Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-10 / 83. szám
Ismét belenyúltak a zsebünkbe hí illeték viszi a pénzt A naponta változó jogszabályok, rendelkezések nyomon követése nem kis erőfeszítést igényel a lakosságtól éppúgy, mint az azokat alkalmazni kényszerülő rendőrhatóságoktól. Még az elmúlt év végén született az a törvény, amely a rendőrhatósági eljárási illeték megváltoztatását tartalmazza. Ez zsebbe vágó, ezért a legfontosabb változásokat ismertetjük. Ilyen például az útlevéllel, a ki- és bevándorlással kapcsolatos államigazgatási illeték. Eszerint o kiutazási engedély a világ összes országába, az útlevél érvényességi idejének meghosszabbítása, vagy a második, jogszerű magánútlevél kiadása egységesen — -a korábbi ötszáz helyett — ezer forintba kerül. Az utólagos idegennyelvű bejegyzés 200, a névváltozás regisztrálása pedig 300 forint. A kivándorlási szándék bejelentése 200 forint. Ha a jogosultságot megkapta az illető, annak bejegyzése 800 forint. A kivándorlás jogosultságát elutasító határozat elleni fellebbezés díja 500 forint lett. Változott a gépkocsivezetői engedélyek cseréjének illetéke is. Most 300 forint, elvesztés esetén pedig 600. Különösen zsebbe vágó a gépjárművek átírási illetéke. A kéz alatt vásárolt 0-3 éves kocsik után köbcentiméterenként hat forintot, 3-6 éves korig négy forintot, hat éves kor felett egységesen 3 forintot kell befizetni. A gépjármű kora nem a forgalomba helyezéstől, hanem a gyártási évtől függ. Amennyiben a használt autó vásárlását az új tulajdonos nem jelentette be, illetve nem íratta át a kocsit saját nevére, a jogszabályban előírt 15 napon belül, akkor két hónapos késedelem esetén a vételár öt százalékát, hatvan napon túl pedig a tíz százalékát, három hónapos késedelem esetén már a 30 százalékát kell mulasztási bírságként befizetni. Az új illetéktörvény a személyi igazolványokkal kapcsolatos illeték és díj mértékén nem változtat. Hát szomorúak lehetünk, hiszen újra belenyúltak a pénztárcánkba. Az ország vezetői útón-útfélen hangoztatják, hogy együtt kell haladnunk az Európa felé vezető úton, de vajon tudják-e, hogy Hollandiában például nincs gépjárműátírási illeték? Vajon mi indokolta ennek a drasztikus emelését? Az ésszerűt- lenségéről ne is beszéljünk, hiszen ez áz idősebb, gépjárművek vásárlására ösztönöz. Az meg köztudott, hogy az öreg autó nem éppen környezetbarát módon szennyezi a levegőt. Ő MONDTA Minősít A Magyar Demokrata Fórum százhalombattai szervezetének meg- alakítóját, első elnökét, a közben a megyei listán a Parlamentbe jutott dr. Szűcs Istvánt kérdezte a Magyar Fórum (91/14.) arról, vajon mi volt és mi ma az oka a városi szervezet nem éppen tündökletes szereplésének. A képviselő úr őszintén felelt a kérdésekre, köntörfalazás nélkül úgy fogalmazott, hogy az önkormányzati választásokon „ilyen csúfos kudarcra nem számítottam’. Akkor is keményen fogalmazott, amikor a „csúfos kudarc” fő okát abban jelölte meg, hogy „a százhalombattai MDF-szer- vezet képtelen volt megújulni, és önteltségében magára maradt.” Tiszteletet érdemel tehát az önkritikusság, az őszinteség, a kemény fogalmazás, azaz már-már a teljes elégedettség érzésével lapoztunk volna tovább, amikor az interjú végén, teljesen váratlanul elénk bukkant egy, az előzőekkel semmiféle szellemi rokonságot nem mutató mondat. „Az a város, amely mindig büszke volt magas képzettségű polgáraira ... a helyhatósági választások idején nehezen minősíthető közönyben maradt.” Hogyan van ez? Van egy „önteltségében magára maradt” szervezet, amely „csúfos ku- darc”-ot könyvelhet el, s akkor