Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-17 / 89. szám
Válságban a szakképzés Mi lesz veletek, nyolcadikos ok ? Ezekben a napokban bírálják el az elutasított gyerekek fellebbezéseit a középfokú iskolákban. Az már most látszik: tízezer fiatal számára eleve nincsen hely ezekben az intézményekben. Az általános iskolát ugyanis százhetvenezren fejezik be ebben a tanévben, ám a középfokú oktatási intézmények csak százhatvanezer diákot tudnák fogadni. ■— Nem egyformán népszerűek a középfokú tanintézetek — mondja dr. Szűcs Pál, a Munkaügyi Minisztérium szakképzési főosztályának vezetője. — A gimnáziumokba a felvehető létszámnál kevesebben jelentkeznek, inig a sokat bírált szakközépiskolákba jóval többen. A szakmunkásképzők iránt újabban fokozódik az érdeklődés,' s ebben nyilván szerepe van a há-. roméves, tehát rövidebb képzési időnek is. A szá- . mohnál maradva: a nyolcadikból kikerülők 6 százaléka eleve nem tanul tovább, 22 százaléka iratkozik he gimnáziumba. 24 százalékuk pedig megpróbál bejutni valamelyik szakközértis- kolába. A gyerekek többsége. 48 százaiéiul a szakmunkásképzőt választja. A legtöbb baj ma épp ezzel az iskolatípussal van. A szocialista nagyipar százá- val-ezrével rendelte meg a szakmunkásokat, s a képzés erre épült. A jelenlegi kormányprogram szeretné 3-4 éven belül privatizálni az ipar 50 százalékát. Annak az iparnak nyilván más lesz a szakemberigénye, s bizonyára változni fognak a velük szemben támasztott követelmények is. Ebben az ágazatban már megkezdődött az átalakulás, és ezzel együtt a létszámleépítés. Nemcsak a szakmunkásokat bocsátják el, hanem a tanulókat is. Ez azért tragédia. mert a gyerekek gyakorlati képzése 85 százalékban a gyárak és üzemek tanműhelyeiben folyt. Most ezrével ■ csökkennek az ipari képzőhelyek, ugyanakkor nem növekszik ílven ütemben a kisiparosoknál és > vállalkozóknál tanulók száma. Pedig a vállalkozások számának gyarapodásával egyidejűleg jó lenne, ha mind nagyobb szerepet vállalnának a képzésből is. Már csak azért is, mert a vállalatok igyekeznek teljesen kivonulni onnan. Ehhez azonban valóban az érdekeltség megteremtése szükséges. Megfelelő megoldás lehet az adókedvezmények növelése. Azért kezdeti sikerekről is beszámolhatok: az újjáéledő kisipari szakmák mesterei az országban több helyütt vállalkoznak az utánpótlás képzésére. Tudtommal több Száz gyerek tanulja a szakmát kis műhelyekben, újabban pékeknél s bőrdíszműveseknél is. □ Ki a ..gazdája” ma a szakmunkásképzésnek? Tervezi-e, szervezi-e valaki a jövő szakember- utánpótlását? — Tavaly július 1-jével került az akkor felállított Munkaügyi' Minisztérium irányítása alá a szakképzés. Pontosabban az oktatás 85 százaléka, mivel az egészségügyi és a mezőgazdasági szakember-utánpótlásról továbbra is saját szakminisztériumuk gondoskodik. Meggyőződésem, a szakképzés irányításában a mi tárcánk szerepe csak átmeneti, nem tartható fenn öt évnél tovább. Meg kell alakulniuk a szakmai érdek-képviseleti testületeknek. Az 6 feladatuk lesz majd az utánpótlás nevelése. Semmiképpen nem helyes a mostani gyakorlat, hogy Budapesten mondjuk meg, hány gyereket képezzenek és milyen szakmára Csurgón vagy Debrecenben! Feltéve,' hogy valaki meg tudja ezt mondani. Az ipar már jó ideje nem jelzi, milyen szakemberekre lesz szüksége a következő években. A gazdaság napról napra változik, ezért nemhogy tervezni, de még jósolni is nehéz. □ Elképzelhetőnek tartja, hogy a szakképzésért az iskolák tandíjat kérjenek? — Erre már ma is van példa. Tudomásom szerint az egyik alapítványi iskola havi tízezer forint tandíjért képez nyomdaipari szakembereket. Ezt a mai törvények szerint legálisan megteheti. □ Mi lesz az elutasi tott gyerekekkel? — Foglalkoztatásukról többféle program gondoskodik, hiszen így semmi esélyük nincs az elhelyez kedésre. A lányok számára hasznos lehet a gazdaasz- szonyképzés, ahol