Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-20 / 92. szám

EGYÜTT AZ UTAKON AZ ÚTHtirORM JELENTI Mohácsi Márta az Ctinformiól jelenti: a hétvégén autópá­lyáinkon nincs érvényben forgalomkorlátozás, de hétfőtől is­mét fenntartási munkák miatt lesz sávlezárás az M7-es autó­pálya Balaton felé vezető oldalán, Martonvásár térségében. A Dunakanyar „főútján”, a 11-esen torlódásra kell számí­tani Szentendre északi határában, mert csatornajavítás miatt a Határ csárdánál csali a fél útpálya járható, a járműveit váltakozó irányú áthaladását jelzőlámpa szabályozza. Vlsegrá- don túlra érdeme*3bb a szentendrei lámpáknál a pilisi fel­táró úton, Pllisszentlászlón keresztül autózni, így a torlódás kikerülhető. ^ .Solymáron, a Mátyás király úton tart más a gázvezeték- építés, félpályás lezárás, jelzőlámpás forgalomirányítás van érvényben. Gyakoriak a torlódások itt is. Pilíscséven vasárnap országos motokrosszbajnokság lesz, a környéken erős forgalom várható. A Tiszántúlra utazók tudj an s'. róla, hogy a 44-es főút ti­szaiig;! hiúját javítás miatt lezárták. Kerülni azanhy i nem kell, mert a híd mellett egy uszáiyhidat helyeztek .'irgalom­ba. Ezen váltakozó irányban, jelzőlámpa irányítása mellett haladhatnak át a járművek. A déli órákban 11—13 óra között az. uszályhidat kinyitják, hogy a hajókat átengedjék, ez idő alatt a közút forgalma ál’. A déli órákban érdemes tehát a szolnoki vagy a csongrádi híd felé kerülni. FREÜENOŐ ALAPÍTVÁNY Készülőben van az 1991—95 közötti időszakra szóló közlekedésbiztonsági koncepció. A Budapesti Rendőr- kapitányság, az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács és a Rutin Autós Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Pre­venció elnevezéssel közlekedésbiztonsági alapítványt létesített, amely már működik. Az alapítók szerint a magyarok rossz autóvezetők, s nemcsak azért, mert a társadalmi feszültségek miatt a volán mellett ülők ag­resszívek, hanem azért is, mert a képzésük hiányos. Ezért áz alapítvány támogatja a gépjárművezetés okta­tási színvonalának javítását, külön tanítják például az országúti és a városi vezetést, s szeretnék, ha a vizs­gáztatás is szigorúbb lenne. Az alapítvány szeretne hozzájárulni a hivatásos ve­zetők — rendőrök, mentősök — továbbképzéséhez. Programjukban szerepel még a közúti ellenőrzés szigo­rításának szükségessége, az iskolákban a közlekedésre nevelés, a környezetvédelem -és a balesetek megelőzé­sével kapcsolatos felvilágosítás és propaganda. IIATVANHAVI TÖRLESZTÉSSEL Kivételes lehetőséget kínál a magyar autósoknak egy nemrégiben megalakult portugál—magyar vegyes vál­lalat. Hatvanhavi törlesztéssel, kamatmentesen, vado­natúj, nullkilométeres, nyugati személygépkocsit kínál­nak ügyfeleiknek. Tulajdonképpen egy olyan vásárlói klubról van szó, amelyik 120 tagból áll, és a havi törlesztő részletekkel havonta két autót vásárol meg. Az egyiket kisorsolják, hogy ki vigye azonnal, a másikat pedig licitálással ítélik oda, aki magasabb összeggel tudja kezdeni a törlesz­tést. Minden hónapban számítógépes listát készítésiek a klubtagok befizetéséről, és ha valamelyik ügyfél késik, akkor átmeneti segítséget nyújtva a biztosító fizeti a hiányzó részletet. Így védve vannak az ügyfelek is, hi­szen a biztosító ebben az esetben garanciát nyújt. Az ötlet egyébként nem újkeletű, annak idején (negyven éve) a brazilok alkalmazták először, és mintegy tíz éve Európa szegényebb országaiban — Portugáliában és Spa­nyolországban — is elterjedt. A Promo-Indra nevű ve­gyes vállalat tervezi, hogy Magyarország nagyobb vá­rosaiban is létrehoz ilyen vásárlói klubokat. Pest me­gyében egyelőre nem nyitnak irodát. A képünkön lát­ható számítógéppel havonta listát készítenek a tagok