Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-05 / 79. szám
I JVFOLYAM, 35. SZÁM 1991. ÁPRILIS 5., PÉNTEK DA^SI vcirfa MEGJELENIK MINDEN HÉTFŐN, SZERDÁN, PÉNTEKEN, SZOMBATON A Phralipe munkalehetőséget keres tagjainak Sikertelen próbálkozások Költségvetés meglepetésekkel Felsőpakony önálló A Phralipe Független Cigányszervezet kakucsi tagszervezete tavaly nyáron alakult, Daróczi Ágnes és Osztojikán Béla kezdeményezésére. Egyelőre 54 tagot számlál. A többiek még nem érzik át egy ilyen szerveződés fontosságát. Érzik viszont a gazdasági recessziót, hiszen őket küldik el elsőnek a leépülő munkahelyekről.. Erről beszélgettünk Radios Jenővel, a tagszervezet titkárával. — A cigányság fele már munkanélküli. Állítólag néhány helyen kiírták, hogy „cigányfelvétel nincs”. Én ugyan nem láttam, de megbízható emberektől tudom. — Ma mindenkit fenyeget a munkanélküliség, engem éppúgy, mint önt. Valamilyen önszerveződéssel, szövetkezet alakításával. vállalkozással nem foglalkoznak? — Próbálkoztunk, de kevés sikerrel. Tavaly nyáron volt egy rosszul végződő kísérletünk. Egy Örkényinek vállaltunk koszorú-alap kötést. Azt mondta, csináljunk akármennyit, ő átveszi. Az unokatestvérem pincéjét rendeztük be műhelynek, a környékről mindenki itt dolgozott. — Hogy fizetett? — Tízcentis átmérőjű alapért 1 forintot, tizenöt centisért 2,50-et, fakeretesért — fenyőtoboz-díszítés- sel — 15 forintot ígért. Én magam szedtem 16 zsák fenyőtobozt hozzá. Rengeteg alapot megcsináltunk és vártuk a megrendelőt, de nem jött. Legalább 2000- 2500 darab ment tönkre. Később arra hivatkozott, Ez a reklám helye E szellemes összeállítással csalogatja a vevőit Alsónéme- diben egy cipőkeresketlő. Biztató, hogy nem halt ki a magyar ember humora (Vimola Károly felvétele) Hétvégi labdarúgás 1991. április 6. (szombat), 14.30: Gyál—Alsónémedi (F.-pakonyon). Serdülőmérkőzések: 16.30- tól: Dabasi ÉKÜ—Újlengyel, Hernád SE—Kakucs SE, :Üjhartyán SE—Dabas SE, . Bugyi Tsz SE—Inárcs SE. 1991. április 7., 14.30: Ócsa—Dabasi ÉKÜ, TáD/VBASI HÍRLAP Vessetű munkatárs: Manila Gy. Oszkár. ® Munkatárs: Pachner Edit. ® Fogadónap minden hétfőn ll-töl 17 óráig a szerkesztőségben. Címűn!, : Bp. VIII. kér.. Somogyi B. u. G. sz. Pf.: síi, ír. SZ. 14«. Telefon: 138-2383/283 borfalva—Felsőpakony, Inárcs—Tatárszentgyörgy. A XII. forduló még nem közölt eredménye: Dabasi ÉKÜ— Táborfalva 5-1 (1-0) Dabas, 100 néző. Vezette: Kocsis J. (Kiss J., Zelen J.). A hazaiak az 5. percben vezetést szereztek és jó játékot produkáltak. A II. félidőben tizenegyesből növelték előnyüket, majd 5-0 után szépítettek a vendégek. Góllövők: Andristyák, Kovács E., Kovács J., Go- mola és Szlama, ill. Patai P. Ifieredmény: Dabasi ÉKÜ —Táborfalva 1-0. Serdülőeredmény: Bugyi —Kakucs 2-5. Orgován I..— Varga L. hogy nem volt piaca a koszorúknak. — Mint a Phralipe kakucsi titkárának, milyen tervei vannak? — Elsősorban a cigánytelepet szeretnénk megszüntetni, ahol még mindig 15 család él. Próbálunk munkalehetőséget keresni a munkanélkülieknek, ebben elsősorban a polgármesteri re számítunk, aki nagyon sokat segít. — Gondoltak rá, hogy a hagyományos mesterségeket, például a vályogvetést, vagy a kosárfonást — felújítják? — Itt már nem építenek vályogból, annyi kosárra pedig nincs szükség, ' amennyinek az árából mindnyájain meg tudnánk élni. — Az építészek megint fölfedezték a vályogot, ma az egyik legegészségesebb építőanyagnak tartják. Itt is divatba kéne hozni! Radics Jenő nem nagyon bízik benne, hogy az új divat egyhamar teret