egyszeriben kiderül: a város a valódi ok! A „nehezen minősíthető”, azaz a magyar nyelv logikája szerint minősíthetetlen magatartást, mert közönyt tanúsító város ... Ismerős ám a dolog. Annak idején az állampárt funkcionáriusai is szívesen papoltak a tunya tömegekről ... Hamar viszontlátjuk a gyatra és hamis érvet! Ahogy akkor az elvtársak, most sem teszik fel a kérdést az urak: vajh mitől és miért a közöny? Kik elé tart tükröt? KLIENS V. M. Ha a török begurul Jönnek a törökök, mármint a török gépkocsik. A Merkur felkérésére a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet járműosztályán „nyúzópróbának” vetik alá az új török gyártmányú TOFAS—SAHIN 1300 köbcentis gépkocsit, mely FIAT-licenc alapján készült. Fotó: Balaton József Elkapkodni, erőltetni nem szakad Rendszerváltás —patikamérlegen Pest megyében a 140 állami gyógyszertár és az ugyancsak állami (önkormányzati?) gyógyszertári központ mellett például Aszódon, Gödöllőn, Szentendrén, Isaszegen működik, Ürömön és Szigetszentmik- lóson pedig rövidesen megnyílik a magánpatika. Sőt, van egy gyógyszertári kft. is — Diósdon. A minap, a Népjóléti Minisztériumban egy sajtó- tájékoztatón azt mondotta dr. Pál Tamás professzor, az Országos Gyógyszerészeti Intézet főigazgatója, a gyógyszerügyek átszervezésével megbízott munkacsoport vezetője, hogy a bizottság egyöntetű véleménye: a gyógyszertárakat és a gyógyszertári központokat a lehető leghamarabb magánkézbe kell adni. Dr. Duha Gabriellától, a Pest Megyei Gyógyszertári Központ igazgatójától azt kérdeztük: 0 Mit szól ehhez? — Mindenki, a gyógyszerészek is tudják, hogy lesz privatizálás. Ám a program részletes kidolgozása — mert Pál professzor még csak a fő Irányról beszélt — eltart egy ideig. Ami a véleményemet illeti,- egybeesik a patikusok zöméével:* van helye a privatizációnak, de sem elkapkodni, sem erőltetni nem szabad. Szerencsére az illetékesek már lemondtak az eredeti elképzelésről, hogy „egy csapásra”, még az idei év elején magánkézbe adjanak mindent. Arról van szó, hogy az orvosságellátásban nem lehet semmiféle fennakadás ... • S a gyors privatizálástól lenne? — Gondoljuk csak végig! Ha egy működő rendszert, ami a gyógyszergyáraktól a betegekig közvetíti az orvosságokat, s benne foglaltatnak a raktárak, elosztóhelyek, beletartozik a szállítás, a minőség-ellenőrzés, a laboratóriumok sora, s az egymást kiegészítő, egymásra épülő patikák hálózata, nos, ha ezt a rendszert elvetjük, akkor csak egy legalább ilyen jól működő másik rendszerrel válthatjuk fel. • Tényleg olyan jól működött? Hiszen állandóak voltak a hiányok ... — Ezek nem a forgalmazás miatt keletkeztek, hanem a gyártásstruktúra változása miatt. Esetleg még okozhatott hiányt a központi valutakeret végessége. • Elhangzott a minisztériumban az is: nem tartható fenn tovább a gyógyszergyártás állami monopóliuma. — Ezzel a legmesszebbmenőkig egyetértek. Éppen a hiányok miatt kellett a Pest Megyei Gyógyszertári Központ laboratóriumáOrszággyűlési csemegék napirend előtt A vitát csak felfüggesztették Az Országgyűlés kedden 221 képviselő jelenlétében folytatta munkáját. A hagyományokhoz hűen — napirend előtt — ezúttal is többen kértek szót általuk rendkívülinek minősített kérdésben. Tóth Imre László (MDF) a muhi csata 750. évfordulójáról emlékezett meg. Nagy Ferenc József (FKgP) Alois Mock osztrák külügyminiszter minapi látogatására utalva fontosnak tartotta elmondani, hogy az osztrák politikus is — miként kinyilvánította — nagy tisztelettel adózik Bajcsy-Zsilinsz- ky Endre emlékének. Deutsch Tamás (Fidesz) bejelentette, hogy kedden reggel