Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-21 / 67. szám
Segít a földhivatal Más az érték, más a terület A privatizációs törvény- tárgyalása kapcsán egyre többen nyitnak be a ceglédi földhivatalba. Nagy László hivatalvezető szerint még győzik idővel és erővel, de hogy mi lesz később, ő sem tudja. Mostanában a környező mező- gazdasági nagyüzemek vezetőit tájékoztatták bizonyos félreértésről. Arról van szó, hogy a földtörvény és a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló törvény módosításáról rendelkező 1990. évi IX. törvény harmadik paragrafusa értelmében a tagsági viszony megszüntetésekor a volt tag (vagy örököse), továbbá más földtulajdonos kérelmére a bevitt földdel azonos értékű földet kell kiadni. A félreértés abból származik, hogy az „azonos értékű föld” fogalmát a jogszabály nem határozta meg. Ezért az értékarányos földkiadást a bevitt föld területéből, a művelési ágból és az aranykorona-értékből, vagyis a minőségből kiindulva kell biztosítani. Mindezek ismeretében a kimérendő terület nagyságát az érdekelt felek megegyezése határozza meg. Ez pedig a bevitt föld területétől eltérhet! A ceglédi földhivatal szakemberei — ha megkérik őket — a megállapodások előkészítésében szívesen közreműködnek. Á megállapodást a földhivatal mezőgazdász főelőadója a földminősítési adatok szolgáltatásával — szükség szerint a helyszínen is — segíti. Kutyautas (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Önkormányzati ülés Március 21-én, csütörtökön 15 órakor a városháza kistermében tartja soron következő ülését az önkormányzati testület. SZAJTATVA Tapshozó Először nem akartam elhinni. Ugyan már! Ilyet utolsó évtizedében már az állampárt se nagyon csinált. Amikor a harmadik, majd a negyedik helyen hallottam, gyanakodni kezdtem, s az ötödik helyen azt kérdeztem: bizonyíték?! Megmutatták. A helyszíntől távol leállított három buszt. Ezekkel jöttek. Kicsiny falvakban alkalmaz hatatlan a módszer, nagyobb községekben és még inkább a városokban azonban hatásos. Hatásos, mert szerényen fogalmazva is, biztos a siker. Zsúfolt a terem, dörög a taps ... A gyűléseit sorozatban tartó párt ugyanis nem kívánja a véletlenre bízni, mekkora lesz a hallgatóság tábora, s milyen a taps, az úgy van-ozás, hanem . . . Tapshozókat szállít egy-egy helyszínre. Hatvan- nyolcvan főt, de volt eset kétszázra is, amint azt a rivális pártok egyike kiderítette. A tapshozók értik a dolgukat, szinte színpadi pontossággal tudják, mikor kell pfujozni, éljenezni, mikor tapsolni és mikor a lábbal dübörögni... Kik ők? A kérdésre először tiltakozás, majd kényszeredett „aktivisták” a felelet. Száját tátja az ember, mert hiszen ilyen aktivistákkal legutóbb a negyvenes évek második felében lehetett találkozni, igaz, akkor még csinos verekedések is elő-előfordultak az ilyen meg az olyan „aktivisták” között... Éles kanyarral vissza a tegnapelőtthöz? Ahogyan egy-egy történelmi helyzet nem hozható vissza, úgy aligha támaszthatók fel a valahavolt módszerek. S ha mégis, akkor kérdés, mit szolgálnak az ilyen módszerek? Ahogyan annak idején, most is így készül a „nép hangja”?! MOTTÓ CEGLÉDI XXXV. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM 1991. MÁRCIUS 21., CSÜTÖRTÖK TITOKZATOSAK! Csodagyógymód ? Érdekesnek ígérkező bemutató előadást tartanak március 23-án (szombaton) 17 órától a ceglédi Kossuth Művelődési Központ színháztermében. A Kecskeméten folyamatosan, kézrátéttel — bioenergiával — gyógyító, magát megnevezni nem óhajtó szovjet házaspár lesz az érdeklődők vendége. Gyógyít és véleményt mond Öregedő falu Dr. Akócsy Zoltán körzeti orvos kapta a legtöbb szavazatot a helyhatósági választásokon, így joggal nevezhetjük a község egyik legnépszerűbb emberének. — Doktor úr, minek köszönheti ezt a bizalmat? — Négy év megszakítással már huszonharmadik éve dolgozom Törteién. Ezalatt az embernek óhatatlanul is elég közeli kapcsolata alakul ki a lakossággal. Én ezt az egészet inkább az irántam megnyilvánuló szimpátiának vélem, mint népszerűségnek. — Ön a képviselő-testület egészségügyi és szociálpolitikai bizottságának a vezetője. Milyen kérdéseket tűztek eddig