Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-02 / 76. szám

Hozzászólás cikkünkhöz A kábeltelevízióról Tisztelt B. M. / Mint az 5-ös számú vá­lasztókörzet választott egyé­ni képviselője válaszolok a Gödöllői Hírlapban március 26-án megjelent írására. Az ön aggályaival több pontban egyetértek, és ön­től is és mindazon válasz­tópolgároktól elnézést ké­rek Halász Levente képvi­selőtársamat együtt — aki­vel megpróbáljuk ennek a körzetnek a kábeltelevízió­zási lehetőségét megszer­vezni — azért, hogy nem volt teljesen érthető és vi­lágos az a levél, amit önök­höz eljuttattunk. Egyetértek azzal, hogy a „nem lehet olyan kőszívű apa, aki ezt meg tudná tagadni gyerme­kétől" kifejezés nem a leg­szerencsésebb, azzal is egyetértek, hogy jó lett volna, ha több információt tudunk a kábeltévével kap­csolatban önöknek monda­ni, de sajnos ezek az infor­mációk még a mi birto­kunkban sincsenek meg. Csupán azt a szándékun­kat óhajtottuk kifejezésre juttatni, hogy szeretnénk', ha a kábeltelevíziós rend­szer kiépítésre kerülne eb­ben a körzetben is. Már nagyon sok pozitív visszajelzés van, remélem, hogy az év második felében jóval több konkrétumot tu­dunk mondani. A levél csupán azt kíván­ta felmérni, hogy milyen az igény, illetve az itt lakók érdeklődését szerettük vol­na felébreszteni. És ma­gam nem vagyok tv-néző ember, hiszen az élet na­gyon sok fontos dolga elől rabol el mindnyájunkat a bűvös doboz. A kábeltévé jelentőségét mégis abban látom, hogy mód van egy kicsit kitekinteni a.nagy vi­lágba szűkös .anyagi lehe­tőségeink mellett, s a rend­kívül fontos nyelvtanulási lehetőséget megadjuk töb­bek között gyermekeink jszámára is. , A költségekről csak any­ra Mozi Petőfi: A keresztanya. Színes, magyarul beszélő amerikai vígjáték. 6 és 8 órakor, Frekvencia video: Az ördög jobb és bal keze 10 órakor, James Bond, a magányos ügynök 16»óra­kor, Vissza a jövőbe 11. 18 és 20 órakor. Aszód, Petőfi: Nőfaló férfiak. Színes, magyarul beszélő kanadai vígjáték. 6 órakor. nyit, hogy amit írtunk, az természetesen hozzávetőle­ges, hiszen az árak változ­nak, és kaphatunk más ajánlatot is. Április 8-án 18 órától a GATE presszójában tartom képviselői beszámolómat az 5. választókörzettel és a vá­rossal kapcsolatban is, ké­rem, amennyiben kérdései vannak, akár másról is, várom szeretettel. Minden más, a várossal és a körzettel kapcsolatos információ a gödöllői új­ságban megtalálható lesz, így kérem, figyeljék a vá­rosházáról szóló informá­ciókat. A város többi körzetében is természetesen kiépíthető a kábeltelevíziós hálózat, ezt több képviselőtársam is elkezdte szervezni. Higgyék el, hogy ennek a megszer­vezése nem kis munka. Vá­lasztókörzetemben többen jelezték, hogy utcákon, ki­sebb területeken személye­sen megkeresik majd az ott lakókat. Ezt köszönöm, és kérem, amennyiben velem kapcso­latban olyan gondolatai . vannak, amelyek rám vo­natkoznak, jelezze írásban vagy személyesen, és így ta­lán gyorsabban tisztázhat­juk a félreértéseket. Tisztelettel: Dr. Gémesi György, polgármester A kedvenc Kutya? Macska? Ez is, az • is? (Balázs Gusztáv felvétele) Gazdanapok Túrái gazdanapok ’91 címmel mezőgazdaság; kis­gép- és eszközkiállítás nyí­lik április 5-én 10 órakor.a Haraszti-majorban, az Alex Kereskedelmi Kft. mező­gép-értékesítési telepén. Pénteken 12 és 16, szomba­ton 10 és 14 óra között tar­tanak szakmai bemutató­kat. Még a poroltót is elvitte Lebukott iskolabctörő Iskolákra, pontosabban az Ikladi Általános Iskolá­ra^ specializálta magát