Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-21 / 67. szám
FELVÉTELI A FELSŐOKTATÁSBAN Megszűnt a méltányosság A felsőoktatási intézményekbe való jelentkezés és felvéted jogszabályi kerete az idén sem változott. Erre vonatkozóan továbbra is az 1988 decemberétől hatályos MM-rendelet a szabályozó. Ez nem törölte el az egyetemeken, főiskolákon a felvételi vizsgákat, de jogot ad az egyes felsőfokú intézményeknek, hogy eldöntsék: adnak-e és ha igen, milyen feltételeik mellett adnak a jelentkezőknek mentességet a felvételi vizsga alól — nyilatkozta Bakos Károly, a kultuszminisztérium felső- oktatási és kutatási főosztályának főmunkatársa. A továbbiakban arra is kitért: idén már szinte minden felsőoktatási intézménytípus él ezzel, a jogszabály adta lehetőséggel. Példaként említette: a műszaki felsőoktatási intézmények mintegy fele nem szó- beliztet. A május 20-án és 21-én tartandó közös (érettségi, felvételi) írásbeli vizsgán nyújtott teljesítmény alapján döntik el, megütöírte-e a mércét a jeA Gazdában gazdálkodnak Tóalmás/' táviatok Még az elmúlt év végén a szentmártonkátai Kossuth Termelőszövetkezet négy részre szakadt, s az egykori nagyüzemből kisgazdaságok születtek. Közéjük tartozik a Tóalmáson található Gazda Szövetkezet. Az alaptevékenységet meghatározó növénytermesztésben mindössze huszonnégy szövetkezeti tagot foglalkoztatnak. Dávid István, a Gazda elnöke jelenükről szólva elmondta, hogy 2343 hektárnyi szántóföldjük műveléséhez adott a géppark meg a kiszolgáló személyzet. Sikerült megtartaniuk az évek óta működő cipőfelsőrész-készítő részleget is. Az említettek mellett meghonosodott az építő-szolgáltató ágazat, amelynek tagjai fuvarokat, míg a kőművesek egyebek között lakásépítéseket vállalnak. A szövetkezet tagjai, élükön az elnökkel, valamennyien tó- almásiak, s mivel mindenki ismeri a másikat, adott az a kötődés, amelyre az új típusú mezőgazdasági üzem építhet. Érthetően nagyon várják az új szövetkezeti és földtörvény megszületését, a jogi szabályozást. A Gazda Szövetkezet Diagnózis ? A tinédzserek tele vannak pattanásokkal. Itt a tavasz, jön a jó idő, egyre több kamasz orrán, arcán jelennek meg a kellemetlen piros pontocskák. Ez a korosztály úgy gondolom, meg is tesz ellene mindent, keni-feni, ecseteli, nyomkodja és bizony néha csúnyán elvakarja. Gimnazista lányom is ebben a cipőben jár. A minap az iskolaorvos asszony a szokásos vizsgálatot tartotta az osztályban. A lányok levetkőzve sorakoztak előtte, mérte a vérnyomást, meghallgatta hogyan dobognak a tiniszivek. Az egyik gyerek hátán tíz-tizenöt centis lila folt éktelenkedett. A doktornő feltette a kérdését: Ki vert téged össze? Anyád vagy apád? A gyerek tiltakozott, magyarázkodott, hogy senki nem bántotta. A többiek meg röhögtek a maguk kamasz módján. A helyzet azután tisztázódott. A jelen lévő védőnő ismeri a családot, s azonnal kizárta a hátbaverést, de . . . De kérdezem, mint anya, ha ilyenre gyanakszik egy orvos, a gyerekek előtt kell-e rákérdeznie? Mert ha egy srácot úgy megvernek, hogy attól a hátán lila csík látható, akkor annak úgyis van elég baja. Talán mégsem kellene kitenni a többiek megjegyzéseinek. Jobb lenne a vizsgálat után elbeszélgetni vele négyszemközt, bizalmasan, hiszen az sem utolsó szempont, mit gondolnak a gyerekek a doktornőről. Mert mégiscsak összekeverte az elvakarás és a verés nyomait. —ia— tagjainak többsége nem tart igényt külön földre, elég nekik a közös megművelése. Dávid István ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a területük a főváros körüli agglomeráció úgynevezett második övezete. Akik a 60-as évek elején nem mentek el dolgozni az iparba, s a családtagok sem áhítoztak az ingázásra, azok maradtak meg a mezőgazdaságban. Ez a maroknyi földművelő viszont érdeklődik a vállalkozási lehetőségek iránt, s miként azt a Gazda elnöke tréfásan megjegyezte, még hangyatermesztéssel is foglalkoznának, ha arra lenne kereslet. Gy. lentkező vagy sem. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem pedig három karon (mezőgazdasági gépész- mérnöki, mezőgazdasági gépész üzemmérnöki, továbbá mezőgazdasági főiskolai karon) egyáltalán nem felvételiztet. A jelentkezőket középiskolai eredményeik és nyelvtudásuk alapján bírálják el — emelte ki a minisztérium illetékese. A felsőoktatási intézmények központi írásbeli vizsgái június 24-én és 25-én lesznek. Ezt követően kerül sor a szóbelikre. Július 2. és július 16. között tartják intézménytípusonként az úgynevezett „ponthatárhúzó értekezleteket”, amelyek eredményét a Művelődési és Közoktatási Minisztérium azonnal nyilvánosságra hozza. A jogszabály kimondja: mindenkit fel kell venni, aki az illető intézmény ponthatárhúzó értekezletén meghatározott pontszámot elérte — közölte Bakos Károly. Ha valaki az első helyen megjelölt iskolában nem felelt meg, annak jelentkezését automatikusan továbbítják a másodikként — vagy ha szükséges — a harmadikként megjelölt helyre. Felhívta ugyanakkor a figyelmet: aki nem érte el a felvételi pontszámot, az nem fellebbezhet. Megszűnt tehát a korábban ismert „méltányosság” is. Kizárólag jogszabálysértés esetén emelhet panaszt a felvételiző. Ezt, pontszáma ismeretének napjától, a következő munkanap végéig kell benyújtania az illető felsőfokú tanintézet vezetőjéhez. Ismét lesznek tisztiorvosok Az Országgyűlés szerdai ülésén úgy döntött, hogy részletes vitára bocsátja a koncessziós törvény tervezetét, majd határozatot hozott az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetve egyes nyugdíjkiegészítések megszüntetéséről szóló törvényjavaslatról. Kistermelők kisgépei Nyitott kapuk Az alakuló, szerveződő farmergazdasagok, a kistermelők, valamint a mezőgazdasági nagyüzemek és állami gazdaságok igényeit szeretnék kielégíteni a Nyitott kapuk ’91 elnevezésű gépkiállításon és vásáron, amelyet az Agro- ker Pest—Nógrád—Komárom megyei mezőgazdasági termelőeszköz-kereskedelmi vállalata rendezett. A tegnap megnyitott és március 23-ig látható bemutató a főváros XV. kerületében, a Cservenka Miklós utca 107. alatt van. A kiállításra kerülő mintegy 300 féle gépet, berendezést és eszközt az érdeklődő látogatóik naponta reggel 8 és 16 óra között tekinthetik meg. Hazai cégeik — köztük a Tökölön működő Szállítási- és Vegyesipari Kisszövetkezet és a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság — mellett számos külföldi vállalat is képviselteti magát ezen a kiállításon és vásáron. A látogatók között naponta értékes ajándékokat sorsolnak ki. Berecz István, az Agro- ker osztályvezető-helyettese elmondta, hogy az érdeklődők megtekinthetik a volt szocialista országok gépgyártóitól érkezett masinákat, amelyeket még az elmúlt évi árakon szerezhetnek be. A felvonultatott mintegy 300 gép között lesznek új és használt berendezések is, egészen 80 lóerősig. A használt masinák többségét nyugati cégeik vonultatják fel. Szerepel a kiállításon négy különböző típusú japán gyártmányú kisgép, traktor is, amelyeket jobbára kistermelőknek ajánlanak. Az érdeklődők a bemutatóra ingyen léphetnek be. Gy. I,. A törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok közül a képviselők a többi között elfogadták azt, hogy a preambulumba kerüljön — a törvény szövege helyett — az a kitétel, miszerint ne részesülhessen politikai indokú kedvezményben az, aki az 1956-os forradalom és szabadság- harc leverése érdekében fejtett ki tevékenységet. A nyugdíj-kiegészítéssel azonos összegű pótlékot ítéltek meg a képviselők azoknak, akik 1948. december 31-ig kapták meg a „Magyar Szabadság Érdemrendet”, illetve, akik az antifasiszta harcban szerzett érdemeik miatt nemzeti gondozásban részesülnek. Nem