napirendre? — Eddig két ülést tartottunk, ahol döntöttünk a gondozásra szoruló fekvőbetegek hozzátartozóinak támogatásáról. Felülbíráltuk a közgyógyellátási igazolványok jogosultságát. Ez utóbbi esetben vontunk is vissza igazolványt és adtunk is ki újat. Miután az önkormányzati hatáskörbe került a mozgáskorlátozottak üzemanyagköltségéhez való hozzájárulás, tíz embernek utaltunk ki 2420 liter üzemanyagnak megfelelő pénzösszeget. — Milyen a község egészségügyi alapellátása? — Szerintem kielégítőnek mondható. A két körzeti orvos mellett gyermekorvos is működik a faluban. Az egészségházban csecsemő- és terhes-tanácsadás és mozgó szakorvosi szolgálat is van. A délutáni, éjszakai és hétvégi ügyeletet ketten látjuk el felváltva. Az alapvető műszereken kívül rendelkezünk még EKG-, vércukorJÖVÖRE lesz százötven éves a Ceglédi Kaszinó Egylet. A századik esztendőt ünnepélyes közgyűléssel 1942-ben tartották Sárkány Gyula polgármester, kaszinóelnök köszöntőjével és Oppel Jenő gimnáziumi tanár kaszinóigazgató történeti előadásával. Néhány hónappal később kiadtak egy füzetet, amelyben közölték az 1842-es alapszabályokat az akkori negyvennégy alapító tag nevével, illetőleg az ünnepség idején 200 tag és 41 rendkívüli tag névsorával. A díszközgyűlés után megkoszorúzták a kaszinó első elnökének, Pajor Antalnak a sírját a Kálvária temetőben. (A sír azóta megsemmisült.) A kaszinószabályzat első pontja azért is érdemel megörökítést, mert eloszlatja azt a téves megjelölést, miszerint az egylet úri kaszinó lett volna. Magam is, aki nyolc éven át tag voltam, bizonyíthatom, hogy ha már minősítjük, akkor polgári jelzővel kell illetnünk. „A Czeglédi Casino úgy tekintendő, mint magányos részvény társaság, melynek czélja a’ csi- nosb társalgás, a’ véleményben és helyzetben különbözők közeledése, a’ kö? értelmesség előmozdítása ’s minthogy a’ részvények A Czeglédi Casino (I.) A polgároké volt egyenlők, a’ tagok is egyenlők; előjogot vagy kiváltságot senkinek követelnie nem lehet.” Akkor még feudalizmus volt, s a társadalom kiváltságosai a nemesek voltak, leginkább a nagybirtokos nemesek. Cegléd mezővárosában voltak ugyan ármális nemesek, ezek azonban egy talpalatnyi saját tulajdon földdel sem rendelkeztek. Kereskedők voltak és értelmiségi foglalkozást űztek. Aki földet művelt, közülük az éppen úgy adózott az uradalomnak, mint a nem nemesi jobbágyok. A későbbi időkben, a negyven- nyolcas polgári forradalom után meg különösen megszaporodott a kereskedők száma a ceglédi kaszinóban. A jubileumi ünnepség részvevői nem tudták, hogy a kaszinó már egyszer kísérletet tett történetének megírására, azt pedig csak Tálasy Aladár ügyvéd tudta, mert apja, Tálasy Árpád őrizte és reá hagyta azokat az iratokat, amelyeket 1900-ban összegyűjtöttek a történet megírásához. Tálasy Árpád nem volt tag, és így Oppel Jenő nem használhatta föl ezeket a forrásokat. Tálasy leányával jó barátságban voltam, és nekem ajándékozta a hajdani leveleket, és több- rendbeli névsorokat, a jelentkezők kérelmeit és a kilépettek nyilatkozatait. Ez az anyag jelentősen módosítja a történeti előadást, amely már nem ismert múlt századi tagokat, s így azok adatait nem használhatta föl. Nékem pedig két eredeti kézírásos levél is a rendelkezésemre áll, amelyeket olyan emberek írtak nyolcvanévesen, akik 1842-ben eljártak a kaszinóba, sőt az egyik részt vett a megalakulás! kaszinói vacsorán és az azt követő báli mulatságon. A századforduló éveiben Szvacsina Gyula ügyvéd háromoldalas levélben közli az általa földerített különböző épületeket, amelyekben a kaszinó 1900-ig tanyázott. A Geiger-házban alakultak, onnan a következő helyek adtak otthont: Réz Ignác háza, Geiger-ház ismét. (A Geiger név negyven- nyolcból ismerős, ifjú Geiger József volt a Pákozdra induló ceglédi lovas nem-, zetőrszázad parancsnoka.) Uradalmi kasznárház, régi Gombos-ház, Hamerli-épü- let, a központi óvoda létrejötte előtt a Vármegyeház téren, emeletes Gombosház. Itt tizenegy esztendőt töltöttek. A HAJDANI Vadember fogadó, később Nagyfogadó következett. Itt azonban csak egy évet időztek, mert az uradalom a fogadót eladta a katolikus