Fe­hér István helybeli lakos, kőműves. A 21 esztendős fiatalember három alka­lommal hatolt be a számá­ra vonzó épületbe. Első éj­szakai látogatása során a könyvtárból egy videomag­nót, egy pár hangfalat és három fejhallgatót vitt el. Másodszor, pár hónappal később, a tornatermi részt kereste fel, ahol magához vett két pár Puma edzőci­pőt, egy garnitúra szabad­időruhát, egy stopperórát, két videokazettát, valamint 260 forint készpénzt. To­vábbi kutatása során egy poroltóra bukkant,, amit, ha már útjába került, szintén ellopott. Harmadik iskolabetörése előtt — talán a változatos­ság kedvéért — a helybeli óvodát kereste fel egy őszi éjszakán. Bemászva az épületbe, az élelmezési iro­dában magához vett két számológépet, három mag­nókazettát, az íróasztal aj­taját feltépve pedig egy le­mezkazettát. Utóbbiban, felfeszítése után — 114.fo­rintot talált. Utolsó akciója során qz általános iskola számító- géptermébe hatolt be, ahonnan számítógépet, és magnetofonokat akart ma­gával vinni. Mixel ügykö­dése közben tettenérték, tervét nem sikerült végre­hajtania. Cselekményeivel az érintett intézményeknek összesen 55 ezer forint kárt okozott, amelynek jelentős része a nyomozás során, a tárgyak visszaszolgáltatá­sával megtérült. Fehér István Iklad, Parti u. 15. sz. alatti lakost be­töréses lopássorozatáért 1 év 8 hónapi börtönre és 10 ezer forint mellékbüntetés­re ítélte a Gödöllői Városi Bíróság, ám a szabadság­vesztés végrehajtását 4 évi próbaidőre felfüggesztette. Ezenkívül kötelezte a vád­lottat a sértetteknek oko­zott, meg nem térült kár megtérítésére. Az ítélet jog­erős. —r. —a. gödöllői XVilí. ÉVFOLYAM, 7«. SZÁM 1991. ÁFKILaS 2., KEDD Telefon és szennyvíztisztító Kopogtatnak Nadytartsán Nagytarcsáról ritkán esik szó lapunkban, pedig nem események nélkül telnek a napok ebben a 2400 lakost számláló községben. Győri Péter polgármester — aki­nek édesapja itt volt lelkész, s aki hét testvérével ennek a gazdag településnek a gyermekeivel együtt, a paraszti életmód szokásvilágával ismerkedve csodálkozott rá az életre — nem tétlenkedik. Délelőtt tíz órakor érkez­tem a hivatalába, de csak délután egykor tudtunk be­szélgetni. — Van munka bőven — mondta az energetikus fér­fi. — A község már jóvá­hagyott költségvetéssel gaz­dálkodik. Bevételünk 59 millió forint. 1990-ről hoz­tunk át csaknem 8 milliót, aztán a gamesz felszámo­lása is növelte a pénzala­punkat. Igaz, tartozunk 1.8 millióval, de ezt a közeli hetekben visszafizetjük, hogy ne terheljen bennün­ket a magas kamat. Sokat segíthet Érdeklődöm, milyen na­gyobb beruházások foglal­koztatják az önkormányza­tot. — Erről is szót ejtünk majd — válaszolta a pol­gármester —, de előtte sze­retném elmondani, hogy minden anyagi beruházás­nál fontosabbnak tartom o lakosság megosztottságá­nak a megszüntetését. Az elmúlt évtizedekben, szin­te mesterségesen szították az ellentéteket áz őslakos­ság és a betelepült honvéd­ségi alkalmazottak' között, de gyűlölködést keltettek a helyben élő gazdálkodók, üzemi munkások és a falu kis létszámú értelmisége között is. Mindennek a kö­vetkezménye lett a kiáb­rándultság, a közöny, a bi­zalmatlanság. Meggyőző­désem, hogy először a lel­kek békéjét és a szívek nyugalmát kell .megterem­teni a faluban, azt kel] el­érni, hogy jó közérzete le­gyen az embereknek, vagyis vissza kel] adni a hitüket, bizalmukat önmagukban és a vezetésben. Rengete­get segíthet az egyház, az iskola, sokat adhatnak em­bertársaiknak a választott képviselők, a különböző szervezetek vezetői, az ön­család otthonából tárcsáz­ható lesz a nagyvilág. A szennyvízhálózat épí­tésére pályázatot készí­tünk. 1989-ben jóváhagyta a Phare-programot az Eu­rópai Közösség Tanácsa. A programban a kisközös­ségek vízkezelésének meg­oldása is szerepel, egy vá­kuumrendszerű, tisztítóte­leppel ■ működő egység üzemeltetésével, amely nemcsak a begyűjtött szennyvizet tisztítja, ha­nem a háztartási hulladé­kot is feldolgozza úgy, hogy közben biogázt termel. Nagytarcsa önmagában képtelen lenne a rendszer megépítésére. A költségek 80 százalékát az Európai Közösség Tanácsa vállal­ja és csak 20 százalékot kell a közösségnek fizetnie. Dr. Bartha István és dr. Heré- di Sándor mérnökök ké­szítik a pályatervet, ami 200 ezer forintba kerül. Nem zaklatás Megtudtam, hogy Indiá­in működik hasonló tel Hazánkban a beruházóit a nagvtarcsai rendszert tar­tanák referenciamunká­juknak. Győri Péter aprólékosan ismeri a pályázat feltéte­leit, a telep működésének elveit, lehetőségeit. ■— Most különböző fel­méréseket, közvélemény­kutatást végzünk. Sokak­nak úgy tűnhet, zaklatjuk •a lakosságot. Higgyék el a nagytarcsaiak, hogy ezek a „kopogtatások” már az egészséges párbeszédnek, egymásra találásuknak az útját jelzik. Fercsik Mihály sának a dolgozói is. • Gödöllőtől függ! Szeretném - felismertetni embertársaimmal, hogy hit nélkül nem lehet élni. Zaklatott korunkban ez lehet a kapaszkodó. Én magam hívő keresztény va­gyok, de elfogadom és tisz­telem a más' meggyőződés- . bői táplálkozol? hitét is. Persze nehéz > az. erkölcsi romokon az új hívőknek gyülekezni, de meg kell próbálni! Győri Péter őszintén, meggyőződéssel beszél, sza­vaiból érzem a felelősséget. —, A kábeltelevízió meg­építését nagyon lényeges­nek tartja a képviselő-testü­let, hiszen a lakosság igény­li a naprakész. tájékozta­tást. A faluban felmérést végéztűnk, s meglepően so­kan igénylik a kábelteleví­zió kiépítését, -ami nem ol­csó. hiszen az előzetes tá­jékozódás szerint a tele­fonhálózat megépítésével együtt 25 ezer forintba ke­rül. Ebben az összegben benne van a működőképes kábeltévé, és a telefonvo­nalnak a lakóházig törté­nő megépítése, A telefon mikor fog működni? Ez a gödöllői közppnt elkészülé­sétől függ. Remélhetőleg 1993-ban sok nagytarcsai A felkelő nap árnyéka címmel jelent meg az Aszó­don élő Rácz J. Zoltán jo­gász verseskötete. A vékony füzetecskébe szorított gon­dolatok és szavak után jog­gal nevezte egyik ismerőse a szerzőt szent hű dühök megszállottjának. A közölt negyvenkét költeményben valóban kiapadhatatlan Rácz J. Zoltán indulata, fel­háborodásainak sorozata. Nem ő tehet erről, hanem inkább a világ, amelyben él, s amelyről így gondol­kodik: — Ó, én édes hazám, te jó Magyarország / Ki vi­selsz pogány vértől festett Rácz J. Zoltán verseskötete A felkelő nap árnyéka GtlDOLLOl hírlap Gödöllő, Szabadság tér 10. 0 A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. • Munkatárs: Pillér Éva. 0 Postacím: Gödöllő, Pf. 14. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-796. 0 Szerkesztősé­gi fogadóóra: hétfőn 10-től 13 óráig. 