megalakult az Országgyűlés Gyermek- és Ifjúsági Csoportja. A napirend előtti felszólalások után a plénum folytatta a közigazgatási bíráskodásról szóló törvény- tervezet, illetve a hozzá kapcsolódó költségvetésmódosító törvényjavaslat általános vitáját. Ebben nem sikerült közös nevezőre jutniuk a képviselőknek, így az általános vitát nem lehetett lezárni, csupán felfüggeszteni. Elsősorban á közigazgatási bíróságok működtetésére szánt 1,3 milliárd forintos költségvetési támogatást sokallották a felszólalók. Következő napirendi pontként az ügyvédségről szóló törvényerejű rendelet módosításának általános vitáját kezdte meg a plénum. Balsai István előterjesztéséből kiderült, hogy az új törvérnytervezet feloldja az ügyvédi tevékenység korábbi korlátáit, így például egyszerűsíti az ügyvédi kamarába való felvételt, s nem korlátozza a kamarai tagok létszámát. Az ebédszünet után interpellációkat tárgyaltak a képviselők. G. Nagyné dr. Maczó Agnes (MDF) „örökzöld” témát vetett fel, hiszen ismét a „Kádár-rezsim által felvett hitelek tárgyában” kért szót. A képviselő kifogásolta, hogy az elmúlt időszakban többen, magas kormánykörökből is nyilatkoztak: aki az adósság kérdését firtatja, az bolsevik módon gondolkodik. Solt Ottilia (SZDSZ) „a rendőri intézkedések ügyében” kért szót. Emlékeztette a képviselőket, hogy az elmúlt évben rendőri intézkedések következtében három fegyvertelen fiatalember lélte halálát, s korántsem biztos, hogy a fegyverhasználat jogos volt. Boross Péter belügyminiszter az eseményeket „aggasztónak és fájdalmasnak” tartotta, hozzátette azonban: aggodalomra más is okot ad. Tavaly 330 ezer bűncselekmény történt hazánkban, megközelítőleg 50 százalékkal több, mint az azt megelőző évben. A választ Solt Ottilia — szemben a plénummal — nem fogadta el. Kállay Kristóf és Vargá- né Piros Ildikó független képviselők az igazságügy- miniszterhez interpelláltak az utóbbi időben elszaporodott jelképes földfoglalások ügyében. Arra kértek választ a minisztertől, hogy véleménye szerint meddig lehet egy jogállamban az érvényes törvényeket figyelmen kívül hagyni. Balsai István igazságügyminiszter a földfoglalásokat inkább szociológiai és politológiai szempontból ítélte értékelendőnek, de utalt arra, hogy léteznek jogi eszközök az efféle cselekmények megfékezésére. Az interpelláló képviselők nem, az Országgyűlés azonban elfogadta a választ. Dr. Suchman Tamás (MSZP) 138 település lakóinak felhívását idézte, amelyben az aláírók hatékony és aktív rendőrség megszervezését, működésének biztosítását, szilárdabb közbiztonságot és a bűnelkövetéstől visszatartó törvényeket követelnek. ükészülfek az eukorrciéiiyzati költségvetések Gazdálkodj-de miből? Nemcsak a családoknak, hanem a nagyobb háztartásoknak — a települések önkormányzatainak — is gondot okoz, hogyan osszák be a rendelkezésre álló pénzt. Ahol kevés van a kasszában, ott nagyon meg kell nézni, hova kerülnek a nehezen megszerzett forintok. Az önkormányzati költségvetések már megyeszer- te elkészültek. Általános tapasztalat, hogy a tulajdonjogok tisztázatlansága miatt a helyhatóságok nemigen tudnak vállalkozban is vagy kétszázféle készítményt előállítanunk, közte C-vitamin- és Algo- pyrin- vagy Diaphyllin-tab- lettát. Az utóbbi alapanyagát mi importáltuk, s az egész országot mi láttuk el a legnagyobb hiány idején. Van tehát szerepe, jövője a középüzemi gyógyszergyártásnak, s van bázisa is. 0 Miként privatizálhatnák a gyógyszertári központot? Ugyanúgy magánkézbe adnák, mint a patikákat? — Nem egészen. A központi — gyártó és forgalmazó — részleg alakulhatna át