fogadta el a T. Ház azt a javaslatot, hogy részesüljenek nemzeti gondozási díjban azok, akik az 1956-os szabadságharcban megrokkantak, illetve az elhunytak hátramaradt hozzátartozói, mivel erről — Kelemen András népjóléti államtitkár bejelentése szerint — új javaslat készül. Az egyedi, kivételes eljárásokkal, valamint a Magyar Szocialista Munkáspárt által megállapított nyugdíjakat a honatyák határozata értelmében 1991. június 30. után nem folyósítják. Egy másik elfogadott indítvány értelmében a törvény hatálya nem terjed ki azokra a 70 éven felüliekre, akiknek saját jogú nyugdíja 8500 forint alatt van, illetve özvegyi nyugdíja 7500 forint alatt van. Az Országgyűlés ezt követően a törvényjavaslat egészéről név szerinti szavazással döntött. A szavazásnak e ritka módját Figler János MDF-es képviselő kezdeményezésére több mint 30 honatya indítványozta. A szavazást megelőzően ugyan Pető Iván, a szabaddemokraták frakcióvezetője hangsúlyozta, hogy a törvény- tervezet ügyében már a bizottságokban sikerült konszenzusra jutni, s így nem praktikus a meglehetősen hosszú időt igénylő név szerinti szavazás, ám Fig- >ler -János nem vonta vissza indítványát. A szavazás eredménye végül is azt tükrözte, hogy a képviselők egyöntetűen a törvényjavaslat elfogadása mellett vannak, hiszen öt tartózkodás mellett valamennyi jelenlévő igennel voksolt. Az elfogadott törvényhez kapcsolódóan a képviselők döntöttek a nyugdíjak felülvizsgálatához szükséges adatszolgáltatásról szóló országgyűlési határozati javaslatról, illetve az ehhez benyújtott módosító indítványok sorsáról is. A törvény értelmében a közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi tevékenység irányítása és felügyelete, valamint az egészségügyi ellátás felügyelete állami feladat. Az állam ezeket a feladatokat a népjóléti miniszter közvetlen irányítása alatt álló Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat létrehozásával és működtetésével biztosítja, amely önálló költségvetési fejezetet képező, országos hatáskörű államigazgatási szerv. A klasszikus közegészség- ügyi tevékenységen túl a szolgálatnak el kell látnia mindazokat az egészség- ügyi igazgatási és koordinációs feladatokat, amelyek nem utalhatók az önkormányzatok hatáskörébe, hiszen nem garantálható a zökkenőmentes betegellátás, ha minden önkormányzat csak a saját egészségügyi intézményeinek nyújtaná a feladatok végrehajtásához szükséges körülményeket, és nem lenne olyan szervezet, amely ezeket a feladatokat — különösen az egészségügyi alapellátás területén — ösz- szehangolja. A szolgálat az új törvény értelmében a többi között folyamatosan figyelemmel kíséri és értékeli a lakosság egészségi állapotának alakulását, az azt veszélyeztető környezeti, életmódbeli, valamint egyéb tényezőket, és javaslatot tesz ezek megszüntetésére. Ezenkívül megállapítja a járványveszély vagy a járvány fennállását, és annak megelőzése, illetve megszüntetése érdekében elrendeli a szükséges intézkedéseket. Közvetlenül intézkedik, ha azt valamely rendkívüli körülmény — járvány, természeti csapás, egyéb katasztrófa szükségessé teszi. A szolgálat élén az országos tisztifőorvos áll, aki a feladatait a népjóléti miniszter közvetlen irányításával látja el. A megyékben és a fővárosban a szolgálat megyei, illetve fővárosi intézete működik. Ellenőrzéseik során a szolgálat tagjai beléphetnek minden munkahelyre, bármely emberi tartózkodásra szolgáló helyre, és az ellenőrzött személy köteles az ellenőrzést lehetővé tenni — rögzíti a jogszabály. Az Országgyűlés hat óra előtt néhány perccel befejezte szerdai munkáját, miután hosszas, bonyolult szavazás után megszavazta a társadalmi szervezetek támogatásáról szóló határozatot, és Fodor Tamás (SZDSZ) személyében új kulturális bizottsági tagot választott. PARLAMENTI Justitia és a vének Pszichológusok