Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-16 / 88. szám

Folytatódik a vita a kárpótlásról Ő mondta Erkölcs(i) Már-már gujnicsont: a kárpótlási törvény. Pró és kontra vélemé­nyek minden nap, hó­napok óta. Most éppen a rádió 168 óra című műsorának szombati adásában mondták- mondták az álláspontju­kat a pártok képviselői, közöttük dr. Ómolnár Miklós, a Kisgazdapárt főtitkárhelyettese, or­szággyűlési ' képviselője. Amit Ó. M. elmondott, abban újat nem lehetett felfedezni, hiszen meg­ismételte pártja ismert nézeteit a témáról. Fel­bukkant azonban egy új mozzanat, ami joggal elgondolkoztathat soka­kat. Azt mondotta ugyanis a főtitkárhe­lyettes, hogy amennyi­ben nem születik szá­mukra kedvező döntés a kárpótlási törvény ügyé­ben, „akkor a Kisgazda- párt számára elvész a koalíció erkölcsi alapja”. Első 'hallásra nincsen ebben semmi meghök­kentő. Hiszen igaz, bár­mely koalíciónak kell lennie alapjának is, er­kölcsének is, s az vég­képp jó dolog, ha er­kölcs és alap összetalálr koznak, csak éppen ... Csak éppen kérdés, egy kárpótlási eljárás — amely szinte kizáróla­gosan anyagiakra vonat­kozik, s éppen az anya­giak formája, mértéke miatt öltötte már-már lezárhatatlan vitatéma alakját — mennyiben lehet erkölcsi alap­ja a közös kormányzás­nak? Nem inkább közös érdekalapról kellene, il­lene beszélni? Szerin­tünk nincsen abban semmi szégyen, ha ér­dekszövetség fűz össze politikai szervezeteket, sőt...! A nyílt vállalása az esetleges közös érde­keknek tisztává teszi a képet, kik mit akarnak, s kik mit nem. Ha azon­ban forintokkal (kárpót­lási összegekkel) fejez­hető ki az az erkölcs, amely a koalíciót össze­tartja (mert az alapja), akkor kérdés, az-e, ami­nek mondják? KLIENS meghal, ezt a társadalom­biztosítás tőlünk a szemé­lyi szám közvetítésével tud­ja meg. Vagy ha az APEH-natk — amelyiknek a nyilvántartásával a miénk természetesen szin­tén nincs összekapcsolva — személyazonosítási gondjai vannak, akkor azt törvé­nyes alapon, a népesség­nyilvántartástól, a személyi szám közvetítésével tudja meg. 0 ön szerint tehát a sze­mélyi szám törvényes kere­tek között továbbra is használható lenne? — Azzal én sem értek egyet, hogy ezt az azonosí­tási rendszert korlátlanul mindenki használja. Pél­dául a banki számlave­zetést sem biztos, hogy ez alapján kell csinálni. De valamiféle azonosító rend­szerre szü/kség van az or­szágban, mert jogaink ér­vényesítéséhez, a kilétün­ket szinte minden egyes alkalommal valamilyen for­mában igazolni kell. Ez itt, ebben az országban így alakult ki, más orszá­gokban eleve elhiszik, hogy azzal állnak szemben, aki­nek mondom magam. © A személyi számot pótló, azt kiváltó ázonosí- tási rendszer kiépítése va­jon mennyibe kerülhet? — Ennek nagyságáról csak körülbelül van fogai­Leszavazták házlizattságof Ma még misszió, holnap tatán üzlet is A jó orvosnak véres a ruhája? ^ Nálunk csak az számít valamirevaló orvosnak, akinek véres a ruhája. Eme közvélekedést törté- i netesen egy főorvos — dr. Mádi Szabó László, a ^ Tárogató Üti Kórház ultrahangosztályának veze- \ tője tolmácsolta a megyei önkormányzat népjóléti S bizottságának egy közelmúltban tartott ülésén. Az Országgyűlés — a ház- bizottság előzetes állásfog­lalásával szemben — az FKgP frakciójának indít­ványára mégis napirendjé­re tűzte a kárpótlási. tör­vényjavaslat vitáját. A hozzászólás lehetőségével hétfő délután azonban mindössze két kisgazda képviselő élt, ezért az ülés második részében elnöklő Dörnbach Alajos a vitát elnapolta. Mint ismeretes, az FKgP hétfő délelőtti frakcióülé­sén úgy döntött, hogy meg­próbálja rábírni a Házat a vita folytatására, annak el­lenére, hogy az