Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-16 / 88. szám

Antall József és Ma Major találkozója/ Brit működőtökét várunk Hétfőn Londonban hiva­talosan felavatták az Euró­pai Újjáépítési és Fejleszté­si Bankot, a kelet-európai gazdasági átalakulás támo­gatására szervezett új nem­zetközi pénzintézetet. A banknak székhelyet adó Nagy-Britannia nevé­ben John Major kormány­fő, az ötletgazda, Francois Mitterrand francia elnök és Jacques Attali francia bankelnök mondott meg­nyitó beszédet. A megnyitó ülésen mintegy harminc ál­lam- és kormányfő társasá­gában Antall József minisz­terelnök is részt 'vett, aki hétfőn délelőtt, a Downing Street 10. szám alatti mi­niszterelnöki rezidencián félórás megbeszélést foly­tatott John Major brit mi­niszterelnökkel. A találkozón Antall Jó­zsef összefoglaló tájékozta­tást adott Magyarország gazdaságpolitikájáról, kül- és belpolitikájáról. Brit kollégája hangot adott annak, hogy támo­Nincs személyes ellentét Gorbacsov és Jelcin között Önálló kapcsolatokat akar Európával, az európai intézményekkel teremteni Borisz Jelcin, az orosz ál­lamfő. A politikus hétfőn az Antenne—2 francia te­levíziós állomásnak nyi­latkozva kifejtette, hogy a Szovjetunió valamennyi tagállamának joga van ön­álló. kül- és belpolitika ki­alakítására, a szövetségi kormányzat hatáskörébe szerinte csak a védelem, az energiaellátás és a vasúti közlekedés tartozhat. Jel­cin egy francia társadalmi szervezet meghívására ér­kezett négynapos látoga­tásra Franciaországba, s hétfőn Strasbourgban tár­gyalt Enrique Baron Cres- p óval, az Európa Parla­ment elnökével és Cathe­rine L alumiere asszony­nyal, az Európa Tanács fő­titkárával. Nyilatkozatában ismét vitatta, hogy személyes el­lentét állna fenn közte és Mihail Gorbacsov szovjet elnök között, de azt mon­dotta, hogy a Szovjetunió­ban két politikai irányzat áll egymással szemben, s ezen belül sajátját minő­sítette valóban haladónak. Ügy vélekedett, hogy Gor­bacsov „visszalép" a pe­resztrojka eredeti célkitű­zéseitől, s a Szovjetunióban még jelentős befolyása van a totalitariánus kommu­nista rend, a kemény vonal híveinek. Politikai prog­ramjában a következetes demokratizálás mellett a liberális piacgazdaság meg­teremtését, a magántulaj­don elvének érvényesítését jelölte meg, s azt hangoz­tatta, hogy ehhez „koalí­ciót" kell létrehozni min­den az ilyen célkitűzése­ket támogató erő között. Ügy vélekedett, hogy a re­formok végrehajtása a Földet akar aCsausestu-kláu Jóllehet Nicola« Ceau­sescu . ország’lásálkor mind­végig elszántan ellenezte a magántmilajdont, testvérei és egyik fia most mégis földtulajdonosok szeretné­nek lemni. Ilié Ceausescu volt gene­rális és miniszterhelyettes, aki a jelek szerint a klán élére állt, Scornicestiben — a „scomicesti tölgy**-kéfK is emlegetett diktátor szü­lőfalujában —■ az illetékes bizottságnak már beadta a kérvényt a maga, illetve másik három fivére és két lánytestvére, valamint a kondukátor idősebb fia, Valentin nevében. Az Ar- pressnek, a Romania Libe­ra című ellenzéki napilap hír sz o lgálatá r.iiak j el énté se szerint az igényelt földte­rület 10,83 hektár, amennyi­vel az apa 1950-ben belé­pett a termelőszövetkezet­be. Valentin Ceausescu, mint arról a Dreptatea Mar című napilap már beszá­molt, anyai nagyanyjának a földjét próbálta visszaigé­nyelni Pét resti községben. Szovjetunióban túl lassú, s ezért Oroszország „radiká­lisabban” valósítja majd meg azokat. Jelcin kijelentette, fran­ciaországi látogatása idején szívesen találkozna Fran­cois Mitterrand elnökkel. „Ügy vélem, hogy egy ilyen találkozó kölcsönösen előnyös lenne” — mondot­ta, azt hangoztatva, hogy önálló tárgyalásai „nem csökkentik Gorbacsov presz­tízsét”. gat ja Magyarországot a tár­sulási szerződéssel kapcso­latos tárgyalásokon, és ab­ban is. hogy ez a szerződés egy lépés legyen a teljes jogú EK-*tagság