befizetéseiről. AKÁR RÉSZLETRE IS Nemrég aláírták a megállapodást — a Merkur és a Takarékbank —, miszerint április elsejétől a Merkur kí­nálati listáján szereplő gépkocsik vásárlásához a vásár­lók hitelt kaphatnak. A'legkisebb igényelhető összeg 50 ezer forint, a legnagyobb a gépkocsi vételárának 30 százaléka lehet. A kölcsönt 12 hónapra adják, a kamat jelenleg 35 százalék. Ezenfelül egyszeri folyósítási ju­talékot számítanak fel, attól függően, hogy a gépkocsit az OTP-nél vágy a Takarékbanknál rendelték meg. Az utóbbi jutaléka 3, az Országos Takarékpénztáré 5 száza­lék. Rovatunk a Pest Megyei llöPT j! Közlekedésbiztonsági Tanacs támogatáséval készült Jó utat, balesetmentes közlekedést kíván: Győri András Két-három eszsteiulőn be­lüli kiépülhet az országos iparjogvédelmi szaktanács­adó-hálódat, amely köny- nyen elérhető távolságban — megyénkénti innovációs központokban — folyamatos működéssel, jól képzelt és rendszeresen továbbképzett szakemberekkel állhat a ta­nácsot igénylő vállalkozók rendelkezésére — ígéri az Országos Találmányi Hiva­tal koordinálásával! nemrég elkészült cselekvési prog­ram, amelyet a kisvállalko­zások innovációs tevékeny­ségének iparjogi segítésére dolgoztak ki. Ez a program azt is tartalmazza, hogy egy-két éven belül minden vállalkozóinak lehetőséget teremt, hogy a saját me­gyéjében legalább egyna- napos iparjogvédelmi és in­novációs alapismereti tan­folyaméin • vegyen részt. A vállalkozók számára az országos szaktanácsadó szolgálat bővítésével pe­dig iparjogvédelmi doku­mentációtárakat alakítanak ki, ahol megrendelhetik és megkaphatják a munltájuk- hoz nélkülözhetetlen ipar- jogvédelmi kutatások, vizs­gálatok, módszertani útmu­tatók anyagát. A nagyszabású tervek mögött jól átgondolt és ki­dolgozott országos, átfogó stratégiai elképzelések rej­lenek, amelyek Magyaror­szág gyors európai innová­ciós felzárkózását, fejlesz­tését tűzték ki célul. A ta­lálmányok megszületését és megvalósítását előkészí­tő, megalapozó tevékeny­ségről kérdezem Iványi Istvánt, az Országos Talál­mányi Hivatal elnökét, FELZÁRKÓZÁS # Miben látja a magyar találmányfejlesztés fő aka­dályát? — Számtalan olyan ta­lálmány születik, amely komoly beruházást igényel, ezenkívül infrastrukturáli­san is roppant igényes, vagyis mind műszakilag, mind gazdaságilag jelentős előfeltételek szükségesek hozzá. Például egy modern műszer fejlett elektronikát, finommechanikát követel. Mindehhez sok pénz kell. — A szellemi termékek kínálata ugyan megvaló­sult Magyarországon, de az ipar, a gazdálkodószfé­ra innovációs szívó hatása — tehát a szellemi termé­kek iránti éhsége — nincs EURÓPÁHOZ FELZÁRKÓZNI, DE HOGYAN? Az igazgató fut a feltaláló után meg. Ezzel szemben az iparilag fejlett országok­ban a gazdálkodó szerve­zet, az igazgató fut a fel­találó után, s nem pedig fordítva, ahogy nálunk van, azaz a feltaláló lohol a vállalat, igazgató és a megvalósító után. Nálunk ezt a fordított irányt a piac kialakulatlansága okozza. Igazából ebben lá­tom a fő akadályt. O Mit tudnak tenni az irány visszafordításáért? — Mindenképpen el kell érnünk, hogy ezeket az Innovációs szellemi értéke­ket az egész társadalom megfelelően ériékelje. A gazdálkodószervezet vál­jon érdekeltté a találmány hasznosításában. Olyan helyzetet kell teremteni, hogy a gazdálkodószerve­zet csak akkor tudjon tal­pon maradni, ha rendsze­resen terméket vált, kor­szerűsít. Ehhez állami in­tézkedések is szükségesek. Például az, hogy azok a vállalatok, amelyek rend­szeresen sok és jó talál­mányt hoznak forgalomba, állami preferenciában ré­szesülhessenek. Csak össze-' vetésként: már 1881-ben létezett Magyarországon olyan törvény, amely a gazdálkodóegységeknek 15 évig adókedvezményt nyúj­tott találmányt