hódít Pest megyében. Az ő háza is téglából épült. P. E. Felsőpakony helyén a századfordulón még csak néhány tanyát találunk. A húszas-harmincas évek táján a Holland-telep néven ismerték, mert a Magyar— Holland Bank parcellázta. Az évek folyamán önálló faluvá vált. Gyállal 1975-ben egyesítették. Ebből a „házasságból” Felsőpakonynak nem sok haszna származott: igaz, a közös tanács megszavazta a falu óvodájának és iskolájának bővítését, de a víz- és gázprogramból már kimaradt. Két évvel ezelőtt érdek-képviseleti kör alakult, melynek 147 tagja célul tűzte ki a Gyál- tól való elválást és Felsőpakony önálló faluként való működtetését. A gyáliak, természetesen, nem értettek velük egyet, arra hivatkoztak, hogy a falu egyedül képtelen lesz megélni, de az érdek-képviseleti kör tagjai nem hagyták magukat eltéríteni szándékuktól. Felkérték a közös tanácsot, készítsen külön költségvetést 1991-re, s meglepő eredményre jutottak: 4 millió 285 ezer forintnyi maradvánnyal zárult az év. A falu új vezetője, Sztancs János polgármester az érdek-képviseleti kör tagja volt, nem foglalkozott politikával. Csak egy dolgot ígért a választások idején, nevezetesen, megpróbálja rendbe tenni a falut. Ez azonban elég volt ahhoz, hogy a két másik jelöltet maga mögé kényszerítse. Társadalmi megbízatásként végzi a dolgát, de nincs nap, hogy meg ne találnánk a polgármesteri hivatalban. Smáílm Husszein menedékjogot kért BOLYAI-NAPOK ÓCSÁN MVS30 üO<M-IVAl#a Az ócsai gimnázium március 27-én és 28-án emlékezett meg névadójáról, Bolyai Jánosról. Szerdán reggel ünnepélyes megnyitó keretében elevenítették fel Bolyai életét és munkásságát, majd a „Holt költők társasága” című amerikai filmet nézték meg. A filmmel kapcsolatban a tanárok és diákok megvitatták, vajon az ócsai gimnáziumban menynyire demokratikus a légkör. Az idei „Bolyai-napo- kon”’ Katona-Zsombori Mária festőművész és Biczó Magda iparművész mutatkozott be. A kiállítások megnyitója után diákelőadások következtek. A gyerekek igen sokszínű programot kínáltak, a békák életének bemutatásától a relativitáselméletig bőven volt miből válogatni. Ebéd után került sor a tanár—diák meccsekre. A zuhogó esőre való tekintettel az általános iskola tornatermében — a hely adottságait figyelembe véve kézilabdában — mérkőztek meg. A férfi tanárok alaposan kikaptak, míg a gyengébb nemnél a diákok maradtak alul. Csütörtökön a diákok vették át a hatalmat. A „fordított nap” igazgatói címéért már februárban megkezdődött a választási hadjárat, amit idén a harmadikos Danó Zoltán nyert meg. Az öbölháború utóhatásaként erősen katonai jellegűre sikerült a hatalomátvétel. Zsadányi igazgató urat letartóztatták, s csak megfelelő mennyiségű aláírás összegyűjtése tette lehetővé szabadulását. Ennek érdekében csokoládét és cukorkát szórt szét a gyerekek között. Közben Szaddam Husszein kért menedékjogot az új igazgatótól, amit meg is kapott. A béke helyreállítása után Pa-Dö-Dö-imitátorok szórakoztatták a közönséget, majd nagyszabású vetélkedő következett. A pincében jósda működött, ahol egyfolytában hosszú sorok álltak. Az idei íróvendéget, Polgár Andrást ki lehetett faggatni a Szomszédok jövőjéről és Linda életének homályban maradt részeiről. A programban szereplő válóperekre nem került sor. Előzménye a tavalyi fordított nap csoportos esküvője, ahol a tanárokat legproblémásabb diákjaikkal adták össze. Idén lettek volna a válások, de az egyik tanárnő kijelentette, nem válik, annyira megszerette időközben — rá- kényszerített — „házastársát”. A