Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-08 / 81. szám

Ceglédbercel segélyezettjei Mindenkiről tudnak A mai viszonyok egyre több ember megélhetését veszélyeztetik. A fiatalok, az idősek, az állástalanok súlyos napi gondokkal szembesülnek. Az önhibá­jukon kívül nehéz helyzet­be került emberek méltán számíthatnak a társada­lom valamelyes segítségé­re. így van ez Ceglédber- celen is, ahol körültekintő és megalapozott szociálpo­litikát folytat a polgármes­teri hivatal. Lűr László polgármes­ter szerint a község évek óta arról ismert, hogy a megye pénzmaradványait az év végén is mindig szí­vesen fogadták, mert bár­mikor fel tudták használni a váratlanul jött forinto­kat. Ehhez természetesen alapos helyzetismeret kell. Teljes nyilvántartást ve­zetnek az idősekről. Tud­ják, hogy kiknek nem vál­toztak a körülményeik, il­letve hová kell környezet- tanulmány készítése miatt bekopogtatni. Régi arany- szabály, hogy ilyenkor két hivatalnok csak együtt mehet, mivel roppant ké­nyes dolog a segélyezés, még így is nehéz igazságot tenni. A segélyezésekről és a nyugdíjak összegéről pop­tos kimutatást vezetnek. A képviselő-testület is figye­lemmel kíséri a helyzetet. 1988-ban két évre vissza­menőleg kiadták az adato­kat. 1990 decemberében újabb beszámolót tettek az asztalra. A polgármesteri hivatal februári tájékoztatója sze­rint rendkívüli szociális segélyben részesülhet az az egyedülálló személy, aki­nek a havi nyugdíja nem haladja meg az 5500 forin­tot. Házastársak esetében, akinek a nyugdíja nem több 8500 forintnál. A jö­vedelemmel nem rendelke­ző feleség rendkívüli szo­ciális segélyre jogosult. A rendszeres szociális segély­ben részesülők negyedéven­ként ezer forint rendkí­vüli segélyként kapnak. Ápolási díjra az tarthat igényt, aki önmagát ellát­ni képtelen személyt hoz­zátartozóként, illetve eltar­tási, öröklési szerződéssel gondozásra elvállal. Ez az összeg 2000—5800 forint kö­zött állapítható meg. El­terjedt a közgyógyellátás) igazolvány is a rokkant- és baleseti nyugdíjasok kö­rében, de a rendszeres szo­ciális segélyezettek, kato­nai családi segélyezettek, hadigondozási pénzellátás­ban részesülőik, állami ne­velésben részesülő kisko­rúak is hozzájutnak eh­hez. Méltányosságból az alacsony jövedelműek is megkaphatják, ha a havi gyógyszerköltségük eléri a 400-500 forintot. A cukorbetegek megha­tározott köre hetven éven felül bizonyos esetekben ugyancsak kérhet anyagi támogatást. A rendszeres szociális segély iránt is mind na­gyobb az igény. Alapos in­dok figyelembevételével a hetven éven felüliek 4760, a hetven év alattiak 4400 forintot kapnak. Ceglédbercelen — a me­gyében elsőként — már az 1990. februári élelmezési- norma-emelések után - a pénz felét az akkori tanács átvállalta, s ezt átvette az önkormányzat is. Bölcső- déseknél 8, óvodai napkö­ziseknél 11, általános isko­lai napközibe járóknál 19 forint naponként és szemé­lyenként ez az összeg. Eb­ben az évben a költség- vetésből 305 ezer forintot szánnak erre a célra. Az iskola tehet javaslatot a nagy családok további ked­vezményeinek megállapítá­sára egyedi elbírálás alap­ján. (t. t.) Mikebudán Önálló iskola Mikebuda önkormányzata a közelmúltban elfogadta idei működési és fejlesz­tési költségvetését. A hét­tagú testület közel 16 mil­lió forint felhasználásáról döntött. Vass Andrásné pol­gármestertől — aki 1978 óta a település első embere — megtudtuk, hogy az intéz­ményrendszer működésére mintegy kilencmillió forin­tot költenek. Biztonsági tar­talékot is képeznek. A fejlesztési elképzelések biztatóak. A falu központ­jában felépült — szívet-lel­ket gyönyörködtető — ál­talános iskola kerítésének építését befejezik és a kör­nyezetét is rendbe teszik. Az oktatásban is új szelek fújnak Mikebudán. A felső tagozatosok eddig Albertir- sára jártak iskolába. Szep­tembertől önálló általános iskolát kívánnak fenntar­tani. Ennek évi költsége hárommillió forint, de a település vállalja. Az iskolaigazgatói beosz­tást megpályáztatták. Dön­tés előreláthatólag