Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-23 / 69. szám
Harminc templom egy csokorban Á múzsák városa Az idegenforgalmi idényre felkészülve a Képzőművészeti Kiadó két hasznos kiadványt jelentetett meg. Mindkettő angol és német nyelven kalauzolja a fővárosba érkező idegent vagy visszatérőt. Az egyik könyvecske Budapest a múzsák városa címet viseli és 41 színes fotóval a művészetek fővárosát igyekszik bemutatni az ismert épületek mellett, mint például az Operaház, a Halászbástya, Zeneakadémia, Vigadó, Nemzeti Múzeum vagy a Vígszínház. Olyan létesítmények is szerepelnek a kötetben, mint a Na-Ne Galéria, a Vasarely Múzeum, a Brod- way mozi, vagy a Petőfi Csarnok melletti bolhapiac. A másik könyvecske harEgyszerű, mégis ízléses kivitelű újságot hozott címünkre a posta. A Kereszténydemokrata Néppárt Pest megyei lapját, melynek címe Magyar Jövő. Az új lap egyelőre mindössze négy oldal, reméljük, lesz bővebb is. Túlnyomórészt a párt országos és helyi híreivel van tele, mégis érződik, ez a kiadvány nem támadni, mine keresztény templomhoz kalauzol. Bár a templomok, mint műemlékek eddig is sűrűn előforduló szereplői voltak a Budapestet bemutató fotóalbumoknak és útikönyveknek, így egy csokorba gyűjtve még nem jelent meg róluk kötet. A vallásosság újjáéledése mellett a közelgő pápalátogatás is indokolja, hogy a keresztény (római katolikus, görög katolikus, evangélikus, református) templomokra külső és belső művészeti fotókkal felhívják a figyelmet. Mindkét kiadványt haszonnal forgathatják a művészetek és művészet- történeti ismeretek iránt érdeklődők. nem csatározni, nem bántani, hanem valóban tájékoztatni akar. Ügy gondoljuk, minden ilyen szellemiségű kiadványt örömmel fogadhat bárki, aki az eszmék és információk szabad áramlásának híve. Éppen ezért a Pest Megyei Hírlap örömmel üdvözli legfrissebb laptársát, a Magyar Jövőt. (Csulák) Valamennyien találkoztunk már olyan kiváló képességű és szeretetreméltó fiatallal, aki valamilyen születési rendellenesség folytán testének szembetűnő részén „bélyeget” visel. Egy- egy rossz helyre került szemölcs vagy anyajegy, kajlára nőtt fül, túlzottan görbe orr, életre szóló lelki sérülést okozhat Sokan úgy gondolják, ezen változtatni nem lehet, s kénytelenek viselni — különösen fiatalabb korban — társaik gúnyos megjegyzéseit. Nem is sejtik, hogy az orvos- tudománynak egy sajátos ága, a plasztikai sebészet foglalkozik ezeknek az eltüntetésével. Vannak, akik félnek mindenféle beavatkozástól, és el sem tudják képzelni, hogy szorongásaiktól megszabadulhatnak. Számosán úgy gondolják, hogy a plasztikai műtét csak kivételes esetekben alkalmazható, protekció és nagy anyagi áldozat kell hozzá. Már a fentiekből is kiderül, hogy a plasztikai sebészet számtalan olyan kérdést vet fel, amely sokunkat — fiatalokat, idősebbeket — egyaránt érdekelhet. * • Dr. Nagy István sebész, a téma jó ismerője; folyamatosan tájékozódik a plasztikai sebészet legújabb eredményeiről. • Azt szokták mondani, hogy a plasztikai sebészet Faust és Pygmalion lehetőBECS ISTENNEL A HAZAÉRT ÉS A SZABADSÁGÉRT rr MAGYAR JOVO .ff i. MARCUS l ÉVFOLYAM l.tZAfl NEM KELL A BÉL YEGET VISELNI Egyszerre Faust és Pygmalion ségeivel rendelkezik. Igaz ez? Egyáltalán: miért van az, hogy az utóbbi időben megnőtt az érdeklődés a plasztikai sebészet iránt? — A köztudatban a plasztikai sebészet egyenlő a szépészeti sebészettel, vagy más néven kozmetológiával, de valójában a plasztikai sebészet az emberi szervezet elváltozásainak korrekcióját hivatott szolgálni. Az emberrel született deformitás, fejlődési rendellenesség lehet a nyúlajak, a farkastorok, a deformált orr, vagy fül. De kérdés, hogy hol a határ a normál biológiai változat és a kóros között. Ha valakinek igen elálló, nagy füle van, arra a laikus is azt mondja, hogy fejlődési rendellenesség. De nehéz megvonni a határt a kicsit nagyobb fül, vagy a kicsit elálló fül és a normális között. Ezek elbírálása mindig egyéni. Az orr például speciális helyet foglal el az önmagunkról kialakított képben. Mivel teljesen látótérben van, nem lehet elrejteni. Az orron lehet változtatni? — Az orr az mindig az adott kor és a földrajzi hely függvényé. Gondoljunk csak a görögök vagy rómaiak szépségideáljaira. