Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-26 / 97. szám
F&idhatoi intései tatokul A KTA bankként működik Éveken át a mentőöv szerepét töltötte be a termelőszövetkezetek pénzügyi támogatásában a Kölcsönös Támogatási Alap. A szövetkezetek folyamatban lévő gazdasági átalakulása óhatatlanul maga után vonja a különböző pénzintézetekkel kialakított kapcsolataik új, előnyösebb alapokra helyezését. A KTA Pest megyében a jövőben bankként funkcionál. Az értesülést a megyei Teszöv küldöttgyűlésén szereztük, amikor is a Kereskedelmi Bank Rt. jelen lévő szakértője és a KTA Bank átalakító bizottsága vezetője, dr. Sama János, a Teszöv megbízott képviselője adott tájékoztatást a Földhitel Intézet közelgő megalakításáról. Tulajdonképpen szakosított pénzintézet születik várhatóan 1 milliárd forintos alaptőkével. Már folyamatban van az alapító tagok szervezése, és sor kerül a kötvények kibocsátására is. Elkészült a szindikátusi szerződés, a további szervezés a KTA ötfős bizottságának a feladata. Ha minden az elképzelések szerint halad, akkor október 31-én megkezdheti működését a szakosított pénzintézet, a főváros VI. kerületében a KTA tulajdonában lévő, közel 300 négyzetméteres, illetve még várhatóan 50 négyzetméterrel bővülő impozáns iroda- helyiségében. Értesüléseink szerint a Földhitel Intézet már bizton számíthat 260 millió forintra, amely az esztendő második felében további 120 millió forinttal gyarapodik. A hiányzó több mint félmilliárd forintot a Kereskedelmi Bank Rt. előlegezné. A cégbírósági bejegyzésig, amely június 30-ig várható, összeáll az alapítók csapata. A szindikátusi szerződés másolatát a megyei Teszövtől valamennyi tsz, illetve érdek- képviseletébe tartozó iparszövetkezet megkapja tanulmányozásra, s annak alapján lehet dönteni. Biztató, hogy néhány úgynevezett nagybetétes szövetkezet jelezte, képes lesz akár négy-ötszörösére is emelni betétállományát az ügy érdekében. A szakosított pénzintézet nem új keletű, hiszen a második világháború kitörése előtti Magyarországon működtek már ilyen bankok. , A Földhitel Intézet, amely induló vállalkozásokat f inanszíroz majd, lényegét tekintve földzálogjegy alapján működik. Ingatlanforgalmazási. befektetési tanácsadás is szerepel működési palettáján. A kamatokat minden esztendőben félévkor számolják el. A megye szövetkezetei eddig a Budapest Bankkal álltak partneri kapcsolatban. Ezentúl a Kereskedelmi Bank Rt., amely köztudottan agrárgazdaság-párti, veszi át pénzügyeiket. A kormányzat struktúraátalakító intézkedései tették lényegében indokolttá a pénzintézet szervezését. Gy. L. NEM ISMERTÉK FEL A HAMIS PÉNZT Al OTPBEN? Fedezetlen százdolláros A legtöbb magyar állampolgár kezében elvétve fordul meg százdolláros bankjegy. Bizonyára ezzel magyarázható, hogy esetenként — például a diszkólámpák vibráló fénye mellett — még játékpénzek vagy igencsak gyatra készítmények is elkelnek valódiként. A pénzhamisításí ügyek többsége Pest megyében eddig ilyen vagy ehhez hasonló volt. Ám meghökkentő, hogy most már olyan példány is előkerült, amit végső soron csak a Magyar Nemzeti Bank szakértői tudtak hitelt érdemlően leleplezni. Elgondolkodtató az eset kapcsán az is: a külföldi pénzkiadással megbízott ügyintézők sem mindig elég felkészültek ahhoz, hogy gyanússá váljék szemükben valamely igazán ügyes hamisítvány. Különös eset történt a napokban Cegléden. Egy hölgy elhatározta, hogy kiváltja négytagú családja éves valutakeretét, és beteszi BC-számlára. Leányával együtt az illető elment a ceglédi OTP-fiókba, ahol forintjainak ellenében kapott 2 darab 100 dolláros bankjegyet. Azután megjelent az MNB helyi fiókjában, ahol az egyik 100 dollárosát gyanúsnak találták. Elküldték szakértői vizsgálatra, ahol minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy nem valódi. A hamis pénz forgalmazása súlyos bűncselekmény. Rendőrségi vizsgálat indult az ügyben, melynek során a gyanúsított kitartott az állítása mellett, hogy a 100 dollárosokat az OTP-ben vette fel. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság gazdasági rendészete lefolytatott egy bizonyítási kísérletet, melyen két hatósági tanú, valamint az ügyben érdekelt hölgy jelenlétében az illetékes OTP-fiók három ügyintézője vizsgázott abból, hogy meg tudnak-e különböztetni 17 darab valódi 100 dolláros közé tett három hamisítványt, Nos, a kísérlet azzal zárult, hogy nem mindig tudták kiválasztani a hamis bankjegyeket. S hogy ez mit bizonyít? Természetesen nem azt, hogy az ügyfél feltétlenül és bizonyosan a hivatalban kapott pénzt vitte át a bankfiókba. De kétségtelen az is: nagy esély van rá, hogy valóban gyanútlanul és teljes bizalommal váltottak ki a valutakeretét, és a forintjaiért értéktelen papírt kapott. Hiszen az ügyintézők nem biztos, hogy felismerjék a hamisítványt. Az eset kapcsán megkérdeztük Nemes Károlyt, a Magyar Nemzeti Bank emissziós főosztályának illetékes osztályvezetőjét arról. hogyan történik a hamis pénz megkülönböztetése a valóditól. Milyen fel- készültséggel rendelkeznek ehhez a különböző kifizetőhelyek pénztárosai, ügyintézői? Mint elmondta, jelenleg már az országban több ezer pénztárban történik külföldipénz-beváltás, -kifizetés. A pénztárosok számára kötelező a kiképzés. Az ügyintéző felkészültsége azonban sok mindentől függ, egyebek között egyéni képességétől és gyakorlatától is. Az oktatáshoz azonban hozzátartozik, hogy ha a pénztárosnak egy bankjeggyel kapcsolatban a legkisebb gyanúja támad, azt jeleznie kell csoportvezetőjének, és rendelkezésükre áll a Magyar Nemzeti Bank szakértői csoportjának, laboratóriumának vizsgálata. De a legfontosabb láncszem az egészben mégis az ügyintéző, akinek először kerül a kezébe a bankjegy. S hogy milyen eszközei vannak munkájához? Természetesen nincs varázsvesz- szője, de rendelkezésére áll a valutatájékoztató, a nagyító és esetenként kisebb eszközök is. Például egy olyan ceruzaformájú műszer, mellyel azt lehet kipróbálni, hogy mágnesezhető-e a bankjegy. Míg korábban évente átlag ezer darab papírpénzt küldtek laboratóriumi vizsgálatra, tavaly 3 ezret, és idén úgy néz ki, még több lesz. Sajnos előfordult már korábban is olyan eset, amikor hivatalos helyen tévedtek ... Ga. J. MESSZE VAN MÉG IDE EURÓPA Nem örülnek, ha megválasztják A gazdasági kérdéseket hagyjuk a közgazdászokra, beszéljünk a dolgozó érdekvédelméről, mely nálunk véletlenül sem európai színvonalú. Ez a keserű megállapítás fogalmazódik bennem már hetek óta, hol ebben, hol abban az üzemben döbbenve rá: a megosztott és egymással civakodó szakszervezetek még úgy sem működnek, mint a pártállam idején. A munlcás védtelenebb, mint volt. Pedig védettebbnek kellene lennie, mint korábban, mert egymás után kerülnek válságba a nagyüzemek, jön a privatizáció, egymás után szűnnek meg a munkahelyek. Amilyenné formálják Ebben a helyzetben megdöbbentő, hogy a Budaílax Textil Rt.-ben maga a megbízott szakszervezeti titkár és választott elnök jelenti ki: „Ahol nincs testület, nem lehet testületi véleményt mondani”. Tőle tudom meg, hogy kollektív szerződés sem készült — mint később kiderül, erre az évre —, s közben zajlik az átszervezés, a munkakönyvek osztogatása. Ezek szerint munkásképviselet nélkül. A gyárban kialakult helyzettel több írásunkban foglalkoztunk. Az érdekvédelem oldaláról jómagam március 29-én, április 13-án és 18-án adtam közre a megszerzett információkat. Jelezve, hogy jó lenne tudni: minderről mi a véleménye a Textilipari Dolgozók Szakszervezete vezetőinek? Mivel náluk a hasonló esetek sokaságával foglalkoznak, Czebei hajosnéval, az ügyben illetékes instruktorral