Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-20 / 92. szám
A piaci botrány után Repüli a kereskedő „Na; de ki örül annak, ha könnygázt (újnak a szemébe? Azt hiszem, másét is megcsípi a méreg, mint Kobolák úrét.” Olvasóink bizonyára emlékeznek egy hete megjelent írásunkra, melyben beszámoltunk a gödöllői piacon történt villámháborúról. Azon a szerencsétlen reggelen Kobolák József a KRESZ-tábla tiltása ellenére tartózkodott autójával a piac területén. A közterület-felügyelő figyelmeztetése ellenére sem állt ki a gépkocsival, majd ezután azt sem engedte, hogy a hivatalos személy lefényképezze a kocsit. Ezek után a közterület- felügyelő gázsprayt használt. A jegyzőkönyvbe Kobolák József és Tóth Ferenc természetesen nem teljesen ugyanazt mondták, de az is az igazsághoz tartozik, hogy az egyszerre termelő és kereskedő Kobolák József a saját mondanivalója aláírását követően elhagyta azt a helyiséget, ahol a jegyzőkönyvet felvették. írásunk megjelenése után, április 16-án ár. Gémest György polgármester megkereste a piacon az évek óta ott árusító férfit. A körülbelül negyedórás beszélgetés során közölte vele, hogy visszaélt a bizalmával. Mint ismeretes, március végén a ruhakereskedők engedélye lejárt a gödöllői piacon, de a polgármester később kompromisszum árán, ideiglenesen mégis lehetőséget adott számukra tevékenységük folytatására, mivel ez egzisztenciálisan érintette őket. Néhány nappal az egyezség után — amikor is kikötötték, hogy a kereskedők még szigorúbban betartják az előírásokat —, máris botrány történt, Kobolák József megsértette a piac rendjét, utána megakadályozta a közterület- felügyelő munkáját. Ezért dr. Gémesi György visszavonta tőle a helyhasználati engedélyt április 30-i határidővel. Kobolák József tehát elcsúszott egy banánhéjon, pedig észrevehette volna., hogy a lába előtt van. A történtek után közölte, valószínűleg kerésni fogja a jogorvoslat lehetőségét. B. G. IIEV-morzsa Közhírré léve Nyugalom és csend van a IIÉV-en, kevesen utaznak. Az utasok halk beszélgetéséből csupán foszlányok hallatszanak: két idős fér- íi a pengőt hasonlítgatja a forinttal; két leányzó hétvégi pesti programot tervezget; egy fiú azt állítja társainak, hogy ö sohasem fog megnősülni. Félúton felszáll egy jól megtermett, korosodó hölgy a barátnőjével; s éles hangján nagy megélésbe fog. Harsányan ecseteli, hogyan fizetett rá a fia azzal a cédával, aki mindenéből kifosztotta, majd elhagyta egy családos ember kedvéért. Azt is megtudjuk, hogy szegény János azóta se nem beszél, se nem eszik, csak fekszik egy fejére húzott takaróval. Röpködnek a nevek, a címek, a minősítések, megtudunk minden apró részletet. Sajnáljuk szegény Jánost. Nem azért, mert elhagyta az a nő, hanem mert így közhírré tették legteljesebb magánügyeit. A helyében ki se bújnánk többé a takaró alól. . . —pé— ASZOD Optimista klub Április 24-én, 18 órakór tartja következő foglalkozását az Optimista Klub az aszódi Vécsei Károly Helyőrségi Klubban, melyre várják az érdeklődőket. Kresz Albert és Oszoli József kiállítása * Erőfeszítések és derű A hévízgyörki középkori templomban — amely megnyitása óta sok rangos kiállításnak adott már helyet — április 12-én nyílt meg Oszoli József fafaragó népművész és Kresz Albert fotóművész közös kiállítása. Ügy tűnt ezen a borús, esőszagú délutánon, hogy az ősi falak tövében adtak egymásnak randevút a Galga menti községek polgármesterei, akik között ott láttuk Roszik Gábor országgyűlési képviselőt, Pálos Frigyes prépostot. Bihari Józsefet, a megyei múzeumok igazgatóját, s dr. Gémesi György gödöllői polgármestert. A hévízgyörki asszonykórus éneke után dr. Asztalos István, az aszódi Petőfi Múzeum igazgatója szólt, majd felkérte Szörényi Levente zeneszerzőt a kiállítás megnyitására. Szörényi Levente eiőször Kresz Albert művészetét méltatta, majd a görcsös, göcsörtös fával küzdő ember akaratáról, alkotó művészetéről szólt, dicsérően említve a felújított hévízgyörki, Szent Mártonról elnevezett középkori katolikus