Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-22 / 93. szám
A várva vári kárpótlás érdekében Taktikai titoktartásról VIA: A FÖLD NAPJA döntöttek a kisgazdák „Ha kivágtuk az utolsó fát és elszennyeztük az utolsó folyót, altkor rájövünk, hogy a pénz nem ehető, nem iható, és nem lélegezhető be.’* E gondolat jegyében várják találkozóra az agrár szakembereiket, biológusokat, orvosokat, egészségügyieket, kertészmérnököket, pedagógusokat, pszicho lóg us okát, természetjárókat, a józan élet és a zöldek mozgalma híveit a budapesti Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemre, a Föld napja alkalmából. A Független Kisgazdapárt országos vezetősége vasárnapi ülésén úgy döntött: taktikai megfontolásból nem hozza nyilvánosságra azon sarkalatos kérdéseket, amelyek megszavazásához köti a kárpótlási törvény elfogadását. A testület döntését Őmolnár Miklós szóvivő azzal indokolta, hogy további koalíciós egyeztetések folynak a kormánypárti frakciók között, s a kisgazdák „a lehető legkedvezőbb tárgyalási pozíciót” szeretnék biztosítani maguknak. A szóvivő véleménye szerint a pártnak most nagy fegyelmezettséget kell tanúsítania, mindenféle személyi ellentétet, egyénies- kedést félre kell tennie annak érdekében, hogy legalább a földkérdésben megszülessen a várt döntés, amely 95 százalékig megfelel a kisgazdák eredeti programjának. (A kisgazdák eddig napvilágot látott érvei alapján egyfajta zsinórmérték az 50 hektárhoz, illetve az 1000 aranykoronaértékhez való ragaszkodás lehet, s a helyben lakás, s a művelési kötelezettség sem lehet feltétel.) Ómolnár Miklós a jövő heti nagyválasztmányi üléssel kapcsolatban szerencsésnek tartotta, hogy az előzetes parlamenti terveknek megfelelően szerdán megszülethet a kárpótlási törvény. A szóvivő szükségesnek tartotta elmondani, hogy az FKgP a régi pártalkotmány szerint működik, az április 27-i nagyválasztmányi ülés a decemberben félbeszakadt tanácskozás — Most vagyunk itt először. Ezzel. □ Az előző mi volt? Mennyiért ment el? — Hasonló, mint ez. Az is több milkó. Türelem kérdése. □ Ti ebből éltek? Hogy megy ez? — A, dehogy. Ez véletlen. Olcsón, baráti alapon jött ez a kocsi. □ Mit kezdenétek az ötmillióval, ha most valaki letenné? — Holnap egy üzletbe fektetnénk, de hogy mibe, azt ne kérdezd — és kiköp egy szotyihéjat. Már kifelé jövet látom meg, hogy végre valakik adásvételi szerződést írnak folytatása lesz, ahová 150 tag után delegálnak egy küldöttet a megyék. A szóvivő a továbbiakban elmondta, hogy az országos ellenőrző bizottság a jövő hét közepére készül el vizsgálati jelentésével a korábbi pénzügyi intézkedésekről. Ezzel összefüggésben bejelentette, hogy az ellenőrző bizottság — többségi szavazással — javaslatot tett Bakos István tagsági jogainak felfüggesztésére, eddigi nyilatkozatai miatt. (Mint emlékezetes, a volt alelnök nevéhez fűződik a „pártkasszaügy” kirobbantása.) ★ A kisgazda-vezetőség vasárnapi döntése újabb belső viták, sőt perek képét vetíti előre. A párt másik vezető testületé, az ellenőrző bizottság ugyanis alig egy nappal korábban úgy foglalt állást, hogy az új pártalkotmány szabályai aiapján kellene megtartani a 27-i nagy válasz! rar In 3d ülést. Kszerint persze mások lennének a szavazati jogú küldöttek, mint az országos vezetőség határozata alapján. Györg>’i Árpád, az ellenőrző bizottság elnöke mindenestre még bírósági eljárás kezdeményezését sem tartotta kizártnak szombati nyilatkozatában, arra az esetre, ha a két testület nem