megtanulják a házimunkák fortélyait, sőt a kert és az állatok gondozását is. Ha sonló ismereteket nyújt a fiúknak a gazdászképzés, amely a jövő farmergazdaságainak vezetésére készít fel. Több településen pedig az általános iskola „meghosszabbításával” próbálkoznak. Salgótarjánban Pécsett és Budapesten például kilencedik osztályt indítanak, ahol a szakmunkásképzők közismereti tárgyait oktatják. Egy év múlva aztán a gyerekek a szakmai ismé' retek elsajátítására fordíthatják energiájukat — im már a szakmunkásképző tanintéz.etben. A szakoktatás átalakításához egyébként a Világbanktól is kapunk anyagi segítséget, a felnőtt-szakképzést har mincmillió, a fiatalokét harminchat millió dollárral támogatja. A magyar kor many vállalta, hogy forintban ezzel azonos összeggel maga is hozzájárul a költ ségekhez. Rendelkezésre áll továbbá a szakképzési alap is, az idén várhatóan hat milliárd forinttal. Gy. K. P<S ISI “Ä N iás P^llSSi wmmuwsm várjuk leveliiket, címünk; Budapest, pf.: síi -i-ljó m&2k*saam egy lapot... A fővárosban lakó ember, ha szabad levegőre vágyik. tórándulni akar, családjával leggyorsabban a budai hegyeket közelítheti meg. Mindig akad látni-, felfedeznivaló: egy csapás, egy ösvény, horhos, vagy a természet más szépsége. A látnivalók kiegészítésére a Tájak, korok, múzeumok olcsó, népszerű kiskönyvtárfüzetek sorozatában fellelhető magyarázat, tudnivaló. A János-hegyről minden út lefelé fut, s településünkre jut a kiránduló. Sokszor hallom a falunkba érkezőktől: ritkaságainkról, látványosságainkról, miért nincs táj képes levelezőlap? Mert szívesen innának az ismerősöknek szívből jövő üdvözletét ebből a kedves hegyi faluból. Sokan hozzáteszik : az önkormányzatban van minden reményük, hogy eme hiánvságot felszámolja. A természetjárók lelkes ősapa ta is erre számit. Padányi Lajos Budakeszi Ha nemi írnak róla Ha » Pest Megyei Hírlapban nem olvasok róla, hogy egy összegben küldik ki a márciusi és az áprilisi nyugdíjamat — kezdő nyugdíjasként egyhamar nem jöttem volna rá. Pedig tudok számolni, de fiatalon rokkantam meg. s mellesleg van családom i#. Egyet azonban mára megtanultam: nagyon rossz érzés a bizonytalanság. Ezen a rossz közérzeten segítettek át. amikor ügyemnek utánajártak, s március 5-én expressz jelzésű pénzesutalványon megkaptam a 20 ezer 122 forintot. Persze nem zárom ki annak a lehetőségét sem., hogy s társadalombiztosítás általam igen tisztelt igazgatója szintén tett valamit az ügyben. mert néki is írtam. De úgy érzem, az önök közbenjárására kissé meggyorsította az „ügymenetet”. Jó érzés tudni hogy az emberek számíthatnak valakire, valakikre. ha kell, akikor egy igazi újságra, a Pest Megyei Hírlapra. Peres János Cegléd Van fövői« a G VE V 9-nek? A Pest Megyei Hírlap március 22-i számában «aaScma-i párbeszédre, vitára invitált család-, gyermek- és ifjúságvédelmi témában. Ez a vita azért is időszerű Pest megyében, mert a gyermekvédelem a szeptemberi botrányos ágazgaíóleváltás után — váltás előtt áll. Talán érdemes lenne dr. Iierczog Mária gondolatébresztő mondandója utón a másik két igazgatójelölt, dr. Schaffhauser Ferenc és Vaskó András véleményét is megismerni. 1 lógván képzelik el a jövő gyermekvédelmét azok. a kük szándékuk szerint a megye gyermek- és ifjúságvédelmének irányítását, koordinálását vennék kezükbe? Külön lehet-e választani egymástól a család- és .gyermekvédelmi. munkát, lehet-e hatékony a gyermekvédelem a családvédelem nélkül? Mi lesz a jövőben a feladata a GYIVI igazgatójának, s egyáltalán: van-e jövője a GYIVl-nek? Miit jelent az: pályázati feltétel az ötéves szakmai gyakorlat? Szakma-e a gyermekvédelem, s ha igen, akkor milyen szakma? A kérdések nem öncélúak, hiszen köztudott, hogy az Önkormányzatok gyámügyesei és a GYIVI között nem volt éppen felhőtlen n kapcsolat. Vajon miit vár-; na,k az új GYIVI-igazgató-■ tói az