Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-21 / 67. szám
L ÖNKORMÁNYZATOK FÓRUMA MEGÉRI A PÉUZT AZ ALDIMOSCRACIA? Az ülnökök csak ülnek, csak ülnek... Sikertelenségbe, érdektelenségbe fulladt Pest megye új népi ülnökeinek kinevezése. Amint arról lapunk február 27-i számában beszámoltunk már, a köztársaság elnökének rendelkezése szerint a választásokat március 17-ig kellett volna befejezni. Három bíróságunk számára — Pest Megyei Bíróság, Buda Környéki Bíróság és Munkaügyi Bíróság — Összesen 420 ülnököt kellett volna jelölni, a tízezer lakosnál nagyobb településekről négy, a kisebb helységekből két személyt. A megyei bíróság mellékelte azok listáját, akik az említett bíróságokon már az előző ciklusban is tevékenykedtek, és a következő négy esztendőre ugyancsak vállalnák a megbízatást. VONAKODNAK Számuk azonban mindössze hatvan, ezért a megyei önkormányzat felkereste a területén található települések polgármestereit, kérve őket, hogy a bíróságok működése érdekében . szorgalmazzák a hiányzó helyek betöltését. Időköz- _ ben azonban nyilvánvalóvá lett, hogy az új jelöltek kinevezését bizony el kell halasztani. Az eddigi eredményeket tekintve ugyanis 308 további üres helyre 32 . településről 63 javaslat érkezett, és 24 helyről már most jelezték, hogy egyáltalán nem fognak tudni jelöltet állítani. Elgondolkodtató és elszomorító a helyzet, s csak némiképpen magyarázat rá az alacsony napidíj, a rossz közlekedési viszonyok, és a munkáltatók érdektelensége. Ugyanakkor a jelenségnek mélyebb okai is vannak, hiszen a bíróságok munkájában való részvétel tő4 mindenütt erősen vonakodnak. Az alapgondolatot — mely szerint a bíróság tagjai között laikus résztvevők is jelen kell, hogy legyenek —, számos ország elfogadja. Nyugat-Európában mindenhol látunk erre példákat. A kelet-európai forma azonban más sajátosságokat tükröz: habár a laikusok jogi helyzete azonos a szakbíróéval, a szakbírónak nem kell ítéletet az ö véleményükre alapoznia. BÓLOGATNAK Néhány évvel korábban a Magyar Tudományos Akadémia felmérte a népi ülnökök helyzetét, és úgy találta, hogy jelentős részük az ítélkezésben gyakorlatilag egyáltalán nem vesz részt, jelenlétük a tárgyalásokon csak formai. Körkérdések megerősítették. hogy legtöbbjük soha még egyetlen kérdést sem BUDA KÖRNYÉKI KEZDEMÉNYEZÉS Területi válságok ellen Biatorbágy nagyközség polgármestere Palovics Lajos, és képviselő-testülete egy regionális önkormányzati érdekszövetség megalakítását kezdeményezte. Határozatukat az indokolta, hogy a Buda környéke déli, délnyugati részein fekvő települések — Buda- jenő, Budakeszi, Budaörs, Etyek, Érd, Diósd, Herceghalom, Páty, Perbál, Pusz- tazámor, Sóskút, Százhalombatta, Tárnok, Telki, Tinny z, Tök, Törökbálint és Zsámbék — természeti, gazdasági, társadalmi és kulturális hasonlósága, valamint kapcsolatai, önkormányzati szövetség létrehozását teszik szükségessé. Ír/ válik lehetővé szűikebb környezetük szorosabb együttműködése és érdekvédelme, illetve megfelelő fórum teremtése gondjaik és megoldási kísérleteik egyeztetésére. Palovics Lajos a biatorbágyi képviselő- testület nevében kérte Pest megye közgyűlését, hogy foglaljon állást az érdek- szövetség megalakításával kapcsolatban, és bízza meg * •sr^liríav az elnököt vagy egy képviselőt a szövetség alapszabály-tervezetének elkészítésében való részvétellel. Előterjesztését az ügyrendi, valamint a nemzetiségi és társadalompolitikai bizottság tárgyalta. Megállapodtak abban, hogy méltánylandó cél lehet, ha egy szűkebb környezetben élő települések szorosabban együttműködnek. EZ világhétté