tartalmazó termékeik alapján. Az em­beri jólét javát műszaki értékek adják. Megbízható értékelések szerint a japán és az amerikai jólét 70-80 százaléka műszaki fejlesz­tésnek köszönhető. Ezért ez a kérdés nálunk se kerül­hető meg. ® A csoportos, célirá­nyos találmány fejlesztésre milyen lehetőségek vannak idehaza? — Elsősorban a hazai pénzintézeteket kell meg­nyerni, hogy a találmány­fejlesztéshez szükséges, saj­nos csak hosszú távon meg­térülő nagy tőkét meghite­lezzék. Ehhez központi pénzügyi intézkedésekre lenne szükség. Az Orszá­gos Találmányi Hivatal önmaga is igyekszik ilyen célú pénzalapot teremteni. Nemcsak jó néhány köze­pes nagyságú hazai bank­kal tárgyalunk, hanem va­lószínűleg már idén jelen­tős összeggel induló ala­pítványt is létrehozunk a magyar találmányfejlesz- té&re és -finanszírozásra. SEBEZHETŐK * A pénzintézeteken és az alapítványon kívül kik lehetnek még segítő part­nereik? — Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság nem­csak pénzzel, hanem szak­mailag is a segítségünkre van. Sajnos ,a nagyvállala­tok kevésbé, hiszen — mint mondottam ——- azok még nem érdekeltek a találmá­nyok' felkarolásában, mivel jelenleg leginkább nem a találmányok hiánya fenye­geti őket létükben. Ezért a kisvállalkozókat is egyre inkább szükséges bevonni ebbe a tevékenységbe. Rész­letes cselekvési programot dolgoztunk ki nekik, amely segítséget nyújt innovációs fejlesztésükhöz és iparjog- védelmi munkájúkhoz. Ugyanis éppen ebben a legsebezhetőbbek a kisvál­lalkozók, ilyen jellegű ap­parátust nincs módjuk fönntartani. Ugyanakkor a világpiaci verseny éleződé­sében az iparjogvédelmi tájékozottság egyre jobban felértékelődik, mivel általa szilárdíthatok meg a már meglévő piaci pozíciók, csökkenthető a beruházási kockázat, és növelhető a befektetett tőke haszna. — Elkészítettük az első magyar műszaki-tudomá­nyos, szöveges adatbázi­sú CD ROM-ot, amelyről bármilyen hazai találmány, osztályozási adat számító­géppel lehívható. A mind­össze féltenyérnyi lemez a külföld elismerését is ki­vívta. Erőteljes iparjogi oktatásba is fogtunk. K ét­három éve önálló tantárgy­ként tanítják az iparjogot a Pannon Agrártudomá­nyi Egyetemen, és még ré­gebben a. Budapesti Mű­szaki Egyetemen. Miskol­con a jövő tanévtől indí­tunk ilyen képzést. Ezenkí­vül a Pannon Egyetemen innovációs mérnököket is képzünk, posztgraduális jogi és közgazdasági to­vábbképzésként pedig fel­sőfokú iparjogvédelmi vég­zettség szerezhető. KEDVCSINÁLÓK # Hogyan próbálják a gazdasági élet vérkeringé­sébe vinni a találmányo­kat? — Pályázatokat írunk ki például energia- és anyag­takarékos találmányok ki­dolgozására. . Kiállításokat szervezünk idehaza, és kül­földi kiállításokon bemu­tatjuk a legújabb magyar találmányokat. A májusi BNV-n körülbelül kétszáz találmányt állítunk ki, ter­mészetesen kedvcsinálóként mind a feltalálóknak, mind a megvalósítóknak. A BNV részvételi pályázatára 400 találmányt küldtek be, eb­ből válogatunk. Igen ,ió a kapcsolatunk a nemrég alakult Magyar Feltalálók Egyesületével is, amely idestova másfél év alatt negyvenről kétezerre nö­velte feltalálókból álló tag­létszámát és jelentős pár­tolói körrel is rendelkezik. Ez az egyesület erőteljes innovációt ösztönző, jogal­kotást segítő, valamint ér­dekvédelmi munkájával ki­tűnő partnerünk — mond­ta Iványi István. Kocsis Klára BOSTMBJSBIÁS KISNÉMEMBEit Elvitték a kétmázsás páncélszekrényt Pénteken, 1991. április 19-én reggel Kisnémediben zárva maradt a postahiva­tal. Rövidesen már az egész környék tudta, hogy éjjel betörők jártak a he­lyiségben, ahonnan fantasz­tikus zsákmánnyal távoz­tak. Elvitték a páncélszek­rényt, amelynek a súlya meghaladta a két mázsát. Az ilyen história még a bűnügyi krónikákban