Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-27 / 72. szám
NEHEZEN ÁLL TALPRA A BUDAFLAX Nyolcvan embert menesztenek Az elmúlt tíz nap bizonyára emlékezetes marad a Budaflax Textil Rt. vezetői, dolgozói számára. Ez időszak alatt dőlt el, hogy a profilváltás és a Csillaghegyi Rt.-vei való fúzió miként befolyásolja az ott am 450 ember sorsát. A bűvös határidő március 25. volt, ekkorra ígérték ugyanis, hogy mindenki megtudja, hol számítanak rá a jövőben is. Bár még hétfőn is tartottak az egyeztető tárgyalások, tegnap már a csöppet sem kellemetlen döntés végeredményéről adhatott tájékoztatást Tomacsekné Trestyánszki Júlia ügyvezető igazgató. A szomorú tény: egy hónap múlva, április 25-én nyolcvanan kapják kézhez felmondólevelüket, s attól az időponttól kezdődik majd a visszaszámlálás, a felmondási idő letöltése. A változások alaposan érintették az irodistákat, mert Budakalászon teljesen megszűnik majd az adminisztráció. A rideg számok nyelvére lefordítva ez any- nyit jelent, csak tizenket- ten mehetnek át Csillaghegyre, huszonhat adminisztratív dolgozó munkája pedig feleslegessé válik. A kikészítő munkásainak sorsát is alaposan megbolygatta a változás, ebből az üzemből huszonöt embernek kell majd új helyet, más munkát keresnie. A leépítés azonban nem kímélte a gondnokság, a szállítás, a meo és a varroda dolgozóit, sőt a kereskedőket sem. Szerencsésebbek közé tartósnak azok — bár minden megítélés kérdése —, akik átmehetnek majd a Csillaghegyi Rt.-be. Megmenekült a tmk-mű- hely negyven dolgozója is, akik vállalták, hogy kft.-vé alakulnak, s szereznek maguknak külső munkákat is, amiből meg tudnak élni. Aki az idén éri el a nyugdíjkorhatárt, azt már nem érintette a leépítés, s addig maradhat a cégnél, amíg a felmondási ideje ed nem kezdődik. Akik 92-ben, illetve 93-ban mennének nyugdíjba, s nem tartanak igényt a munkájukra, s máshol sem találnak maguknak állást, nem tehetnek mást, mint hat hónap munkanélküli-segély után kérhetik az előnyugdíjaz- tatásukat. Az igazgatónő hozzátette, mivel Budakalász lesz a nyersszövetkészítés bázisa, a szövődében még huszonkilenc embernek tudnának munkát biztosítani. Egy kft. a gyárkapun belül varrodát létesít, s oda is felvesznek harminc szakképzett asszonyt. Kérdés, az elbocsátottak közül hányán kapaszkodnak bele ebbe a- feikínált lehetőségbe, kik vállalják majd, hogy Hét- három műszakban valami teljesen új tevékenységbe fogjanak. Az elkövetkező két-három hétben ezt mindenesetre el kell dönteni, mert május elsejétől már az új felállásban dolgozik az rt. Egyelőre azonban még a régi keretek között megy a munka, s a pénzügyi nehézségek áthidalására a bankokkal folyik az egyezkedés. Azt mindenképpen biztatónak tartják, hogy kül- és belföldi megrendeléseik is akadnak. Az érZsebre és idegekre megy Vonalszakadtáig beszélhet Alighanem sikerült kivívnia Magyarországnak a föld egyik legrosszabb telefonos országa csöppet sem hízelgő címet. Pest megye készülékekkel még csak-csak jól ellátottnak számít például a környező megyékhez, Fejérhez, Nóg- rádhoz vagy Komáromhoz képest. Nemrégiben ugyanis erőteljes ütemben megkezdték és folytatják a telefonhálózat bővítését, amely új és új központok és készülékek bekapcsolásával jár. Ám Pest megye a késedelmes automatikus kapcsolások és a vonalbontások ellen még sincs felvértezve. Mi okozhatja ezeket a bosszantó és költséges hibákat? Pest megye mely részeit sújtják e bajok leginkább? Mit lehet ellenük tenni? Ezekre kerestünk választ részben a Helyközi Távbeszélő Igazgatóságnál, részben a Magyar Távközlési Vállalat Budapest-vi- déki Igazgatóságánál, ahová Pest megye is tartozik. A Helyközi Távbeszélő Igazgatóság rendszeres forgalmi méréseinek adataiból kiderült, hogy mostanában a legtöbb idő előtti bontást Szigetszentmiklóson, Érden és Vácott tapasztaltak. Tizenhat Pest megyei automata telefonközpont csatlakozik a fővárosihoz, amely átmenő, közbeiktatott, illetve közvetítő állomás a további kapcsolásokhoz. Ha tehát a fővárosi központ zsúfolt, annak mintegy függvényeként Pest megye is azzá válik, vagyis hosszabb a várakozási idő és több a bontás. A Helyközi Távbeszélő Igazgatóság idén jelentős áramközi bővítéseket hajt végre például Cegléden, Nagykőrösön, Vácott, Szentendrén és erősítőberendezéseket kapcsol be Pest megyébe, amelyek a telefon kellő hangerejéről gondoskodnak. A Magyar Távközlési Vállalat Budapest-vidéki Igazgatóságának üzemviteli igazgatóhelyettesétől azt tudtuk meg, hogy a késedelmes kapcsolásokat és a bontásokat okozhatja ugyan a központok túlterheltsége, de az időjárási viszonyok nem, és a konténerközpontok típushibájának sem tulajdoníthatók ezek a problémák. A legvalószínűbb, folytatta az igazgatóhelyettes, hogy műszaki hibának köszönhetők. A zsúfoltságból eredő lassú kapcsolás és bontás ellen elsősorban forgalomtechnikai bővítéssel, az áramkörök számának növelésével, a központi egységek bővítésével lehet a legjobban védekezni. Pest megye ezen a téren mpst igen jól halad. Idén nagyszabású forgalomtechnikai bővítés folyik megyeszerte, amelynek köszönhetően kevesebb lesz a várakozási idő .és a vonalbontás is. K. K. tékesítendő épületek iránt is változatlanul nagy az érdeklődés, a reménybeli vevők egymásnak adják a kilincset. A kínai tőkét befektetni szándékozók tábora is bővült, a legújabb variáció nyelviskola létesítése, a távol-keletiek ugyanis itt szeretnének magyar nyelvórákat adni hongkongi üzletembereknek. Minit nehéz időkben szokás, a Budaflax dolgozóin — legalábbis akik már több évtizedet eltöltöttek a gyárban — is úrrá lett a nosztalgiázás. Vannak, akik a csodában, pontosabban abban bíznak, hogy a régi tulajdonos Klinger utódai átveszik majd a gyárat. Ügy hírlik, ennek egyelőre még nem sok realitása van, a Németországban élő leszármazottak ugyanis még nem jelezték, hogy tőkét kívánnának befektetni a budakalászi gyárba. H. É. ELÖL QRBÉN, HÉTÜL Politikusok toplistája A Magyar Közvélemény-kutató Intézet 1991 februárjában kérdőíves felmérést végzett, melynek során többek között a politikusok népszerűségét tesztelte. A vizsgálat folyamán 1000, az ország felnőtt lakosságát reprezentáló ember válaszolt a kérdésekre. Erről szól az intézet munkatársának írása. A Magyar Közvéleménykutató Intézet évek óta figyelemmel kíséri a politikusok népszerűségének alakulását. Legújabb felvételünk során nemcsak azokról a politikusokról kérdeztük az emberek véleményét, akik a jelenlegi politikai élet mindennapos főszereplői, hanem azokról is, akik — bár korábban a legfontosabb politikai tisztségek viselőd voltak — mára már visszavonultak vagy háttérbe szorultak (pl. Grósz Károly, Németh Miklós, Pozsgay Imre). Horn Gyula és Németh Miklós, akik 1989 júniusa óta a népszerűségi listákat felváltva vezették, még mindig őrzik régi dicsőségüket, s az általunk felsorolt tizenhárom politikus közül csak Orbán Viktornak sikerült hozzájuk felKopogtat a tőke Ebből is eszünk Az utóbbi két évben felgyorsult a nyugati tőke beáramlása a magyar sütőiparba. Nyugat-Európa egyik legjelentősebb pékipari cége az osztrák Ankerbrot AG például a Za- lado Sütő- és Édesipari Vállalatban talált magyar partnert. A héten a német Jagdfeld tartós édesipari termékeket előállító nagyvállalat és a hevesi Rákóczi Tsz közös együttműködésének eredményeként avathatják fel a Jagdfeld—Hungária Vámszabadterületi Sütőipari Kft. üzemét. Információk szerint adott a nemzetközi érdeklődés a Nyugat-Pest Megyei Sütőipari Vállalat iránt is, de a tárgyalások még olyan stádiumban vannak, hogy a vállalat részéről nem tartják ildomosnak az ezzel kapcsolatos híradásokat. Azt viszont megtudtuk Bölcskei Csaba termelési igazgató-helyettestől, hogy jövőbeni terveik között szerepel az Rt.