Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-02 / 52. szám

Isten áldja, plébános úr! Egy újabb kihívás templom — állnak a fa­lai — lesznek feladataim ott is. Amikor megtudtam, hogy megyek, nem hagytam félbe semmit sem itt. A Fél Falat Ak­cióhoz — ezt a Betánia Szeretetszolgálat szerve­zi — amit tudtam, még elintéztem. Persze ha már itt tartunk: a fél falat persze egész falat, csak az ezt kérő az étel árának felét fizeti, a másikat a szeretetszol­gálat. Nagykőrösi tevé­kenységemnek legfonto­sabb területe az emberek­kel való foglalkozás volt. Egy papnak min­dig is ez az alapfelada­ta, az összes többi eset­leges, másodlagos. Az egyházközség nélkül semmire sem mentem volna. Állítom, az or­szágban nincs öt-hat olyan plébánia, mint a nagykőrösi. Jó cél érde­kében a nagykőrösi em­ber minden értelmes ál­dozatra képes. A jel­mondatom az volt: aki nincs ellenem, az velem van — Jézus mondta ezt, amikor az apostolokat elkísérte. Segített a re­formátus, az ateista — mindenki. Nem is csak nekem, hanem egy ügy­nek, s azon keresztül magának is talán ...” Áldja meg az Isten, dr. Nagy István plébános úr, s hozta Isten városunkban, Miklós János plébános úr! — ezt mondják most a hí­vők. Mi is sok sikert kí­vánunk mindkettőjüknek az új feladatokhoz. B. O. Természetesen városunk­ban is izgalommal kísérik nemcsak az öbölfront, de az influenza támadásait is. Megszokhattuk már, a szakemberek kincstári op­timizmussal cáfolják a jár­vány tényét, miközben mindannyian otthon láza­san kortyolgatjuk a citro­mos teát, s készítjük gyer­mekeink homlokára a vizes borogatást. S hogy ez miért van, még csak találgatni sem nagyon lehet, hiszen nem is akad élő ember, aki ilyesfajta kérdésekre ne kitérő választ adna. Az iskolákban egyébiránt — egyetlen kivétellel — valóban nem érződik a hiányzás. Az Aranyban osztályonként átlag 4 ta­nuló a beteg, a Kossuthban a szokásos a hiányzók szá­ma. A Petőfiben akad olyan osztály, ahol 15—16 tanuló is beteg, más közös­ségekben azonban „csak” 5—6 tanuló van otthon. A II. Rákóczi Ferenc iskolá­ban jelentéktelennek mi­nősítették a betegek szá­mát. Betegek akadnak A nagykőrösi pipagyár legújabb füstölőszerszámai rlaw11 Nincs influenza Felbolydu.lt Nagykőrös katolikus közvéleménye: a hí­vők értetlenül szemlélik plébánosuk távozását. Dr. Nagy István öt és fél esztendővel ezelőtt került Nagykőrösre —- dr. Fila Béla utódjaként — s a fiatal pap vibráló ész­járásával, európai gondolatvilágával, természetes le- zserségével (remélem, más is úgy érti, ahogy gondolom: ez ugyanis kifejezetten előnyére vált!), majd kiváló szer­vezőkészségével, s nem utolsósorban magas felkészült­ségével jelenségnek számított a városban. Három forintért vették át a tej literjét! Híznak és vénülnek Jól megfér egymás mel­lett Nagykőrösön az Arany János és a Mészáros János nevet viselő termelőszövet­kezet. Közös sajátosságuk, hogy gazdálkodásukban meghatározó jelentősége van a növénytermesztés­nek és az állattenyésztés? nek. Az Arany János Tsz há­romezer hektárnyi szántó­ján elsődleges a kenyérga­bona-termesztés. Jelenleg több mint nyolcszáz hektár ron fejlődik a búza, s meg- . haladja a 600 hektárt a rozstáblák területe is. Kö­zelednek a tavaszi talaj­előkészítési munkálatok, s ennek keretében kerül sor a kukorica, a napraforgó vetésére, valamint 15 hek­tárnyi paradicsom telepíté­sére. Szabó Balázs, a közös gazdaság növénytermesztési főágazatának vezetője el­mondta: jelenleg folyik az őszi vetések fej trágyázása, s a talaj-előkészítés során további trágyázásokra is szükség lesz. Minimális, mindössze 100 hektárnyi lesz a kukorica és 300 hek­tárnyi a silónakvaló. Azért nem vetnek többet, mert ezekről a területekről biztosítani tudják az állat- állománynak-valót. A tsz több mint 500 