felé. Nagy- Britannia támogatja továb­bá Magyarország biztonság­politikáját, és azt a szán­dékot, hogy hazánk kétol­dalú szerződések létrehozá­sára törekszik a szomszédos országokkal. A magyar miniszterelnök — mint a Downing Street- ről távozóban a magyar új­ságíróknak elmondta — kérte John Majort, hogy (amennyire kormánykörök befolyásolhatják a befekte­tőket) segítsen abban, hogy az eddiginél több brit mű­ködőtöké érkezzék Magyar- országra. Major azt tartot­ta fő kérdésnek, hogy ha­zánk bizalmat tudjon kel­teni politikai, biztonsági és pénzügyi szempontból egy­aránt. Ezért Nagy-Britan- nia támogatja azt a magyar gazdaságpolitikát, amely ki­tart az adósságok pontos fi­zetése mellett, s nem fog­lalkozik a tartozások átüte­mezésének gondolatával. A megbeszélésen ugyanakkor Antall József segítséget kért a KGST és a kelet­európai kereskedelem ösz- szeomlása okozta problé­mák megoldásában. A remén külügyi szóvivő szerint Vakum történt A magyar kormány Ro­mániával kapcsolatban olyan politikára törekszik, amelynek egyetlen dimen­ziója van, a magyar kisebb­ség, s ez is olyan tézisen alapszik (a budapesti kor­mány felelősségén minden magyar iránt), amely telje­sen figyelmen kívül hagyja az államközi kapcsolatok elveit — jelentette ki a ro­mán külügyminisztérium szóvivője a Journal Inter­national című külpolitikai napilapnak adott interjújá­ban. Traian Chebeleu értéke­lése szerint a román kül­politika ugyanakkor a pragmatikus megközelítés politikája, a két ország kö­zötti normális viszony kiépí­tésére irányul, annak elfo­gadására, ami az adott pil­lanatban lehetséges és ami fokozatosan szélesíti a fel­tétlen szükséges kölcsönös bizalmat. A szóvivő szavai szerint valami történt már a két ország közölt t egyes meg­egyezések nagyon is jelen­tősek. Példaként a bukares­ti és budapesti művelődé­si ház megnyitásáról kötött megállapodást és a „nyitott égbolt” egyezmény aláírás­ra történő előkészítését enú lítette. A román kormány — tette hozzá — továbbra kö­is ezt az irányvonalat veti. Románia mindenekelőtt azért nem vett részt a vi­segrádi találkozón, mert nem hívták meg — mondta a szóvivő egy kérdésre vá­laszolva. Petre Roman mi­niszterelnök a magyar mi­niszterelnökhöz intézett le­velében ugyan kifejtette Románia érdeklődését a hármas találkozón való részvétele iránt, ám „úgy tűnik, a Visegrádon legma­gasabb szinten találkozó három állam korlátozott célokat tűzött maga elé, fő­leg az európai szervezetek­hez való közeledésükkel kapcsolatos tanácskozás és véleménycsere terén” — fogalmazott Chebeleu. A szóvivő kitért a Romá­nia által felvetett javaslat­ra, hogy a Nyugat-európai Unió mintájára hozzák lét­re Közép- és Kelet-Európa unióját, mint a politikai tanácskozás és katonai át­láthatóság mechanizmusát. Ez bizalmi és együttműkö­dési keretet adna a térség országainak, amelyek sok­oldalú együttműködésük révén egyaránt partnereivé válhatnának mind a Szov­jetuniónak, mind a NATO- nak az összeurópai bizton­sági rendszer megteremté­sének távlatában.­Magyar—szovjet csúcstalálkozót készítettek elő Lon­donban vasárnap, Antall József és Pavlov szovjet mi­niszterelnök megbeszélésén — így értesült az MTI az eszmecsere után. A A kétoldalú kapcsolatok helyzeté­ről, az új magyar—szovjet alapszerződés előkészületei­ről tárgyalt a magyar Országgyűlés külügyi bizottságá­nak küldöttsége a szovjet legfelsőbb tanács tagjaival. A Építő jellegű együttműködésre szólította fel az Orosz Föderáció vezetését — és különösképpen Borisz Jelcint, az orosz parlament elnökét — Mihail Gorbacsov hétfőn Habarovszkban. A James Baker amerikai külügymi­niszter izraeli kollégája, David Levi hétfői közlése sze­rint újabb közel-keleti útra készül, ami — mondta Levi — „jó jel a békefolyamat haladására nézve”. A A helsinki folyamat 34 országának küldöttségei hétfőn Bécsben lebonyolították katonai adataik első átfogó cseréjét, amelyet