is meghökkentő, hát még egy hétszázat alig meghaladó lélekszámú, békés és meg­lehetősen zárt faluban. Hogyan távozhattak a vak­merő tettesek feltűnés nél­kül a zsákmányukkal? Mennyi pénz volt a pán­célszekrényben? Ezekre a kérdésekre ke­restünk választ néhány órával később a helyszí­nen. A posta egy épület­ben van a polgármesteri hivatallal. Hegedűs András polgármester volt az, aki reggel telefonon értesítet­te a Váci Rendőrkapitány­ságot. Kicsit megviseltnek, ért­hetően fáradtnak látszott, és még az események ha­tása alatt állt, amikor hi­vatali helyiségében a tör­téntekről beszélgettünk. — Elért bennünket is a bűnözési hullám — mond­ta. — Születésemtől ebben a faluban élek, és eddig itt még erőszakos bűncselek­mény nem fordult elő. Bár a környékbeli tapasztalato­kat ismerve, éppen tegnap tanácskoztunk a Váci Rend­őrkapitányságon arról, hogy önvédelmi csoportot aka­runk szervezni. — Ki vette észre első­nek a betörést? — A hivatalsegéd akart bemenni a helyiségbe, hogy begyújtson a kályhá­ba, mielőtt a hivatalnokok megérkeznek. De nem volt mit kinyitni, mert a betö­rők kiszakították az ajtót a helyéről. Rögtön látta, hogy eltűnt a páncélszek­rény. Átmentünk az épü­let másik részébe, ahol két helybéli kisiparos éppen szerelte az ajtót. A Pest Megyei Rendőr-főkapitány­ság nyomozói már befejez­ték a helyszínelést, és a tanúkihallgatásokat, de a történtekről egyelőre nem nyilatkozhatnak. Illés Ti­bor őrnagy, nyomszakértő csak annyit mondott, hogy a betörők, úgy látszik, óva­tosak voltak: kesztyűs kéz­zel dolgoztak. De hát sok minden egye­bet is vizsgálnak ilyenkor. Például a keréknyomokat, hiszen a kétmázsás páncél­szekrényt nyilván nem a kezükben vitték el a betö­rők. És a biztonsági be­rendezést, amelynek veze­tékét elvágták az ismeret­len tettesek. Szabó Tiborné hivatal- vezető, aki tíz esztendeje teljesit itt szolgálatot, ar­ról beszélt, hogy a napi postát, a leveleket azért széthordták, mert nem áll­hat meg az élet. Hétfőn újra kinyitják a hivatalt. S hogy mennyi pénz volt tulajdonképpen a páncél- szekrényben? Körülbelül 200 ezer forint, most csi­nálják a pontos leltárt. Fitos István kisiparos, aki, mint mondta, a nyo­mok eltüntetésén dolgozik (ő szerelte vissza az ajtót), úgy tudja, hogy éppen a páncélban volt a környék­beliek nyugdíja. Talán olyasvalaki lehetett a tet­tes, aki tudott erről? Per­sze ez csak találgatás. Máté Mihályné kézbesítő azon sajnálkozott, hogy az öregek bizonyára nagyon aggódnak, mikor érkezik majd meg a nyugdíjuk? Még szerencse a bajban, hogy a szelvények nem a széfben voltak, azok meg­maradtak, és így könnyebb lesz rendezni az adminiszt­rációt. A faluban tartózkodott a Budapest Vidéki Postaigaz­gatóság két biztonsági szak­embere is, akiknek az utób­bi időben ugyancsak sok izgalmat okozhattak a bű­nözők. Hiszen alig néhány hete éppen ezen a környé­ken raboltak ki — más módszerrel — egy posta- hivatalt. Természetes, hogy Kisné­mediben mindenki a pos­tarablással foglalkozott ezen a napon. Megkérdeztem né­hány embert a környéken, nem hallottak-e valami szokatlan zajt azon az éj­szakán. Többen azt mond­ták, hogy mintha egy Tra­bant motorja zúgott volna fel szokatlan erővel. Vajon lehetséges-e, hogy Traban­ton vitték el a páncélszek­rényt? Valaki tudni vélte, hogy két helybeli fiatalem­ber, akinek aznap éjszakai műszakban kellett volna dolgoznia, nem jelent meg a munkahelyén ... Folyik a találgatás. Az emberek idegesek, mert eddig biz­tonságban érezték magu­kat sötétedés után is a fa­lu utcáin. Most már félnek egyedül közlekedni, hiszen annyi minden történhet. A nyomozás további fej­leményeiről beszámolunk olvasóinknak. Gál Judit C^frJgp11

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents