Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-02 / 76. szám
I. ÉVFOLYAM. 50. SZÁM 1991. Április kedd BUDJLVIDEKI BUDAÖRS • ÉRD • SZAZHALOMBATTA • PILIS VÖRÖSVAR tt BUDAKESZI O BIATOB- BAGY • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA « PATY • ZSAMBÉK 9 SOLYMÁR 9 TÁRNOK • NAGYKOVÁCSI 0 BUDA.IENÖ • PERBAL 0 TÖK • TINNYE • ÜRÖM Megmentik a csokánkai szerb templomot Zsűri előtt a pályázatok Sajnos kívülről is jól látható a templomtető sérülése s a (alak vizesedése, salétromosodása. Valóban ráíér a műemlékre a most sincs béke cHE I2’clZSIll£cl • V Mint a mellékelt fotó Is mutatja, bizony súlyosan rossz állapotba került az 1790-es években épült csobánkai szerb templom. Az elmúlt évtizedekben nem sok pénz jutott a műemlék épület megóvására. Menteni a menthetőt, vélte a csobánkai önkormányzat és pályázatot írt ki a templom teljes rekonstrukciójára. A pályamunkák március 26-án érkeztek meg a polgármesteri hivatalba, elbírálásukkal szak- zsűri foglalkozik, a végeredményt április 4-én délután hirdetik majd ki. Sebtében ennyi az 1370 lakosú kisközség apraját- nagyját izgató eseményről. Ennél azonban többet szerettem volna megtudni, ezért Dankovits Ferencet, a pomázi polgármesteri hivatal építési előadóját kérdeztem — ő Csobánkán félállásban ugyanezt a tisztséget tölti be, s tagja a pályázatokat elbíráló bizottságnak. — Igaz, csak három évet dolgoztam építési előadóként Csobánkán, de ez az idő elég volt ahhoz, hogy megszeressem ezt a kis települést. Mindig is szívemen viseltem a szerb templom helyreállításának ügyét, amelyhez segítséget, támogatást kaptam Benke Tamásáétól, a volt tanácselnöktől is — kezdte Dankovits úr. Majd elmondta, hogy a beérkezett pályázatokban leírt kivitelezési összeg meglehetősen nagy -szóródást mutat, mert az ajánlatok 6,5 és 10 millió forint között váltakoznak. Az állagmegóvási munkát mindenképpen elvégezteti a csobánkai önkormányzat még az idén, némi anyagiakkal is hozzájárulja a megvalósításhoz, s a szervezésért, lebonyolításért járó pénzt — a teljes költség 3 százalékát — sem számolják fel. A rekonstrukcióhoz azonban még nincs együtt a pénz, de számítanak a szervezők a szerb egyházon kívül a többi egyház támogatására, a Műemléki Felügyelőségre. Ám még így sem lesz elég a pénz, ezért valószínűleg „kalapozni” is kell majd a különböző szervezeteknél, egyesületeknél. Természetesen magánadományokat is elfogadnak. A templom teljes felújítását 1992. augusztus 20-ra, a „gyógyítás"! (A szerző felvétele) szerbek nagy nemzeti ünnepére szeretnék befejezni, s akkor méltó keretek között átadni az egyháznak. Bár egy értékes műemlék épület megmentéséről szólt Dankovits Ferenc, nem titkolta azt sem, hogy a szerb egyház nyíltabbá, egységesebbé válására is számítanak. A felújítás azonban nem érinti a belső restaurálást, mert az egy különmunka lesz, amelyet csak az építészeti teendők befejezése után lesz célszerű komolyan fölvetni, megszervezni. Aszódi László Antal Pi lis borosje n ön Kinek Hatalmas várakozással tekintettünk a változások elé, s minden porcikánk- kal kívántuk a demokráciát. Aztán eljött valami, amiről magunk sem igen tudjuk, mi is valójában. Ám egyre többet haliunk olyan esetekről, amikor az általunk demokráciának vélt intézményen folt esik. Ilyen hír érkezett nemrég Pilisboros jenőről. A művelődési ház vezetője Schwarcz Jenő örömmel adott helyet az újonnan létrejött borosjenői Sn kormányzatnak a művelődési ház három helyiségében. Az előzményekhez tartozik, hogy évekkel ezelőtt közös közigazgatás alá vonták Pilisborosjenőt és Ürömöt — ürömi székhellyel. Borosjenőr.ek nem volt tanácsa, nem volt. szakapparátusa. az ügyes-bajos dolgok elintézése érdekében Ürömre kellett átjárni. Ám a település