Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-10 / 83. szám

Ismét belenyúltak a zsebünkbe hí illeték viszi a pénzt A naponta változó jog­szabályok, rendelkezések nyomon követése nem kis erőfeszítést igényel a la­kosságtól éppúgy, mint az azokat alkalmazni kénysze­rülő rendőrhatóságoktól. Még az elmúlt év végén született az a törvény, amely a rendőrhatósági el­járási illeték megváltozta­tását tartalmazza. Ez zseb­be vágó, ezért a legfonto­sabb változásokat ismertet­jük. Ilyen például az útlevél­lel, a ki- és bevándorlással kapcsolatos államigazgatási illeték. Eszerint o kiutazási engedély a világ összes or­szágába, az útlevél érvé­nyességi idejének meg­hosszabbítása, vagy a má­sodik, jogszerű magánútle­vél kiadása egységesen — -a korábbi ötszáz helyett — ezer forintba kerül. Az utó­lagos idegennyelvű be­jegyzés 200, a névváltozás regisztrálása pedig 300 fo­rint. A kivándorlási szán­dék bejelentése 200 forint. Ha a jogosultságot megkap­ta az illető, annak bejegy­zése 800 forint. A kiván­dorlás jogosultságát eluta­sító határozat elleni felleb­bezés díja 500 forint lett. Változott a gépkocsive­zetői engedélyek cseréjé­nek illetéke is. Most 300 forint, elvesztés esetén pe­dig 600. Különösen zsebbe vágó a gépjárművek átírá­si illetéke. A kéz alatt vá­sárolt 0-3 éves kocsik után köbcentiméterenként hat forintot, 3-6 éves korig négy forintot, hat éves kor felett egységesen 3 forintot kell befizetni. A gépjármű kora nem a forgalomba he­lyezéstől, hanem a gyártási évtől függ. Amennyiben a használt autó vásárlását az új tulajdonos nem jelen­tette be, illetve nem írat­ta át a kocsit saját nevére, a jogszabályban előírt 15 napon belül, akkor két hó­napos késedelem esetén a vételár öt százalékát, hat­van napon túl pedig a tíz százalékát, három hónapos késedelem esetén már a 30 százalékát kell mulasztási bírságként befizetni. Az új illetéktörvény a személyi igazolványokkal kapcsola­tos illeték és díj mértékén nem változtat. Hát szomorúak lehetünk, hiszen újra belenyúltak a pénztárcánkba. Az ország vezetői útón-útfélen han­goztatják, hogy együtt kell haladnunk az Európa felé vezető úton, de vajon tud­ják-e, hogy Hollandiában például nincs gépjármű­átírási illeték? Vajon mi indokolta ennek a draszti­kus emelését? Az ésszerűt- lenségéről ne is beszéljünk, hiszen ez áz idősebb, gép­járművek vásárlására ösz­tönöz. Az meg köztudott, hogy az öreg autó nem ép­pen környezetbarát módon szennyezi a levegőt. Ő MONDTA Minősít A Magyar Demokrata Fórum százhalombat­tai szervezetének meg- alakítóját, első elnökét, a közben a megyei listán a Parlamentbe jutott dr. Szűcs Istvánt kérdezte a Magyar Fórum (91/14.) arról, vajon mi volt és mi ma az oka a városi szervezet nem éppen tündökletes szereplésé­nek. A képviselő úr őszintén felelt a kérdé­sekre, köntörfalazás nélkül úgy fogalmazott, hogy az önkormányzati választásokon „ilyen csúfos kudarcra nem számítottam’. Akkor is keményen fogalmazott, amikor a „csúfos ku­darc” fő okát abban je­lölte meg, hogy „a száz­halombattai MDF-szer- vezet képtelen volt meg­újulni, és önteltségében magára maradt.” Tiszteletet érdemel te­hát az önkritikusság, az őszinteség, a kemény fo­galmazás, azaz már-már a teljes elégedettség ér­zésével lapoztunk volna tovább, amikor az inter­jú végén, teljesen várat­lanul elénk bukkant egy, az előzőekkel semmiféle szellemi rokonságot nem mutató mondat. „Az a város, amely mindig büszke volt magas kép­zettségű polgáraira ... a helyhatósági választá­sok idején nehezen mi­nősíthető közönyben ma­radt.” Hogyan van ez? Van egy „önteltségében ma­gára maradt” szervezet, amely „csúfos ku- darc”-ot könyvelhet el, s akkor