Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-17 / 89. szám
Hazaérkezett Antall József Fontos a jelenlét a szovjet piacon Menesztik a bankvezért ? Az állam most tulajdonosként diktál (Folytatás az 1. oldalról) viselte, kihatott közérzetére, de jelenleg ilyen problémái már nincsenek, s a Londonba utazás előtt elvégzett komputertomográfiás vizsgálat teljesen negatív eredményt hozott. Ennek megfelelően semmi akadálya nincs annak, hogy a jövőben eleget tegyen azoknak a különböző országokból régebben érkezett meghívásoknak, amelyek a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését szolgálják. Így napirenden van japán, kanadai, spanyolországi látogatása, várhatóan május közepén sor kerül a nemzetközi sajtó által is többször beharangozott izraeli ytra, bár a rengeteg teendő miatt ezeknek az utazásoknak a programját lerövidítik. A Zwack-üggyel kapcsolatos újságírói kérdésre Antall József annyit jegyzett meg — szükségtelennek tartva a konkrét ügy kommentálását —, hogy nélkülözhetetlen a szakmailag jól képzett, hivatásos „karrier- diplomaták” és a más, tudományos, közgazdasági pályákról diplomáciai szolgálatba lépett munkatársak közötti harmonikus együttműködés létrejötte, az esetleges kölcsönös feszültségein ASFÉL ÉVE Mitterrand francia elnök felvetette, hogy a közép-kelet- európai országok beilleszkedési folyamata a közös Európa-házba, amely a demokrácián és az emberi jogokon alapul, több mint politikai reformok sorozata, A szabad választások útján létrejövő politikai intézmények ugyanis mindaddig rendkívül törékenyek Kö- zép-Kelet-Európában, amíg a „levegőben lógnak”, mivel nem támaszkodhatnak olyan szilárd, új gazdasági szerkezetre, amely biztosítja létüket. A francia elnök olyan „Nagy Európáról” beszélt távlatilag, amely fokozatosan valósulhat meg, s kitért arra, hogy nem egyszerűen valamilyen próféciát akar meghirdetni, az Atlanti-óceántól az Urálig terjedő „új rend” vízióját, hanem nagyon is a valóság talaján kíván maradni. Amikor e beszédét elmondotta, a KGST még formális üléseket tartott, de a reformfolyamatok már előrehaladott szakaszban voltak a legtöbb kelet-európai államban. Mitterrand felismerte, hogy a gazdaságilag fejlett országok erőfeszítéseit a spontán, egyenkénti kezdeményezések fenntartása mellett közös mederbe kell terelni, s erre a legalkalmasabb, ha olyan pénzintézetet hoznak létre, amelyben minden olyan állam részt vesz, amely érdekelt abban, hogy az „öreg kontinens" politikai intézményrendszere közeledjen egymáshoz, és ennek a megújulásnak szilárd gazdasági bázisa legyen. Az ötlettől a megvalósuld2 «»jigtfárlan két pedig időben fel kell számolni. Külön fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a Zwack-ügy egyáltalán nem vetette vissza a magyar—amerikai kapcsolatokat, sőt éppen ebben az időszakban adta tanújelét néhány gesztussal az USA- kormányzat annak, hogy megkülönböztetett figyelmet fordít hazánkra. Ilyen gesztus volt, hogy a londoni bankavatáson részt vett amerikai küldöttség vezetője, Nicolas Brandy pénzügyminiszter maga kérte a találkozót Antall Józseffel. Ennek kapcsán Antall József utalt arra, hogy a közelmúltban egy ismert, amerikai egyetemen oktató és Itthon is gyakran nyilatkozó magyar professzor azt kifogásolta, hogy a kormány nem veszi figyelembe az adósságátütemezéssel kapcsolatos, úgynevezett Brandy-tervet. Nos, a londoni találkozón maga a terv névadója, Nicolas Brandy gratulált ahhoz a következetességhez, amely- lyel Magyarország kitart eredeti pénzügypolitikája mellett. Az MTI munkatársa arról is érdeklődött, hogy miként értékeli Antall József a kormányon lévő pártok közötti ellentéteket, számít-e sig másfél év telt el, s nem kis munkát igényelt az érdekeltektől, amíg kialakult az Európai > Újjáépítési és