Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-23 / 69. szám
1991. MÁRCIUS 23., SZOMBAT XXXV. ÉVFOLYAM, 69. SZÁM' Ára: 9,.íö forisií Ökumenikus istentiszteletre várják a pápát ] CstiSz Í€3jptiMÍÍ€Sgit SSZ €S fs’ányO GfOlyÓJ Református vezetők Antall Józsefnél r Antall József miniszter- elnök pénteken az Országházban fogadta a magyar- országi református egyház püspökeit és főgondnokait. A miniszterelnök köszöntötte a közelmúltban megválasztott, illetve újraválasztott egyházi vezetőket, és kifejtette, hogy a kormány sokrétű kapcsolatokra törekszik az egyházakkal, köztük a református egyházzal is. Nagy várakozással tekint a nyáron megrendezendő II. magyar református világtalálkozó elé, amely a pápalátogatáshoz hasonlóan az egész magyarság eseménye lesz — fejtette ki Antall József. Méltatta a kormányfő a református egyház kulturális és történelmi szerepét, különös tekintettel a határokon tűi élő magyarság körében kifejtett tevékenységére. Hegedűs Lóránt, a református zsinat püspök-elnöke megerősítette, hogy mindenben készek segíteni a magyar társadalmat a diktatúrából a demokráciába való átmenet nehéz időszakában, A szabadság és a felelősség egységében kívánnak tevékenykedni az élet építésének érdekében. A református egyház számára az egyházi ingatlanok funkcionális, fokozatos visszaadása reális megoldás — hangoztatták. Kocsis Elemér tiszántúli püspök tájékoztatta a miniszterelnököt, hogy a református egyház ökumenikus jelleggel kívánja lebonyolítani a magyar reformátusok világtalálkozóját, és hogy a pápalátogatáskor Debrecenben, a református Nagytemplomban ökumenikus istentiszteletet tartanak. a Nem lőnek többet szovjetek Piliscsabán Megírtuk: Aszódi íjászló Antal kollégánk kellemetlen kalandba keveredett illegális szemétlerakók után nyomozva Piliscsabán. Március 16-án — pihenőnapon — éppen élesiövészeti gyakorlat idején keveredett az ottani szovjet laktanya mögé. Cikkében beszámolt arról, hol járt, leírta, hogy lövedékek fütyülését, becsapódását észlelte maga körül. Ezt egyébként magnóra is vette. A cikk után a Magyar— Szovjet Katonai Vegyesbizottság magyar tagozatának elnöke az ügy kivizsgálását kérte szovjet partnerétől. Nevükben Viktor Koreskov ezredes írt levelet, szerkesztőségünknek, melyet közzétettünk, akárcsak Aszódi László Antal válaszát. Az utóbbiban szerzőnk értetlenkedett, miként is kerülhetett egy „jól őrzött” lőtér közelébe, s miért is éppen a nemzeti ünnepet követő HAXVOSK-E MÉG Katona örül Kupának r Felhagy-e végre a kormány a hazudozással, azzal a taktikával, amelyet —- úgy tűnik — igen gyorsan és jói elsajátított elődeitől? Ilyen és hasonló kérdéseket is kapott Katona Tamás külügyi államtitkár azon a fórumon, amelyet tegnap délután tartott a Savoyai- kastólyban, Ráckevén. A válaszok a kérdésekhez méltóan őszinték és helyenként meglepőek voltak. Az imént idézett kérdésre például Katona Tamás elmondta: a diplomáciában valószínűleg ezután is fognak hazudni, ám a magyar kormánynak például a jugoszláviai fegyvereladással kapcsolatban is la kellett vonnia a következtetést. Időnként bürokrata módjára viselkedik, vékonyra összeszorítja a száját és megsértődik. Ez a magatartás vezetett od*a, hogy az emberek elveszítették bizalmukat a kormányban. Csak őszinteséggel, a bürokrácia levetkezésével lehet visszaszerezni a bizalmat. Katona Tamás elmondta, ezért örült különösen, hogy Kupa Mihály vállalta a pénzügyi tárca vezetését. Személyében olyan ember került a kormányba, aki új szellemet képvisel, programot ad, nem beszél mellé. Különösen sok szó esett a fórumon'a szomszédainkkal való kapcsolatunkról. Szövetségi