lakói úgy érezték, hogy a kényszerű házasság számukra csak hátránnyal jár, ezért óriási harc révén benyújtoflfcák a válópert és kimondták hivatalos szervek o különélést. Igen ám, de ezzel együtt meg kellett teremteni a közigazgatás helyi szerveit. A községházához épület kell. szakemberekre van szükség, nem árt, ha polgármestere is van egy településnek, meg aztán a jegyző is nélkülözhetetlen egv önálló faluban. Már a válás idején, felvetődött, hogy a művelődési házzal átellenben lévő épületet alakítják ki erre a célra, csakhogy a jelenlegi bizonytalan anyagi helyzetben egyelőre elnapolta az önkormányzat a döntést. Így kerültek a művelődési házba. Tehát ezek voltaik az előzmények. Az elgondolkodtató hír pedig a következő: az önkormányzati képviselő-testület a művelődési ház vezetőjének nagylelkű gesztusát azzal kívánja me ghál állni, hogy nem óhajtja tovább foglalkoztatni. — Vajon mi ebből az igazság? — kérdeztük Sel- meczy Lászlót, a település polgármesterét. — Szó sincs erről — mondja a polgármester. — Csupán nem vagyunk a munkájával maradéktalanul megelégedve. Véleményünk szerint több színvonalasabb programot lehetne szervezni, különösed a hétvégeken. Ilyenkor üresen kong a ház, pedig a fiatalok nem tudnak hova menni, mit kezdeni magukkal. Egyébként megpályáztathatjuk ezt az állást, mivel végül is egy választási cikluson keresztül töltötte be a művelődési ház vezetői tisztét Schwarcz Jenő. — Olyat is rebesgettek a faluban, hogy magának személyes ellentéte volt a művelődési ház vezetőjével. — Ez a kijelentés nem állja meg a helyét. Mint polgármesternek azonban a település és a képviselő-testület véleményét továbbítanom kell. — Nem lehetséges, hogy épp azért szűkült be a művelődési ház mozgástere, mert önök beköltöztek az épületbe? — Mi csupán a művelődési ház. felső szintjének három helyiségét foglaltuk el, attól még több és színvonalasabb programot lehetne a földszinten szervezni. Természetesen mi is azt szeretnénk, ha lenne külön épületünk, Pilisbo- rosjenőn is lenne községháza, ám erre most anyagi lehetőségek híján nem jut. Fontosabb dolgok vannak ennél, a gázberuházás, vagy a csatornaépítés. Majdnem kél éve annak, hogy a bajorországi Grö- bencel és PilisvörÖsvár önkormányzata közvetlen baráti kapcsolatok kialakítását kezdeményezte. Az elmúlt év végén már szerződésben rögzítették a partnerkapcsolat mibenlétét, amelyet az új önkormányzat Vörösvárott el is fogadott — némi módosítással. Ma már ott tart a két hasonló lélekszámú település, hogy az első értékes ajándékok útra készek. A leg- hamarább valószínűleg egy tűzoltóautó érkezik meg Vörös várra, amelyet természetesen a helyi önkéntes — Mi lesz azzal az épülettel a Fő utca másik oldalán. amit e .célra szerettek volna átalakítani? ,— A lakó kiköltözött, ám egyelőre nem döntünk a felújításról, ami egyébként is (> millióba kerülne. Nemcsak azért, mert eny- nyiből már egy új községházát lehet építeni, hanem azért is, mert nem tudjuk, mi lesz az épület sorsa a továbbiakban. Most készül a kárpótlási törvény, lehet, hogy a régi tulajdonosok igényt tartanak rá. A helybéli nemzetiségi lakosság is felemelte hangját, hogy addig ne adjuk magánkézbe az épületet, ne alakítsuk át más funkciónak megfelelően, míg nem születik döntés a kárpótlásukról. A művelődési ház vezetője nem kívánt az ügyben nyilatkozni. Bízik abban, hogy békésen intéződik el a dolog, s nem kell jogorvoslatért fordulnia sehova. Annál is inkább, hiszen az elmúlt éveikben főleg elismerést kapott munkájáért, a ház programjainak megszervezéséért. Pilisbo- , rosjenő lakói öntudatos emberek, s már a pártállam idején is berzenkedtek a felesleges korlátok, igazságtalanságok ellen. Remélhetőleg most sem lesznek