erősödő tendencia, es kedvezően hat az ismert területi válságok ellen, amelyek során egyes térségek felfutása, mások elszegényedése, elnéptelenedése figyelhető meg. Ugyanakkor nem jöhet szóba, hogy a közgyűlés szövetségükhöz csatlakozzék. Egyrészt a két önkormányzat szintkülönbsége miatt, másrészt, mert a közgyűlés már úgy határozott, hogy a megyei önkormányzatok szövetségéhez csatlakozik, jóváhagyásira sem kerülhet, hiszen az önkormányzati törvény értelmében az önkormányzatok szabadon társulhatnak. Pest megye közgyűlése ezért a biatorbágyi képviselő-testület regionális érdekszövetség létrehozására irányuló kezdeményezéséről szóló tájékoztatását köszönettel tudomásul vette» tett fel az eljárások folyamán, részvételük mindössze arra korlátozódott, hogy az ítéleteket elfogadták. FIZETÜNK Miközben a népi ülnökök listáját folyamatos jelöltállításokkal próbálják Pest megyében kiegészíteni, ugyanakkor minden polgár- mester és képviselő feladatul kapta, hogy saját környezetében kísérelje meg csökkenteni az emberek vonakodását. Igaz, amíg sz új népi ülnököket be nem iktatják, addig nem jár le a most működők mandátuma, de a bíróságok további zökkenőmentes munkájának mégis alapfeltétele lenne, hogy az új ciklusban részt vállaló laikusokat mielőbb megválasszák. Ezen a ponton stílszerűen megszólal bennem az „ördög ügyvédje”, ha ugyanis az egy időben működő ülnököknek csak a napidíját kiszámolnánk, eredményül már akkor is horribilis ösz- szeget kapnánk. Felmerül tehát a kérdés: megéri-e a kiadás, ha az ülnöki rendszer csak üres formaság. Ha valóban az, akkor a bíróságok nélkülük is igen jól elboldogulnak. Talán ilyen eretnek gondolatot még csak felvetni sem szabad, hiszen a demokrácia nem lehet anyagi vagy takarékossági szempontok feltétele. Ám ha ennyi pénzért nem demokráciát, csak áldemokráciát sikerül a tárgyalásokon biztosítani, talán mégiscsak megfontolandó, hogy valóban ezt a formát kell-e követnünk a jövőben. Egy oldal — egy szavazol A foglalkoztatási érdekegyeztetés ellátására egy idén alkotott törvény értelmében megyei munkaügyi tanácsot kell létrehozni, amelynek a helyi önkormányzatok képviseletét ellátó tagjait a megyei közgyűlés választja meg. A megyei munkaügyi tanács feladata, hogy döntsön a foglalkoztatási célra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának elveiről és arányáról, valamint figyelemmel kísérje a Foglalkoztatási Alap megyei szintű felhasználását. Kezdeményezze és kövesse a foglalkoztatással kapcsolatos rövid és hosszú távú programokat, véleményezze a megyei munkaerő-piaci szervezet működését, és a munkaügyi központ vezetőjének kinevezését. A megyei munkaügyi tanácsban a munkaadók, a munkavállalók és az ön- kormányzatok képviseletét legalább három-három embernek kell ellátnia. A munkaadók és a munkavállalók eddig már öt-öt tagot delegáltak, ezért célszerű volt, hogy a megyei közgyűlés is ennyit küldjön. Ha ennél kevesebben vállalják a tagságot, egyelőre az sem probléma, hiszen minden oldalnak — létszámától függetlenül — csak egy szavazata van. Ugyanakkor elengedhetetlenül fontos, hogy a tanács mielőbb megkezdje működését, tekintettel az egyre erősödő foglalkoztatási gondokra. Pest megye közgyűlése mindezeket szem előtt tartva, a megyei munkaügyi tanács tagjává — népjóléti bizottságának javaslatára Szilágyi László képviselőt, a gazdasági bizottság javaslatára pedig dr. Kiss Tibor képviselőt, rajtuk kívül Sipos István monori küldöttet, a művelődési-oktatási bizottság tagját és Sziráki Mihály vatkói polgármestert választotta. Miféiiéüi a megyeházán? 