érthetően nyugtalankodnak. Nem tudják, hogy mit hoznak az elkövetkező hetek, hónapok. Mindenesetre a MOSZ az Alkotmánybírósághoz fordult, s mindenképpen el szeretné érni, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja meg a kárpótlási törvény alkotmányosságát. Dr. Eleki János, a MOSZ elnöke úgy fogalmazott, hogy az elfogadott törvény nemcsak elviselhetetlen mértékű élettérelvonást jelent, hanem alapjaiban ingatja meg a jogállamba vetett bizalmat. Dr. Eleki szerint a kárpótlás alá eső törvény bizonyos pontjaira, melyek szerint a költségvetési üzem állami tulajdonnak minősül, és nem lehet ily módon bekebelezni. Ezt követően Kapart József polgármester még egyszer hangsúlyozta; az átszervezés célja az ésszerűsítés. — Ezek régi témák, észszerűbben, célszerűbben, kevesebb pénzből kell dolgozni. Nem lehet külön számlája az üzemnek, a gamesznak és a CSSK- nak. Egy számla lesz, egy finanszírozás, közvetlenül lehet utalni, osztogatni, és jobban lehet ellenőrizni. így legalább mindennek lesz gazdája — mondta a polgármester, a jegyző pedig azonnal figyelmeztetni próbálta, egy paragrafusra hivatkozva, mire a következő választ kapta: — Jó! Most nem paragrafusozunk! Remélem, ha nem lesz törvénysértő, a jegyző úr majd levonja a konzekvenciákat — hallhatták a megszántok átlagosan 17,4 aranykorona-értékűek. Óvatos becslések szerint 10 és 20 százalék között ingadozik azoknak a száma, akik visz- szakérik az őket megillető földet. Az igényjogosultak tekintélyes hányada viszont eszközök, tőké és egyéb tényezők hiányában bérbe kívánja majd adni a szántókat a volt szövetkezetüknek. Csupán ez a lépés, a mai árviszonyokat alapul véve, közel 3 milliárd forintnyi pluszköltséggel terhelné meg a szövetkezeteket. Baj, hogy a magyarországi közös gazdaságok mintegy 2-2,5 millió hektárnyi kedvezőtlen termőadottságú szántót művelnek, s ezektől ők is szabadulnának. MOSZ-elörejel- zések szerint jövőre mintegy 500 ezer és 1 millió hektár közötti lesz az a terület, amelyet nem művelnek meg. Ez a jelenlegi 5 millió hektárt kitevő szántóföldhöz képest nem tűnik veszélyesnek, de a helyzet később tovább romolhat. Azok a kistermelők, leendő farmerek, akik a Nyu- gat-Európúban is ideálisnak tekinthető, átlagosan 50 hektáros szántóföldön gazdálkodnak, már az indulás évében legalább 20 millió forintnyi tőkével kell hogy rendelkezzenek. Ebben benne vannak a traktorok, a vetőgépek és kombájnok, a különböző szerszámok és alkatrészek, vetőmagvak, műtrágyák és növényvédő szerek. Az energiaköltségekről már nem is szólva. Az említettek pillanatnyilag csak jelzések, de a valóság, a majdani tulajdonosi megmérettetés ezekből az adatokból táplálkozik. jelentek nem éppen szalonba illő stílusban. A képviselők kérdezgettek az üzemmel kapcsolatban, és úgy tűnt, nem értették meg egyből, mit is akar a polgármester. Megszavazták végül, hogy átalakítják a költségvetési üzemet, beépítik a polgár- mesteri hivatalba e hó végén. Zárolják a számláját, és elvégzik vagyonkimutatását is. A neve a jövőben községgondnokság lesz, vezetője megmarad. Gyakorlatilag ugyanezt játszották el a képviselők a gamesz- szal kapcsolatban is, annak jövőjéről ugyanúgy döntöttek. A két intézményben valóban voltak javítanivalók, megértek az átszervezésre, de az, hogy a döntés helyes volt-e. egyelőre rejtély. Bdntcrcek a rafináltaknak Csaba László képviselő ezt úgy fogalmazta meg, hogy az ilyen méretű centralizálás példátlan. Írásba meri adni, hogy ezt