tudna egyetértésre jutni. A szombatra tervezett nagy- választmányi ülés tétje egyébként nem akármi; a kárpótlási törvénynek szerdán várható elfogadása után föltehetően a hét végén döntenek majd a kisgazdák küldöttei arról, benn marad-e a párt koalícióban és ha igen, kik képviseljék a különböző kormányzati pozíciókban. Emellett várhatóan fölmerül a jelenlegi pártvezetők iránti bizalom kérdése is, és egyáltalán nem kizárt, hogy egy jól megszervezett kampány után Torgyán József ismét feljebb lép a párt- hierarchiában. alá. Hozzájuk lépve tudakozódom: létrejött az üzlet? Honnan jöttek? — Létre, eladtam. Sarkadról jöttem. Valami baj van? Tűnjön innen a f...- ba. Mit kíváncsiskodik? Megmagyarázni nincs idő, leszámolják az ötvenes férfi kezébe a húszezret. Az már szalad, s még menet közben is szórja rám az átkokat. A vevő két fiatal 19 éves fiú. Újpestiek. — Megvettük ezt a húszéves Trabantot húszezerért. Az öreg azért lett ideges, mert nem az ő nevén volt az autó. Nem is a saját nevét irta alá. Nem kell vele törődni. A programot — melynek szervezői a Társadalmi Egyesülések Szövetsége (TESZ), a Magyar Egészségvédők Országos Sport- szövetsége (MEGVÉDSZ) és még további tíz társaság, szövetség, intézmény, párt — dr. Gyúró Ferenc egyetemi tanár, a TESZ elnöke nyitja meg. Szószólóként — a jó egészségért és a szép környezetért — osztják meg a résztvevőkkel gondolataikat dr. Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter. Gallon Rezső, az OTSH elnöke, dr. Kulin Sándor ország- gyűlési képviselő, s felszólalnak a földművelésügyi, a népjóléti tárca és az Állami Biztosító szakemberei is. A rendezvény ma, hétfőn 17 órakor kezdődik a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Villányi út. 35—43. alatti dísztermében. ■&Fekete József docens, a Gödöllői Agrártudományi A „piszkos tizenkettő” a Parlamenthez fordul Nyilatkozatot fogadtak el szombaton Százhalombattán a magát piszkos tizenkettőnek nevező városok (Ajka, Dorog, Kazincbarcika, Lábatlan, Miskolc, Űzd, Salgótarján, Százhalombatta, Tatabánya, Várpalota, Vác, Budapest) önkormányzatainak képviselői, akik a Föld napja alkalmából a helybeli művelődési köz□ Nem féltek, hogy esetleg lopott? — Egy ilyen vén kocsi? Á, nem. Különben itt mindenki így csinálja, örülünk, hogy ez van. Csak ennyi pénzünk volt. Diszkóba menni egyelőre ek is jó — s örülnek a szerzeményüknek. Ilyen ma az autópiac. Kínálat van, de kereslet az nincs. A nyugati és keleti kocsik aránya csaknem megegyezik. Ám arra, hogy a vásárlók és eladók száma mikor közelít majd egymáshoz, egyelőre még tippelni sem lehet. Egyetem talajtani és agrokémiai tanszékén vezeti a környezetvédelmi szakot. Tőle kérdeztük: © Tényleg az egészség rovására megy már a civilizáció? — Igen. Maholnap a tiszta vizet, a levegőt is pénzért kell már venni. A talaj szennyeződése miatt romlik a táplálék, a növények minősége. Szép a termés, nagy a gyümölcs, csak éppen az íze más, az értéke kisebb, esetleg ártalmas anyagokat, például a növényvédő szerekkel, műtrágyával bevitt nitrátot, nitritet tartalmaz, lazább szövetű lesz, s szegényebb a nélkülözhetetlen nyomelemekben, mint a cink, a molibdén, a bőr, a vas. © Vannak adataik az egészségkárosodásról? — Csak közvetettek. Ami méri a hatást, az a nagymértékű műtrágyázás miatti nitrátosodás a talajvízben és már a mélységi vizekben is. Tudott: Pest megyéken is számos településen emiatt nem ihatják a pontban tartották ülésüket. A dokumentumban, amelyet el kívánnak