Fejlesztési Bank alapszabálya és egész szerv-ezete. Hiszen, bár véget ért a hidegháború, de a gazdasági életben is kemény erőfeszítések és bizonyítások árán teremtődött meg az a bizalom, amely 13 milliárd dollárnyi alaptőkét teremtett elő a 44 államot beltapcsoló pénzintézetbe, amelynek meghirdetett legfőbb feladata az lesz, hogy gazdasági eszközeivel megköny- nyítse Kelet-Európa beillesztését Európába, a nagyvilágba. Az szinte természetes volt, hogy London ad otthont az új pénzintézetnek, hiszen itt gyülem- lett fel a világon a legtöbb pénzügyi s főleg privatizálási tapasztalat, amelyre Kelet-Európának oly égető módon szüksége van. A bank persze nem valamiféle jótékonysági intézményként működik, hanem szigorúan a pénzügyi világ elvei szerint, üzleti alapon. A piacgazdaság kialakításának előmozdítására, a privatizálás elősegítésére nyújt hiteleket, amelyeket a tagoknak vissza kell fizetniük. De ezek a hitelek különböznek abban a kereskedelmi bankok szokásos tranzakcióitól, hogy alacsonyabbak lesznek a kamat- lábjaik és hosszabb futamú időre nyújtják őket. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank tőkerészekkel is bekapcsolódhat a közép- kelet-európai országok szerkezetátalakítási és privatizálási programjaiba. De megkötöttség az alapszabályban az a kitétel, hogy er. csak olyan arányban történhet, amilyen részt a megsegítendő állam az alaptőkében képvisel. Hazánk 0,79 százalékkal réa koalíción belüli jelenlegi egyensúly esetleges felborulására. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a jelenlegi viszonyok között Kö- zép-Kelet-Európában természetes, hogy minden koa- lóció feszültségektől terhes, hiszen a politikai intézményrendszer, a gazdasági struktúra átalakulásának időszakában, akkor, amikor országok helyét kell újraértékelni, még pártokon belül is jelentősek a nézet- különbségek. Magyarország sok szempontból úttörő szerepet vállal, s nincs abban semmi rendkívüli, hogy például a tulajdonviszonyok rendezésekor hangot kapnak a jelentős nézetkülönbségek. Ugyanakkor Antall József felhívta a figyelmet arra, hogy mindhárom koalíciós párt ugyanazoknak a nemzetközi szervezeteknek a tagja, s a fő vonalakat illetően azonos álláspontot képvisel. — Ügy gondolom, hogy ha a kárpótlási törvényt elfogadja az Országgyűlés, a jelenlegi feszültségek csökkenhetnek, továbbá rendkívül hasznos lehet, ha a hatpárti egyeztető tárgyalásokon sikerül közös nevezőre jutni a legfontosabb kérdéseket illetően — mondta befejezésül. szesedik a 13 milliárd dolláros alaptőkéből. Vagyis egyelőre induláskor szerények a lehetőségeink, hogy az „Eurobank” közvetlenül beszálljon privatizációs programjainkba. De hazánk, mivel adósságaink átütemezését nem kértük, s jó fizetőnek számítunk a nemzetközi pénzpiacon, kiemelt szerepre számíthat a hitelkérés megítélésénél. Valószínű, hogy az „Eurobank” idei 200-300 millió dollárnyi hitelnyújtásából tekintélyes rész áramlik majd a magyar gazdaságba. Mint az alelnöki tisztében éppen az alapító szerződés előestéjén megerősített Németh Miklós volt magyar miniszterelnök elmondta, a bank kihelyezéseinek 60 százalékát magán- vállalkozások finanszírozására fordítja, s véleménye szerint a jelenlegi alaptőkénél a pénzintézetnek jóval nagyobb összegre volna szüksége. Atali, a bank francia elnöke is erről beszélt, de hozzátette: úgy hiszi, hogy a pénzintézet képes arra, hogy a volt KGST-országok felzárkózását biztosítsa. Erre szerinte 15 esztendőre van szükség, és az ehhez nélkülözhetetlen összeg mintegy 15 százalékát tudja majd biztosítani az Európai Újjászületést és Fejlesztési Bank. Továbbra is sokat várnak a szerkezetátalakítás elősegítésében a Nemzetközi Valutaalaptól és a Világbanktól, amely intézményekkel az új pénzintézet együttműködik