-vé átalakulás. Az ezzel kapcsolatos dokumentumot már megküldték a vagyonügynökségnek. Céljuk a dolgozói tulajdonlás, az előtakarékosságra ösztönzés. Eddig már az alkalmazottak 87 százaléka jelezte, hogy a részvény- társaság tagja kíván lenni. zárkóznia. (ÍEz természetesen nem jelenti azt, hogy a kérdésben most nem szereplő politikusok nem előzhették volna meg őket.) A pontszámokat vizsgálva úgy tűnik, hogy a kérdezettek nem annyira a politikusok személyes tulajdonságait, mint inkább párthovatartozásukat vették figyelembe, amikor „osztályzatukat” megadták, hiszen a lista élesen kettéosztható ellenzéki-független, kontra kormánypárti politikusokra. Ez alól csak Grósz Károly kivétel, aki MSZMP-politi- kusként a legkevésbé rokonszenves. Bár Király Zoltán neve a lista első felében, a népszerűbb „ellenzéki-független blokkban” található, közéleti passzivitásával már nem tud olyan erős rokonszenvet kivívni magának, mint korábban, s Pozsgay Imre pontszámai is egy ideje a közepes érték körül stagnálnak. A „kormánypárti blokkban” Antall József miniszterelnök a legnépszerűbb, bár rokon- szenvpontszáma a korábbihoz képest visszaesett, míg a lista alján a kisgazdapárti frákeióvezetéstől frissen megvált Torgyán Józsefet csak a taxisblokád során leszereplő Horváth Balázs követi. Az ismertségi mutatók alapján úgy tűnik, hogy az egykori és jelenlegi miniszterelnökök és miniszterek, a parlamenti pártok frakcióvezetői, igen széles körben ismerték, hiszen a kérdezettek 80-90 százaléka vállalkozott a megítélésükre, míg az e körön kívül lévőket csak 40-60 százalék „osztályozta be”. Ne higy- gyük azonban, hogy ezek a számok biztos fokmérői az ismertségnek, s kezeljük őket óvatosan, hiszen mikor megkérdeztük az embereket, hogy meg tudják-e mondani, mely pártnak a tagja Antall József, csak 79 százalék tudott pontos választ adni, míg Orbán Viktor esetében ez a szám 73 százalék volt. Márpedig van-e manapság elemibb információ, amit egy politikusról tudnunk kell, mint a párthovatartozása? Politikusi* népszerűsége és ismertsége A megítélésükre Népszerűségi vállalkozók pontszám százalékos aránya Orbán Viktor 74 81 Horn Gyula 74 88 Németh Miklós 73 92 Pető Iván 65 68 Király Zoltán 65 83 Kis János 56 43 Pozsgay Imre 59 90 Antall József 49 94 Csengcy Dénes 45 50 Csurka István 43 61 Torgyán József 35 86 Horváth Balázs 32 79 Grósz Károly 24 91 A kérdezettek 1-től 5-ig osztályozhattak, mint az iskolában szokás. Az osztályzatokat egy 0-tól 100-ig terjedő skálán mutatjuk be, ahol a 0 azt jelenti, hogy nagyon eUenszenves, a 100 pedig azt, hogy nagyon rokonszenves az adott politikus, A táblázat a pontszámok átlagát tartalmazza. Lehmann Hedvig TPudja-e a tisztelt olva- •* só, mi a véleménye Bogárát Zoltánnak, a Magyar Demokrata Fórum (szobi) országgyűlési képviselőjének a részleges kárpótlási törvénytervezetről és a napjainkban oly sok indulatot kiváltó földkérdésről? A tisztelt olvasónak valószínűleg fogalma sincsen a Parlamentben helyet foglaló honatya álláspontjáról. Pedig ha valakire, Bogárdi úrra igazán érdemes lenne odafigyelni. A képviselőnek — ellentétben jó néhány kollégájával — ugyanis e kérdésről volt és van véleménye. Mi több, különvéleménye. Az erről szóló információ hiteles forrásból, magától Bogárdi Zoltántól származik. Ha mindeddig mégsem tettük