önkormányzatok kép-, viselői, a területi polgármesteri hivatalok a családok, a gyerekek védelmében? A gyermekvédő intézet leendő igazgatójának- kinevezése a megyegyűlés feladata. Minden bizonynyal megfelelő előkészítés után tesz majd feladatának eleget a megyegyűlés, hiszen az igazgatói pályázatok beküldésének hat««'-; ideje január elseje vo-lt, s ez igazgató kinevezésére azóta sem került sor. Szeretnénk, ha az érintett GYIVI-dolgozók, gyámügyesek, családsegítők, pályázók, akik úgy érzik, a* előzőekben felsorolt kérdésekről van véleményük, kifejtenék azt. Vinczc Dezsőn« Százhalombatta Az illetékes válaszét A rongálások ismétlődnek Lapunk március 26-i számában, a Buda vidéki kiadásban „Luxus-e a lux?” címmel észrevételt közöltünk az érdi közvilágításról. a berendezések rongálásáról. Ehhez fűzte hozzá észrevételét a Budapesti Elektromos Művek Dél- Budai Üzemigazgatósága. Válaszuk a következőket tartalmazz»: „Mindig örömünk,re szolgál. ha az általunk kezelt villamos hálózatról, berendezésekről vagy munkáikról a napi sajtóban vélemény, észrevétel jelenik meg. Külön köszönetét érdemel a cikkíró, ha alván tómát taglal, mely sajnos Nincs Ctönnyű helyiéiben ma se a diák, se a tanár, ha láss er-uVkeiésérnl esik SIÓ. A történelem változó viharaiban egy emberöltőn belől is legalább bárom hivatalom verzió alaptan kellett eddig véleményt kialakítaniuk. Az 'Jí-o. szövetség most elérkezettnek látja az időt, hogy nézeteivel megismertesse a magyar diákokat ía történelemtanárokat. Ügy döntöttek, hogy •rendhagyó történelemórákat tartanaik országszerte, egyelőre nyolcadikosoknak, majd később középiskolásoknak is. Kezdetiként Budapesten, a csülaglhegyi általános iskolában volt ilyen íogMkozás, de az, ország néhány megyéjében is szerveznek hasonlóikat. Vácott az ’50-06 szövetség helyi képviselete is hozzáfogott az oktatás megszervezéséhez. A tervek szerint egyelőre Vácott és Pécelen, a helyi általános iskoláikban körülbelül másfél hónap múlva lesznek az első rendhagyó órák, amelyeket megyeszerte újabbak köve tn ek. A különleges órákat részben a szövetség történelemtanár tagjai, részben a helyi iskolák történél emla4 hírlap Remlhtgyó történelemórák Ötvenhatról másképpen nárai tartják reggel 8 órától 13 óláig folyamatosan, csak az óraközi szünetek-- kel megszakítva. A kér- dezz-felelek tí pusú óráikon- az iskola ráérő tanára út is szívesen látják. A legfényesebbről, a tartalmi kérdésről Hornyuk Sándor, a szövetség elnöke a következőket mondta: — Számunkra ötvenhat szelleme azt jelenti, hogy szabadságharcot vívtunk, és Magyarország demokratikus létének alapköveit akkor ráírtuk le. Szeretnénk, ha eat a meggyőződést: nemcsak a diákok, hanem a történelemtanárok is a magukévá tennék. A társadalom az erkölcsre épüljön, méghozzá nem pártban, hanem nemzetben gondolkozó erkölcsös emberekre. © Eltérő-e » szervezet véleménye a hivatal»« magyar ér téli elé stört — Néhány ponton igen. Például a kormány és a Parlament nem szól arról, hogy az ötvenhatos események elindítói az egyetemisták és a munkások voltaic. Szerintünk az '56-os Parlament tagjai közül mára sajnos sokan elfelejtették, hogy abban részt vettek. Szerintünk a mai kormány nem ad elég magas nyugdíjat azoknak, akik valaha a Kádár-bőrt ön-beh évekig szenvedtek. A szövetség tagjainak átlagos nyugdija körülbelül hétezer forint, ez alacsony. © A rendhagyó történelemórákat nyilván nem lehet ráerőltetni az iskolákra. A Pest megyei önkormányzat oktatási Óévekért felelős illetékese szerint ezekhez az órákhoz az IskoIai-a/.gaUi és előzetesen a tantestület engedélye szüksé- tes. — Nem hiszem, hogy jogilag nélkülözhetetlen az igazgatók vagy akár a tantestületek engedélye. Mi ennek ellenére minden egyes esetben előzetesen kikérjük a hozzájárulásukat. # Bizonyára lemnek, ahol nem látják saivesen, eot esetleg be se engedik önöket. Nem ta**t attól, hogy óráit nyomán polarizálód ik a pedagógus társadalom, ami egészség leien széthúzáshoz, szétzilálódáshoz vezet? Nem mond ea ellent egyik alapél vüknek, hogy nem pártban, hanem egységes nemzetben gondolkodnak? — Nem tartok a polarizálódástól és a szétzilálódástól. Szerintünk annak a történelerratanárnaik, aki nem ért egyet azzal, hogy ’56-ban az ország demokratizmusának alapkövét raktuk le, nincs helye az iskolákban. 