milliós árbe­vételt könyvelhetett el, s az aszálykárok ellenére mind­össze 5,6 millió forintot tett ki a veszteségük. A sze­rény, 100 ezer forintos nye­reség — az úgymond tiszta haszon — osztalék formá­jában került felosztásra. Az Arany János Tsz 1700 anyajuhot tart. Az állatok húsára, gyapjára pillanat­nyilag rossz idők járnak, hi­szen beszűkült a piac. Ha­sonló gondok nehezítik a 400 darabos húsmarha-te- henészetet. A nagyüzemnek nincs az elmúlt évről át­húzódó banki tartozása, mindössze a működéséhez nélkülözhetetlen 12 milliós üzemfenntartási hitel, s annak kamata vár majd idén törlesztésre. A Mészáros János Ter­melőszövetkezet több_ mint nyolcezer hektáron gazdál­kodik. A szántóföld nagy­sága eléri az ötezer hek­tárnyit. A többi rét, legelő, erdő. Kovács Sándor, a közös gazdaság elnöke elmondta, hogy az emúlt évben 60 millió forintnyi hitelt kel­lett felvenniük, amelyhez 13 milliós kamat párosult. A szövetkezet árbevétele elérte a félmilliárd forin­tot, s több milliót tesz ki a tiszta nyereség. A téesz szarvasmarhatelepén hozzá­láttak a régi takarmányo­zási módok újjáélesztésé­hez. Csökkentik a tápabra­kot, a bociknál a növekedé­süket serkentő tápokat. Az elnök érthető bosszú­sággal számolt be arról, hogy januárban 18 ezer li­ter tejet adtak át az ipar­nak, literenként elképesztő, 3 forintos áron. Ezt a lu­xust azonban nem kívánják maguknak megengedni, s inkább a borjakkal itatják meg. Négyszázhúsz tehén, no és annak szaporulata vár vevőkre. A több mint 300 tejelő tehénnél kénytelenek csök­kenteni éppen a tejtermelés szabályozása érdekében a takarmányadagokat. Nyo- masztóak az értékesítési gondok a sertéseknél is. Pillanatnyilag több mint négyezer hízott sertés vár­ja vágóhídra küldését. A több mint kétszáz anyakoca maholnap terhet jelent a közös gazdaság számára, hiszen alig moz­dul a sertéshúspiac. Még mindig magasak az eladat­lan készletek. Nagykőrösön és környékén sok a két má­zsát meghaladó hízó, s bi­zony a helyi ÁFÉSZ sem igen tudja a felkínált mennyiséget átvenni a gaz­dáktól. A városban információk szerint négyezer zártkert található. Ha jó a termés, ha van piaca a zöldségnek, az állattartóknál a szárnya­soknak vagy éppenséggel a már említett sertéseknek, akkor elégedettek a gazdál­kodók. (gyócsi) (Vimola Károly felvétele) Mindig volt véleménye, bár mindig hozzátette, ő nem politizál. Jóban volt párttitkárral, tanácsi dolgom zóval, vállalatigazgatóval, hívővel, ateistával. Szerdán délelőtt átadta a hivatalt, s elköltözött Gyálra. Persze, nagy és látványos dolgokat is cselekedett. Restauráltatta a műemlék templomot .— senki sem hinné el, mennyire nevet­séges összegből. Elkért áll­ványzatot. megfűzött terve­zőt, felkért egyháztanács­tagot, alpinistát, műemlék­felügyelőt, s a mű kész. Récsbe járt karitatív szer­vezetet tanulmányozni, hogy megalakíthassa a nagykőrösi Szent László Szeretetszolgálatot, amely­nek árverésén licitálva vet­te a terepjáró gépkocsit. A közvélemény — hiába, ezt teszi az évszázadok alatt belénk sulykolt alatt­valói reflex! — gyanakszik. Politikumot sejt ott is, ahol pedig a szokásos megoldá­sok vannak évszázadok óta érvényben. „Arról van szó, hogy Marosi Izidor püspök úr úgy látja, Gyálon és környékén dr. Nagy Ár­pád után jobb tevékeny­séget tudok majd foly­tatni. Az viszont tényleg az én kérésem volt, ha már váltás szükséges, akkor azt a lehető leg­rövidebb idő alatt bo­nyolítsuk le. Utódom­ként Miklós János plé­bános érkezik, akit jó­magam az egyházmegye három legjobb papja között tartok számon. Nem olyan típusú, mint én: jámborabb, imádko- zóbb — egészen biztos, hogy hamar megszeretik majd. Gyál egy új helyzet, új kihívás. Nem is oly rég még csak öt-tízezres község volt, most meg 26 ezer lakosú település, olcsó volt ott a