Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-27 / 98. szám
Lakni pedig kellene Akármilyen nehéz is a megélhetés, az ember örök vágya, hogy fedél legyen a feje fölött, arra készteti, hogy saját lakást építsen. E szemrevaló és a dabasi építészeti hagyományokhoz közel álló kúriaszerű épület fölhúzásába tíz elszánt fiatal vágott bele. Minden lakás 110 négyzetméter, és félkész állapotba kerülése után ki-ki maga folytatja a befejezésig. Dobos József és lakótársa például bontott téglát használ a belső falak kiépítéséhez, így bizakodnak, hogy az egy négyzetméterre eső költség 20 ezer forint körül marad. (Vimola Károly felvétele) Andrásfalvy Bertalan az anyanyelvről A reformiskolák fölismerik Minden eddiginél nagyobb figyelmet fordítottak megyeszerte a magyar nyelv hetére. A Pest Megyei Pedagógiai Intézet és a TIT megyei szervezete huszonöt városban és faluban segítette a programok kialakítását. Nagy érdeklődés kísérte többek között a középiskolásak anyanyelvi megyei versenyét a ceglédi gimnáziumban. Budaörsön, a 4. számú általános iskolában dr. Kovács József László, a zsámbéki főiskola tanára tartott előadást a nevelő- testületnek a költői nyelv szépségeiről. Gödöllőn is sor került a már hagyományossá vált rendezvény- sorozatra. Cegléden és Kis- kunlacházán a szakmunkásképzőben szintén téma volt, hogy a szakmai ismeretek mellett milyen fontos az anyanyelv megbecsülése. A kulturális kormányzat nagyon fontosnak tartja a beszéd- és magatartáskul- túra színvonalának emelését, amelynek alapja az anyanyelv tisztasága — nyilatkozta munkatársunknak a rendezvénysorozat kapcsán Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter. — A legegyetemesebb emberi gondolatokat is minden nép a saját nyelvén, annak szabályai szerint mondja el. A nyelv a gondolkodás és a gondolatközlés eszköze. A ráció, az ész és az értelem nyelvezete mellett azonban érzelmi világunknak szintén a nyelv a kifejező eszköze. Sajnos, az utóbbi évtizedekben háttérbe szorult az iskolád oktatásban érzelmi anyanyelv. Rangjának megfelelő helyre kell visszatenni. — Hogyan érhetjük el ezt? — Játszani kell, színját- szani, táncolm, énekelni, verset mondani. Amikor azonban nemzeti kultúráról beszélek, akkor olyan kultúrára gondolok, amely az érzelmi nyelven alapszik. A reform iskolák ezt felis"sr#irJqp merik, amikor a művészeti nevelést szorgalmazzák. Nemcsak az alkotóművészet, hanem a színház, a zene, az egészség- és sportkultúra — mind összefügg az oktatással, a nyelvvel. Mindezeket az iskolai évek alatt lehet megszerettetni az emberekkel. — Elindult már a hazai pedagógia ezen az úton? — Igen. Jó példa erre Pécsi Gézának, az egyik pécsi szakmunkásképző tanárának kezdeményezése. Tanítványaiból zenét szerető közönséget nevelt. Üt a muzsikához című könyvében foglalta össze módszereit, tapasztalatait. Tudomásul kell vennünk, hogy a művészetek és a sport nemcsak néhány ember kiváltsága. Nem arra valók, hogy néhány ember űzze nagy profi tudással, a többi pedig csak szemlélje. Mi olyan ifjúságot szeretnénk, aki örömét leli a táncban, az éneklésben, a zenében és a sportban. S mindezek kedvező hatása a kulturált beszédben és viselkedésben is érvényesül. Vennes Aranka €3 Mire is Kis műhelyekben gyártott milliók Sikeremberek. Mostanában egyre gyakrabban hallani róluk. Ök azok a vállalkozók, akiknek már sikerült bizonyítaniuk egyrészt önmaguk, másrészt pedig a szűkebb szakmai környezetük előtt. A Vállalkozók Országos Szövetségének nemrégen megalakult Pest megyei szervezete a legfrissebb információk szerint 422 vállalkozót tart nyilván. Többségük kft-ben vagy éppenséggel betéti társulás formájában működik. Alig valamivel többen, úgy negyvenen vannak azok, akik magukban próbálkoznak. Iparosok toplistája A VOSZ-ban — hallottuk Bajári Istvántól, a szövetség megyei titkárától — azok tömörülnek, akiknek különösen szükségük van az érdekvédelemre. Lényegesen nagyobb létszámot képviselnek az Iparosok Országos Szövetségének a tagjai. Pest megye több mint húsz körzetéberí a közelmúltban kezdődött meg az IPOSZ-tagok helyzetének egyenkénti