0 Erőteljes fellépésükkel esetleg csupán azt érik el, hogy az önökkel egyet nem értő történelemtanárokat megfélemlítik ugyan, de ők végső soron továbbra is a saját meggyőződésük alapján tanítják a történelmet. Nem állíthatnak minden történelemtanár mögé egy ellenőrt. — A tanár al-kotmányelilén esen n em ta ntytrat. Ennél többet ma sem vártunk táluk. De ezt koiruo- tyan elvárjuk. Kocsi* Klára ★ Horayák Sándor véleményével nem értünk mindenben egyet. Mi ugyanle nem feltétlenül tartjuk kivonatolnák, hogy az »56-os szövetség tagjai rendhagyó órákat tartsanak 1936-ról az iskolákban. Pontosabban: nem azt ©Benézzük, hogy véleményük megjelenjen az oktatásban, sőt még azt sem, hogy ők maguk szemé4yesen részt vegyenek órán. De csak akkor, ha a történelemtanár, az osztályfőnök li*v1a őket. Amiért viszont helytelenítjük az interjúban emliwtt meg- kö/ebtésrt, az as, hogy ismét nyüvánvaló kísérletet látunk az iskola és a pedagógus szabadságának korlátozására, autonómiájának megtörésére, »őt egyes nevelők megfenyegetésére, akiknek úgymond „nincs helyük az iskolában”. Ügy véljük, az iskola dolga eldönteni, miről ki tanítson, « a tanár dolga eldönteni: hogyan. miként. A tankönyv szerzőjének teendője tisztességes tankönyvet közreadni, tt az oktatáspolitikáé eldönteni azt: milyenek legyenek a tananyag arányai, hangsúlyai, milyen legyen a követelményrendszer. Szerintünk a Nem* zethíztonsági Hivatalban, a követségeken és az iskolákban egyaránt szakembereknek hol! dolgozniuk, felderítöknek. diplomatáknak. tanároknak. S nem a politikai pártok, szövetségek komisszárjainak. Hisszük, hogy Magyarország, a magyar nép tényleg érett a demokráciára. Es azt is, hogy ehhez nincs már szüksége rendhagvó politikai felügyeletre, különórákra, talán még korrepetálásra sem ... B. P, A. vállalatunkat 1« hosszabb ideje foglalkoztatja. Ilyen téma a közvilágítási hálózatunk, berendezéseink primitív vandálok állal történő értelmetlen rongálása, amellyel mérhetetlen nagy kárt okoznak. Ezek megelőzésére vállalatunk széles körű propaganda* igyekszik kifejteni, de ezen túl rendszeresen kérjük.» hatóságok és a lakosság segítségét is a rongálások megfékezésére. Érd város területén elkövetett rongálások miatt már többször voltunk kénytelenek ismeretlen tettes ellen* feli&leh- téöt tenni. Sajnos .többször megtörtént, hogy az okozott károk helyreállítását követően néhány napon beiül ugyanazon fényforrásokat ismét tönkretették. A gyakori rongálások következményeinek felszámolására sem elegendő munkaerő, de főleg elég anyagi fedezetünk sínes, így aztán a lakosság igényének. elvárásainak megfelelően időben nem tudjuk a helyreállítást elvégezni. Az üzemigazgatóság altat értékesített villamos energia összmennyisógének csak 1,5 százaléka, míg » vállalatunkat terhelő üzemeltetési költségráfordítás az összköltség 13,85 százalékát tesri ki. Ami a bágyadt, sárga fényű lámpahelyeket illeti: érdi kirendeltségünk működési területén 1934-ben a lámpahelyek száma 8653 volt, ebből 3410 a hagyományos. Az 1991. év kezdetén az üzemben levő 10 ezer 513 lámpahelyből már csak 701 darab — ezek a számok jelzik a korszerű, jobb megvilágítást biztosító fényforrások térhódítását. A köz világítási lámpahelyek korszerűsítése, annak ütemezése nem az áramszolgáltató elhaló rovásának függvénye. Kivitelezését korábban a tanács, most pedig a polgármesteri hivatal szakigazgatási szervének megrendelésére, költségére végezzük el. Bajor Péter igazgató