telek, adták az állami támo­gatást, közel van Buda­pest, hát építkezett a nép. Felsőpakonyban már félig készen van a NAGYKŐRÖSI Meghívásos pipaszivó verseny Szálljon az a füst Tudománya van a pipá­zóinak: nem holmi cigaret­ta az, amit akárki tud szívni! Először is ki kell választani a megfelelő pi­pát, amely lehetőleg kéz­be illő legyen, s az űrmérete is kedvezőnek mutatkoz­zon. Anyaga keményebb legyen, ezért a bruyere- gyökérböl készült értéke­sebb, mint a gyümölcsfából faragott, s a tajtékpipa megint egy más minőséget képvisel. Nem mindegy a dohány sem, ámbár választék kis­városban nem is létezik. Szükségeltetik továbbá pi- paszurkáló, ezen túl szele- léstisztító meg speciális gyufa, aztán következhet a pipatömés. Az első csipet­nyi dohányt óvatosan kell alulra gyömöszölni,,ne túl kemény, de ne is könnyen átjárható legyen a füst szá­mára. Mintegy fészket kell az apró dohányszálakból rakni... De nem is soro­lom tovább, művészet ez, s olyan szokás, ami megéri a ráfordított időt.., Ugyanis a pipázás nem annyira káros az egészség­re, mint a cigarettázás. A pipafüstöt nem kell „letü- dőzni”, a dohány serkentő anyagai csak a száj nyálka­hártyáján keresztül fejtik ki hatásukat. A legújabb füstölőszerszámokba spe­ciális szűröket is beépítet­tek, hogy a lehető legtöbb káros anyagot távolitsanak el a hideg és nagy mennyi­ségű füstből. További szö­veg már reklám lenne. Et­től függetlenül tény, hogy a nagykőrösi pipagyár — a debreceni Dohánykutató Intézettel közösen — foly­tatja fejlesztéseit, hogy ha már egészségkárosító ter­mékeket gyárt, azok a le­hető legegészségesebbek legyenek. Am március 16-án, szom­baton, nagy pipásünnep- nek ad helyet városunk. Aranyfüst — Körös néven rendezik meg a Vili. nem­zetközi meghívásos pipa­szívó versenyt. Mindenki, aki részt kíván venni, a nevezési díj lefi­s 3 két zetése ellenében pipát gramm dohányt kap szál gyufával. A tömködés- re néhány perc áll rendel­kezésre, majd a két szál gyufát felhasználva kez­dődhet a pöfékelés. Az a győztes, aki ugyanannyi dohányt a legtovább füs­tölögtél. Egy átlagpipás úgy egy óráig szív egy tömetet, a magyar bajnok majdnem két óráig, a világbajnok három óra IS perccel egy svájci úriember. Varga Imre, a NEFAG Nagykőrösi Pipagyárának vezetője elmondta, hogy a verseny egyik fővédnöke Kiss János, Nagykörös pol­gármestere, a zsűrit dr. Pa­csik Mihály, a NEFAG ve­zérigazgatója vezeti, de he­lyet foglal olt Vértessy Sándor, az ismert tévés új­ságíró is Borbély Zsolttal, a Debreceni Dohánykutató Intézet szakemberével egye­temben, aki egyébiránt a Magyar Pipaszövetség meg­bízottja is lesz. Ballai Ottó A szürkét színesíti A nagykőrösi Farkas Róbert maga sem tudta, hogy milyen helyesen döntött akkor, amikor kézhez kapva a katonai behívóját, nem a jól be­vált, hagyományos le­génybúcsút kezdte szer­vezni. Pest megyei kö­zépiskolásokkal elutazott egy Balaton környéki építőtáborba, és a diá­kokkal együtt dolgozva búcsúzott. Találkozásunk alkal­mával elmondta, hogy rengeteg szép élményt vitt magával a laktanya szürke falai közé és ezekre mind a mai na­pig is szívesen emlékszik vissza. Sok barátot is­mert meg, többükkcl le­velezés útján tartja <i kapcsolatot, így köny- nyebb elviselni a kato­naság okozta nehézsége­ket. Az 1200 forintos havi illetményét bélyegekre, üdítőre költi, de jut könyvekre is. Március elsejétől Kiskőrösről egy ceglédi alakulathoz ve­zényelték, így közelebb került otthonához. Na­gyon várja már a lesze­relést. Ha teheti, biz­tosan- elmegy újra vala­hová építőtáborba régi barátaival, ű már — még — tudja azt, amit sokan bizony már elfe­lejtettek: fontos az em­ber életében a barátság, mert megszépíti a hét­köznapokat és átsegít a nehézségeken, a bajo­kon. Virág Márton

Next

/
Thumbnails
Contents