kevésbé harciasak, ha igazságos döntést kell hozni valamilyen kérdésben. —ler —ia tűzoltó-egyesület fog majd használni. Ez a jármű hazai viszonylatunkban a legfejlettebb technikát képviseli majd. Ugyancsak útra kész egy aszfaltkeverő gép, egy aszfaltmelegítő kazán, egy úthenger s egy Magi- rus—Benz kisteherautó. Ezt a felszerelést a közutak karbantartására, takarítására, vagy akár új utak építésére lehet majd eredményesen felhasználni. A vörösvári önkormányzat tervezi is, hogy amint megérkeznek a gépek, pályázatot írnak ki vállalkozók számára a minél gazdaságosabb hasznosítás érdekében. Nyilvánvalóan az a vállalkozó kapja majd meg a gépeket, aki a legtöbb munkát végzi el cserébe a település javára. A. L. A. ZSÁMBÉK A játszöház sikere Nagy sikere volt annak a játszóházi foglalkozásnak, amelyet a Zsámbéki Tanítóképző Főiskola hallgatói — Varga Tóth Csaba és Am- rein Anikó vezetésével —- a helyi 'művelődési házban tartottak. A vendégek ezúttal általános iskolás korú gyerekek voltak, akik számára több hasonló játékdélutánt szerveznek a tanév végéig. BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Fazekas Eszter. 9 Munkatársak: Fekete Ildikó, Aszódi László Antal, Virág Márton. 9 Fogadónap minden hétfőn 14— 17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi B. u. 6. Pf.: 311. ír. sz.: 1446, Telefon: 138-4761, 1384067. Ő MONDTA Pillanat Bizonyítója annak, miként lehet skandalumok nélkül vezetni egy tárcát: Für Lajos. A honvédelmi miniszterrel a Magyar Fórum {91:12.) készített interjút, s ahogyan az a nyilatkozóhoz, eddigi miniszteri munkájához illik, a beszélgetésben minden a helyén van. Egyetlen esetben válik kétértelművé a fogalmazás, amikor a hírlapíró Magyar- ország esetleges NATO- tagságát hozza szóba. F. L. a kérdésre a következőket felelte: „Magyarország ebben a pillanatban — és ez ismereteimmel egybeeső kormányálláspont — nem kíván tagja lenni a NA- TO-nak. És ez nemcsak rajtunk múlik, hanem azon is, hogy a másik oldalon sincs meg a fogadókészség.” Némi fejtörést okoz ugyan, hogy még teljesen ott sem hagytuk az egyiket, máris a másik katonai szövetségbe kívánkoznánk. Ha viszont nem, akkor miért esik annyi szó róla? Persze, mivel keltőn áll a vásár, hiába is ajánlkoznánk... ha „a másik oldalon sincs meg a fogadókészség”. Ök tudják, miért ... Szóba sem hoztuk volna ezt az egész dolaot, ezt a fura ki ki után, ki mi után vágyakozik kitalá- lúsdit, ha ... Ha nem üti meg a szemünket a szövegben az a „ebben a pillanatban” kifejezés. Mert nem tudhatjuk, kinek mennyi a pillanat. Annyi-e F. L.- nek, mint a kormánynak, s a kormánynak vajon ennyi-e, mint az állampolgárnak... S ha pillanat, akkor mit hoz a következő „pillanat”? Esetleg a csöbörből vödörbe esést, Varsói Szerződésből a NATO-ba szerelmesedést? S ha esetleg, ne adj isten, elfőne egy olyan pillanat, amikor beteljesülhetne ez a szerelem, akkor nem kellene ehhez az állampolgártól felhatalmazást kérni? Ma ugyanis erre senkinek nincs felhatalmazása. KLIENS Azt hiszem, nincs ebben az országban még egy olyan híres, hírhedt híd, amelyikről annyit írtak, szóltak, filmeztek, mint a biatorbágyi viadukt, amelyre annak idején az a bizonyos Matuska Szilveszter bombával a kezében tette rá a lábát. Hosszú vita is dúl arról, hogy a műemléki jellegű és korú építmény további sorsa mi legyen, hiszen felújítása sokba kerülne, mostani állapotában pedig nem kevésbé veszélyes, mint amikor Matuska rátette a lábát, illetve a kezét. A híd még áll. Ajánlatos hát jól megnézni, mert pénztelen hazai világunkban könnyen előfordulhat, hogy „lába kél a hídnak’’ — vagy megveszik, vagy ellopják ... (Hancsovszlii János felvétele) Ajándék a verösváriaknak Pályázni lehet Megveszik vagy ellopják?