feltérképezése. A tetemes adminisztrációval járó munkát a megyei önkormányzati hivatal közgazdasági irodája, vállalkozási és beruházási osztályának munkatársai végzik. Pornet László, az említett osztály főmun- katársa arról számolhatott be, hogy eleddig Gödöllő, Érd és Dunaharaszti térségében keresték fel az IPOSZ-tagokat, s kaptak képet körülményeikről, munkájukról. Sikerült képet kapniuk a legeredményesebbekről. Az említett három körzet iparosainak a toplistája a következő: Varga Miklós gödöllői kisiparos. Korszerűen felszerelt üzemében egyebek között színháztechnikai és épületgépészeti berendezéseket állítanak elő. Több mint 20 dolgozót foglalkoztat. Róla tudtuk meg, hogy talán az egyedüli a tízfős névsorban, aki nívós kivitelű, többnyelvű prospektus útján ad hírt önmagáról. Papp Ignác péceli lakatos kisiparos műhelyében tucatnyi kétkezi dolgozó kapott munkát. Saját készítésű gépein egyebek között kisebb autóalkatrészeket gyártanak. Pateczin Imre érdi iparos arra lehet büszke, hogy az ő üzemében előállított öntöttvas kandeláberek díszítik Budapest belvárosát. Gyártmánypalettája különösen gazdag, készít munkatársaival öntőmintákat és fémöntőkokillákat is. Esztergályos és fémnyomó kisiparos a péceli illetőségű Kiss Miklós, akinek a keze alól többnyire kézművesszerszámok kerülnek ki. Pátkai birodalom A dunaharasztiak körében már évek óta fogalom a pátkai birodalom. És ebben nincs is túlzás, hiszen az asztalosként és faipari belsőépítészként jegyzett Pátkai László számos korszerű műhelyt tudhat a magáénak. Ezek alapterülete eléri a kétezer négyzetmétert. Félszáz dolgozót foglalkoztat, akik speciális famegmunkáló gépeket készítenek. Az itt dolgozó asztalosok a szakma kitűnő ismerői. A gödöllői esztergályos Varjú László, az orvosi műszereket előállító érdi Nagy István és helybelije, Gergely Ferenc asztalos, faipari gépeket, köztük gya- lukat gyárt. Sikeres vállalkozók A Mogyoródon élő Kurucz Béla műanyagfröccsöntő. A sort záró Suki Flórián péceli lakatosmester kovácsoltvas kerítéselemei nemcsak itthon, hanem külföldön is mind nagyobb érdeklődésnek és keresletnek örvendenek. A felsorolt iparosok zöme milliomosnak vallhatja magát. Pornet László külön is felhívta a figyelmet arra, hogy ezek az iparosok nagy összegeket fektettek vállalkozásaikba, műhelyük, üzemük korszerűsítésébe, A bankoktól felvett hiteleket, kölcsönöket ki kell gazdálkodniuk, hogy valóban tiszta haszonnal büszkélkedhessenek. Információnk szerint április 26-án és 27-én kéttagú francia delegáció érkezik Pest megyébe a megyei önkormányzat vendégeként. Egy Párizshoz közel eső megyei gazdasági kamara vezető tisztségviselői, akik úgymond puhatolózó tárgyalásokat folytatnak vendéglátóiknál. Ezen időszak alatt felkeresnek néhány sikeres vállalkozót, s a közelgő tavaszi BNV-n megtekintik a magánvállalkozók, a magyar iparosok legjobb termékeit. Keresik ugyanis az együttműködési lehetőségeket, a francia tőke esetleges térnyerési kilátásait a magyar magán- szektorban. (gyócsi) Gyakran esik szó az állami gyógyszertárak magánkézbe adásának tervéről. Mikor kezdődhet a patikák privatizációja és milyen következményei lesznek a lakosságra nézve? Kérdéseinkre dr. Hamvas József, az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) főigazgató-helyettese, a privatizációs folyamat miniszteri biztosa válaszolt. — Jelenleg még egyetlen magyarországi, állami tulajdonú gyógyszertár sem került magánkézbe. A szaporodó magángyógyszertárakat újonnan alapították — mondja elöljáróba" dr. Hamvas József. Előpriva tizáció nem lehetséges 0 De köztudott, hogy e téren is a privatizációt tartja kívánatosnak a kormányprogram. Mikor kezdődik meg ez a folyamat? — Már az elhatározáshoz is előbb egy sereg dolgot tisztázni kellett. Így például azt, hogy a gyógyszertárak nem lehetnek az előprivatizáció tárgyai, hiszen a velük szemben támasztott sajátos követelmények miatt különböznek a kereskedelmi hálózat előprivatizációra meghirdethető egységeitől. A gyógyszer- tárak ma is, történelmi távlatban is a közegészségügy intézményei, a gyógyszerellátás pedig olyan tevékenység, amelyben a tisztán vállalkozói szemlélet érvényesülése nem kiMagánkézbe adják a patikákat Több közül választhatnak vánatos. Azt is számításba kell venni, hogy a gyógyszertári hálózat a megyékben működő gyógyszertári központokhoz kapcsoltan működik, s az egyes egységek önállóságához a szakmai feltételeket még csak ezután kell megteremteni. 