egyszeriben kide­rül: a város a valódi ok! A „nehezen minősíthe­tő”, azaz a magyar nyelv logikája szerint minő­síthetetlen magatartást, mert közönyt tanúsító város ... Ismerős ám a dolog. Annak idején az állampárt funkcioná­riusai is szívesen papol­tak a tunya tömegek­ről ... Hamar viszontlát­juk a gyatra és hamis érvet! Ahogy akkor az elvtársak, most sem te­szik fel a kérdést az urak: vajh mitől és miért a közöny? Kik elé tart tükröt? KLIENS V. M. Ha a török begurul Jönnek a törökök, mármint a török gépkocsik. A Mer­kur felkérésére a Kereskedelmi Minőségellenőrző Inté­zet járműosztályán „nyúzópróbának” vetik alá az új török gyártmányú TOFAS—SAHIN 1300 köbcentis gép­kocsit, mely FIAT-licenc alapján készült. Fotó: Balaton József Elkapkodni, erőltetni nem szakad Rendszerváltás —patikamérlegen Pest megyében a 140 ál­lami gyógyszertár és az ugyancsak állami (önkor­mányzati?) gyógyszertári központ mellett például Aszódon, Gödöllőn, Szent­endrén, Isaszegen működik, Ürömön és Szigetszentmik- lóson pedig rövidesen meg­nyílik a magánpatika. Sőt, van egy gyógyszertári kft. is — Diósdon. A minap, a Népjóléti Minisztériumban egy sajtó- tájékoztatón azt mondotta dr. Pál Tamás professzor, az Országos Gyógyszerészeti Intézet főigazgatója, a gyógyszerügyek átszervezé­sével megbízott munkacso­port vezetője, hogy a bi­zottság egyöntetű vélemé­nye: a gyógyszertárakat és a gyógyszertári központo­kat a lehető leghamarabb magánkézbe kell adni. Dr. Duha Gabriellától, a Pest Megyei Gyógyszertári Központ igazgatójától azt kérdeztük: 0 Mit szól ehhez? — Mindenki, a gyógysze­részek is tudják, hogy lesz privatizálás. Ám a prog­ram részletes kidolgozása — mert Pál professzor még csak a fő Irányról beszélt — eltart egy ideig. Ami a véleményemet illeti,- egybe­esik a patikusok zöméével:* van helye a privatizáció­nak, de sem elkapkodni, sem erőltetni nem szabad. Szerencsére az illetékesek már lemondtak az eredeti elképzelésről, hogy „egy csapásra”, még az idei év elején magánkézbe adjanak mindent. Arról van szó, hogy az orvosságellátásban nem lehet semmiféle fenn­akadás ... • S a gyors privatizá­lástól lenne? — Gondoljuk csak végig! Ha egy működő rendszert, ami a gyógyszergyáraktól a betegekig közvetíti az or­vosságokat, s benne foglal­tatnak a raktárak, elosztó­helyek, beletartozik a szál­lítás, a minőség-ellenőrzés, a laboratóriumok sora, s az egymást kiegészítő, egy­másra épülő patikák háló­zata, nos, ha ezt a rendszert elvetjük, akkor csak egy legalább ilyen jól működő másik rendszerrel válthat­juk fel. • Tényleg olyan jól mű­ködött? Hiszen állandóak voltak a hiányok ... — Ezek nem a forgalma­zás miatt keletkeztek, ha­nem a gyártásstruktúra változása miatt. Esetleg még okozhatott hiányt a központi valutakeret vé­gessége. • Elhangzott a minisz­tériumban az is: nem tart­ható fenn tovább a gyógy­szergyártás állami monopó­liuma. — Ezzel a legmesszebb­menőkig egyetértek. Éppen a hiányok miatt kellett a Pest Megyei Gyógyszertá­ri Központ laboratóriumá­Országgyűlési csemegék napirend előtt A vitát csak felfüggesztették Az Országgyűlés kedden 221 képviselő jelenlétében folytatta munkáját. A hagyományokhoz hűen — napi­rend előtt — ezúttal is többen kértek szót általuk rend­kívülinek minősített kérdésben. Tóth Imre László (MDF) a muhi csata 750. évfordulójáról emlékezett meg. Nagy Ferenc József (FKgP) Alois Mock osztrák külügy­miniszter minapi látogatására utalva fontosnak tartotta elmondani, hogy az osztrák politikus is — miként ki­nyilvánította — nagy tisztelettel adózik Bajcsy-Zsilinsz- ky Endre emlékének. Deutsch Tamás (Fidesz) bejelen­tette, hogy kedden reggel megalakult az Országgyűlés