Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-20 / 92. szám
I. ÉVFOLYAM, 66. SZÄM 1991. ÁFRILÍS 20., SZOMBAT D U KAJÁJ SZENTEN DREI-SZIGET • CSEPEL-SZ1G ET • DUNAKESZI • RÁCKEVE • SZIGETSZENTMIKLÓS • FŐT • GÖD Finisei a lacházai művelődési központ Átadás júniusban? Egy pillantás a karórámra, gyorsítom a lépteimet. Nem lassul a ritmus, mindig sietni kell mostanában. Nagy a mozgás, sok az esemény. Pedig Szentendrén nem szabadna sietni.” Itt mindig felfedezhető az új. Ott is, ahol százszor jártunk. Barokk homlokzat, kovácsoltvas díszkapu, sikátor, művészek múltja, jelene. Születő müvek, gondolatok és országos jelentőségű találkozók színhelye ez a város. Most is. Csupa kíváncsiság hajt, mert a Móricz Zsigmond Társaság az összmagyar Testület vezetőit, s lapja, a CÉH szerkesztőit hívta estet rendezni, bemutatkozni a megyei könyvtárba. Új szín, új kérdés. Kik ők, mit akarnak? Igaz, a folyóirat példányai közül tavalyi számok lapjait böngészhetjük, tehát nem ma kezdték. Este hatkor még első vendég voltam. Utánam érkeztek a társaság tagjai, vagy tizenöten. Bölcsők és gyökerek — Elnézést, szakmai ártalom — szólítottam meg egy idős urat —, hol ringott az ön bölcsője? — A rögtön következő kedves válaszból aztán ki is derült, jól gyanítottam; a tájszólás elárulta, hogy földiek vagyunk. No de, ha földiek, csatlakozott hozzánk kérdésével egy másik úr, akkor hogy kerül ön Pest megyébe? — Hát ez az! összmagyar sors. Sodort minket a szél. Mentünk, azaz jöttünk a kenyérkereset után, amire otthon nem találtunk módot. Engem csak idáig fújt az ötvenes évek légmozgása, de Dékány Károly magyar és holland írót, költőt, műfordítót még korábban a világ nyugati tájaira. Kétszeres emigránsnak, először az ötvenes években, aztán ötvenhat után. Most meg hol itthon van, a szentendrei házban, hol meg Amszterdamban, ahol könyvtárosként ment nyugdíjba. Mert mint közli, az irodalomból ott sem lehet megélni. — Kis nép, kis nyelvterület — mondogatjuk és hasonlítgatjuk a magunk pozícióját. Alkalomhoz illő téma és találkozás. Az Összmagyar Testület a határon túli magyarság ügyét vállalta fel, s eddig 29 országban alapított csoportokat. A CÉH is ennek a gondolatkörnek ad fórumot, s bemutatja a külföldön élő irodalmárokat, művészeket. Jellemző, hogy a kézbe kapott szám szerzői között ott láthattuk Bárány i Ferenc, Bényei József, Pardi Anna, Losonci Miklós, Mandelstam Oszip, A. Gergely András nevét. A határon túli szerkesztők között pedig az újvidéki Hevér Jánost, a pozsonyi Mészáros Jánost, a chicagói Noé Zoltánt és a Washingtonban élő dr. Száz Zoltánt jelölték meg. Rétéi Lajos bevezetője és az elhunyt Csengey Dénes emlékének szentelt néma percek után Bartis Ferenc író-főszerkesztő, a testület elnöke beszélt a legfontosabb célokról. Mint mondta, a világ magyarságát olyan körülmények között DUNATÄJ hírlap Vezető munkatárs: JVIóza Katalin. £ Munkatársak Vasvári Éva és Kovács i István. • Fogadónap: min den hétfőn 1?—1G óráig a szerkesztőségben. Címünk : Bp. Vili., Somogyi Béla u. 6. Pf.: Ml. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, i:í8-lfl67. kell most összefogni, amikor társadalmi és történelmi metamorfózis dúl az egész földkerekségen. Kötéltánc az, amit a népek járnak. Nem az a baj, hogy nálunk idehaza sok a párt, hanem az, hogy az ország szekerét szerteszéjjel húzzák. Lehet egy népet úgy tiszteim, szeretni, hogy a másikat ne sértsük, mondia annak az óhajnak hangot adva, hogy jó lenne, ha törekvéseinkkel nem ütköznénk más államok elgondolásaiba. Ha nem sütnék ránk a revizionizmus bélyegét, ami alaptalan vád. A CÉH-ben Katona Szabó István például In memóriám sorozatírásokkal ismertette kutatásai eredményét. Az elcsatolt területeken hány magyar, zsidó, lipován s más nyelvű polgárt hurcoltak el, semmisítettek meg. Tehát nem csoda, ha fogy a magyarság egy olyan világban, amely népességének 63 százaléka kisebbségi sorban él az ezredfordulón. Ezért a nagyhatalmak a felelősek. El kellene érni, hogy a kisebbségi jog ne az etnikum létszámától függjön. Nekünk most nagyon kell vigyáznunk, hogy ebben a nagy recsegésben-ropogásban, ne sodorjon el bennünket a vihar. Nagy baj, hogy túlságosan beidegződött a magyarság tudatába a kicsi nép, bűnös nép, a fasiszta, antiszemita, a rakoncátlan tudata. Mindez nem igaz. S épp ezért a nemzet mindenek ellenére fenn tudott maradni. A hazaszeretet nem divatfogalom. Erre kell nevelni az ifjúságot. A CÉH nem vállal fel aktuál- politikai célokat, a nemzeti önismeretre nevel, az egymásra találásért dolgozik. Megnyílt már az összmagyar képzőművészeti galéria is. Haza és környezet Katona Szabó István szerkesztő a magyarság életerejét bizonyította azzal, hogy felsorolta: Magyarország volt a második világháború legnagyobb vesztese, innen került el a legtöbb hadifogoly, de a környezetében mégis ez az ország áll a legszilárdabban. Molnárfi Tibor, az Összmagyar Testület titkára 26 millióra becsülte a Kárpátmedence lakosságát a nyolcvanas évek adatai alapján. Ám míg szerinte 19\0 táján az itt élők fele magyar volt a világ e szegletében, az ezredforduló utáni első évben már csak 11 százaléka lesz az, ha nem változtatunk a népesedési gondokon. A szociálpolitikára gondolhatott itt közbeszólva Dékány Károly, a maga fiatalságát idézve: — A mosókonyhák nászágyán nem nagyon volt kedvünk az ilyesmihez. Dr. Losonci Miklós művészettörténész pendítette meg a szomszéd népekhez való közeledés gondolatát, hangot adva derűlátásának. így módosította a híres Móricz Zsig- mond-intelmet: — Építkezz, úgy politizálj! Az kló elszállt A referátumok elhangzása után sokat kellett volna még kérdezni. Először azt: mire kíváncsi a kis számú közönség? Másrészt: milyen a szereposztás, vagy' van-e egyáltalán ilyen a Magyarok Világszövetsége és közöttük? Hogy kéne kezelni a szomszédokkal való kapcsolatokat? Nem értik-e félre a folyton hangoztatott, bár jogos, de szenvedélyesen ismételt sérelmeinket? Ha Kárpát-medencéről beszélünk, hogy viszonyulunk Közép-Éurópához? Ám az idő elszállt, a társaság szétszéledt, a kérdéseink bennünk maradtak. Kovács T. István élők mindig - érdeklődve, nagy szeretettel figyelik a munkálatokat, s alig várják, hogy birtokba vehessék az új létesítményt. Rendszerint minél kisebb falu, annál nagyobb az öröm. Nos, Kiskunlacháza nem túl nagy falu, de azt sem lehet mondani, hogy a település központi helyén épülő, hatalmas művelődési központot osztatlan lelkesedéssel fogadnák a helybeliek. Hatalmas indulatokat Az ország első horgászáruháza A pecások Mekkája lesz? A Szigetszentmiklós gyártelepi kis horgászbolt előtt csalódottan fordulnak vissza a pecások, látva a zárt ajtót. Ám a kirakatban nagy plakát hívja fel a figyelmet, hogy alig háromszáz méternyire, a tököli elágazásnál új