Alkotmány- bíróság most tárgyalja a törvényjavaslat egyes, al­kotmányjogi szempontból kifogásolható passzusait. Az ülésen a kisgazdák nevé­ben felszólaló Böröcz Ist­ván frakcióvezető-helyettes kilátásba helyezte: ha a honatyák nem fogadják el indítványukat, az FKgP képviselői tiltakozásul egy órán át nem vesznek részt a Parlament munkájában. Az Országgyűlés a javas­lattal egyetértett, a szünet­ben összeült házbizottság azonnal napirendre tűzte a vita folytatását, de csak két kisgazda képviselő je­lentkezett szólásra és indít­ványozott különböző mó­dosításokat o kormánypár­tok által már egyeztetett törvényjavaslatban. A hétfői munkanap fo­lyamán az Országgyűlés kétszer emlékezett egyper­ces néma felállással. Elő­ször a szívrohamban, 38 évesen elhunyt Csengey Dénes emléke előtt tisz­telegtek. Ezután — egy szavazattöbbséggel elfoga­dott javaslat értelmében — a második világháború és ellenállás áldozatainak em­léke előtt hajtottak fejet. Napirend előtt kért szót Oláh Sándor, az FKgP fő­titkára, aki javasolta, hogy az Országgyűlés a ciklus vége felé fogadja el az or­szág új alkotmányát, és en­mam, de az bizonyos, csak a népességnyiLvántartás,t átszervezni — ideértve az önkormányzatoknál veze­tett nyilvántartásokat is — sok száz millióba kerülne. Nyilvánvalóan csak drá­gább lehet az ezt követő rendszer, miután a szemé­lyi szám csak tizenegy ka­rakter. vagyis ennyi betűt kell egy számítógépen le­ütni. A nevet, születési he­lyet, időt, anyja nevét leír­ni — amelyek együttesen, alkalmasak arra, hogy egy ember személyi azonosí­tását kizárólagossá tegye — körülbelül száz leütést igé­nyel. 0 Mihez kezd ezentúl a népességnyilvúntartá.s, va­lamint a többi, szintén a személyi számra épült nyil­vántartási rendszer? — Az Állami Népesség­nyilvántartásnál milliár­dos nagyságrendű adatva­gyon halmozódott fel, amelynek a kulcsa, a tech­nikai alapeszköze a szemé­lyi szám. Ezen kívül léte­zik a közigazgatási intéz­ményrendszer, amelynél az elmúlt tíz évben a szemé­lyi szám belső információs rendszerré vált. A bankok, biztosítók, sőt a különböző munkahelyek bérkifizetései is erre a rendszerre épül­tek. Most a személyi szám helyett ki kell építeni egy másik rendszert, mert gon­nek érdekében augusztus 20-ára alakuljon meg az alkotmányelökészítő bizott­ság. A nap krónikájához tar­tozik még, hogy a helyi ön- kormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek fel­adat- és hatásköreiről szóló törvényjavaslat részletes vi­táját rövid tárgyalás után ugyancsak elnapolták csak­úgy, mint a polgári tör­vénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat álta­lános vitáját. Ez a módosí­tás egyébként — mint arra Balsai István igazságügy­miniszter rámutatott — el­sősorban azt szolgálja, hogy a Ptk. összhangba kerüljön az alkotmány rendelkezé­seivel. így a tervezet értel­mében megszűnik a tulaj­donformák közötti különb­ségtétel, ezzel természete­sen az állami, illetve a tár­sadalmi tulajdon elsőbbsé­gének elve is. Sikerült viszont lezárni az ügyvédségről szóló tör­vényerejű rendelet módosí­tásának általános vitáját, azonban a részletes vitára bocsátásról — mivel idő­közben határozatképtelen­né vált — csak ma tud dön­teni a Tisztelt Ház, amely délelőtt 10 órakor kezdi keddi munkáját. Űjabb igénylistát készít­hetnek az egyházak, ha a Parlament megalkotja az dolom, nem fog megszűnni a sorkötelesek, az iskola- kötelesek, vagy például a 70 éven felüliek egészség­ügy! célokból történő nyil­vántartása sem. 0 Mekkora összeget emésztett föl annak idején a személyi szám bevezeté­se, az azt felhasználó gépi rendszer kiépítése? — Az egész rendszer mű­ködése körülbelül három­milliárdos befektetést