Gyermek- és Ifjúsági Csoportja. A napirend előtti felszó­lalások után a plénum folytatta a közigazgatási bí­ráskodásról szóló törvény- tervezet, illetve a hozzá kapcsolódó költségvetés­módosító törvényjavaslat általános vitáját. Ebben nem sikerült kö­zös nevezőre jutniuk a kép­viselőknek, így az általános vitát nem lehetett lezárni, csupán felfüggeszteni. El­sősorban á közigazgatási bíróságok működtetésére szánt 1,3 milliárd forintos költségvetési támogatást sokallották a felszólalók. Következő napirendi pontként az ügyvédségről szóló törvényerejű rendelet módosításának általános vitáját kezdte meg a plé­num. Balsai István előter­jesztéséből kiderült, hogy az új törvérnytervezet fel­oldja az ügyvédi tevékeny­ség korábbi korlátáit, így például egyszerűsíti az ügy­védi kamarába való felvé­telt, s nem korlátozza a ka­marai tagok létszámát. Az ebédszünet után in­terpellációkat tárgyaltak a képviselők. G. Nagyné dr. Maczó Agnes (MDF) „örök­zöld” témát vetett fel, hi­szen ismét a „Kádár-rezsim által felvett hitelek tárgyá­ban” kért szót. A képviselő kifogásolta, hogy az elmúlt időszakban többen, magas kormánykörökből is nyi­latkoztak: aki az adósság kérdését firtatja, az bolse­vik módon gondolkodik. Solt Ottilia (SZDSZ) „a rendőri intézkedések ügyé­ben” kért szót. Emlékez­tette a képviselőket, hogy az elmúlt évben rendőri intézkedések következtében három fegyvertelen fiatal­ember lélte halálát, s ko­rántsem biztos, hogy a fegyverhasználat jogos volt. Boross Péter belügy­miniszter az eseményeket „aggasztónak és fájdalmas­nak” tartotta, hozzátette azonban: aggodalomra más is okot ad. Tavaly 330 ezer bűncselekmény történt ha­zánkban, megközelítőleg 50 százalékkal több, mint az azt megelőző évben. A választ Solt Ottilia — szem­ben a plénummal — nem fogadta el. Kállay Kristóf és Vargá- né Piros Ildikó független képviselők az igazságügy- miniszterhez interpelláltak az utóbbi időben elszapo­rodott jelképes földfogla­lások ügyében. Arra kértek választ a minisztertől, hogy véleménye szerint meddig lehet egy jogállamban az érvényes törvényeket fi­gyelmen kívül hagyni. Bal­sai István igazságügymi­niszter a földfoglalásokat inkább szociológiai és po­litológiai szempontból ítél­te értékelendőnek, de utalt arra, hogy léteznek jogi eszközök az efféle cselek­mények megfékezésére. Az interpelláló képviselők nem, az Országgyűlés azon­ban elfogadta a választ. Dr. Suchman Tamás (MSZP) 138 település lakói­nak felhívását idézte, amelyben az aláírók haté­kony és aktív rendőrség megszervezését, működésé­nek biztosítását, szilárdabb közbiztonságot és a bűnel­követéstől visszatartó tör­vényeket követelnek. ükészülfek az eukorrciéiiyzati költségvetések Gazdálkodj-de miből? Nemcsak a családoknak, hanem a nagyobb háztar­tásoknak — a települések önkormányzatainak — is gondot okoz, hogyan osszák be a rendelkezésre álló pénzt. Ahol kevés van a kasszában, ott nagyon meg kell nézni, hova kerülnek a nehezen megszerzett forin­tok. Az önkormányzati költ­ségvetések már megyeszer- te elkészültek. Általános tapasztalat, hogy a tulaj­donjogok tisztázatlansága miatt a helyhatóságok nemigen tudnak vállalkoz­ban is vagy kétszázféle ké­szítményt előállítanunk, közte C-vitamin- és Algo- pyrin- vagy Diaphyllin-tab- lettát. Az utóbbi alapanya­gát mi importáltuk, s az egész országot mi láttuk el a legnagyobb hiány idején. Van tehát szerepe, jövője a középüzemi gyógyszergyár­tásnak, s van bázisa is. 0 Miként privatizálhat­nák a gyógyszertári köz­pontot? Ugyanúgy magán­kézbe adnák, mint a patiká­kat? — Nem egészen. A köz­ponti — gyártó és forgal­mazó — részleg alakulhat­na át részvénytársasággá. S ha a