Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-20 / 92. szám

I. ÉVFOLYAM, 66. SZÄM 1991. ÁFRILÍS 20., SZOMBAT D U KAJÁJ SZENTEN DREI-SZIGET • CSEPEL-SZ1G ET • DUNAKESZI • RÁCKEVE • SZIGETSZENT­MIKLÓS • FŐT • GÖD Finisei a lacházai művelődési központ Átadás júniusban? Egy pillantás a karórámra, gyorsítom a lépteimet. Nem las­sul a ritmus, mindig sietni kell mostanában. Nagy a mozgás, sok az esemény. Pedig Szentendrén nem szabadna sietni.” Itt mindig felfedezhető az új. Ott is, ahol százszor jártunk. Barokk homlokzat, kovácsoltvas díszkapu, sikátor, művészek múltja, jelene. Születő müvek, gondolatok és országos jelentőségű ta­lálkozók színhelye ez a város. Most is. Csupa kíváncsiság hajt, mert a Móricz Zsigmond Társaság az összmagyar Testület ve­zetőit, s lapja, a CÉH szerkesztőit hívta estet rendezni, bemu­tatkozni a megyei könyvtárba. Új szín, új kérdés. Kik ők, mit akarnak? Igaz, a folyóirat példányai közül tavalyi számok lap­jait böngészhetjük, tehát nem ma kezdték. Este hatkor még első vendég voltam. Utánam ér­keztek a társaság tagjai, vagy tizenöten. Bölcsők és gyökerek — Elnézést, szakmai ár­talom — szólítottam meg egy idős urat —, hol ringott az ön bölcsője? — A rög­tön következő kedves vá­laszból aztán ki is derült, jól gyanítottam; a tájszólás elárulta, hogy földiek va­gyunk. No de, ha földiek, csatla­kozott hozzánk kérdésével egy másik úr, akkor hogy kerül ön Pest megyébe? — Hát ez az! összma­gyar sors. Sodort minket a szél. Mentünk, azaz jöt­tünk a kenyérkereset után, amire otthon nem találtunk módot. Engem csak idáig fújt az ötvenes évek lég­mozgása, de Dékány Károly magyar és holland írót, költőt, műfordítót még ko­rábban a világ nyugati tá­jaira. Kétszeres emigráns­nak, először az ötvenes években, aztán ötvenhat után. Most meg hol itthon van, a szentendrei házban, hol meg Amszterdamban, ahol könyvtárosként ment nyugdíjba. Mert mint köz­li, az irodalomból ott sem lehet megélni. — Kis nép, kis nyelvterü­let — mondogatjuk és hasonlítgatjuk a magunk pozícióját. Alkalomhoz illő téma és találkozás. Az Összmagyar Testület a határon túli magyarság ügyét vállalta fel, s eddig 29 országban alapított cso­portokat. A CÉH is ennek a gondolatkörnek ad fóru­mot, s bemutatja a külföl­dön élő irodalmárokat, mű­vészeket. Jellemző, hogy a kézbe kapott szám szerzői között ott láthattuk Bárá­ny i Ferenc, Bényei József, Pardi Anna, Losonci Mik­lós, Mandelstam Oszip, A. Gergely András nevét. A határon túli szerkesztők között pedig az újvidéki Hevér Jánost, a pozsonyi Mészáros Jánost, a chica­gói Noé Zoltánt és a Washingtonban élő dr. Száz Zoltánt jelölték meg. Rétéi Lajos bevezetője és az elhunyt Csengey Dénes emlékének szentelt néma percek után Bartis Ferenc író-főszerkesztő, a testület elnöke beszélt a legfonto­sabb célokról. Mint mond­ta, a világ magyarságát olyan körülmények között DUNATÄJ hírlap Vezető munkatárs: JVIóza Katalin. £ Munkatársak Vasvári Éva és Kovács i István. • Fogadónap: min den hétfőn 1?