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az orr porcának egy része műtéti szövődményként elhalhat. És többszöri korrekcióra sem lesz olyan orra a betegnek, mint amilyet szeretne. Így tehát hibás a felfokozott lelkesedés a plasztikai műtétekkel kapcsolatban. Nemcsak az epe- vagy vakbélműtéttől kell félni, hanem a plasztikai beavatkozástól is. Ugyanis azoknak szintén megvan a statisztikailag kimutatható szövődményszázaléka. A köztudatban úgy él a „plasztikázás”, hogy bemegyek a műtőbe csúnya orral és kijövök megszépülve. Ez még ma sem ilyen egyértelmű. • Bizonyára legtöbben mégis az arcukon előforduló torzulások, szemölcsök, anyajegyek miatt keresik (el a plasztikai sebészt. — A f estékes anya jegyek, az elszíneződött szemölcsök igénylik az orvostól a legnagyobb figyelmet. Ezek tulajdonképpen a szervezetnek egy normális szöveti előfordulásai, és amikor ir- ritációnak teszik ki őket, akkor egyes sejtek leszakadhatnak és helyileg, vagy másutt daganatossá válhatnak. Ezek az úgynevezett melanomák, amelyek minket, orvosokat is arra figyelmeztetnek, hogy csak igen átgondolt esetekben nyúljunk hozzájuk. Azt szoktuk javasolni, ha nem túlságosan kirívó az elváltozás, akkor ne bántsuk. Mindig mérlegelnünk kell, hogy a kicsiny csúnyaság arányban áll-e azzal, milyen veszélyeket hordoz magában az eltávolítás. • Mennyibe kerül az egyénnek a műtét? — Egyre több vállalkozás indul a gyógyításban, de ma még hivatalos úton is lehet jelentkezni; a körzeti orvos javaslatára szakrendelésre kerül a beteg. Pest megyében a városi rendelőkben vannak speciális sebészeti osztályok, a kisebb műtétele ott is elvégezhetők. Deák Attila ISMERJÜK MEG A BIBLIÁT! (ÍJ * • • AZ EMBERNEK SZÓLÓ ÜZENET Az utóbbi években felébredt az érdeklődés a Biblia iránt. Az új katolikus és protestáns kiadások lehetővé teszik olvasását, de valódi megértéséhez bizonyos fogalmak tisztázása s a könyv keletkezésének, céljának legalább nagyobb vonalakban vázolt ismerete szükséges. Nézzük hát, valójában mi is ez a könyv! A köznapi szóhasználat szerint a Biblia egyetlen könyv. Ilyen értelemben szoktunk róla beszélni vagy rá hivatkozni. A valóságban azonban nem a szó mai értelmében vett könyv, hanem neve eredeti jelentésének megfelelően könyvek — mégpedig különböző korú és különböző szerzőktől származó írások — gyűjteménye. Maga a Biblia elnevezés közvetlenül a latin nyelvből került a modern nyelvekbe. A latin a görög „biblián” szó (könyvtekercs, könyv) többes számú alakját (bib- lia=könyvek) vette át, s csak a XIII. századtól kezdték egyes számbán, „a könyv” értelemben használni. Ez utóbbi jelentéssel vette át szóhasználatunk a Biblia nevet. Könnyebb eligazodáshoz segít, ha megismerjük a Bibliában található írások körét és csoportosítását. Tudnunk kell, hogy a zsidó és keresztény Biblia terjedelme nem azonos, s a szent könyveknek két nagy körét különböztetjük meg. A zsidók szent könyvei az Izrael népének adott isteni tanítást tartalmazzák, s a kereszténység előtti időben, Izrael népének körében, vallási közösségében keletkeztek. A kereszténység a zsidóság Bibliáját szent és Istentől sugalmazott írásoknak tartja, a keresztények körött kezdettől fogva nagy tekintélye volt, s az ősegyház többször hivatkozott rá mint „Istentől sugalmazott írásra” (2Tim 3,16) vagy egyszerűen az „írásra”, vagy „Írásokra” (Dk 4,21; 24,27 stb.). Emellett azonban a