április 15-én lesz. Ceglédiek az élmezőnyben Jól szerepeltek Cegléden, a városi sport- csarnokban, a gyermek „B” és „C” korcsoport rész­vételével fiú és leány csel­gáncsversenyt rendeztek. Az indulók között — össze­sen mintegy százan voltak — természetesen ott voltak a Ceglédi VSE fiataljai is. Jól szerepeltek a vendéglá­tók, akik közül heten első, hatan második, s ugyan­csak hatan harmadik he­lyen végeztek. Aranyérmesek lettek: Leány, 32 kg-ban: Kiss Edina, 38 kg-ban: Nemes Andrea. Fiú, 28 kg-ban: Tóth Ernő, 30 kg-ban: Kiss Andor, 32 kg-ban: Sivok 1. Ózdi Kohász 2. Biofarmer, Fát 3. Csepeli Papír 4. Agrokontakt SE 5. Kiskunmajsa 6. Szarvas 7. Dunakeszi 8. Törökszcntmiklós 9. Balassagyarmat 10. Tiszavasvári 11. Balmazújváros 12. Taurus László, 36 kg-ban: Nagy- idai Gergely, 41 kg-ban: Józsa Csaba. Ezüstérmet nyertek: Leány, 41 kg-ban: Pataki Teréz. Fiú, 26 kg-ban: Gu­lyás Krisztián, 28 kg-ban: Ungvári Miklós, 30 kg-ban: Ádám Andor, 32 kg-ban: Keszthelyi Ferenc, 36 kg- ban: Tóth Mihály. Harmadik helyen végez­tek: 28 kg-ban: Nagygyőr Csaba és Fajt László, 32 kg-ban: Kagler Gergely és Kovács Krisztián, 34 kg­ban: Marosi Márton, 35 kg-ban: Czékus Tamás. A kézilabda NB I B állása a 11. forduló után: 11 8 11 8 11 8 11 7 11 11 10 10 11 11 10 10 2 1 1 2 7 — 5 — 5 — 3 2 3 1 2 — 1 2 1 1 238-185 18 247-215 17 259-213 17 287-230 16 262-242 14 255-240 10 228-237 10 207-246 268-290 228-283 209- 261 210- 256 A labdarúgó NB III Alföldi csoportjának állása a 19. forduló után: 1. Misiké 19 14 5 __ 50-15 33 2. Kiskőrös 19 12 5 2 34-13 29 3. Csongrád 19 9 7 3 32-17 25 4. Kossuth-Honvéd 19 11 3 5 29-18 25 5. Mezőtúr 19 6 9 4 20-15 21 6. Dabas 19 8 5 6 31-30 21 7. Dömsöd 19 7 6 6 29-26 20 8. Szegedi Dózsa 19 5 9 5 20-24 19 9. Gyula 19 6 6 7 23-27 18 10. Nagyszénás 19 4 8 7 20-24 18 11. Orosháza 19 4 8 7 19-28 16 12. Mezőkovácsháza 19 5 5 9 23-26 15 13. Kiskundorozsma 19 5 4 10 21-29 14 14. K.-félegyházi Honv. 19 5 4 10 23-40 14 15. Mezőhegyes 19 4 2 13 16-37 10 16. Határőr Dózsa 19 2 4 13 17-38 u. 8 u Liberális­klub Április 9-én, kedden 18 órakor a városi könyvtár­ban a Liberálisklub ven­dége Hankó-Faragó Miklós, az SZDSZ országos ügyvi­vője, országgyűlési képvi­selő. Decemberig lefektetik Már nem álom a telefon A városban múlt év de­cemberéig mintegy kétez­ren jelezték telefonigényü­ket. Közben a lehetőségek lényegesen javultak. Körül­belül három-négyezer újabb kérelmet képes teljesíteni a Távközlési Vállalat, amely előreláthatólag áprilisban megkezdi a törzskábelek le­fektetését. Ezeket a mun­kálatokat a tervek szerint december végéig befejezi. Majd 1992-ben bekötik az új vonalakat. c E Qí£1 XXXV. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM 1991. ÁPRILIS 8., HÉTFŐ Aki olvasni akar, az fizet Csattan az ostor Megalakulása óta elő­ször tartott közmeghallga­tással egybekötött ülést a törteli képviselő-testület. A fő téma a községi műve­lődési ház és könyvtár működtetésének régóta hú­zódó problémája volt. A mintegy negyven ér­deklődő előtt Tóth Ferenc polgármester ismertette azt a lehetetlen helyzetet, ame­lyet a kormány ez évi költ­ségvetése teremtett az ön- kormányzatok számára. A tavalyi több mint kétmil­lió forint helyett az idén a testület — a központi „támogatást” saját forrá­sokból kiegészítve — nem tud a közművelődés céljá­ra másfél millió forintnál többet nyújtani. Kevés a pénz Azért is hirdettek pá­lyázatot a művelődési ház vezetői posztjára, mert re­mélték, akad olyan vállal­kozó szellemű közműve­lődési szakember, aki eny- nyi pénzből is tudná mű­ködtetni az intézményt. Menet közben azonban mindkét jelentkező vissza­vonta pályázatát. Arra kér­te a jelenlévőket, javasla­taikkal segítsék a — főleg anyagi természetű — gon­dok megoldását. Árgyellán L ászióné, a kultúrház megbízott veze­tője a folytonos szerződés^ hosszabbítások miatti eg­zisztenciális bizonytalan­ságukat emelte ki. El­mondta azt is, hogy a rendelkezésre álló pénz legfeljebb az alapvető mű­ködési kiadásokra (bér­költség, fűtés, világítás, vízdíj, telefon