magánpatikák igé­nyelnék a szolgáltatásain­kat, például a pénz- és adóügyeik, társadalombiz­tosítási ügyeik intézését, akkor erre is vállalkozhat­na az rt., akárcsak a gyógyszergyártásra vagy a nagykereskedésre. Az utób­bival is foglalkozunk már. 0 A betegeknek jobb lenne a magánpatika vagy a részvénytársaság? — Említettem: bármiféle átalakulás csak úgy kép­zelhető el, ha az új rend­szer legalább olyan jól működik, mint a régi. Az utóbbiról pedig tudni kell, hogy állami dotáció nélkül, vállalkozva és nyeresége­sen dolgozik. Ez a kiinduló­pont... V. G. P. ni, munkahelyteremtő be­ruházásokat létrehozni, s a fejlesztésekre sem igen futja. Tökölön Hoffmann Pál polgármester elmondta, eredménynek könyvelik el, hogy hitelfelvételre s köl­csönre egyelőre nem szo­rulnak. A szennyvízelveze­tés folytatására 16 milliós céltámogatási pályázatot nyújtottak be, melyet ápri­lisban bírálnak el, s re­ménykednek, hogy kiegészí­tő állami támogatást is kapnak. A bevételi oldalt egyelőre az adók kivetésé­vel nem akarják növelni, úgy vélik a lakosság teher­bíróképessége is véges. Fontosnak tartják, hogy a sport-, a kulturális- és a közösségi életet is támo­gassák a községben. Ennek nem mond ellent, az elkö­vetkező hónapokban meg­vizsgálják, hogy a bölcső­dét, az idősek klubját, va­lamint a művelődési házat és könyvtárat hogyan le­hetne vállalkozásszerűen működtetni. A tököli hely­hatóság is törekszik a ra­cionálisabb gazdálkodásra, de a polgármester szerint a dologi kiadásaikat csak akkor lehetne tovább csök­kenteni, ha a hivatal és a hozzá tartozó intézmények létszámát csökkentenék. Ezt azonban legfeljebb csak akkor akarják meg­lépni, ha helyben munka­helyeket is létesítenek. Egy híradástechnikai és egy műanyag-feldolgozó céggel már tárgyalásban állnak, s lehetséges, hogy bedolgozói munkát biztosíthatnak majd a községben lakók­nak. Csak az állami támoga­tásra, a személyi jövede­lemadóból befolyt pénzre és a telepbérleti díjakra számítanak a pilisszántói községházán is. Helyi adók­kal nem terhelik a lakossá­got, Szőnyi Géza jegyző úgy fogalmazott, a lako­soknak éppen elég lesz a kamatadót kinyögni. A ke­vés pénzből az önkormány­zatnak csak a legszüksége­sebbre futja, fejlesztésre nem, az út- és tornaterem építésére, valamint a szennyvízprobléma megol­dására egyelőre nincs lehe­tőség. - Már Pilisszántón sem ismeretlen fogalom a munkanélküliség. Jelenleg ötven állástalant tartanak nyilván, s nekik segítséget jelenthet, hogy egy vállal­kozónak bérbeadnak egy szabad helyiséget, ahol ő varrodát létesít. A pilis­szántói községházán re­ménykednek abban, ha megszületik az önkormány­zati törvény, a vadászati jogból — a környéken nagy erdőterület húzódik — is bevételre tehetnek szert. Nagymaroson elsősorban az idegenforgalom kiak­názásával szeretnének pluszbevételre szert tenni, de a község létét — mint azt Ormándi József pol­gármester elmondta — je­lentősen befolyásolja, hogy a vízlépcső építése, miatt megbolygatott területet hogyan rendezik, a körtöl­tést mikor bontják le. A költségvetésből A és B vál­tozatot készítettek, mert egyelőre nem tudják, hogy a kért állami támogatások­ból mit kapnak majd meg. Helyi adót egyelőre nem vetnek ki, de a polgármes­ter elmondta, hogy az ide­genforgalmi adó bevezeté­sére megkezdik az előké­születeket. Ez még jó pár hónapot igénybe _ vesz, úgyhogy az idén még nem kell tartani a fizetéstől. A többi helyhatósághoz ha­sonlóan Nagymaroson is várják, hogy végre-valahá- ra tisztázhassák a tulaj­donviszonyokat, s a megyé­ben — a megfelelő jogsza­bályok megszületése után — dolgozni kezdjen a va­gyonátadó bizottság. H. É. ^x^Éírlao 3

Next

/
Thumbnails
Contents