közzé, annak csupán egyetlen oka van. Maga Bogárdi Zoltán volt az is, aki mindeddig azt mondta, hogy mondandója nem publikus. S mert érvelésére, választóival együtt magunk is kíváncsiak voltunk, nagyon vártuk, hogy megnyilatkozzon a jeles Pest megyei közéleti személyiség, elmondja végre miként vélekedik a magyar demokraták és a kisgazdák közötti alkudozásról. Mindeddig azon.ban nem tudhattuk meg. Pedig Bogárdi úr szava kárpótlási ügyben sokat nyomhatott volna a latban. Akik közelebbről ismerik, állítják, ritka tehetséges ember. Ért a földnoz, ért a mezogazaasag- hoz, az agrárpolitikához. Amióta képviselővé avanzsált, kiderült, sok minden r.iáshoz is ért. Például a nagypolitikához, a diplomáciához, s mint láthatjuk, azt is nagyon jól tudja, mikor kell hallgatni, s mikor megszólalni. Sőt mi több, a képviselő úr agrármérnök létére minden ez irányú előtanulmány vagy gyakorlat nélkül hírlapírói, lapszerkesztői, kritikusi erényekkel is dicsekedhetmenti honatya kifejtette az ülésterembon vagy a lapok hasábjain a maga álláspontját, Bogárdi úr továbbra is csendben maradt. Mondják, azt nem titkolta, hogy neki különvéleménye van, de azt, hogy mitől külön és mitől vélemény, nem nagyon lehet tudni. A vitától távolmarad, az utóbbi időben már a hárompárti egyeztető tárgyalásokra se nagyon ment el. Azért a paktum — mint tudjuk — távollétében, s közzé nem KÜL ÖNVÉLEM ne, hiszen azt is tudja, mi való, s mi nem az olvasónak. Ez utóbbi tapasztalat egyébként szintén magától Bogárdi úrtól származik. Aki ugyan többnyire a hírre éhes, véleményére kíváncsi újságíróknak nem mond semmit, de ha véletlenül mégis megszólal, akkor saját maga bírálja el a vele készült írások értékeit, hoz róluk ítéletet. Megjelentetni, közölni rendszerint azonban nem engedélyezi. Mindazonáltal azt ne higgye a tisztelt olvasó, hogy Bogárdi úr haragszik ránk, csak velünk szemben ilyen hallgatag. Példának okáért, miközben a részleges kárpótlási törvény ügyében és a földkérdésben szinte már majd minden páriáiéit álláspontjával ellantét- ben is megköttetett. Minek következtében kissé váratlanul Bogárdi urat elöntötte az epe. Haragra gerjedt, magához intette az újságírót, hogy most aztán nem hallgat tovább. S hogy még véletlenül se érthessük félre, magnóra mondta a Pest Megyei Hírlapnak, hogy a megegyezés rossz, káros, hibás, túl drága ár a koalícióért. Így van ez, amikor egy amúgy csendes embert megszáll az indulat. Mindent kipakol. No de ha egyszer lehiggad, csak eszébe jut, hogy ő azért mégiscsak politikus és kormány- párti is, meg képviselő is, s ezen elgondolkodik. Bogárdi úr is lehiggadt Olvasgatta, nézegette a vele készült beszélgetés után született kéziratot, a rövidke interjút, s aztán csak megszólalt. Az írás nem mehet. Nem elég jó. BP emélhetöleg a tisztelt olvasó és választópolgár mindebből nem jut arra a téves eredményre, hogy Bogárdi úr megmásította szándékát, valamiféle önös érdekből, politikusi jövőjét féltve, már nem akarja elmondani véleményét. Az ilyen következtetést ugyanis semmi sem támasztja alá. Hiszen a képviselő úr se ezt mondta. Hanem csak azt, hogy a szóban forgó interjú neki nem tetszik. Alighanem szellemesebbre, frappánsabbra, érdekesebbre vágyott. S minthogy a képzeletbeli tökéletes művet se e sorok szerzőjének, se más hírlapírónak megalkotnia mindeddig nem sikerült, már csak arra következtethetünk, hogy Bogárdi úr gondolatait írásba foglalni Bogárdi úron kívül más nem is lehet méltó. Talán már dolgozik is rajta. S mire a Tisztelt Ház a kormánypárti parlamenti többséggel megszavazza a részleges kárpótlási törvényt, addigra esetleg el is készül vele. Közzé is teszi. A családi faliújságon. — jakubovits —