a bizalom- és biztonságerősítési tár­gyalásokon tavaly ősszel létrejött megállapodásuk irányzott elő erre a napra. A Szovjet—izraeli kormány­fői találkozó lesz kedden Londonban — közölték hétfőn izraeli tisztviselők. Bonyoluli tárgyat ás várható Még mindig: vízlépcsőviták Új szocialista képviselő A Magyar Szocialista Párt szerényen fogadta a sikert: Fiiló Pál győzelmét a VII. kerületi 9. számú Határozottan nyilvánítsa ki az Országgyűlés a bős- nagymarosi vízlépcsőrend­szer teljes elhagyására irá­nyuló szándékát — követel­te több ellenzéki képviselő a Parlament környezetvé­delmi bizottságának hétfőn, Budapesten tartott ülésén. Más képviselők viszont azt sürgették, hogy végre szü­lessen meg és kerüljön az Országgyűlés elé a bizott­ság ezzel kapcsolatos egy­séges, vagy legalább több­ségi véleményt tükröző ha­tározati javaslata. A bizott­ság ugyanis már csaknem huszadszor foglalkozik a té­mával. Végül többségi sza­vazattal elfogadták a bős—nagymarosi vízlép­csőrendszerrel kapcsolatos legújabb országgyűlési ha­tározati javaslat szövegét. Ezek szerint a vízlépcső- rendszer vagy bármely fő létesítményének üzembehe­lyezése mindkét ország számára súlyosan hátrányos ökológiái, gazdasági követ­kezményekkel járna. Ezért az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy folytasson tárgyalásokat a szomszédos ország kormányával a víz­lépcsőrendszerre vonatkozó államközi szerződés és az ehhez kapcsolódó megálla­podások közös megegyezés­sel történő megszüntetésé­ről. Kezdeményezze to­vábbá a meg nem építésből (elhagyásból) származó kö­vetkezmények rendezése céljából új államközi szer­ződés megkötését. Ebben ér­téksorrendet vegyen figye­lembe. Először is a térség ökológiai-természeti érté­keinek helyreállítására, fenntartására, mindenek­előtt az ivóvízkészletek megőrzésére helyezze a hangsúlyt, A határozatter­vezet szerint az Országgyű­lés szükségesnek tartja a vízlépcsőrendszer megvaló­sítására irányuló munkála­tok további felfüggesztését, és megerősíti az e célból hozojt kormányzati intéz­kedéseket. A javaslat sze­rint az Országgyűlés fel* kéri a kormányt arra, hogy a tárgyalásokon tö­rekedjenek a szomszédos ország területén folyamat­ban lévő kivitelezési mun­kálatok megegyezés alap­ján történő felfüggesztésére is. Hosszas, bonyolult tár­gyalássorozatra kell felké­szülni a bősi vízlépcső-be­ruházás jövőjének tisztázá­sa érdekében, A magyar és a szlovák kormány állás­pontja között mutatkozó je­lentős véleménykülönbség megnyugtató rendezését szolgálja Vladimir Meciar szlovák kormányfő április 21-ei magyarországi látoga­tása. Herman János kül­ügyi szóvivő szokásos hét­fői sajtókonferenciáján a bejelentéshez hozzáfűzte: Magyarországnak érdeke, hogy a tárgyalások ered­ményeként mielőbb megol­dás szülessék a kapcsolato­kat már jó ideje terhelő kérdéskomplexum ügyében. egyéni országgyűlési vá­lasztókerületben, az időkö­zi választás második for­dulójában : „a szimpátia­lépcsőn az emberek egy újabb fokot léptek az MSZP felé” — mondotta Szabó Lajos Mátyás, az MSZP budapesti tanácsá­nak elnöke a párt hétfői sajtótájékoztatóján. Mint ismeretes, Filló Pál 25,61 százalékos részvétel mellett a szavazatok közel 40 százalékát megszerezve íett parlamenti képviselő. Továbbra sincs azonban képviselője a Komárom— Esztergom megyei hármas választókörzetnek, mivel mindössze á választásra jo­gosultak 10 százaléka járult az urnák elé. Részvénytársaságba kényszerül a BKV Jósolni nem akarnak kot. A külföldi tőke esetle­ges beáramlása a tagrvál­Több hónapos vit,a után múlt héten döntés szüle­tett: a kormány elfogadta az Ipari Minisztérium elő­terjesztését az OKGT pri­vatizációs stratégiájáról. Mint azt a minisztérium­ban tartott sajtótájékoztia- tón megtudtuk, július else­jéig a háttéripari és gáz- szolgáltató vállalatokat le­választják a trösztről. A fennmaradó nyolc válla­latból — köztük