Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-08 / 81. szám

Van időd? Egy néma kiáltás Széchenyi gondolatai bennünk élnek Margó 'PRÓFÉTÁK Van időd — írta egyik utolsó optimista, Muszáj- Herkules-es versében Ladá­nyi Mihály. Ezzel a maka­csul ismételgetett sorral mintha önmagát is biztatni igyekezett volna, hogy' neki is elég ideje van földi, köl­tői küldetését bevégezni. Nem volt. Négy éve már, hogy idő­nek előtte, továbbgondolás­ra ingerlő, tragikus körül­mények között, mindenkitől elszigetelve halt meg cse- mői présházában egy szep­tember 21-i éjszakán, mi­után az évenként szokásos szüretén túljutott. Az enyészet, a gonosz fá­ma azon nyomban kikezd­te, bár még el sem porladt a teste a farkasréti teme­tőben, ahol végső nyughe­lyét kapott. Egy kisstílű is­meretlen tollnok máris szorgalmasan megírta róla a Magyar Nemzetben, hogy Ladányi Mihály vízbe ful­ladt. Akkor senki nem iga­zította ki, hogy bizony té­ved, ezerszer is téved. A mindent mállasztó enyészet új támadása volt, hogy Ladányi Mihályt nem sokkal később Szekér Ernő, szívrohamban elhunyt ba­latonfüredi százados, pub­likálgató irodalmár, hely- történész barátja is követte a sírba. Szekér Ernő Ladá­nyi halálát követően, erejét meghaladóan próbálta ösz- szefogni az érthetetlen mó­don azonnal pelyvaként szerteszálló Ladányi-doku- mentumokat és a költő egy­kori ismeretségi körének tagjait. És még ez se volt elég az enyészetnek. A költő halála után alig két évvel lebon­tották dévaványai szülőhá­zát, mert ott élő édesanyja meghalt, a külföldön élő Ladányi-öcs pedig túl ké­sőn érkezett a földgömb másik feléről, hogy a ház megsemmisülését megaka­dályozhatta volna. Az enyészet nagy radírja még itt se állt meg. A köl­tő halála után két évvel megjelenhetett egy olyan, magyar nyelvű irodalmi le­xikon, amely Ladányi Mi­hály halálának időpontjá­ban téved. 1980. augusztus 20-ra datálja, holott akkor 6 még javában szüretelt csemői ismerősei körében. Valójában 1906. szeptem­ber 21-én, ezen a Puskint és Csehovot idéző démoni babonás napon hunyta le örökre a szemét. A lexikon Szent fogalom a tansza­badság. Lényeges szabad­ságfok, hogy eljött a meg- hirdethetőségének az ide­je. A gondot a fogalom ér­telmezése okozza. Ki-ki mást és tnást ért alatta. Sajnos, nem csekély azok­nak a száma, akik úgy gondolják, a tanszabadság korlátlan tér, azaz a szó szoros értelmében bármi- nek-mindennek terepet kínál. Ahogy magamban szoktam ezt mormogni: eljött a próféták ideje ... Az oktatási, nevelési el­képzelések sokfélesége természetes vonzata a tan- szabadság meghirdetésé­nek. E tanszabadság je­gyében azonban egyre több furcsaságba botit k bele a hírlapíró. Az első furcsaság, hogy tansza­badság ide vagy oda, is­kolák terjedelmes bokra az, ahol moccanatlan a világ, úgy mennek a dol­gok, mint mentek öt vagy tíz esztendeje. Mechani­kusan, leőrölve a tan­anyagot, egymással egyez­séget kötve (te ne foglal­kozz velem, én nem fog­lalkozom veled), előnyt adva mindenkor a hiva­talosságnak, akit most nem tanácselnöknek, vébétit- kárnak, hanem polgár - mesternek, jegyzőnek hív­nak ... A másik furcsa­ság: amint a megelőző ha­talom kereste és előtérbe tette a lojálisokat, a