—1G óráig a szerkesztőségben. Címünk : Bp. Vili., Somogyi Béla u. 6. Pf.: Ml. ír. sz.: 1446. Te­lefon: 138-4761, i:í8-lfl67. kell most összefogni, ami­kor társadalmi és történel­mi metamorfózis dúl az egész földkerekségen. Kö­téltánc az, amit a népek járnak. Nem az a baj, hogy nálunk idehaza sok a párt, hanem az, hogy az ország szekerét szerteszéjjel húz­zák. Lehet egy népet úgy tiszteim, szeretni, hogy a másikat ne sértsük, mondia annak az óhajnak hangot adva, hogy jó lenne, ha tö­rekvéseinkkel nem ütköz­nénk más államok elgondo­lásaiba. Ha nem sütnék ránk a revizionizmus bé­lyegét, ami alaptalan vád. A CÉH-ben Katona Szabó István például In memóriám sorozatírások­kal ismertette kutatásai eredményét. Az elcsatolt területeken hány magyar, zsidó, lipován s más nyelvű polgárt hurcoltak el, sem­misítettek meg. Tehát nem csoda, ha fogy a magyarság egy olyan világban, amely népességének 63 százaléka kisebbségi sorban él az ez­redfordulón. Ezért a nagy­hatalmak a felelősek. El kellene érni, hogy a kisebb­ségi jog ne az etnikum lét­számától függjön. Nekünk most nagyon kell vigyáz­nunk, hogy ebben a nagy recsegésben-ropogásban, ne sodorjon el bennünket a vihar. Nagy baj, hogy túl­ságosan beidegződött a ma­gyarság tudatába a kicsi nép, bűnös nép, a fasiszta, antiszemita, a rakoncátlan tudata. Mindez nem igaz. S épp ezért a nemzet minde­nek ellenére fenn tudott maradni. A hazaszeretet nem divatfogalom. Erre kell nevelni az ifjúságot. A CÉH nem vállal fel aktuál- politikai célokat, a nemzeti önismeretre nevel, az egy­másra találásért dolgozik. Megnyílt már az összma­gyar képzőművészeti galé­ria is. Haza és környezet Katona Szabó István szerkesztő a magyarság életerejét bizonyította azzal, hogy felsorolta: Magyaror­szág volt a második világ­háború legnagyobb veszte­se, innen került el a leg­több hadifogoly, de a kör­nyezetében mégis ez az or­szág áll a legszilárdabban. Molnárfi Tibor, az Össz­magyar Testület titkára 26 millióra becsülte a Kárpát­medence lakosságát a nyolcvanas évek adatai alapján. Ám míg szerinte 19\0 táján az itt élők fele magyar volt a világ e szeg­letében, az ezredforduló utáni első évben már csak 11 százaléka lesz az, ha nem változtatunk a népesedési gondokon. A szociálpolitikára gon­dolhatott itt közbeszólva Dékány Károly, a maga fia­talságát idézve: — A mosó­konyhák nászágyán nem nagyon volt kedvünk az ilyesmihez. Dr. Losonci Miklós művészettörténész pendítette meg a szomszéd népekhez való közeledés gondolatát, hangot adva de­rűlátásának. így módosí­totta a híres Móricz Zsig- mond-intelmet: — Építkezz, úgy politizálj! Az kló elszállt A referátumok elhangzá­sa után sokat kellett volna még kérdezni. Először azt: mire kíváncsi a kis számú közönség? Másrészt: milyen a szereposztás, vagy' van-e egyáltalán ilyen a Magya­rok Világszövetsége és kö­zöttük? Hogy kéne kezelni a szomszédokkal való kap­csolatokat? Nem értik-e félre a folyton hangozta­tott, bár jogos, de szenve­délyesen ismételt sérelmein­ket? Ha Kárpát-medencé­ről beszélünk, hogy viszo­nyulunk Közép-Éurópához? Ám az idő elszállt, a társa­ság szétszéledt, a kérdéseink bennünk maradtak. Kovács T. István élők mindig - érdeklődve, nagy szeretettel figyelik a munkálatokat, s alig vár­ják, hogy birtokba vehessék az új létesítményt. Rend­szerint minél kisebb falu, annál nagyobb az öröm. Nos, Kiskunlacháza nem túl nagy falu, de azt sem lehet mondani, hogy a tele­pülés központi helyén épü­lő, hatalmas művelődési központot osztatlan lelkese­déssel fogadnák a helybeli­ek. Hatalmas indulatokat Az ország első horgászáruháza A pecások Mekkája lesz? A Szigetszentmiklós gyártelepi kis horgászbolt előtt csalódottan fordulnak vissza a pecások, látva a zárt ajtót. Ám a kirakatban nagy plakát hívja fel a fi­gyelmet, hogy alig három­száz méternyire, a tököli el­ágazásnál új horgászcikk­áruház nyílt. A sporttárs