majd. JELENTŐS LÉPÉS történt tehát a Nagy Európa felé, amelyet kifejez az is, hogy harminc állam- és kormányfő vett részt a felavatási eseményen. De — mint kommentátorok megjegyzik a bankalapítás nyomán is — a fő feladat a szerkezetátalakításban természetesen magukra a kö- zép-kelet-európai országokra vár. A nagy történelmi jelentőségű munkát nekik kell elvégezniük, s ehhez Nyugat csak bizonyos saját piacgazdaságának szabályai szerinti támogatást adhat. . Árkus István A Budapest Bank Rt. — amelynek részvényesei, illetve üzletfelei között ott vannak a legjelentősebb Pest megyei vállalatok és szövetkezetek is — tegnapi éves rendes közgyűlésén Csépi Lajos, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója újabb, rendkívüli közgyűlés összehívását indítványozta arra hivatkozva, hogy az állam, mint tulajdonos, elégedetlen a bank üzletpolitikájával, és a rendkívüli közgyűlésen ennek személyi konzekvenciáit rendezni kell. Csépi Lajos azzal érvelt, hogy a bank több mint 10 milliárd forintos kétes kintlevőségeihez képest igen alacsony volt a felhalmozott és a tartalék vagy on nagysága (mintegy 2 milliárd forint) az elmúlt évben, és a bank ilyen mérleggel a nemzetközi pénzpiacon nem tud megfelelően fellépni. Hegedűs Oszkár, a Budapest Bank elnök-vezérigazgatója ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy a Budapest Bank a kétszintű bankrendszer létrehozása óta az újonnan alakult bankok közül likviditását mindvégig biztosítani tudta. Jelenleg mintegy 14 ezer ügyféllel rendelkezik, mérlegfőösszege tavaly több mint 103 milliárd, nyeresége pedig több mint ötmil- liárd, az adózott eredmény pedig 2,7 milliárd forint volt. Az állami tulajdonrész képviselőjének határozott fellépésére a részvényesek végül is amellett dörftöttek, hogy a bank 8 százalékos osztalékot fizessen részvényeseinek, és a tartalék és felhalmozott vagyonból 7 százalékos alaptőke-emelés Tankka/ grasszálni Ennek ellenkezőjét én sem állíthatom, legfeljebb az jut eszembe, hogy tízegynéhány éve, boldogult sorkatona koromban magam is átéltem hasonló esetet. Csakhogy arról nem szereztek tudomást az újságírók, s alighanem a tábornoki kar tagjai sem. Elintézték az ügyet ott, helyben, a dandárnál. A szófo- gadatlan katonákat fogdába csukták, elhelyezték, a parancsnokokat megfenyítették, tiszti bíróság elé állították és így tovább. Sorkatonaként emlékszem olyan esetre is, amikor részeg, randalírozó tisztet fegyverezlek le katonái, s magam is részt vettem egy olyan botrány eltussolásában, amikor a túlmunkától fáradt történjen részvényjuttatás formájában. (Vagyis az osztalék másik részéhez részvény formájában jutnak hozzá a tulajdonosok.) A Budapest Bank igazgatóságának eredeti javaslata 10 százalékos osztalékot tűzött ki célul, valamint 10 százalékos alaptőke-emelést részvényjuttatással. Az ÁVÜ azt is kifogásolta, hogy a bank az elmúlt évben két alkalommal is megsértette a bankfelügyelet és a jegybank előírásait. így a Dunai Kőolajipari Vállalatnak és a Hunguard Kft.- nek nyújtott hitelek meghaladják a bank saját tőkéjének 30 százalékát. A részvényesek egyebek között elhatározták azt is, hogy 150 millió forint ösz- szegben, 10 ezer forintos névér.tékben lakossági részvényeket fog kibocsátani a bank ez év június-júliusától a következő évi rendes közgyűlésig. ★ Az újságíró, aki végigülte a közgyűlést, most szokásától eltérően meglehetősen bizonytalan a véleményalkotásban. Mert egyfelől teljesen indokolt, hogy az állam, mint tulajdonos, érvényesíteni kívánja az akaratát annak érdele ében, hogy a bank biztosabb lábon álljon és jobb esélyei legyenek a nemzetközi pénzpiaci szereplésre. Másfelől viszont érthetetlen, milyen alapon kap rossz minősítést az a bank, amelynek fedezeti és nyereségmutatói a legjobbak a néhány éve