0 Milyen feltételeket? — Elsősorban a gyógyszergyártás liberalizálását kell végrehajtani, vagyis a mostani monopolhelyzetet — hogy egy gyógyszert egy gyár készíthet — meg kell szüntetni. Meg kell teremteni a gyógyszer-nagykereskedelem versenyhelyzetét is, s ez újabb monopolhelyzet megszűnésével jár. Ezzel egy időben szélesíteni szükséges a tiszti gyógyszerészek hálózatát, hogy a privatizált egységek megfelelő képesítésű szakemberek kezébe kerüljenek állami felügyelet mellett. A privatizáció technikai feltételeinek kidolgozása csak ezek után történhet meg több érintett tárca közös munkájával. Egyenlő eséllyel 0 A távlati cél tehát a magántulajdonon alapuló gyógyszerellátás. Milyen gyakorlati szempontokat kell ennek kialakításáig szem előtt tartani? — Minden körülmények között meg kell őrizni a gyógyszerellátás folyamatosságát. A privatizáció egész menetében érvényesíteni fogjuk az önkéntesség elvét, mert azt szeretnénk, hogy az üzletben dolgozó gyógyszerészek döntsenek a tulajdoni kérdésekről. Ehhez természetesen szakmai, technikai és pénzügyi segítségre egyaránt számíthatnak. A pénzügyi lehetőségek részletei azonban ma még nem ismeretesek. Azt viszont máris látjuk: igen nagy az igény a patikák privatizációjára. A magántulajdonba vétel lehetőségét pályázatok kiírásával fogjuk meghirdetni a még tisztázatlan kérdések eldöntése után, várhatóan ez év őszén. A pályázatok nyíltságáról, azonos szempontok szerint történő elbírálásáról és a szakmai érdekképviseletek beleszólási jogának érvényesítéséről kezeskedem! 0 Mi van akkor, ha egyes gyógyszertárak magánkézbe adásához mégsem találnak partnereket? — Ezekben az esetekben a szakmai fórumoknak kell javaslatot tenni, hogy az illető egység milyen formában működjék tovább. Az is lehet, hogy még jó ideig állami tulajdonban marad. 0 Szakmán kívüliek válhatnak-e gyógyszertárak tulajdonosaivá? — Tulajdonossá, maximum 49 százalékos részben, igen. Működtetési engedélyt azonban csak diplomás gyógyszerészek kaphatnak. Az engedélyt a mostani elképzelések szerint a népjóléti miniszter személyhez és helyhez kötötten fogja kiadni. Elég a gyógyszerész 0 Ezzel át is térhetünk hétköznapibb régiókba. Milyen előnyökkel és milyen várható hátrányokkal jár, ha végbemegy a gyógyszer- tárak privatizációja? — Közgazdasági tény, hogy az a gyógyszertár, amely 5-6 ezer lakosnál kisebb kört lát el (erre most a kistelepüléseken bőven van példa) nem tud gazdaságosan működni. Feltehető, hogy azokban a körzetekben, ahol gyér népesség mellett is egymáshoz közel több patika működik, csak az egyik fog fennmaradni. 0 Tehát „fehér foltok" fognak kialakulni? — Ez a veszély egyelőre nem reális. Már csak azért sem, mert a gyógyszertárak mai dolgozói családi és egyéb kötöttségeik miatt nemigen változtatnak életterükön, s hivatástudatuk is arra készteti őket, hogy helyben vagy a közelben dolgozzanak tovább. Több előnye, mint hátránya 0 Az ellátás színvonala nem romolhat? — Aki magánkereskedelemre vállalkozik, annak alapvető célja, hogy szolgáltatásait minél többen vegyék igénybe. Ez alól a gyógyszer-kereskedelem sem kivétel! Sőt, a gyógyszerészek éppen arról nevezetesek, hogy szinte karitatív alapon dolgoznak, a hálapénz ismeretlen fogalom szakmai gyakorlatukban. Biztos vagyok abban, hogy magánosként még többet fognak tenni nemcsak a lakosság ellátásáért, hanem az egészség- ügyi felvilágosító munkában is. Az a majdani tény pedig, hogy több szállító között választhatnak, mindenképpen a hiánycikkek körének szűkülését és a gyógyszerválaszték bővülését kell hogy jelentse. 0 Áraik sem nőhetnek az égig? — E téren nagy lesz a szigor: csakis a termelői árra épített, mindenkire azonos érvényű árréssel dolgozhatnak. Schöffer Jenő