igé­nyelt összesen, az indulás­tól, egészen a mai napig. A rendszerrel elért megta­karítások, és a ráfordított kiadások körülbelül mos­tanra egyenlítődtek ki. Vagyis a rendszer hasznait éppen mostantól' fogva le­hetne élvezni. ® Mi az ön véleménye az Alkotmánybíróság határo­zatáról? — Nem mondhatom, hogy örülök, de mint közhivatal- nökot, természetesen en­gem is kötelez az Alkot­mánybíróság határozata. Talán ha nem azonnal végrehajtandó határozatról lenne szó, ha több idő áll­na rendelkezésre, akkor mód nyílt volna arra, hogy mindenki átgondolja: hogy lehet azokat a károkat enyhíteni, amelyek az azon­nali végrehajtás miatt szükségszerűen bekövet­keznek. H. M. Mádi Szabó doktornak ugyan nem véres a köpe­nye, mégis, neves szakem­bernek számít. Nevéhez fűződik egy vadonatúj el­járás, a hasnyálmirigy­gyulladás gyógyszeres ke­zelése. Ö használt először Európában emberi vérből előállított szövetragasztót ciszták kezeléséhez, s ugyancsak ő volt, aki 1981- ben hazánkban először végzett szike nélkül, tűszú- rásos módszerrel hasnyál- mirigyciszta-leszívást. A főorvos úr most egy merő­ben új szemléletű gyógyító intézet tervével lepte meg az önkormányzati képvise­lőket, s kérte hozzá támo­gatásukat. Nem csodadoktor Az adta az ötletet, hogy manapság egyre többször fordul elő, hogy reggel 8- kor azt kéri a beteg: dél­ben sürgős elfoglaltsága van, addig hozzák rendbe. Tlyesmit kívánni látszatra képtelenség. Manapság csak a kór, a betegséget előidé­ző nyavalya feltárásához is legalább 2-3 heti vizsgá­latsorozatra van szükség. ingatlanaikat rendező tör­vényt. A lista ugyan mindig is készen volt, s a Németh- kormány idején föd is csil­lant a remény a magyar- országi egyházak előtt, hogy valamennyi államosí­tott ingatlanjukat vissza­kapják. Erről ma már szó sincs, a teljes körű repriva­tizáció alkotmányellenes­nek deklaráltatok. így — a benyújtott törvényterve­zet szerint — nem is az az eldöntésre váró kérdés, hogy a jelenleg iskolaként, levéltárként, szövetkezeti székházként működő épü­let egyházi tulajdon volt-e, hanem az, hogy ezentúl ki és mit működtessen benne. A törvényjavaslat szerint az intézmény társadalmi hasznosságától teszik füg­gővé, hogy visszaszármaz- ta.tható-e az intézmény vagy sem. S még így sem lesz köny- nyű a dolog: dr. Kovács Annamária, a Művelődési és Közoktatási Miniszté­rium egyházi főosztályá­nak főmuinkatársa szerint többéves tárgyalás óiknak néznek elébe. Se pénz, se üres ingatlan nem áld ren­delkezésükre ahhoz, hogy egyik napról a másikra ki­költöztessék az egyházi in­gatlanok jelenlegi haszná­lóit. A törvénytervezet 10 éves határidőt adna a tu­lajdonjogi viszonyok ren­dezésére, de a hivatalból És akkor hol van még a kezelés. Mádi Szabó.László ugyan nem tartja magát csoda­doktornak, mégis azt állít­ja: amit kérnek tőlük, ta­lán nem is teljesen lehe­tetlen. — A betegnek, a munka­adónak, a társadalombizto­sításnak, de még a kórház­nak is egyaránt az az ér­deke, hogy a kivizsgálási procedúra a lehető legrövi­debb ideig tartson. A főor­vos szerint az ultrahang például lehetővé teszi, hogy alkalmanként az egyhetes kivizsgálás helyett pár órás rutineljárással megtalál­ják a rosszullét okát. Jól jár a beteg, mert odaér az értekezletre, s jól jár az állam is, hiszen megtaka­rítja a hihetetlenül magas költségeket. Egy kórházi ágy naponta ugyanis leg­kevesebb 3 ezer forintba kerül. — Az ultrahangos mód­szer nálunk a kezelésekben is nagy szerepet játszik, számos eljárás van, amit Közép-Európában egyedül mi alkalmazunk. A sebészi beavatkozás nem jótéte­mény, hanem szükséges rossz, amelyet, ha lehetsé­ges, el kel kerülni. Az általunk alkalma­nézvést