kereszténység hasonló isteni tekintélyt tulajdonít az ősegyházban nagyjából a Krisztus után 50 és 100 között keletkezett írásoknak, amelyek Jézus életéről és tanításáról, az ősegyház kialakulásáról tanúskodnak, vagy az egyházaknak adott apostoli tanítást tartalmazzák. Ennek megfelelően a kereszténység a Biblia könyveit két nagy részre osztja: Ószövetségre (Ótestamentumra), amely a zsidóság Bibliáját öleli fel és az apostoli hagyományt tartalmazó Újszövetségre (Űjtestamentum). AZ Ó- ÉS AZ ÚJSZÖVETSÉG Ha kezünkbe vesszük a Bibliát, az Ö- és Újszövetség könyveinek keretében az írások további csoportosítását találjuk, amelynek ismeretében már következtethetünk természetükre vagy tartalmukra. Az Ószövetséget tekintve a zsidó és keresztény Biblia beosztása eltér. A héber Bibliában a könyvek három csoportja a következő; Törvény, Próféták, írások. Az első csoportba tartoznak azok az írások, amelyeknek a hagyomány szerint Mózes a szerzője, a világ és az ember teremtését, Izraej ősatyáinak, a pátriárkáknak és Izrael kezdeteinek történetét beszélik el. A második csoportba sorolják a prófétákat; első részében történelmi elbeszéléseket, második részében a tényleges prófétai hagyományt tartalmazó könyveket találjuk. A harmadik csoporthoz, az írásokhoz tartozó művek közös nevezőjét nehezen állapíthatjuk meg különböző karakterük miatt Egy csoportba sorolásukat az előző gyűjtemények lezártsága indokolja. A keresztények az ószövetség ókori görög fordítását véve alapul más beosztást követnek: történeti, tanító és prófétai könyvek sorrendjében. A történeti könyvek a világ teremtésétől és az emberiség kezdeteiből kiindulva Izrael népének történetét ismertetik meg. Az egyes könyvek természetesen különbözőképpen, sajátosságaiknak megfelelően tükrözik a hosszú történeti út egyes szakaszait. A második csoportba a tanító jellegű könyvek, míg a prófétai hagyományt tartalmazó könyvek az utolsó csoportba kerültek. Az Üj szövetséget a Jézus életéről, tanításáról, haláláról és feltámadásáról szóló négy evangélium nyitja meg (Máté, Márk, Lukács, János). Ezeket követi az Apostolok cselekedetei, az egyház keletkezésének és a római birodalom területén való elterjedésének elbeszélésével. Ezután két nagyobb gyűjtemény következik: Pál apostol levelei a különböző egyházközségekhez és az ún. katolikus levelek, ezek egy-egy nagyobb terület keresztény híveihez intézett apostoli írások. Ezek a levelek alkalomszerűen tárgyalnak felmerülő gyakorlati (erkölcsi, egyházszervezeti) kérdéseket, vagy a hit dolgaiban felednek aktuális problémákra. Ebben a témában hosszabb, összefoglaló fejtegetéseket is találunk köztük, melyek „körlevél"-szerű célt szolgáltak. Az Újszövetséget a Jelenések könyve zárja le, jelképes látomásokban jelezve az egyház küzdelmes sorsát a történelemben és végső győzelmét Krisztus második eljövetelével a történelem végén. ÖSSZEKAPCSOL, MEGKÜL ÖNBÖZTET Az elmondottakkal csak külsőleg írtuk le a Bibliát, de lényegét még nem ragadtuk meg. Az eredetében, jellegében, szándékában, korában és szerzőiben olyan szerteágazó gyűjteményt közös nevezőre hozva összekapcsolja, ugyanakkor megkülönbözteti minden más emberi műalkotástól, hogy isteni sugalmazásra íródott. Ezeket a könyveket azzal a meggyőződéssel gyűjtötték össze, hogy szerzőiket Isten indította írásra, sugalmazta őket, mert bennük saját magáról, az ember céljáról, életviteléről, a hit lényegéről akart közölni valamit az emberiséggel. Ezért úgy is mondhatjuk: a Biblia Isten szava. Igaz, hogy a Biblia könyvei egyúttal az egyetemes emberi kultúra legkiemelkedőbb alkotásai közé is tartoznak, de valódi értéküket csak akkor ismerhetjük meg, ha figyelünk az embernek szóló vallási és erkölcsi üzenetükre. Rózsa Huba, a budapesti rám. kát. hittudományi egyetem professzora (Folytatás a jövő szombaton)