horgászcikkáruház nyílt. A sporttárs már nem is olyan csalódott, reménykedve indul a jelzett irányba. Az épület bizalom- gerjesztő, de amikor belép az ajtón, egy pillanatra szinte visszahőköl. Vérbeli horgász úgy áll meg a kis- áruház közepén, mint hivő a templomban. — Egyszerűen csak állok, és bámulok — mondja Horváth Zsigmond. — Székesfehérvárról jövünk, és az az igazság, hogy eltévedtünk az M0-son. Gödöllőre igyekeznénk, és megláttuk ezt az áruházat, hát megálltunk a kocsival. Egyszerűen fantasztikus az a választék, amit látok. Az összes nagy horgászcikkmárka minden terméke megtalálható itt. A Velencei-tó mellett van egy kis telkem, ott pecázok már. húsz éve. Elkelne egy ilyen üzlet felénk is. A Rössler Horgászati Nagykereskedelmi Kit. március 27-én nyitotta meg az. áruházat. A páratlan kínálat titka, hogy osztrák és magyar vállalkozók közösen alapították a céget, így az sem gond, ha valaki még a százféle orsó, bot és egyéb felszerelés között sem találná meg magának a megfelelőt, néhány hét alatt beszerzik neki külföldről. Persze a vevők döntő többsége nem a használtautóárban levő tengeri horgászatra alkalmas orsókat, botokat, hanem a közepes árfekvésű, megbízható felszereléseket keresi. De bizonyosan akad majd vevő a tizenötezer forintos, lejtőn is felállítható horgászszékre, amely valójában valóságos kis trónus. A 150 négyzetméter alap- területű áruház, amely egyébként az első ilyen az országban, alkalmazkodik a vevőkör idejéhez, hiszen szombaton reggel is héttől 13 óráig várják a sporttársakat. M. K. (Hancsovszki János felvétele) korbácsol ez a beruházás és azt, hogy nyereség vagy fiaskó lesz Kiskunlacházánaik a lassan átadásához közeledő intézmény, majd a jövő fogja megválaszolni. Hiszen egy ilyen gyönyörű művelődési központban rengeteg hasznos, felnőttnek és gyermeknek egyaránt épülésére váló tevékenységet lehet folytatni, ám afölött, hogy áru-e a kultúra, ma már senki sem nyit vitát. Igenis áru, éspedig nem is a legolcsóbbak, közül való. Tehát a házat nemcsak kifizetni, hanem működtetni is kell majd. A Bácsépszer több mint nyolcvan szakembere igen feszített tempóban dolgozik az építkezésen. Csempéz- nek, vakolnak, csinosítják a homlokzatot, készítik a belső burkolatokat. Mint Mündig László építésvezető etmondta, június 30-án műszaki átadás lesz az épületben. Aligha túlzás, ha azt írjuk: ez a beruházás komoly politikai üggyé dagadt a faluban. Voltak, akik Kiskunlacháza Bős—Nagymarosának tekintették a grandiózus vállalkozást. Mára látszik, a tanács által megkezdett beruházást az ön- kormányzat képes lesz befejezni. Remélhetőleg, ha a helyi politikai erők is úgy akarják, Kiskunlacháza egyszer majd örülni is tud e szép létesítménj'.nek. —a. —n. Mozart-év Előadás Wolfgang Amadeus Mozart halálának 200. évfordulója tiszteletére rendeznek előadást Szentendrén. Április 29-én 19 órakor a megyei művelődési központban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ének tanszéke bemutatja a világhírű szerző 12 éves korában írt művét. A: La finta simplica, azaz, A színlelt együgyű című kétrészes opera buffa, Carlo Goldoni librettója alapján, olasz nyelven, Schubert Éva rendezésében kerül színpadra. Határon innen, azon is túl Építkezz, úgy politizálj! (Ilancsovszki Jáius felvételei) Ha egy településen vala- nilyen új létesítmény épül. ímely elkészülte után közcélokat szolgál majd, az ott