templomot, amely méltó keretet ad a kiállító művészek törekvéseinek bemutatásához. Kresz Albert fotóművész, aki 1939-ben Győröit született, régi ismerőse, barátja a hévízgy örkiek nek és a Galga mente népművészeinek, — Nagyon szeretem ennek a megtartó, megőrző tájnak az embereit — mondta a Franciaországban az USA-ban. Litvániában, az NSZK-ban, Szovjetunióban, Dániában, Hollandiában kiállító művész, amikor a megnyitó ünnepélyes percei után a hévízgyörki asszonyokkal beszélgetett. — Mindig otthon vagyok ezeknek a községeknek különösen a régi házaiban, amelyeknek hófehérre meszeltek a falai. Ügy érzem, fegyelmet jelentett mindig ez a kemény fehérség. A falusi emberek élete, létük párája, levegője, illata, verejtéke és kezük szorítása, fogása — semmihez nem hasonlítható sötétre festi, ásványkeményre érleli a használati tárgyakat, a bútorok szálét, az asztal lapját, "üveggé csiszolja a baltanyél végét, márványossá az akácszerszámot. és mint a templomok tömjénje öleli körül az egész életet. Ezt a megtalált. máig megőrzött egyetemes életérzést igyekeztem mindig visszaadni a művészet segítségével, a képeimmel. Asztalos István nagy érdeme. hogy Kresz Albert eljutott Oszoli József autodidakta naiv művészhez, s a most megnyílt kiállítás képeivel életszerű hátteret adott a szobroknak. Szerencsésnek mondhatom magam, mert tanúja voltam Oszoli József első kísérleteinek, s talán nem tűnik hivalkodásnak, ha elmondom. hogy biztatásaimmal segítettem művészetének kiteljesedését. Sétáltunk a bagi főutcán, s én arról szóltam, hogy akinek az Isten tehetséget adott, annak kötelessége, hogy másoknak megmutassa a szépet, hogy a véső segítségével, küzdve ‘az anyaggal, a szép törvényeibe foglalja embertársai nyomorúságos és sokszor bizony nyers életét ugyanúgy, mint derűs ünnepeit. Oszoli József elégedetlenségét, türelmetlenségét csodáltam, s aztán felismertem annak okát: a későn faragni., szobrászkodni kezdő ember úgy érezte, hogy valami örökre behoz- hatatlannal indul útra, s rettegett, hogy az elmulasztott éveket soha nem tudja behozni. Oszoli Józsefet az elmulasztott évek robbanó nyugtalansága hajtotta. ezért igyekezett magában fenntartani az örökké többre töyő munkát. Meghatottsággal és a népművészt illető csodálattal szemléltem a kiállított szobrait: — Anya gyermekével. Faragó, Kovács. Kubikos, Marokszedő. Mosónő. Szőlőiaposó. Azt hiszem, megtaláltam az alkotó titkát. Erőfeszítések és természetes derű, ez jellemzi Oszoli József minden alkotását. Ez az ő művészete. Az elviselt élet emlékei, élményei, szenvedések és lázadások . kiegyensúlyozódnak, és csak egyetlen visszatekintő merengés lesz az ember válasza mindenre: — éltünk! A 13. században épült és felújított hévízgyörki templom ajtaja hivogatóan várja a látogatókat május 12-ig mindennap. Gazdag, maradandó élményt adó esemény lehet a Galga menti, emberek életében, ha programjukba illesztik az Asztalos Tamás állal rendezett kiállítás megtekintését. Fercsik Mihály GÖDÖLLŐI XVIIÍ. ÉVFOLYAM, 92. SZÁM 1991. Április 20., szombat Öröm te len örökség Ingyentelkek suba alatt „A múlt öröksége” — lehetne az összefoglaló címe azoknak a zavaros ügyeknek, hibás döntéseknek, szabálytalanságoknak, amelyek meg a város korábbi vezeíőlestülctének tevékenységéhez fűződnek, s amelyek következményei a mostani önkormányzatot sújtják. Az esetek többségében talán korrigálhatok még a hibák, más részük viszont visszavonhatatlan, örök veszteséget jelent a város számára. Utóbbiak közé sorolja dr. Gémesi György polgár- mester azt az ügyet, amelyre — keresve a választ, hová is lett az önkormányzat vagyona — nemrégiben bukkant rá, s amelyről olvasóinkat is tájékoztatni kívánta. A T avasz j * Lassan felépülnek az új otthonok (Balázs Gusztáv felvétele) — Miről is van szó? 1987 szeptemberében az új földtörvény megszüntette az ingyenes telekhez jutás lehetőségét. Ennek ellenére Gödöllő Város Tanácsa Papp István tanácselnök javaslatára egy hónappal később tanácshatározatot alkotott arról, hogy az