min­denkor engedelmeseket, úgy ez a mostani hatalom sem cselekszik másként. Ma sem elvek kormányoz­zák helyben az oktatásirá­nyítást, hanem informális kapcsolatok, politikai (igen, politikai) szempon­tok, pártkötődések. Az ilyen és hasonló környezeti hatások a tan­testületek tagjainak javát kivárásra, majd meglátjuk mi lesz magatartásra késztetik. A se-se helyzet viszont aktivizálta azo­kat, akik úgy hiszik, bir­tokában vannak az egye­dül helyes oktatási-neve­lési módszereknek, ök a HíSft' IW próféták, a kiválasztottak, akiknek a többsége sajnos olyasmivel rukkol elő, ami az ún. szabad asz- szociációk és szabad moti­vációk körére épülő okta­tási-nevelési elképzelé­seknek a hordalélcát, a salakját alkotja. A neve­léstudomány jó ideje bir­tokában van már azoknak a tapasztalatoknak, ame­lyek egyértelműen bizo­nyítják az azt csinál a gyerek, amit akar alapon történő oktatás tarthatat­lanságát, mert eredmény­telenségét. Mégis, ma „korszerű" elképzelések­ként bukkannak fel a va­lamikor külföldi divatok kacatjai, azok a kókler­ségek, amelyek halhatat­lanok, hiszen megjárták a pártállam fórumait is, megbuktak tízszer, de fel­támadnak tizenegyedszer­re is... Talún^nem is a kacatok, a kóklerségek felbukkaná­sa az igazi veszedelem, hanem az, hogy a próféták a maguk nevelési mód­szertanát (ha annak ne­vezhetjük) nem egy elem­nek tekintik a tanszabad­ság egészén belül, hanem „a” követendő, az egyedül alkalmas szisztémának. S ezt a meggyőződésüket egyre agresszíveben kép­viselik, fellépésük a tan­testületekben gyakran provokál ki táborokra szakadást, egészséges kri­tika helyett a kollégák félelemmel vegyes vissza­húzódása, bezárkózása a következmény. A vita el­maradása viszont a prófé­ta szemében az igazság(a) győzelme ... Ilyen győ­zelmek következménye, hogy a tanszabadság nem híveket szerez a szülök, a gyerekek körében, hanem gyanakvóvá teszi őket, hiszen már annyi kísér­letnek voltak az ala­nyai... Eggyel több vagy kevesebb? Legyintenek rá. S ez a legyintés az, ami az igazán nagy veszély, mert a cinizmusnak, egy újabb szerepjátszásnak a forrása. A ne-hidd-el, de- tanuld-meg súlyos erköl­csi kára nem ismeretlen előttünk. Az ismertet is­mételjük? Mészáros Ottó tévedését én akkor egy új­ságcikkben igazítottam ki, de minden maradt a régi­ben. A Ladányira rótt kény­szerű enyészet fényképeit, írásos dokumentumait lát­hatjuk április 6-a óta a csemői présházban. A több mint száz fotóból, levélből, újságkivágásból, kéziratból és kritikából álló kiállítás néma kiáltás az enyészet ellen. A költő iránti tiszte­let jeléül összeállított anyagot korábban a cse- mői községházán őrizték, most azonban átszállították a présházba. A költészet napjának méltó ünnepi eseménye volt a présházban megnyi­tott tárlat, amelyet egybe­kötöttek az új Ladányi- emléktábla aratójával és a községházán rendezett iro­dalmi műsorral, ahol a költő maroknyira olvadt pályatársi, baráti, munka­társi körének képviselői, méltatói is részt vettek. Baranyi Ferenc és Simor András értékelő szavai, a finom művű új Ladányi- emléktábla készítője. Bál­ványos Huba Ladányi- portréja, Kassai Franciska gitáron előadott, megzené­sítései mind-mind az