juttatni az Országgyűléshez, a miniszterelnökhöz, az ipari, valamint a környezetvédelmi tárca vezetőihez, leszögezik: a környezetvédelem helyzete ma Magyarországon, így a tizenkét városban sem mutat érdemi, javuló tendenciákat, sőt esetenként romlik. A tizenkét város önerőből nem tudja problémáit megoldani, ezért kérik az Országgyűlést és az illetékes tárcákat, hogy összehangoltan mérjék fel, milyen anyagi segítséget tudnak az érintett vámosoknak adni. Konkrét javaslatuk, hogy a kormány kezdeményezze ezen települések részére nyugati államoktól segélyprogram beindítását. Célszerűnek tartják két automata mérőautó beszerzését, amely rendszeresen ellenőrizné a tizenkét város levegőjének, vizének és talajának szennyezettségét. A nyilatkozatban az ön- kormányzatok képviselői javasolják azt is, hogy nagyobb nyilvánosság mellett kezeljék a nemzetközi környezetvédelmi pályázatokat. Javasolják továbbá, hogy már ebben az évben a legszennyezettebb városok részére környezetvédelmi céltámogatás címén külön pénzt biztosítanak, illetve különítsenek el. Áz okmányt aláíró városok képviselői sürgetik a környezetvédelmi törvény megalkotását, amelynek munkájába kívánatosnak tartják „a piszkos tizenkettő” polgármestereinek bevonását :s. Nem értenek egyet az aláírók azzal a jelenlegi szabályozással, amely a környezetvédelmi bírságnak csupán 30 százalékát tartja meg az önkormányzatoknál, és úgy vélik, ha már az ártalmakból is teljes mértékben részesülnek, ugyanúgy rendelkezhessenek a bírságokból befolyó teljes összeggel is. Árvái Magdolna Mustra kívül és belül, vajon elkelt-e az öreg Zsiga? (Hancsovszki János felvételei) (bpa) csecsemők a kutak vizét, s a felnőtteknek sem használ az a nedű. © ön az agrokémiai és talajtani tanszéken dolgozik. Nincs itt valami ellentmondás a kettő között? — Az agrokémikusok sem állítják, hogy sok ártalmas anyagot kell használni, ők is csupán a megfelelő tápanyagarány biztosításának hívei. Ehhez csökkentett műtrágyázás is elég, sőt ismét reneszánszát éli a szerves trágyázás. A fiatalabb mérnöknemzedék, s a korábban végzettek közül a környezetvédelmi szakot felvettek soraiban már érezhetően hódít a beléjük oltott környezetgazdálkodási szemlélet: úgy kell tervezni, szervezni a mezőgazdaságot, s dolgozni is, hogy a víz, a levegő, a talaj ne szennyeződjön. Megfelelő műveléssel is lehet óvni a talajt a tömörö- déstől, porosodástól, megfelelő öntözéssel az elmo- csarasodástól, a másodlagos szikesedéstől. Kis adagban is hatásos, gyorsan bornló növényvédő szereket, biológiai módszereket lehet alkalmazni a durvább kémiai metódusok helyett, s például a műtrágyát is lehet úgy kezelni, tárolni, hogy ne kerüljön a felszíni vizekbe. Szóval, ha diákjaink a munkájuk során betartják, amit itt tanultak, ha nem engednek a gazdasági nyomásnak, elejét lehet venni a további környezetrombo. lásnak. Éppen ezért indul a következő tanévtől a nappali képzésben is környezetés tájgazdálkodási szak ... © Ezek szerint irreális látomás az, hogy a mező- gazdasági művelés is okozhat „világ végét”? — Nézze, az azért nem igaz, hogy az agrártermelés többet árt, mint használ. Élelem kell. De tény, hogy a globális problémák sorában a túlnépesedés és az élelemhiány után a harmadik helyen a környezetrombolás áll. Ügy tűnik, ez együtt jár a műszaki-gazdasági fejlődéssel. Ha pesz- szimisták lennénk, azt is mondhatnánk, hogy elkerülhetetlen. De én azt hiszem, éppen a tudomány és a termelés szakembereinek összefogásával