a hivatal nem fogja tudni működtetni. Óriási gondnak tartja azt is, hogy 2-300 foKülföldi események - egy mondatban Mihail Gorbacsov meghívására szerdán ötnapos hivatalos látogatásra Moszkvába utazott Csiang Cö-min. a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára. A Hatósági védelem mellett tudta csak megtartani kedden püspöki vizitációját Tőkés László a Mára- maros megyei Magyarláposon. A George Bush amerikai elnök kedden ünnepélyes ceremónia keretében köszöntötte II. Erzsébet brit uralkodót, aki aznap kezdte meg 12 napos egyesült államokbeli látogatását. A Július 1-jétől olcsóbbá válik a vasúti áruszállítás Olaszország és Magyarország között. Az erről szóló megállapodást Triesztben írták alá több ország kormányzati illetékesei. Adják vissza az ártatlanságomat! Most már igazán kiváncsi vagyok, mikor kerül rám a sor, hogy engem ki és mikor szándékozik kárpótolni. Nem voltak földjeink, nem voltak bérházaink, és nagyapám üzletét olyan ügyesen államosították a kommunisták, hogy Torgyán se járt túl az eszükön. Szóval nekem nem esik le semmi ebből a kárpótlási népi játékból. Ezenkívül nem vagyunk egyház, még egy felekezetet sem bírnánk összehozni magunkból. Így aztán nemhogy birtokaim nem lesznek — már megint —, de még egy töppedt székesegyházat se várhatok továbbra sem. Na most, ez így nincsen jól. A Kádárrezsimben születtem, pártállami iskolában nevelkedtem az alulfizetett, kontraszelektált, semmibe vett tanárok karmai között, akik nem átallották eltitkolni előttem, hogy a marxizmuson kívül más is lehet üdvözítő. Családom ugyan ellensúlyozta némiképp ezt a világnézetet, anyám például naponta többször elismételte, hogy az ördög nem a részletekben, hanem a rendszerben bújik meg. De azt ö sem mondta, hogy vigyázzak jobban magamra, hátha lesz még itt keresztény kurzus. Es világnézetórán sem mondta az alulkontraszelektált tanárom, hogy a korai nemi életnek káros hatása lehet az emberi jogokra. És most tessék. Itt állok az új rendszerben, tetőtől talpig demokráciában, előttem az élet, csak éppen a lányságom maradt odaát. Pedig most jöttem rá, mert előttem ezt a pályaválasztáskor eltitkolták, hogy apáca is lehettem volna, ha lehettem volna. Nekem nem jár vissza föld, én nem tarthatok igényt iskolára, templomra, szeretetotthonra, én csak azt tudom visszakérni, ami volt nekem — az érintetlenségem. Ha kell, igazolni is tudom, és ezzel az igazolással fogok bekopogtatni a Kárpótlási Hivatalba. Valami vagyonjegy csak dukálna nekem is, még ha beleszámítjuk időközbeni inflálódásomat. Persze, ha kérhetném az eredeti állapot visszaállítását... De legalább névértékben, vagyonjegy formájában. Lehet, hogy apáca már így sem lehetnék, viszont vehetnék néhány részvényt a Kárpótlási Hivatalból. Mármint az épületéből, amely korábban kupleráj volt. És ha a Kárpótlási Hivatal kárpótolja a kuplerájost is meg engem is, bárki meglátja, csodákra leszünk képesek. És addigra a harangozó már a saját tulajdonú harangján húzhatja érettünk. (—jakubovits) Alkotmányos válság Jugoszláviában Sem elnök, sem főparancsnok (gyócsi) Egyetlen tollvonással romba dőlt Királyság Kerepesidresám ? Rendkívüli képviselő-testületi ülést tartottak a kere- pestarcsai polgármesteri hivatalban. Az indok pedig az volt, hogy május 15-ig ki kellett dolgozniuk a gazdálkodó szervezetek átszervezésének módját. A gamesz, a költségvetési üzem, a családsegítő központ, az egészségügy, az idősek napközi otthona, mind téma volt.