már nem is olyan csalódott, reménykedve indul a jelzett irányba. Az épület bizalom- gerjesztő, de amikor belép az ajtón, egy pillanatra szinte visszahőköl. Vérbeli horgász úgy áll meg a kis- áruház közepén, mint hivő a templomban. — Egyszerűen csak állok, és bámulok — mondja Horváth Zsigmond. — Szé­kesfehérvárról jövünk, és az az igazság, hogy elté­vedtünk az M0-son. Gödöl­lőre igyekeznénk, és meg­láttuk ezt az áruházat, hát megálltunk a kocsival. Egy­szerűen fantasztikus az a választék, amit látok. Az összes nagy horgászcikk­márka minden terméke megtalálható itt. A Velen­cei-tó mellett van egy kis telkem, ott pecázok már. húsz éve. Elkelne egy ilyen üzlet felénk is. A Rössler Horgászati Nagykereskedelmi Kit. március 27-én nyitotta meg az. áruházat. A páratlan kí­nálat titka, hogy osztrák és magyar vállalkozók közösen alapították a céget, így az sem gond, ha valaki még a százféle orsó, bot és egyéb felszerelés között sem talál­ná meg magának a megfe­lelőt, néhány hét alatt be­szerzik neki külföldről. Persze a vevők döntő több­sége nem a használtautó­árban levő tengeri horgá­szatra alkalmas orsókat, botokat, hanem a közepes árfekvésű, megbízható fel­szereléseket keresi. De bi­zonyosan akad majd vevő a tizenötezer forintos, lejtőn is felállítható horgászszék­re, amely valójában valósá­gos kis trónus. A 150 négyzetméter alap- területű áruház, amely egyébként az első ilyen az országban, alkalmazkodik a vevőkör idejéhez, hiszen szombaton reggel is héttől 13 óráig várják a sporttár­sakat. M. K. (Hancsovszki János felvétele) korbácsol ez a beruházás és azt, hogy nyereség vagy fias­kó lesz Kiskunlacházánaik a lassan átadásához közele­dő intézmény, majd a jövő fogja megválaszolni. Hi­szen egy ilyen gyönyörű mű­velődési központban renge­teg hasznos, felnőttnek és gyermeknek egyaránt épü­lésére váló tevékenységet lehet folytatni, ám afölött, hogy áru-e a kultúra, ma már senki sem nyit vitát. Igenis áru, éspedig nem is a legolcsóbbak, közül való. Tehát a házat nemcsak ki­fizetni, hanem működtetni is kell majd. A Bácsépszer több mint nyolcvan szakembere igen feszített tempóban dolgozik az építkezésen. Csempéz- nek, vakolnak, csinosítják a homlokzatot, készítik a belső burkolatokat. Mint Mündig László építésvezető etmondta, június 30-án mű­szaki átadás lesz az épü­letben. Aligha túlzás, ha azt ír­juk: ez a beruházás komoly politikai üggyé dagadt a faluban. Voltak, akik Kis­kunlacháza Bős—Nagyma­rosának tekintették a gran­diózus vállalkozást. Mára látszik, a tanács által meg­kezdett beruházást az ön- kormányzat képes lesz be­fejezni. Remélhetőleg, ha a helyi politikai erők is úgy akarják, Kiskunlacháza egyszer majd örülni is tud e szép létesítménj'.nek. —a. —n. Mozart-év Előadás Wolfgang Amadeus Mo­zart halálának 200. évfor­dulója tiszteletére rendez­nek előadást Szentendrén. Április 29-én 19 órakor a megyei művelődési köz­pontban a Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskola ének tanszéke bemutatja a vi­lághírű szerző 12 éves ko­rában írt művét. A: La finta simplica, azaz, A szín­lelt együgyű című kétré­szes opera buffa, Carlo Goldoni librettója alapján, olasz nyelven, Schubert Éva rendezésében kerül szín­padra. Határon innen, azon is túl Építkezz, úgy politizálj! (Ilancsovszki Jáius felvételei) Ha egy településen vala- nilyen új létesítmény épül. ímely elkészülte után köz­célokat szolgál majd, az ott

Next

/
Thumbnails
Contents