a százha­lombattai DKV-ból — rész­vénytársaságot alakítanak. Hogy az OKGT-nek a rész­vénytársasággá alakulása után mi lesz a neve, az még nem dőlt el, mint ahogy az sem, milyen arányban vonnak be külföldi telkét a vállalkozásba. Az illetéke­sek erre vonatkozóan any- nyit közöltek, a magyar többséget mindenképpen szeretnék fenntartani, s a privatizációs stratégiát má­jus közepéig készítik el. Mint elmondták, az át­szervezés során> a tröszt létszáma — eddig 45 ezer­ből háromezer dolgozót küldtek el — tovább csök­ken, s a karcsúsítás elér­heti a tizenkilenc százalé­lalatoknál is leépítést je­lenthet az adminisztrációs és a műszaki területeken egyaránt. Százhalombattán nem fogadták kitörő örömmel, hogy az átalakulási variá­ciók közül a kormány e mellé tette le a voksát. A DKV-ban azt a változatot látták volna szívesebben: az OKGT utódja vagyon­kezelő központként mű­ködne, s emellett két nt. alakulna, az egyik a kiter­meléssel, bányászattal, a másik pedig a feldolgozás­sal foglalkozna. Tartanak attól, hogy a kormány ál­tal támogatott átalakulási variáció a külföldi tőkebe­fektetők számára nem tű­nik majd kedvezőnek. A DKV-ban még mindig re­ménykednek, hogy nem ez lesz a végső változat. Hogy az átalakulás milyen mó­don érinti majd a válla­latot, azt az idő dönti el, egyelőre — megfelelő in­formációk híjáin — a ve­zetők sem szívesen bocsát­kozniuk jóslásokba. H. É._ Külföldön elhiszik, hogy én vagyok én Nem fétis a személyi szám Az Alkotmánybíróság a napokban hozott határozatá­val a személyi szám használatát alkotmányellenesnek minősítette. Ezentúl senki nem kötelezhető személyi számának megadására, s így sem a hivatalokban, sem más helyeken nem e tizenegy szám alapján fogják az ügyeket nyilvántartani. Ez a határozat az Állami Né- pességnyilváintartó Hivatal létét alapjaiban érinti, miután ezt a hivatalt éppen adatrendszer legfőbb felhs hozták létre. Dr. Horváth F az alkotmánybírósági döntés menyeiről kérdeztük. ® Mi indokolta több, mint tíz évvel ezelőtt a személyi szám "bevezetését? — Különböző ágazati érdekek. Szükség volt a választók nyilvántartására és ehhez a személyi szám­ra, mint a számítógéphez kötődő "adatfeldolgozási eszközre. Szükség volt rá honvédelmi célokból, a társadalombiztosítás szá­mára, és például azért is, hogy iskolaköteles korúak mindenkori listáját vezetni lehessen. Maga az Állami Népességnyilvántartó Hiva­tal meghatározott közigaz­gatási célokkal létesült, és a személyi számon nyugvó isználójaiként, kezelőiéként erencet, a hivatal vezetőjét előzményeiről és következ­ezen célok szolgálatának az eszköz* a személyi szám.-?) Jogász körökben már bevezetésekor is hallatszott olyan vélemény, mint amely alapján most az Alkot­mánybíróság határozatot hozott. Tehát, hogy az al­kotmányt és a személyiségi Jogokat sértő a személyi szám. — Az én véleményem szerint a személyi szám önmagában nem, csak adott esetben, annak fel- használása lehet alkot­mánysértő. Svédországban, Finnországban, Dániában is van személyi szám. Az más kérdés, hogy ott kife­jezetten technikai azono­sításra használják, és nem fétisként. O Ezalatt mit ért? — A személyi szám el­lenzői azzal indokolják el­lenérzésüket, hogy a szer mélyi szám alkalmazása magában hordozza a szá­mítógépes nyilvántartások- összekapcsolásának lehető­ségét. Akik ezt mondják, azoknak tulajdoniképpen igazuk van. Csakhogy nem lehetet­len, legfeljebb nehezebb a számítógépes nyilvántartás összekapcsolása alkkor sem, ha nincs személyi szám. Akinek az a célja, hogy törvénytelen célokból ösz- szekapcsolja a számítógé­pes nyilvántartásokat, azt a személyi szám léte vagy hiánya ebben nem befo­lyásolja. A népességmyilvántartás egyébként ma nem össze­kapcsolt nyilvántartás. Te­hát nincs összekötve pél­dául a társadalombiztosí­tás számítógépes nyilván­tartásával. De ha valaki XX'. JcdoólíiT s’ t

Next

/
Thumbnails
Contents