enyészettel szemben pörölő becsület, a pályatársi hű­ség. a költészet valódi érté­kei. tiszteletének jelei. Nem feledkezhetünk meg — ha az április 6-i em­léktábla- és kiállításavató- ról szólunk. — a csemői emberekről, akik félszegen, magukat föl nem találva, de néma meghatottságban odasereglettek. Ök nem- rsak szerették, hanem ta­lán mindenkinél jobban Ismerték is befogadott, sa­ját költőjüket, Ladányi Mihályt, i Kocsis Klára Tehetségért mozgalom Gödöllőn Intenzív előkészítő egyetemre Gödöllőn, az Agrártudo­mányi Egyetemen kapott otthont a Tehetségért moz­galom agrár-felsőoktatási szervezete. A TM térítéses egyetemi-főiskola előkészí­tő tanfolyamot hirdet az 1991—92-es tanévre. Dr. Beke János, a GATE docense az említett mozga­lom ügyvezető elnöke ér­deklődésünkre elmondta, hogy a tanfolyam nyolc hónap alatt, 24 héten át bentlakásos, intenzív elő­készítést biztosít, amelyet otthoni levelező időszakok egészítenek ki. A tanfo­lyamra olyan érettségizett fiatalok jelentkezését vár­ják, akiknek családjában már vannak, akik munka­körüknél fogva valamilyen módon kötődnek a mező- gazdasági munkákhoz. Ter­mészetesen az alapvető szempont a hivatástudat és a tehetség. A mozgalmat a Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatja. Dr. Beke János kifejtet­te, hogy mivel a tantár­gyak között szerepel a fi­zika és a matematika is, ezért elképzelhető, hogy lesznek majd olyan fiata­lok. akik esetleg a Buda­pesti Műszaki Egyetemre, vagy netán valamelyik ta­nárképző főiskolára adják be felvételi lapjukat a tanfolyam elvégzését kö­vetően. Természetesen a cél az, hogy minél többen válasszák az agrárpályát. A már vázoltak, köztük a tehetség, a rátermettség és tanulni akarás, mint fel­tételek alapján állítják majd össze a felvettek név­sorát. A tanfolyam rend­kívül kedvező, a résztve­A Széchenyi-emlékév nyitányaként szombaton megnyílt az új állandó kiál­lítás Nagycenken, a Szé­chenyi István Emlékmúze­umban. Az ünnepségen Für Lajos, a történelemtudo­mány doktora, honvédelmi miniszter mondott beszédet A Széchenyi család soproni birtokainak pecsétnyomói az érdeklődő közönség előtt. Méltatta Széchenyi István életpályáját, máig ható életművét. Széchenyi egyetlen hiteles szobra vők a költségeknek csak egy hányadát fedezik, míg a fennmaradó egyéb költ­ségeket a Tehetségért moz­galom vállalja. A TM ügyvezető elnöke szólt arról is, hogy az el­múlt évben felvettek kö­zül jelenleg 34-en tanul­nak, s közülük kerülnek majd ki a különböző fel­sőoktatási intézményekbe jelentkezők. Ezt a mozgal­mat, tudtuk meg, lényegé­ben a kényszer szülte, mert a szelet az illetékes fő­hatóságnak egyetlen tollvo­násával megszüntették. A hajdani szakmunkások egyetemi előkészítő tanfo­lyamának résztvevői közül átlagosan 60-70 százalék ju­tott be valamelyik főisko­lára vagy egyetemre. A TM-re felvett fiatalok ha­vonta kétezer forint tan­díjat fizetnek, amely nyolc hónap alatt 16 ezer forin­tot tesz ki, s maga ez az összeg is betöllhet egyfajta doppingoló, ösztönző erőt. Az érdeklődők jelentke­zéseiket levélben a követ­kező címre juttathatják el. Tehetségért mozgalom, térí­téses egyétemi-íőiskolai előkészítő tanfolyama. 2103. Gödöllő, Péter K.