kétnapos rendezvény- sorozatot idén is a hagyományos Bolyai-bál zárta. er—ed Maga a „hivatal” családi ház volt korábban, nem kifejezetten alkalmas mostani funkciójára. A rózsadíszes falú nagyszobában található például a polgármester, a jegyző, valamint a titkárnő irodája, és az előadóterem. Nehéz körülmények között dolgoznak, de nem panaszkodnak. Adott a jelen, a jövő pedig rajtuk múlik. Ez a szemlélet érződik mindenütt, a polgár- mester is ebben a szellemben dolgozik. A helyi utak rendbetételétől az új templom építéséig minden tervében számít az emberek segítőkészségére. — Az itt lakók lelkesek, szép számmal vesznek részt minden meghirdetett társadalmi munkában. Az új gyógyszertárat és a polgár- mesteri hivatalt is önkéntes alapon alakítottuk át. A költségvetésből 300 ezer forintot szántak a falu — időjárástól függően sáros vagy poros — útjainak járhatóvá tételére. Ez az összeg csak az anyagárakat és a szállítást foglalja magában, maga a munka: társadalmi! Hasonlóképpen tervezik a járdák építését is. — Legköltségesebb tervünk egy olyan épület- komplexum építése, amelyben a polgármesteri hivatal és az egészségügyi intézmények kapnak helyet, ötmillió forintot szánunk rá. Sok mindenre jut pénz — ha kevés is. Kap támogatást többek közt a Vöröskereszt, a nyugdíjasklub, a helyi sportkör, az épülő templom és a révfülöpi gyerektábor, de olyan nagy léptékű munkába, mint a gáz- vagy a vezetékes ivóvíz kiépítése, egyelőre nem tudnak belefogni. Problémát okoz a „szabad” területekkel való gazdálkodás is, mivel egyrészt a gyáli Szabadság Tsz, másrészt a Nagykunsági Erdőgazdaság birtokolja. Egyelőre nem jutottak egyezségre. Ahol maguk rendelkeznek a területtel, 50 építési telket parcelláztak. Folyamatban van egy saját szeméttelep kialakítása, mert a gyáli nagyon sokba kerül. Felsőpakony helyzete egyáltalán nem könnyű. Lakóinak 90 százaléka gyári munkás, s tudjuk, ez ma mit jelent: a leépítések elsősorban az ingázókat érintik. Az örökölt feladatok mellé így kapcsolódik a munkanélküliek segélyezése, új munkahelyek teremtése és a veszélyeztetett családok gondozása is. Az önkormányzat nem riad vissza a nehézségek? tői, tele van ötletekkel, tervekkel. Ez a falu meg akarja mutatni, hogy megáll a maga lábán, a hátrányos helyzetű településeknek járó kedvezményeket sem vette igénybe, mert nem tekinti magát hátrányos helyzetűnek. Pachner Edit Siratófal 1945-ről negyvenöt évig csak szépeket írtunk. Egy egész generáció nőtt fel abban a tudatban, hogy az Ivánok és Szerjózsák csak szabadságot hoztak Magyarországnak. De vajon mit gondoltak azok az újhartyáni családok, akiknek a hozzátartozóit 1945 január első napjaiban hurcolták el Ukrajnába, kényszermunkára?! Ók miként ítélik meg a fennen hirdetett szovjet—magyar barátságot? Mi motiválta és milyen jog szentesítette ama önkényt, hogy csupán a győztes jogán a békés lakosságon vegyen elégtételt egy reguláris hadsereg?! Megannyi megválaszolatlan kérdés. Ha volna is rá válasz, a tényeken mit sem változtat: negyvenkettőn soha nem tértek vissza Űjhartyánba, névtelen sírjukon idegen fű nő. Am emléküket megőrizték a túlélők és a hozzátartozók. Sőt az egész község egy emberként állt össze, amikor a település plébánosa azt javasolta, közös pénzből emeljenek emlékművet. Az emlékmű elkészült, a katolikus templom mellett állították fel. A márványlapon helyet kapott mind a negyvenkét mártír neve, s alig telik el úgy nap, hogy valaki ne vigyen virágot e megkésve emelt siratófalhoz. (Kép és szöveg: Tunner Pál)