való beszélgetést ajánlották. A szakszervezet munkatársa kétségbe vonja azt a feltevésemet, hogy a gyárban egyáltalán nincs szak- szervezeti testület. Tény viszont, hogy Ráckevi András szb-titkár a megválasztása utón nemsokára megbetegedett. Egy bizonyos átmeneti időszak is rányomta bélyegét a szakszervezeti munkára. Mígnem január 21-én lemondott a tisztségéről. Ekkor döntöttek úgy a gyárban, hogy a szabályosan megválasztott szb-el- nök, Fernczi Lászlóné, a munkaügyi osztály munkatársa legyen az új választásig, azaz idén szeptemberig, a megbízott titkár, ö vállalta, más nem. — Nézze — hajlik a tárgyalóasztal fölé Czebeiné. — Az emberek ma féltik a kenyerüket, nem örülnek az ilyen választásnak. Helyettük nekünk kellene felvállalni a konfliktusokat, hogy a titkárnak ne mondjanak fel. Ám én mint instruktor ezt csak akkor tehetem meg, ha odahívnak. Különben megkérdezhetik, mit keresek ott. Minden alapszervezet önálló, s ezt illik tiszteletben tartani. Az önállósághoz ismeret és tapasztalat kellene. Ezt csak tanfolyamokon tudnánk igazán jó hatással átadni, de oda sem könnyű ma az embereket behívni. Nehéz megmagyaráznunk, hogy a szakszervezet ott van, ahol az emberek dolgoznak, és olyan, amilyenné teszik saját érdekükben. A régi beidegződés az, hogy még mindig fentről várnak intézkedéseket. A kollektív szerződés létezését nem volt módjukban ellenőrizni? — Mi időben elküldtük a figyelmeztető levelet, hogy az 1990 decemberében lejár. Megjegyeztük, hogy amennyiben nincs idő új kidolgozására, módosítására, az átmeneti helyzet miatt lehetőség van arra, hogy közös megegyezéssel meghosszabbítsák. Közöltük, hogy a részvénytársaságoknál is előírás ilyen szerződést készíteni. Csakhogy mi itt hiába akarjuk ezt, ha az üzemi kollektíva és a szakszervezeti bizottság ott helyben nem foglalkozik vele. Hászhál csők fiz — Még egy érdekvédelmi probléma. Az ipari tanulók azt mondták, csak a tavaszi szünetig lehetnek a szálLehetne szépíteni, de felesleges. Mindenki tudja, mert a saját bőrén érzi. A köznapian Kupa-programnak nevezett kormányprogramban — amely egyébként A magyar gazdaság átállásának és fejlődésének programja címet viseli — a B. fejezet 9. pontjában ez olvasható: „A lakosság egy részének jövedelmi és vagyoni helyzete — eltérő mértékben — romlott. Ugyanakkor az eddig adódó új lehetőségeket kiaknázni képes vállalkozói réteg jövedelmi pozíciója javult. Ezek hatására felgyorsult a társadalom polarizációja.” Vége tehát egy álomnak — mert az első perctől fogva álom volt —, ami szerint a piacgazdasággal a jólét köszönt rá a társadalomra. A jólét árát sem egyformán fizeti meg a társadalom, s ami a fő: az elérhető jólétre a lakosság nem járandóságként kapja meg a lehetőséget. A piac- gazdaság és a jövedelmek (vagyonok) erőteljes differenciálódása törvényszerű összefüggés. E nélkül a KÖZÉPÉN piacgazdaság nem működik! Ma a megyében a családoknak a háromnegyede nyilatkozik úgy, hogy anyagi helyzete rosszabb, mint volt egy vagy két esztendeje. A háztartásoknak most már a hatvan százaléka tart ott, hogy semmiféle megtakarításra nem képes. A bevételek éppen csak fedezik a mindennapos kiadásokat. Ilyen jellemzők közepette szinte gúnyolódásként hat a reménybeli középosztály szükségességéről szólni. Nem szólni viszont lehetetlen. Mégis, ma a szándékos elhallgatások, vagy éppen a hamis tapintatoskodások idejét éljük. Legyen a segítségünkre Kossuth Lajos, ö azt írta: „Mert hát aki középosztályt mond, az felső osztályt, alsó osztályt is mond, valakit maga alá teszem, valakit maga fölébe helyez...” A „maga alá teszen”-re szép számmal akad vállalkozó, ám a „maga fölébe helyez” senkinek sem ízlik; szokatlan, bizalmatlanságot keltő, gyanús. A gyors jövedelemgyarapodás, és még inkább a vagyono- sodás kétségbevonhatatlan jelei — amik a kisebb településeken a legnagyobb takargatás mellett sem maradnak titokban — ma alig, vagy egyáltalán nem mutatnak a polgárosodás irányába! Az átmeneti időszak természetéből következően, de a közvélemény által el nem fogadhatóan ma egy olyan vállalkozói csoport uralja a terepet — tisztelet a kivételnek, mert van ilyen! —, amelynek a tagjai messze állnak a polgár eszményétől, annál inkább megtestesítik a törvény; hézagok, a rendezetlen jogviszonyok maximális kihasználóinak a szerepét. És v e z a helyzet teremt „vállalkozásellenes” közhangulatot. Balgaság a nemzetfenntartó középosztály rövid idő alatti kialakulásában hinni, holott ennek a hitnek ma sok az apostola. Évtizedek kellenek ahhoz, hogy a hazai polgárosodás — a valóságosan soha meg nem történt polgárosodás történelmi adósságának törlesztéseként — lényegi hatásai érzékelhetővé legyenek. A minden áron eredménycentrikus politika — és ebben semmi különbség nincsen az éppen kormányzók, az éppen ellenzékben levők között — persze mást ígér. A lakosság ma sokat emlegetett csalódottságában sokkal nagyobb szerepe van a politikai ígéretek beválthatatlanságának, mint a ténylegesen elkövetett kormányzati, parlamenti, helyi hatalmi hibáknak ...! A természetes társadalmi fejlődés törvényszerűségeit mellőző politizálás logikusan hozza magával a politikától való elfordulást. Mást ígért a politika és mást teljesít. A középent ígérte. Lett helyette fent és lent... Mészáros Ottó láson, aztán nem tudják, mi lesz a szociális, kulturális intézmények sorsai Van-e ezzel kapcsolatban álláspontjuk? — Mind a húsz tanulót foglalkoztatják. Minden gépen betanítják. Dolgoznak majd Csillaghegyen is meg Budakalászon. Közülük tízen lakják az eredetileg nagy létszámban foglalkoztatott kubai munkásoknak épült szállót. Ha ezt eladják, szálláshelyük akkor is lesz. A bölcsődében, óvodában alig van már gyerek, szerintünk sem érdemes fenntartani. A konyha helyett lesz melegétel-ki- szolgálás a maradék létszámnak, a művelődési ház még februárban is támogatást kapott tőlünk, s kap, amíg működik. Kérdés, hogy érdekelt lesz-e benne, az önkormányzat. Beszélgetésünknek aller- gikus pontja Gaján Vilmos esete. Hogy történhet meg, hogy cégbíróságon bejegyzett testület, a Budakalászi Textilesek Érdekvédelmi Tanácsa elnökének felmondhatnak, március 14-én kiküldhetik az érdekegyeztető megbeszélésről, amihez szakszervezetük főtitkárának nincs szava? Csak jsrasolni lehet Czebei Lajosné válasza: Gaján Vilmos valakivel ösz- szetéveszthette Keleti Tamás főtitkárt, aki ott sem volt a megbeszélésen. A cégbírósági papírt pedig senki sem látta, csak egy pecsétes bírósági levelet, hogy a kérelmét jegyezték. Arra hivatkozott, hogy testületét a mi szakszervezetünkön belül akarta létre hozni. Képtelenek voltunk meggyőzni, hogy nekünk csak alapszervezeteink lehetnek. Ha annak vezetésével elégedetlen, kezdeményezheti a vezetők leváltását, újak választását, de nem hozhat létre másik tanácsot. Az csupán a mi kereteinken kívül. Tudtommal most a művelődési házban adtak neki irodát, s első fokon elvesztette a felmondásával kapcsolatos döntőbizottsági tárgyalást. Tehát a Munkaügyi és Munkavédelmi Fel ügy előséghez kell fordulnia. — Most mi lesz a következő lépés? — Véleményünk szerint a Csillaghegy Rt.-vel közös szakszervezeti bizottság létrehozása célszerű az egyesülés után, arányos képviselettel. No de, ezt mi csak javasolhatjuk. Nekik van joguk dönteni. Jósolni nem tudunk. — Az emberek félnek, nem vállalnak közszereplést — állapítottuk meg többször a beszélgetésben. Úgymond modellértékű kép ez a mai munkásvédelemről. Függetlenített, képzett vezetőkre nincs pénz. A társadalmi munkás lehetőségei korlátozottak. Mi lenne a megoldás? A konkrét beszélgetésből kiindulva sem lettem okosabb! Kovács T. István