egyháznak, iskolának. Ezután négy évig a Központi Szálló emeletére költöztek, 1900- ban saját épületükbe. Ez ma is áll, a vasutasok kul- túrháza. Hídvégi Lajos (Folytatása következik) meghatározó és érszűkületvizsgáló készülékkel. Folyamatban van egy minilabor beszerzése is. Az ehhez szükséges pénz egy részét pályázat útján próbáljuk megszerezni. így a rutin laborvizsgálatok nyolcvan százalékát helyben, külön személyzet nélkül el tudnánk végezni. Fontos lenne ez például a koleszterinszint meghatározásánál az érszűkületes betegségek megelőzésében is. Reméljük, mindezt még az idén meg tudjuk valósítani. — Milyen a lakosság egészségi állapota? — Ügy gondolom, a magyar átlagnak megfelelő. Törtei öregedő falu, sok az idős betegünk. A rizikótényezők növekedése miatt egyre gyakoribb a népbetegségnek számító magas vérnyomás és a koszorúér-megbetegedés. Emelkedik az alkoholbetegek száma is. Bár tartottunk felvilágosító előadásokat, úgy tűnik, nem sok eredménnyel. Megszaporodtak a fizikai túlterheltség következményeként a mozgásszervi megbetegedések is, a leszázalékoltak létszáma pedig évről évre növekszik. A lakosság egészségügyi kultúráján annyit már sikerült javítani, hogy csökkentek az indokolatlan hívások. Ezek kétharmad része ma a cigány lakosság köréből kerül ki. Gondot okoz még ma is, hogy az idült és krónikus betegek közül sokan nem szedik rendszeresen a gyógyszereket. — Ha már itt tartunk, miért nincs hétvégi gyógyszertári ügyelet a községben? — A megyei központ ezt annak idején nem tartotta indokoltnak. Ezzel kapcsolatban fontosnak tartom elmondani, hogy az önkormányzatnál tett javaslatomra március 1-jétől a külföldi gyártmányú gyógyszereket szedő inzulinos betegek helyben megkaphatják a havi mennyiséget. Sokat segített mindebben a helyi gyógyszerész hozzáállása is. Tudtommal erre a lehetőségre még nincs példa más községekben. Juhász Ferenc Alherlírsán Tavaszi készülődés Folyik a tavaszi munkálatokra való felkészülés az albertirsai Szabadság Termelőszövetkezetben. Nagy Gábor elnök elmondotta, hogy az idén 400 hektáron termesztenek kukoricát. Az étkezési szárazborsó vetés- területe eléri a 200 hektárt. Lucernát telepítenek 80 hektáron és zabot vetnek 40 hektáron. A kertészetben is mozgolódnak. Mostanában kötik a szerződéseket paprikára, uborkára és gyökérzöldségre. A zárszámadás után megkezdődött átalakulás máris érezteti kedvező hatását, javult a dolgozók munkakedve. Viszont a jövőben a korábbinál nagyobb szakértelemre, naprakész közgazdasági szemléletre és vállalkozókedvre lesz szükség. A közös gazdaságban hiányolják a szövetkezeti törvényt, ám ennek ellenére április 2-ig befejezik az átalakulást. A Szabadság filmszínházban március 21-én és 22-én, csütörtökön, pénteken 6 és 8 órakor Nőfaló férfiak, színes, szinkronizált kanadai film víg játék. Adómentesség kizárva A közelmúltban beszámoltunk arról, hogy a ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumban 1965-ben végzettek alapítványt tettek. Ennek értelmében minden év március 15-e alkalmából a tanári karból 1-3 pedagógust erkölcsi és anyagi elismerésben kívánnak részesíteni kiemelkedő nevelői, oktatói tevékenységéért. A kuratórium a napokban tanácskozott és döntött. Mégpedig úgy, hogy senkit nem részesít kitüntetésben, illetve 10 ezer forintos jutalomban. Ennek oka: a megyei adóhivatal értesítette a testületet, hogy e kulturális alapítvány nem élvez adómentességet. Ugyanis a hatályos személyi jövedelemadó-törvény kizárólag tárgyjutalom odaítélésére, illetve versenyeken, vetélkedőkön nyert értnek, trófeák esetében biztosít adómentességet. Az alapítvány összege tehát gyűlik. A kuratórium reméli, hogy jövő tavasz- szal már más elbírálás alá esik az oktatási munka anyagi elismerése. CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér I. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munkatárs: Rozgonyi István. • Postacím: Cegléd, Pf. 19. 27M. Telefax és telefon: (20) 11-100. • Telex: 226353. • Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó Vállalat Közönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-lg, szerda 10—17 óráig. Telefon: (2*) 10-763. * iff-