0 Kialakult a megyei önkormányzat fő tisztségviselőinek ügyfélfogadás' rendje. Eszerint dr. Inczé- dy János, a közgyűlés elnöke minden hónap első hétfőjén, helyettese, dr. Schmidt Géza, minden hónap második és dr. Erdélyi László főjegyző minden hónap utolsó hétfőjén tartja fogadónapját, 9-től 16 óra 30-ig, a Városház utca 7. 1. emeletén. 0 Szerdán, azaz tegnap tartotta elnökségi ülését a Supermaraton Atlétikai Alapítvány. A kuratórium tárgyalt az ez évi Becs— Budapest szupermaratoni futóverseny meghirdetéséről, amely sajtótájékoztató keretében a jövő héten várható. 0 Dr. Inczcdy János, Pest megye közgyűlésének elnöke a múlt héten részt vett Tokajban a megyei elnökök értekezletén, ahol bejelentette, hogy Pest megye csatlakozni kíván a megyei önkormányzatok most alakuló országos szövetségéhez. O Ugyancsak tegnap tartotta ülését Pest megye közgyűlésének ügyrendi bizottsága. A résztvevők a munkatervről és a működési szabályzatról tárgyaltak. A külügyi bizottság ma délután 14 órakor ül össze a megyeházán. 0 A Pest Megyei Révhajózási és Hajóépítő Vállalat igazgatója, Lakatos Barnabás, 1980 óta — többszöri szerződéshosszabbítással — tölti be munkakörét. Legutóbbi, öt évre szóló megbízatása december 31-én lejárt, így a műszaki osztály vezetője mint munkáltató, a megyei tanács átalakulására való tekintettel március 31-ig meghosszabbította tisztségét. Mivel az igazgatói munkakör betöltésére pályázatot kell kiírni, Pest megye közgyűlése Lakatos Barnabás munkaszerződését július 1-jéig ismét meghosz- szabbította. 0 Varga Sándor, törökbálinti képviselő javasolta a megyegyűlésnek, hogy hozzanak létre egy szakmai ellenőrző bizottságot, amely a PVCSV munkáját ellenőrzi, mert nem tartja kielégítőnek a vállalat által nyújtott ellátást. Egy tavalyi minisztertanácsi rendelet ugyanis ezt lehetővé teszi. Mivel a PVCSV helyzetéről a területfejlesztési és környezetvédelmi bizottság már tárgyal, a műszaki iroda vezetője is foglalkozik a kérdéssel, valamint a gazdasági bizottságnak szintén lehetősége van az ellenőrzésre, a közgyűlés Varga Sándor javaslatát elvetette. 0 Hosszas vizsgálódás után, a művelődési-oktatási bizottság javaslatára, kinevezték az abonyi József Attila Nevelőotthon igazgatóját, Király Béla személyében. Király Béla eddig megbízás alapján vezette az intézményt, az igazgatói posztot most pályázat útján nyerte el. Koncepciója szerint a családcentrikus nevelés megvalósítására kell törekedni. 0 A Magyar Olimpiai Bizottság felkérte Pest megye önkormányzatát, hogy testületébe egy tagot delegáljon. Kérésüket a nemzetiségi és társadalompolitikai bizottság mérlegelte, és a közgyűlés elé Iványi Károlynak, a Váci Izzó elnökének és Szemes Árpádnak, a Pest Megyei Sport- hivatal vezetőjének nevét terjesztette. Szemes Árpád mellett döntött, aki ezt a tisztséget már korábban is ellátta. 0 Kara Pál belügyminisztériumi államtitkár levélben kérte a megye ön- kormányzatát, hogy a városok polgármestereinek hozzászólási jogot, illetve állandó meghívót biztosítsanak a testületi ülésekre, attól függetlenül, hogy a megyegyűlés tulajdonképpen nyilvános, tehát bárki számára látogatható. Szakmáját tekintve orvos, a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetemen végzett, majd a budapesti Bőr- és Nemi- kórtani Klinikán, a Pest Megyei Flór Ferenc Kórházban és az Országos Onkológiai Intézetben dolgozott, később a gödöllői rendelőintézetet vezette. A Pest Megyei Tanács szociális és egészségügyi osztályának vezetői tisztét másfél éve, pályázat útján nyerte el. A 90-es évek megújuló egészségügyi és szociálpolitikai feladatait látva — magyar orvosok közt elsőként — elvégzett egy brit—magyar vezetőképző kurzust, amely Nyugat-Európában is elfogadott menedzser-diplomát ad. 0 Mégis, hogyan kerül a képbe a művelődésügy? Egyáltalán, miért kellett egyetlen osztályba ilyen sokféle területet bezsúfolni? — Mesterséges módon nem lehet szétválasztani Az önkormányzati hivatal egyik talán legvitatottabb egysége a megyei intézmények irányító irodája. Ez a „hibrid” főosztály ugyanis az egykori egészségügyi és szociális, valamint művelődési és sportosztályok összevonásából keletkezett. Irányítója dr. Felmérai István, a volt Pest Megyei Tanács egészségügyi osztályának most 37 esztendős vezetője lett. iis ellátáson kívül mekkora szerepe van a családvédelemnek, és különösképpen a gyermek- és ifjúság- védelemnek. Érdekes, hogy korábban a gyógypedagógiai intézetek a művelődési ágazathoz, az egészséges állami gondozott gyermekek ügye pedig előbb a művelődéshez, aztán az egészségkérdeztük az újon- ügyhöz tartozott. Ebből is nan létrehozott iroda vezetőjét. — Sajnos Magyarországon a korábbi években nem képeztek professzionális szintű, a szociálpolitikát is ismerő, irányító szakembereket. Ma már persze sze- rencsére más a helyzet. Az elmúlt évek során így autodidakta módon, és igen sok energiát befektetve, próbáltam megfelelő jártasságot szerezni a népjóléti ágazatban. Ekkor érzékeltem, hogy a felnőtt szociálátni, hogy ezeket nem lehet ilyen mesterséges módon szétválasztani. Érthető hát, miért jelent számomra rendkívül izgalmas feladatot. hogy komplex módon kezelve, tényleges előrelépés történhessen a korábban mesterséges határokkal elválasztott területek kezelésében. Mindezt nyilván nem lehet egyszemélyben ellátni. A tennivalók nagysága és szépsége valódi toammun- kút követel meg. Erre az iroda jól képzett munkatársi gárdája alkalmas. Mindegyikük felsőfokú végzettségű, és bár létszámuk szerény, mindössze tízen vannak, szakmai hozzáértésük és lelkesedésük lehetővé teszi, hogy megbirkózzunk a ránk váró megpróbáltatásokkal. ■ Lesznek tehát megpróbáltatások? — A jelenlegi joghézagos időszakban számos olyan feladat áll előttünk, ahol megfelelő jogszabályok híján időnként majd intuitív megoldásokat kell vállalnunk. Problematikus terület lehet például számcs érdekképviseleti szervvel való egyeztetés, hiszen ma még Magyarországon nem rutin az egyes megyei intézmények fölött álló felügyelő bizottságok munkájának kidolgozása, gyakorlása. Ez persze nem az operatív vezetésbe való beleszólást jelenti, hanem a stratégiai célok megvalósítását. El Hogyan oszlanak majd meg az említett tíz dolgozó közt a feladatok? — Amikor megtudtuk, hogy ennyire karcsúsított létszámú önkormányzati hivatalunk lesz, rögtön egy összevont, intézményirányító osztály létrehozására gondoltunk. Szervezés közben derült ki, hogy a megyéhez kerülő intézmények legnagyobb része egészségügyi, illetve szociális jellegű, és csak egyharma- duk oktatási. Ebből is látszott, hogy két szeparált intézményirányító egységet nem célszerű létrehozni és fenntartani, inkább egy irodán belül, két, jól definiált teendőkkel ellátott alrendszerként kell a korábbi népjóléti, illetve művelődési és oktatásügyi ágazatot működtetni. Az intézmények gazdasági finanszírozását pedig az önkormányzati hivatal pénzügyi osztálya végzi majd. Üj típusú feladatként jelenik meg tevékenységünkben a tulajdonosi jogok gyakorlásának kimunkálása, amely tartalmában és formájában teljesen más lesz, mint a korábbi, tanács.! rendszerben működő, amely összemosta a hatósági és tulajdonosi funkciókat. Az oldalt Irta: Szegő Krisztina