stb.) elegen­dő. Ebben az összegben nincs idei könyvvásárlás, sem béremelés, útiköltség, szállítás, takarítószer, író­szer, rendezvényköltségek, újságdíj stb. Sérelmezte azt is, hogy az időközben ala­kult kulturális bizottság nem hallgatta meg a véle­ményüket. Kifestik a termet Godó Jánosné könyvtár- vezető más példákra hi­vatkozva nem helyeselte a bizottság által javasolt évi 2-300 forintos könyvtár- használati díj bevezetését. Sérelmezte azt is, hogy az idei bérfeljesztésükre mind­eddig nem került sor. Vele ellentétben a hoz­zászólók többsége helye­selte azt a javaslatot, hogy ezután fizetni kell a könyv­tár használatáért. Felme­rült a könyvek egy részé­nek kiárusítása is. Többen felvetették, hogy ebben az évben ne fizessenek tiszte­letdíjat a klubok és szak­körök vezetőinek. Mindezt „természetesen” a piaci vi­szonyok megteremtésének szándékával. Az egyik kép­viselő azt javasolta, hogy fizessen a lakosság fejen­ként 50-100 forintot a köz- művelődés javára. A több mint háromórás vita után a testület végül is az alábbiak szerint dön­tött. Nem írnak ki újabb pályázatot, hanem az is­mét jelentkező Árgyellán Lászlóné pályázatát elfo­gadva, őt nevezik ki az intézmény vezetőjének. Az ott dolgozóik számára 20 százalékos bérfejlesztést szavaztak meg. Alakítanak egy bizottságot a közmű­velődési dolgozók bevoná­sával, amelynek feladata lesz a másfél millió forint elosztása, az új szervezeti­működési szabályzat elké­szítése, a gyerekkönyvtár átköltöztetésének megszer­vezése, valamint a dön­tés az esetleges lakossági hozzájárulás bevezetéséről. Az önkormányzat vállalta a művelődési ház nagyter­mének festését is. Ugyanott — olcsóbban Az ülés végén számtalan egyéb téma is felvetődött egészen a községben élő fogyatékosok részére törté­nő alapítvány megszerve­zéséig, melyekre a polgár- mester igyekezett megfe­lelő válaszokat adni. Az emberben azonban óhatat­lanul megmarad a kétség. Oda a jövő A stratégiai kitörési pont­ként emlegetett oktatás és művelődés mikor jut végre abba a helyzetbe, ame­lyet annyit lehetett halla­ni a választások előtt min­den párt ígéretei között? Vagy megint csak marad az elmúlt évtizedekből már annyira jól ismert ma­radékelv érvényesülése? Ügy tűnik, a jelen oltárán ismét feláldozásra kerül a jövő. Juhász Ferenc Sajnálattal adtuk hírül annak idején a Tisza Füszért Buzogány utcai diszkontáru­házának kényszerű bezárását. Most örömmel közölhetjük, hogy a Piramis Kft. meg­nyitotta ugyanott a kiskereskedelmi árnál olcsóbban árusító üzletét. Biztosan sokan vannak, akiknek számít az egy-egy bevásárláskor így megtakarítható összeg (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Az állatoknak fénymagot A cukorrépát elvetették a napokban a törteli Dózsa Termelőszövetkezetben. A közös gazdaságban 184 hek­táron, míg a szórványterü­leteken mintegy 20 hektá­ron. Silókukoricát és sze­meskukoricát 400-400 hek­táron termesztenek. Az ál­latállomány részére fény­magot és szudáni füvet is vetnek Törteién. Repülő vírus Egykor Cegléd légte­rében csend honolt. Nap­jainkban ez nem mond­ható el. A Szaúd-Ará- biából Németországba tartó amerikai repülőgé­pek gyakran felverik a város csendjét. Van, aki már meglehetősen dús fantáziára valló képzet- társítással is előrukkolt. A minap ugyanis egyik ismerősöm ellentmondást nem tűrő hangnemben kifejezésre juttatta, hogy a mostani influenzajár­ványnak az amerikai re­pülőgépek az okai. Ezen állításon mélységesen el­töprengtem. Ám össze­függést sehogy nem tud­tam felfedezni a két do­log között. Lehet, hogy kevés képzelettel áldott meg a sors? CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. 0 Munka­társ: Rozgonyi István. 9 Postacím: Cegléd, Pf. 19. 27ttl. Telefax és telefon: (20) 11-400. 0 Telex: 22­6353. 0 Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó Vállalat Kö­zönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csü-. törtök, péntek 9-től 12-lg, szerda 10—17 óráig. Tele­fon: (20) 10-763. V®,

Next

/
Thumbnails
Contents