*u. 1. A jelentkezők részére a tanfolyam vezetősége tá­jékoztatót és jelentkezési lapot küld. Ez utóbbit ki­töltve április 15-ig kell a tanfolyam címére vissza­juttatni. A TM ügyvezető elnöke megjegyezte, hogy akiket érdekel a tanfolyam, azok telefonon, 28-as kör­zetszám, * 10-200/11-96-os melléken is érdeklődhet­nek. Gy. U Kimagasló államférfiú születésének 200. évforduló­ját ünnepeljük az idén, aki Nagvcenkről indulva emel­kedett a nemzet legna­gyobbjainak sorába — han­goztatta bevezetőül. A to­vábbiakban arról szólt, hogy Széchenyi különleges korban, a polgári szabad­ság és a nemzeti újjászületés nagy korszakában élt. Meg­lett férfiként találkozott először a magyarság súlyos gondjaival, a nemzet meg­rázó problémáival, és talál­ta meg azokat a megoldási lehetőségeket, amelyek se­gítségével a 19. századi ma­gyarság az európai történe­lem útjára léphetett. Rend­kívüli alkotó elme volt, aki­ben a közösségért, a jövő­ért, az emberiségért érzett felelősség munkált mindha­lálig. Kimagasló műveiben, a Hitelben, a Világban és a Stádiumban fogalmazta meg azokat a gondolatokat, amelyek az egész magyar reformkorszakot elindítot­ták és amelyek segítségével a korabeli nagy magyar nemzedék teljesíteni akarta európai és magyarországi küldetését, nevezetesen azt, hogy nálunk is valósággá váljon a polgári szabadság eszménye, és vele együtt si­kerüljön kiteljesíteni a ma­gyarság nemzeti újjászüle­tését — hangoztatta Für Lajos, majd rámutatott: Széchenyi István a tulajdon szabadságát, a gazdaság szabadságát, a szabad hitel- feltételeket, a jogegyenlősé­get és a nyilvánosságot te­kintette legfontosabb meg­oldásra váró teendőnek.’ Meggyőződéssel vallotta, hogy csak e feltételek tel­jesülése nyomán bontakoz­hat ki egy polgári, dinami­kus gazdaság, amely képe* lesz Magyarországot Euró-, pához felzárkóztatni. A szónok a továbbiakban kifejtette: ugyanezek a gon­dok állnak ma is előttünk. Az államosított rendszer után nekünk is biztosítani kell a tulajdon szabadságát, a gazdaság szabadságát, biztosítanunk kell a politi­kában az esélyegyenlőséget, a jogegyenlőséget, a teljes nyilvánosságot. Széchenyi gondolatai itt élnek hát közöttünk, vezetnek ben­nünket — tette hozzá, majd rámutatott: meg kell fo­gadnunk Széchenyi reform­gondolatait, azokat a taná­csokat, hogy a gazdaság, a tulajdon és az ország belső rendjének átalakításában csak fokozatosan, lépésről lépésre, nagy körültekintés­sel, önfegyelemmel és szor­galmas vállalkozásokkal haladhatunk előre. A történelmi kihívás ma sem kisebb, mint akkor volt, ezért is hinnünk kell ab­ban, hogy teljesíteni tud­juk mindazt, amit az új helyzet állított elénk, és vár él ma az egész nemzettől — mondotta végül Für Lajos. A megnyitót követően a vendégek megtekintették az új állandó kiállítást, amely áttekintést nyújt a Széchenyi családról, bemu­tatja a Lánchíd-építést, a közúti és vasúti közlekedés történetét, a folyószabályo­zást, a hajózást, valamint a lótenyésztést és Széchenyi korának mezőgazdaságát. A Lánchíd makettjét is restaurálták. Az eddigi kékfcár- sony-alapct tükörre cserélték ki, így a látogató a makett mindkét oldalát láthatja

Next

/
Thumbnails
Contents