0 Hirdetésfelvé­tel : munkanapokon 8.30-től 13 óráig a szerkesztőség­ben. éles szablyát! I Kiállsz Euró­páért életre-halálra. / És közömbösen nézi bukásod Európa. Szívünk mélyén igazat adunk az ötvenéves, első verseskötetét publikáló szerzőnek, aki szid, korhol, gúnyol, ostoroz, hisz lelkiis­meretünk oly fáradékony, erkölcsi érzékünk oly köny- nyen eltompul, s mindany- nyiunkat cinizmusra nevel a cinikus világ. Rácz J. Zoltánban az ősi magyar pereskedések makacssága él. A jóért, az igazért kiált: — Hadd érjen be az arany­ló kalász l Kerekedjen asz-„ szonyaink csípője kerekre, / ha eljött az idő, legyen bő aratás, Évek óta isftierem Rácz Zoltánt, az alkotó, a mindig újat akaró embert. Tudom, nehezen, már-már szenved­ve alkot, túlságosan érzé­keny, sérülékeny, éppen ezért, amit már megmutatni készül, egyidejűleg el is szeretné rejteni. Talán ezért váratott magára ilyen sokáig ez a jíötet, ám na­gyon hiszem, hogy a múló idő meggyőzi Rácz J. Zol­tánt, hogy érdemes nyu­godtan, tétovázás nélkül megfogalmazni mindazt, amit első megmozdulása óta zsákmánynak oly szenvedélyesen, de oly tit­kon megkívánt. A kötethez dr. Druzsin Ferenc irodalomtörténész írt ajánlást, s ebből meg­tudjuk, hogy a szerzőnek gyerekkorától gyengébb a szeme, s ettől olyan gazdag a belső tájéka, hogy mind­untalan kisugárzott belőle valami. „Először dalolt. Ma már megmosolyogni való, hogy csodájára jártak a falube­liek, ha a nyitott ablakon át hallani lehetett, hogy énekel az erdész gyermeke. Aki látta ilyenkor az arcát, az az érzése támadt, hogy dalolás közben lát igazán. Azután tanult. Csurgón érettségizett, Pécsett jogot végzett. Azután következtek az életstációk: talán a mére­tesnél is nehezebb kereszt­tel, de akkor is biztos volt abban, hogy fel tudja vinni a teljes emberként vállalt kötelesség csúcsára, amikor az ellenkezőjéről győzköd­ték.” Örömmel üdvözöljük Rácz J. Zoltán jelentkezé­sét és hisszük, hogy kötete, amely Aszódon több helyen is megvásárolható, sokakat tesz az igaz ügyéit küzdő szerző szövetségesévé, gon­dolataiban hű társává. (fercsik) Mi foglalkoztatja önt? A HÉV-en és a HÉV körül — Nagyon gyakran uta­zom Gödöllőről HÉV-vel Budapestre és meg kell mondanom, időnként nem kis feszültséggel. Találko­zott már a Szabadság té­ren az egyik megállóból a másikba futó utasokkal, akik a gyalogátkelőnél a piros jelzésen átfutva a ko­csik között rohannak, hogy elérjék a HÉV-szerelvényt? Joggal elvárná az ember, hogy ha vágányzár van — ilyenkor csak egy vágányon közlekednek a vonatok —, közöljék azt az utasokkal hangosbeszélőn vagy tájé­koztató táblán. Ugyanígy azt is, hogy a kalauzok egyformán alkalmazzák a szabályokat. Van egy kalauznő, meg kell mondani, nem élvezi az utasok szimpátiáját. A vállalati oktatáson őt való­színűleg úgy tanították, hogy meg kell büntetni a jegy nélkül utazókat. Az utas köteies felszállás előtt, az állomásokon megváltani a jegyét. Aki ezt nem teszi, büntetést fizet. Ami nem érthető: a töb­bi kalauz is volt oktatá­son, nekik hasonlóképp el­magyarázták a szabályokat, de ők mégis adnak a HÉV-en jegyet a jegy nél­kül utazóknak. Gondolom, így egyszerűbb, mert nem kell veszekedniük az uta­sokkal. Hol van a szabályok egy­séges értelmezése? El kel­lene már dönteni végre, lehet-e jegyet venni a HÉV-en vagy sem! (Így ta­lán kevesebb utast büntet­ne meg az ellenőr.) Az Erzsébet parki meg­állónál a szakmunkásképző diákjai a HÉV-ről leszáll- va nem a gyalogátkelőt használják, hanem lerövi­dítve az utat, a korlát és a fasor között szaladgálnak le a töltésen az úttestre — főút! —, majd azon át a járdára. Tovább kellene egy kicsit építeni a kerítést, és akkor már nem lenne érdemes felelőtlenkedniük. A rendőrség is segíthetne ezután egyszeri, kétszeri . ellenőrzéssel. Vagánykodni lehet az iskolában is, fe­lelésnél az érdemjegyekért. ' Ott nincs balesetveszély sem, legfeljebb a karó, de azt legalább ki lehet javí­tani.

Next

/
Thumbnails
Contents