államokkal vagyunk körülvéve, s . szinte valamennyi . szomszédunk komoly belső konfliktusokkal küzd. Ismerős recept a belső bajok orvoslására külső okot keresni, erre a nacionalizmus felkorbácsolása bevált módszer. Hasonlóval válaszolni viszont életveszélyes. Hazánknak elemi érdeke, hogy ebben a térségben nyugalom legyen. A töke menekül onnan, ahol nem érzi magát biztonságban. Márpedig hazánk felemelkedéséhez szükségünk van befektetőkre. Nem panaszkodhatunk; hiszen még a Szovjetuniót is beleértve összesen nem invesztáltak annyit a nyugatiak Kelet-Európábán, mint nálunk. Természetesen szóba került a világkiállítás megrendezésének ügye is. Katona Tárnái hangsúlyozta: vállalkozási alapon igenis megrendez-1 hető az Expo, s a Csepel- sziget északi csücskén tervezett kiállítás óriási lehetőséget kínál a sziget déli felén élőknek is. Ha a nyereség java nem is, de az épületek, az infrastruktúra) a Trieszt—Ungvár autópálya ittmaradna, és bekapcsolhatná a gazdaság vérkeringésébe a szabolcsi, borsodi területeket, ahol már pattanásig feszült helyzetet teremtett a mun- kanéiküliség. Üj félelmeink fogalmazódtak meg: mi lesz a szovjet világútlevél bevezetése után, megindul-e egy új népvándorlás? S ha igen, mi lesz a nyugati államok intézkedései miatt nálunk rekedő embertömeggel ? A helyzet már ma sem rózsás, csupán arabból tizenhárom- ezer tartózkodik mindenféle engedély nélkül hazánkban. A szovjet beutazókkal szemben aligha lehetne megoldás a vízumkényszer, vetekedett az államtitkár, hiszen még becsülni sem lehet, mennyien jönnének. Ami 20 ezer vagy kétszázezer menekült esetében még hatásos, milliónak már nem. Vannak olyan nemzetközi törekvések, amelyek szerint.az esetleges áradatot Finnországnak, Lengyelországnak, Csehszlovákiának és hazánknak kellene felfognia. Ez a megoldás ei- fogadhatatlan. Nekünk viszonylag szerencsénk van, hogy közvetlen szomszédunk az 50 milliós Ukrajna — amely a szovjet átlagnál valamivel jobban él —, talán felfogja, fékezi majd az emberáradatot. M. K. pihenőnapon tartottak éleslövészetet ... Tegnap újabb fordulat következett az ügyben. A Fest Megyei Rendőr-főkapitányság bűnüldözési osztálya meghallgatásra kérette kollégánkat, aki részletesen beszámolt a helyszínről, a történtekről s természetesen személyes ,/élményeiről”. Ezután helyszíni vizsgálatot tartottak Piliscsabán —• rekonstruálandó az eseményeket. A laktanyában és környékén, a bejáráson amelyet Baranyai Gyula rendőr százados vezetett —1 részt vett kollégánk, két hatósági tanú, több Pest megyei rendőrtiszt, közöttük Kovács József rendőr alezredes, a megyei bűnüldözési osztály vezetője, s szovjet részről Valerij Gyenyiszov alezredes, a piliscsabai egység parancsnokhelyettese, Nyikolaj Koblov őrnagy, szovjet katonai ügyész és még több szovjet tiszt. Együtt járták végig az utat, amelyet az emlékezetes napon kollégánk követett. A laktanya mögötti dombtetőre érve megmutatta, meddig ment el: 20-25 méternyire közelítette meg a részben nyitott betonkerítést. Tartozunk az igazságnak azzal: lúlment a helyen, ahol most táblák álltak, s amelyeken az volt 7-3 centis betűiekéi (a helyesírást nenn változtatjuk meg): „Alj, lövők”, „Alj vissza tilos az átjárat”. Ám vonalukon alig 8- 10 méterrel jutott távolabbra az újságíró. S alighanem ez volt az egyetlen hiba, amit ő elkövetett. Nem vette észre a táblákat. (Egyébként erről az a véleményünk: a figyelmeztető tábla dolga, hogy észrevétesse magát. Ha nem'elég jó valakinek a szeme, akkor is gondoskodni kell a biztonságáról, $ ez a lőteret üzemeltetők feladata.) A többi: Aszódi László azonosította a bokrokat, a tárgyakat, s