első lakásukat építő fiatalok részére térítésmentesen biztosít telket. Az alapjában véve nemes célt a tanácstagok — annak ellenére, hogy törvényellenes volt — megszavazták. — Most miért hoztak törvényellenesség árán is ilyen határozatot? Ezt csak találgatni lehet... Mindenesetre az tény. hogy az ingyentelkeket kilencven százalékban olyan f iatalok kapták, akik nem is gödöllőiek. CS. KOVÁCS LÁSZLÓ grafikája Ráadásul 10—150 ezer forint vissza nem térítendő támogatást vagy kamatmentes kölcsönt is megszavaztak számukra az építkezéshez. A legnagyobb disznóság az ügyben az, hogy n^indez suba alatt ment, a lehetőséget nem hirdették meg. így csak azok tudtak róla. akik közel voltak a tűzhöz. A többieknek, az esetleg sokkal rászorultabbaknak az esélyt sem adták meg rá. A közfelháborodás hatására a határozatot később aztán visszavonták, de az a történteken már mit sem változtatott — ismertette a tényeket a polgármester. Benkó Attila, az ingyentelekhez jutottak egyike, az építőközösség közös képviselője ugyanekkor így válaszolt a „vajon miért éppen azok kapták a telkeket, akik kapták,” kérdésünkre: — Egyetemistaként, kollégistaként, fiatal házasként többen szerettünk volna Gödöllőn letelepedni. A lehetőségekről érdeklődni én mentem be 1988 tavaszán a tanácselnökhöz, aki a műszaki osztályra irányított. Ott azt a tájékoztatást kaptam, hogy egy határozat értelmében 28 év alatti, két gyermeket vállaló gödöllői lakosok, illetve itteni munkahellyel rendelkező házaspárok ingyentelket igényelhetnek, kizárólag sorházas építkezésre. rében készült vizsgálati jegyzőkönyv szerint többek között:.nem a jogszabályoknak megfelelően kialakult gyakorlat szerint történt az értékesítés; a telekértékesítés mechanizmusa az előírt nyilvántartások hiányában es az ügyiratkezelési szabályok be nem tartása miatt nem elemezhető megfelelő módon; az értékesítésre szánt ingatlanokat sem a sajtóban. sem egyéb módon nem hozták nyilvánosságra!!); az ármegállapítás is jogszabálysértő módon történt. — Miután erről tájékoztattam a többieket, futótűzként terjedt a lehetőség híre. Igen gyorsan összejött a sorházépítkezéshez szükséges létszám. Arról én sem tudok, hogy meghirdették volna, de szerintem titok sem volt. Akit érdé-, kelt. aki érdeklődött a lehetőségekről, áz tudhatta. „Elvtársak” gyerekeiről nem tudok, ismereteim szerint a 16 igénylő közül mindössze ketten rendelkeztek KISZ-es múlttal. Hogyan történt, hogyan sem. utólag nehéz megállapítani. Az biztos, hogy egy ekkori NEB-vizsgálat, s az azt követően indított tanácsi vizsgálat súlyos szabálytalanságokat tárt fel az állami telkek értékesítésének mechanizmusát illetően. Az 1989 szeptembeA következményekről dr. Tvánási Éva jegyző — akkori titkárságvezető — elmondta: a vizsgálat után fegyelni eljárást kezdeményeztek Mayer János műszaki osztályvezető ellen, ám a testület eltekintett a felelősségre vonástól. Az osztályvezető 1989 őszén,,a telekgazdálkodási előadó pedig 1989. nyarán eltávozott a tanácstól. Hogy valóban csak ők lettek volna felelősek az ügyben, erősen kétséges persze, hiszen például a törvénytelen tanácshatározatot nem ők hozták, ők csak végrehajtották. — Mindez már a múlt, a szóban forgó ügy jogilag el is évült, a telkeket, vagy a pénzt visszakövetelni már nem lehet. De nem is ez a cél. mint ahogyan nem cél a fiatalok hántása sem, akik csupán éltek egy számukra felkínált kedvező lehetőséggel. Ám mégis érdemes nyilvánosságra hozni az eljárást, hogy lássák a választópolgárok: így herdálták el a város vagyonát, többek között ilyen örökséggel is meg kell ma küz- denünk — foglalta össze tájékoztatását dr. Gémesi György polgármester. Pillér Éva GÖDÖLLŐI hírlap GödöUő, Szabadság tér 10. @ A szerkesztőség vezetője: Balázs Gusztáv. 6 Munkatárs: Pillér Éva. 9 Postacím: Gödöilö, Pf. 14. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-796. @ Szerkesztőségi fogadóóra: hétfőn 10-től 13 óráig. 9 Hirdetésfelvétel: munkanapokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőségben.