lehet megakadályozni a környezet további pusztulását. V. G. P. BELEFÉR T anuljuk a demokráciát. Nehéz tantárgy! Már- már annyiféle az értelmezés, amennyi a magát demokratának hívő. Ezeknek az értelmezéseknek az a bajuk, hogy nem a befogadás, hanem o kirekesztés, nem a sokféleség, hanem a kizárólagosság oldaláról közelítenek a demokrácia fogalmához és gyakorlatához. S minél eminensebb tanuló, azaz minél nagyobb demokrata óhajt valaki lenni, annál inkább hisz a maga véleményének — „igazának” — vitathatatlanságában. Annál inkább téveszt: ő áll a jó oldalon, a másik a rossz oldalon. A másik ugyanígy gondolkodik. Hol van akkor a jó s hol a rossz oldal?! A magam felfogása szerint belefér a demokráciába az az ügyetlenség, amikor a Magyar Köztársaság Országgyűlésének képviselője (Gödöllőn) „főhercegeket” köszönt nagy tisztelettel. Belefér az a tájékozatlanság, amikor (a Népszabadság) Űjfe- hértót kinevezi „az ország legnagyobb falujának”, mert „tizennégyezer lakost számlál”. Csak azt nem tudom, akkor minek nevezzük a 18 ezer lakosú Gyált, a 16 ezer léleknek otthont adó Kere- pestarcsát, a 18,5 ezer polgárt számláló Vecsést? Belefér a demokráciába, hogy a választók akaratára fittyet hányva (a Magyar Fórumban) az író- politikus-főszerkesztő-honatya így vélekedjék: „Ugye nem, felejtettük még el, hogy hogyan arattak tavaly a helyhatóságin a mi régi vágású függetlenjeink az elöregedett, bögrecsárdák füstjébe szorult magyar falvakban?” Csak azt nem tudom, mit szól voksai jogosságának ilyen megkérdőjelezéséhez az a sok tíz- és százezer választópolgár, aki semmivel sem kisebb polgára ennek az országnak, mint az őket feddő honatya? Belefér a demokráciába, hogy a Kádár-rendszer leleplezéseként (a Magyar Rádió Reggeli Krónikájában) felolvasnak egy befalazott, majd előkerült levelet, amelyben az a panasz (1967-ből), hogy 3 ezer forint egy havi fizetés és 45 ezer forint egy luxusautó. Csak azt nem tudom, hogy hányán voltak olyanok, akik habozás nélkül rávágták, bárcsak ma is ilyen arány lenne?! Ha ugyanis leleplező erejűi?) a Kádár-rendszerre az, hogy 15 havi fizetésből vásárolható egy „luxusautó”, akkor ma miként ítélhető meg az Antall-kormány korszaka, amikor egy, korántsem luxusautó (a Polski Fiat 126-os, a legolcsóbb kocsi) 326 ezer forintba kerül, s az ipari .foglalkoztatottak havi átlagbére (bruttó) 13 397 forintot tett ki 1990-ben?! Tessék csak számolni... avagy a demokrácia nem tűri a számolást?! K edvem lenne folytatni a példákat arra, miféle csodabogarak férnek bele a demokráciába, azaz miként fér bele a szereptévesztés, a törvények nem ismerése, a csúsztatás, a pontatlanság, a tájékozatlanság... És valóban: belefér! Ez is a tandíjnak egy része, sok mással egyetemben. Az viszont nem fér bele a demokráciába, hogy a képviselő elfelejti korrigálni magát a főhercege- zésért, hogy az író-politikus azt már nem írja, azért persze tiszteli a választók akaratát, hogy a legnagyobb falut gyártó lap másnap (öt nap múl- va) nem tudatja, pardon, nem úgy van, s a rádióban sem hangzik el, gyengék vagyunk leleplezéskor számtanban... Az nem fér bele a demokráciába, hogy nincsen folyamatos korrekció, az önellenőrzés hiányát tetézi a közellenőrzés gyatrasága, fejletlensége, hogy ha valaki kétségét fejezi ki, annak nem adatik tér, mert (én, te, ő) tévedhetetlenek vagyunk, szemben (mi, ti ők) valaki másokkal, akik folytonosan tévednek. S ha mindany- nyian tévedünk abban, hogy ez lenne a demokrácia?! Mészáros Ottó