mondják, hogy az ember fajra, nemre, vallásra és pártállásra való tekintet nélkül egyszer csak eljut abba a lelkiállapotba, amikor már csak röhögni képes. Ezt a kritikus pontot persze vér- mérséklettől függő tempóban közelítik meg az emberek. Ha mondjuk — ezt már nem a lélekbúvárok mondják — kormánypárti az illető, akkor lassabban, ha ellenzéki, gyorsabban tendál a telis-tele hócipő felé. Serkenti a dolog eredményességét, ha sűrűn nézzük a tévében az Országgyűlést, s még közelebb jutunk a tűrési határokhoz, ha olykor-olykor személyesen is fölkeressük eme épületes épületet. Legnagyobb eséllyel azok az emberek indulnak az érzelem és értelem abszolút nulla fokának elérésében, akik ellenzékiek, képviselők, s így kénytelenek gyakran látogatni a törvényhozás nevű műintézményt. Ilyen tudományos oka lehetett annak, hogy tegnap a név szerinti szavazást kevés képviselő bírta röhögés nélkül. Egy szocialista honatya például minden kormányzópárti hiányzó hallatán kétségbeesett kiáltásokat hallatott: baj van!, baj van! Pedig egy csöpp baj sem volt, már a cs betűnél nyilvánvaló lett, hogy majd mindenki egyetért a kivételes nyugdíjakat rendező javaslattal. így aztán, hogy Csengey Dénes hiányzik-e a Justitiának örök hűséget esküdök névsorolvasásáról, az nem osztott és nem szorzott. No de a pszichológia ismerői szerint kritikus állapotban az embert már nem zavarják a tények. Figler János MDF-es honatya sem osztott, de nem is szorzott, amikor fejébe vette, hogy név szerinti szavazást kér. Nem számolt például azzal, hogy ez mennyivel több idő, mint egyszerre megnyomni a gombot. Persze, ő nem sejthette, hogy pártja módosító indítványokat fog belevenni az eredetileg pedig olyan szépen kitalált nyugdíjradírozásba. Mire névsorolvasásra került a sor, már olyan „apróságok” kerültek a törvénybe, hogy például először vizsgálják egyes kiemelt nyugdíjak jogosultságát, s csak az eredmény után vonják meg, vagy tartják fönn. Így aztán most nem a népművészet mestere kuncsorog majd a társadalom- biztosítás zegzugos folyosóin, hanem a törvény végrehajtására ítéltek értesítik majd őt a döntésükről. Nézett aztán Figler képviselő, bekasszírozva az ellenzék vastapsát ötletéért, hogy 303 „igen” hangzott el 308 képviselőtől. És bizony egyetlen „nem” sem hagyta el a képviselői ajkakat. Persze, ha Figler János nem jut már ötletének előestéjén ahhoz a bizonyos tűrési küszöbhöz, talán még befogadott volna néhány ésszerű ötletet. Mondjuk, egy olyat, hogy először nyomják meg a jelen lévő hölgyek és urak a gombjaikat. Látván a sok igent meg az öt tartózkodást, az osztályfőnök úr fölállíttatta volna a Justitiába kevésbé szerelmes egyedeket, s leíratta volna velük százszor, hogy „többet nem rendetlenkedem világnézeti órán”. De hát tudjuk, a tűrési küszöb után már nincs helye a józanságnak, az ember csak röhög. Azt meg senkinek nem lehet előírni, még parlamenti demokráciában sem, hogy hogyan röhögjön. Figler János, nem tűrvén tovább a kommunista szekértolók uralmát a Tisztelt Ház falai között, imigyen röhögött. Józan becslések szerint — föltételezve, hogy van még valaki közöttünk, aki a küszöbön innen van, és képes erre —, most a nyugdíjasokon a sor. A röhögésben. Akár érinti őket a törvény, akár nem. Ugyanis még mindig elég nagy homály fedi azt az aprócska technikai részletet, hogy ki és hogyan fogja végrehajtani ezt a törvényt. Ugyan határozatot hoztak a képviselők arról is, hogy az ehhez szükséges adatokat — név szerint — be kell szolgáltatni, no de ki tudja majd megmondani, hogy minden arra érdemtelen nyugdíjassal leszámoltak-e? És ha kifelejtenek valakit? Sötétben bujkáló, éjszakában dór- bézoló nyugdíjasok húzódhatnak meg közöttünk, ha a honi bürokráciára számítanak a törvénykezők. És a végén ők röhögnek majd a legjobban. Justitia markába. i- jakubovils —»