alakult nagy kereskedelmi bankok közül. Egyfelől semmiképpen sem támadható, ha az Állami Vagyonügynökség és a vele szavazó nagy állami trösztök részvénytöbbséépítő katonák kis híján vezénylő tisztjüket betonozták be az épülő laktanya alapjába. Nem hiszem tehát, hogy a Magyar Honvédségnél ma katasztrofális lenne a fegyelmi helyzet, azt sem, hogy a mai tiszti, tiszthelyettesi állományt azonnal le kellene váltani, vagy a felső parancsnoki állomány, vagy másképpen vezérkar lenne alkalmatlan feladataira. Egyszerűen csak azt gondolom, hogy a Magyar Honvédségnél ma sem jobb a helyzet, mint esztendőkkel ezelőtt, és ez éppen elég okot ad az aggodalomra. E hitemben nem ingatott meg a törökbálinti zendülés kapcsán, a honvédség fegyelmi helyzetéről tartott tegnapi sajtótájékoztató, melyen Lőrincz Kálmán altábornagy. a Magyar Honvédség parancsnoka és hegükre építve a valós vagy vélt államérdekeknek megfelelő döntésre törekednek. Ellenszenvet kelthet viszont, ha az állami tulajdon képviselői a közgyűlésen olyan kötött mandátummal jelennek meg, amely lényegében kizárja a kompromisszumot, de még megfontolásának lehetőségét is a kisebb részvényesekkel. Nem véletlenül jegyezte meg az egyik hozzászóló, hogy ilyen felfogásban akár államosíthatnák is a bankot, de akkor vásárolják meg az összes részvényt. Az osztalék mértékéről folytatott vita — vagy inkább véleményütközés, hiszen egymás érvei nem igazán hallgattattak meg — végül is erőpróbává vált: tudja-e érvényesíteni akaratát az állam — pontosabban bizonyos kormányzati intézményei: a Pénzügyminisztérium, a bankfelügyelet, a jegybank, a vagyonügynökség. Most diadalmaskodtak, és valószínűleg képesek lesznek arra is, hogy a bejelentett rendkívüli közgyűlésen megszabaduljanak azoktól a bizalmukat vesztett vagy tán soha el sem nyert „régi” vezetőktől, akiket „önkéntes” lemondásra eddig nem sikerült rábírniuk. Kérdés azonban, hogy a szükségképpen a nyilvánosság előtt folyó áldatlan vita, a presztízs- és érdekharc nem be- folyásolia-e kedvezőtlenül a bank hitelét. Nyilván igen, márpedig ez az állam mint tulajdonos érdekeivel is ellentétes; a bank tekintélyének csökkenését ugyanis hamar követheti a részvények — köztük az állam tulajdonában lévő többség — árfolyamának esése. lyettesei, Borsits László altábornagy, vezérkari főnök, Geller István vezérőrnagy, anyagi-technikai főcsoport- főnök, Mészáros Ferenc vezérőrnagy, kiképzési és szárazföldi főcsoportfőnök igyekezett feltárni a honvédség fegyelmi helyzetét. Egy dolog persze, hogy húsz kiskatona megtagadta a parancsot a törökbálinti laktanyában. Teljesen igaza van Lőrincz Kálmánnak: nem lehet szemet hunyni a dolog fölött. Ha ez történik, holnaptól a honvédek tankkal mennek grasszálni a nagykorúira, a pilóták sétarepüléssel bolondítják a lányokat, és talán még azt is megérjük, hogy rakétákkal rendeznek agyagga- lamb-lövészetet. Egy húsz évvel ezelőtti honvéd, aki az akkori Magyar Néphadseregben egészén az őrmesterségig vitte, azon is elhűl, hogy a legutóbbi bevonulás alkalmával majdnem kétszázan egyszerűen tudomást sem vettek a behívó parancsról, s amikor nagy- nehezen előkerítették őket, huszonnégyen mindenféle — fegyveres vagy fegyver"Jegyzet TÖBB MINT PÉNZÜGYI ESEMÉNY Hadsereg a demokráciában Parancsmegtagadó katonák a béke frontján « Isten tudja, miért, de úgy alakult, hogy a magyar- S országi lapok fegyveres erőkkel foglalkozó tudósítóinak ^ túlnyomó többsége sohasem volt katona. így azután, ha ^ a katonaságról van szó, azt hiszik el, amit mondanak nekik a bennfentesek. Tegnap például a Honvédelmi Mi- S nisztériumban a törökbálinti zendülésről szóló sajtótájé- S koztatón kétkedés nélkül tudomásul vették, hogy hasonló S eseményre emberemlékezet óta nem volt példa a mali gyár hadseregben.