részvénytársasággá. S ha a magánpatikák igényelnék a szolgáltatásainkat, például a pénz- és adóügyeik, társadalombiztosítási ügyeik intézését, akkor erre is vállalkozhatna az rt., akárcsak a gyógyszergyártásra vagy a nagykereskedésre. Az utóbbival is foglalkozunk már. 0 A betegeknek jobb lenne a magánpatika vagy a részvénytársaság? — Említettem: bármiféle átalakulás csak úgy képzelhető el, ha az új rendszer legalább olyan jól működik, mint a régi. Az utóbbiról pedig tudni kell, hogy állami dotáció nélkül, vállalkozva és nyereségesen dolgozik. Ez a kiindulópont... V. G. P. ni, munkahelyteremtő beruházásokat létrehozni, s a fejlesztésekre sem igen futja. Tökölön Hoffmann Pál polgármester elmondta, eredménynek könyvelik el, hogy hitelfelvételre s kölcsönre egyelőre nem szorulnak. A szennyvízelvezetés folytatására 16 milliós céltámogatási pályázatot nyújtottak be, melyet áprilisban bírálnak el, s reménykednek, hogy kiegészítő állami támogatást is kapnak. A bevételi oldalt egyelőre az adók kivetésével nem akarják növelni, úgy vélik a lakosság teherbíróképessége is véges. Fontosnak tartják, hogy a sport-, a kulturális- és a közösségi életet is támogassák a községben. Ennek nem mond ellent, az elkövetkező hónapokban megvizsgálják, hogy a bölcsődét, az idősek klubját, valamint a művelődési házat és könyvtárat hogyan lehetne vállalkozásszerűen működtetni. A tököli helyhatóság is törekszik a racionálisabb gazdálkodásra, de a polgármester szerint a dologi kiadásaikat csak akkor lehetne tovább csökkenteni, ha a hivatal és a hozzá tartozó intézmények létszámát csökkentenék. Ezt azonban legfeljebb csak akkor akarják meglépni, ha helyben munkahelyeket is létesítenek. Egy híradástechnikai és egy műanyag-feldolgozó céggel már tárgyalásban állnak, s lehetséges, hogy bedolgozói munkát biztosíthatnak majd a községben lakóknak. Csak az állami támogatásra, a személyi jövedelemadóból befolyt pénzre és a telepbérleti díjakra számítanak a pilisszántói községházán is. Helyi adókkal nem terhelik a lakosságot, Szőnyi Géza jegyző úgy fogalmazott, a lakosoknak éppen elég lesz a kamatadót kinyögni. A kevés pénzből az önkormányzatnak csak a legszükségesebbre futja, fejlesztésre nem, az út- és tornaterem építésére, valamint a szennyvízprobléma megoldására egyelőre nincs lehetőség. - Már Pilisszántón sem ismeretlen fogalom a munkanélküliség. Jelenleg ötven állástalant tartanak nyilván, s nekik segítséget jelenthet, hogy egy vállalkozónak bérbeadnak egy szabad helyiséget, ahol ő varrodát létesít. A pilisszántói községházán reménykednek abban, ha megszületik az önkormányzati törvény, a vadászati jogból — a környéken nagy erdőterület húzódik — is bevételre tehetnek szert. Nagymaroson elsősorban az idegenforgalom kiaknázásával szeretnének pluszbevételre szert tenni, de a község létét — mint azt Ormándi József polgármester elmondta — jelentősen befolyásolja, hogy a vízlépcső építése, miatt megbolygatott területet hogyan rendezik, a körtöltést mikor bontják le. A költségvetésből A és B változatot készítettek, mert egyelőre nem tudják, hogy a kért állami támogatásokból mit kapnak majd meg. Helyi adót egyelőre nem vetnek ki, de a polgármester elmondta, hogy az idegenforgalmi adó bevezetésére megkezdik az előkészületeket. Ez még jó pár hónapot igénybe _ vesz, úgyhogy az idén még nem kell tartani a fizetéstől. A többi helyhatósághoz hasonlóan Nagymaroson is várják, hogy végre-valahá- ra tisztázhassák a tulajdonviszonyokat, s a megyében — a megfelelő jogszabályok megszületése után — dolgozni kezdjen a vagyonátadó bizottság. H. É. ^x^Éírlao 3