az általa készített magnófelvétellel való összevetés azt igazolta: valóban ott járt, s valóban annyi idő alatt, olyan tempóban távozott, ahogyan azt a rendőrségen mondta. Ezután a szovjet tisztek ajánlották fel, hogy az eredetihez hasonló lőgyakor- latot tartanak — mondván, e helyre a lőtérről nem le-. (Folytatás a 2. oldalon) Régóta . várt névsorolvasásnak lehetett szem- é3 fültanúja Csehszlovákia lakossága: a televízió egyenes adásban közvetítette a szövetségi gyűlés pénteki ülését, s ezen ismertették azoknak a szövetségi parlamenti képviselőknek a nevét, akiket titkos ügynökként vagy munkatársként tüntetett fel az egykori kommunista állambiztonsági szolgálat nyilvántartása.' Rögtön az ülés kezdeten heves vita alakult ki, mert többen azt javasolták, hogy rendeljenek el zárt tanácskozást, vagy legalább az élő tévéközvetítést szakítsák meg. A törvényhozás ezt többség) szavazattal elutasította, így az ország nyilvánossága előtt folytatódhatott az ülés. A névsorolvasás után megkezdődött a hozzászólások végtelen sora, s ezekből kiderült, hogy a lista nyilvánosságra hozatala aligha csillapítja le a társadalmi indulatokat, aligha hat a minden kételytől mentes „katarzis" erejével. A tíz felsorolt képviselő közül egymás után kértek szót azok, akik úgy érezték: el kell mondaniuk, hogy tiszta a lelkiismeretük. Többen állították: nem tudtak arról. hogy az St. B nyilvántartásba vette őket, s azokról az egykori kapcsolatokról, amelyek most terhelő jellegűek, nem. tudták, hogy valójában St. B-kapcsola- tok. Az illető tényleges tevékenységének alapos vizsgálata nélkül, pusztán az egykori beszervező tisztek följegyzéseire támaszkodva — aligha hámozható ki az igazság. Különösen akkor nem, ha a beszervezési okiratok is hiányosak, nevezetesen nem áll rendelkezésre a szóban forgó sze- I mély aláírt nyilatkozata. Minőségi tanúsító párizsi díj levőre váré elhízott sertések Másfél évtizedes múltra tekint vissza Herceghalmon a Hungahib Sertéshústermelési Rendszer, amely nemzetközi összehasonlításban is kiállja a próbát, Hollandia és Dánia után hazánkban sikerült leginkább megvalósítani a minőségi hústermelést. ÉvenTarka piac Mint a virágoskert nyáron, olyan színekben pompáznak a virágüzleteik. Az üveghá- cakból kikerültek a rózsák, tulipánok, jácintok és nárciszok. Nem gond a vásárlás, csak esetleg az üres pénztárca az akadály (Erdős! Ágnes felvétele) te egy-másfél millió vágóállatot biztosít a fogyasztóknak ez a rendszer. A belföldi piac telítettsége, a vágóhidak kapacitását és a forgalmazók lehetőségeit messze meghaladó túlkínálat, valamint az exportkilátások beszűkülése válsághelyzetbe sodorta a termelőket, s köztük is elsősorban a kisgazdaságokat. Ezt a nyomasztó hatást úgy tűnik, hogy eleddig a herceg- halmiaknak sem sikerült feloldaniuk. Illés Lajos, a sertéshústermelési rendszer termelési vezérigazgató helyettese elmondta, hogy a mintegy 450-500 ezer darabot kitevő túlsúlyos sertésállomány 25 százalékát a Hungahib fajták teszik ki. Szólt arról, hogy a kormány kivonult a piacról, ezért az önálló vállalatok feladata, hogy maguk küzdjék. le a hónapok óta tartó piaci krízist. Ez utóbbiakkal kapcsolatban a gondokat tetézi, hogy ugyan szabadkezet kaptak a termelők, de a mai napig fennáll a régi formula, miszerint még mindig a földművelésügyi tárcától kell kérni, pontosabban az FM-nek kell jelezni az exportszándékot. Illés Lajos szerint pillanatnyilag még nem mérhetők a sertéshús-termelési rendszert, illetve a gazdálkodókat ért veszteségek. Az idén az átlagosan 25 százalékos takarmányár-növekedés, s az utóbbi fél év(Folytatás a 2. oldalon.)