még ez is kevés idő. Konkrétumokról egyelő­re senki nem tud beszél­ni. Hogy például mi lesz a zsámbéki tanítóképző sorsa, az attól is függ, hogy ki tudja jobban hasznosí­tani az épületet. Ha Pest megyéről cáfol hatatlanul bebizonyosodik, hogy szük­sége van a Tanítóképző Fő­iskolára, akkor az elsőbb­séget élvez a rendi igé­nyekkel szemben. A megyében egyébként mindössze 15-20 olyan in­tézmény van, amely a me­gyei önkormányzat fönn­hatósága alá tartozik. Ne- moda István, a megye egy­házügyi szakértője némi sakkozással ftiegoidhatónak véli a tulajdoncserét. A megyeháza is éppen most leltároz, s már látni való, hogy tudnak költöztetni is, csereingatlant adni is a volt mumkásör-, illetve párt- vagyonból. A többi intéz­mény sorsát, s ilyen 100- 120 lehet a megyében, a helyi önkormányzatoknál döntik el. Mind a mégyeházán, mind a minisztériumban úgy ta­lálják, hogy az egyházak csöppet sem türelmetle­nek, nem verik az asztalt az azonnali rehabilitálásért. Valószínűleg azért, mert tulajdonosnak lenni sokba | kerül, és szegény az- eklé­zsia is. j. a. zott — és részben ál­talunk kifejlesztett — eljárások, vágás nélkül, hasfalon keresztül vég­zett beavatkozások olcsób­bak, kíméletesebbek, gyor­sabbak, és elkerülhetők a mellékhatások, a posztope- ratív őrzés, az utókezelé­sek, nem keletkeznek ösz- szenövések, műtéti sebek. Gyógyító üstét A főorvos úr olyan inté­zet létrehozásához keres támogatókat, amelyik a gyakorlatban valósítja meg a gyors gyógyítást. Ebbe a kórházba a betegek többnyire csak kezelésre járnának. Ha mégis elke­rülhetetlen a kórházi jelen­lét, akkor is lehetővé vál­na, hogy például a me­nedzserek telefon, telefax, számítógépek segítségével folytathassák munkájukat. A doktor úr máris létre­hozott egy teamet, amely Budapesten konzíliumokra jár. Ha azonban lenne olyan gépkocsijuk, ahová a legszükségesebb műszerei­ket felszerelhetnék, akkor vidékre, sőt akár külföldre elvihetnék szakértelmüket, vállalhatnánk gyógyítást anélkül, hogy a betegnek kellene eljönnie hozzájuk. A dr. Mádi Szabó László által vázolt poliklinika ter­ve megnyerte az önkor-* mányzati bizottság tagjai­nak tetszését. Minden bi­zonnyal azt javasolják majd a közgyűlésnek, hogy támo­gassák azt. S ha meglesz az egyetértés, akkor ez az in­tézet Pest megyében mű­ködik majd. Az egészségügy ma még csak misszió, ám várhatóan rövidesen jó üzletté is vál­hat. Ezt az intézményt ma- gántársasági-betéti társa­ság, vagy vegyes vállalati formában lehetne létrehoz­ni. Betéti társaság esetén a megyei önkormányzat kül­tag, vegyes vállalat esetén résztulajdonos lehetne. Utóbbira számos külföldi érdeklődő is jelentkezett, ők a műszereket jelentősen olcsóbban tudnák beszerez­ni. Kúton­bixtosítássai Érdemes lehet alapít­ványt is tenni. Később esetleg országos hálózatot is létrehozhatnának. Az in­tézet annak ellenére, hogy nyereségorientált vállalko­zás lenne, a betegeknek nem kerülne pénzébe, hi­szen az 1992-től kialakuló társadalombiztosítási for­mák lehetővé teszik, hogy a hagyományostól eltérő kórházi kezelést igénylők különbiztosítást kössenek. Dr. Mádi Szabó László tár­gyalt már a Providencia biztosítótársasággal, ahol nagy érdeklődéssel fogad­ták ötletét. A jó levegőjű Piliscsabán — nekik egyébként Auszt­riával kitűnő betegellátási kapcsolataik vannak — er­re a célra már felajánlot­ták a most kiürülő egyik szovjet laktanyát is. Szent­endre a területén levő Víz­ügyi és Számítástechnikai Intézet jelenleg üresen" ál­ló épületével szintén pá­lyázni szeretne. Szegő Krisztina Törvény készül az egyházi ingatlanokról Szerzetesek, apácák munkásőrlaktanyában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents