Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-02 / 52. szám

In »r csőn, Ocsán TÁPI&MENTI K^Cítia Fagykár és metszés Falugyűlés lesz Inárcson, március 4-én, hétfőn, este hatkor a művelődési ház nagytermében. Értékelik a múlt évi feladatok végre­hajtását, majd az idei ter­veket ismertetik. Utóbbi legfontosabb pontja az M5- ös autópályára vezető be­kötőút építése, melynek munkálatai április 2-án kezdődnek. Szó lesz még többek között a felső tago­zatos általános iskola hitel- törlesztésének befejezésé­ről, a gázprogram végre­hajtásáról és az új torna­terem építéséről. Az ócsai önkormányzat képviselő-testülete ugyan­csak hétfőre — délután 5 órára — meghívja a köz­ség lakóit a szabadidőköz­pontban tartandó falugyű­lésre. Többek között tájé­koztató hangzik el a gázel­látás fejlesztéséről; beszá­moló a választások óta el­telt időszakról; majd a köz­ségpolitikai helyzetet ér­tékelik az 1991. évi költség- vetés tükrében. A lakosság kérdéseit és észrevételeit előzetesen írásban is benyújthatják a - polgármesternek. m ' «• Még hogy nincs, ami olcsóbb! MOFí! ßrSUl Esy hónapja 50 százalékkal ol- r” w csobban vásárolhatnak könyvet az ócsaiak a szabadidőközpontban. A nagy sikerre való tekintettel még egy hónapig meghosszabbítja a kedvez­ményes akciót az üzemeltető Állami Könyvterjesztő Vállalat. S hogy mik a slágerkönyvek? Krimik, szakács- könyvek és könnyű olvasmányok. Üzlet lett a nyomott betű. (Vimola Károly felvétele) Kínálat kereslet nélkül „A mi önkormányzati testületünk nem abban lát­ja elsődleges feladatát, hogy utcatáblákat cseréljen. An­nak is eljön az ideje, ami nem állta ki a történelem ítélőszékét, a megmérette­tést, azt nálunk is le fogjuk cserélni. De előbb az olyan problémákat kell rendezni, helyretenni, mely jól-rosz- szul, de beleszól a hétköz­napjainkba.” A fentieket Szatmári Be­nőtől, Bugyi polgármesteré­től hallottam egy gyűlésen, ezt követően kérdeztem meg, mik is azok a problé­mák, melyek pillanatnyilag rendezetlenek a községben. — Például néhány betöl­tetlen munkakör. Mielőtt felsorolnám, hadd mond­jam el, tisztában vagyok a hivatás és foglalkozás fo­galmak közti különbséggel, ne vegyék tehát sérelemnek az érdekeltek, ha a kettőt együtt említem. Kezdem az elsővel, a hivatás kategó­riába tartozó igazgatói stá­tussal. Lejárt az általános iskola igazgatójának a mandátuma, újat kell kine­vezni. A törvények értel­mében pályázatot írtunk ki — az önök lapjában is meghirdettük —, de mind­eddig nem jelentkezett kí­vülről senki. Szóval nem törik magukat a tanárak Bugyiba igazgatónak. — A mostani igazgató nem hajlandó egy újabb ciklust vállalni? emeli túl magasra az igény­mércét. Ilyen kondíciók közt egy kívülről jöttnek nem sok esélye van, hisz mi nem tudunk teljes mell­szélességben kiállni mel­lette. — Mit tud ígérni Bugyi egy új iskolaigazgatónak? — Szolgálati lakást és tisztességes fizetést. Meg­egyezés szerint, de a törvé­nyek betartásával. A további beszélgetésből az derült ki, hogy noha sokan panaszkodnak a munkanélküliségre, ha munkát kínál valaki, nem álcád rá jelentkező. — Én elismerem, hogy a park és temetőgondnokság vagy a gyepmesterség nem tartozik az elit mestersé­gek sorába, ám mindegyik tisztes kenyeret biztosít­hatna hosszú távon három embernek. Pályázatot ír­tunk ki — nem sok siker­rel. Pedig jön a tavasz, már most el kellene kezdeni rendbe tenni a parkokat, tereket, a közutak mentét, meg a temetőt, őszintén szólva nem értem, miért vd— szolyognak az emberek az olyan munkától, melyet oda­haza mindenki elvégez: a kapálást, kaszálást, lomb­gyűjtést vagy a gallyazást A település arculata az ön- kormányzatot is minősíti, s ezen belül is elsőnek a pol­gármestert szólják meg, ha rendetlen a község. A három munkakör fel­tételei a községháza folyo­sóján van kifüggesztve, a hirdetmények kissé megfa­kultak az időtől. Valaki meg is jegyezte: kínálat van, kereslet nincs. Még májusban is itt lesz ez a hirdetés. Ki tudja? Mint hírlik, rö­videsen újabb 300 ember kerül a helyi telefongyár­ból az utcára. Az utcára, melynek rendbetartására nincs jelentkező Bugyiban, (—gyé—) A helyi költségvetés meg­vitatásának időszakában egyre nyilvánvalóbb a kü­lönbség az elmúlt évtizedek tanácsi elosztása és az új testületek mindenre kiter­jedő felelőssége között. Jól példázza ezt a farmosi ön- kormányzat eddigi tevé­kenysége, amelyik megvá­lasztása óta minden, a te­lepülésen közszolgáltatást végző szervet, intézményt megkeresett valamilyen formában. A farmosiak szerint ugyanis a jó gazda tudni akarja, hogy miből mennyi akad a faluban, az mire elég, ha valamit ki keld szo­rítani, honnan lehet még elvenni. Farmoson — és a többi településen — a helyi pos­tahivatal épülete ugyan nem az önkormányzaté, ahhoz mégis sok köze van. Nem mindegy, hogy az ott ügy­félként naponta megfordu­ló állampolgárokat milyen körülmények fogadják. Té­li viszonyok között több mint óvatos „tipegésre” kényszeríti az oda igyek­vőt a hiányzó lépcsőfeljá­ró, nem túlzottan bizalom­gerjesztő az sem, hogy a megviselt belső falakat öt­évenként legfeljebb egy­szer festik le. Minderről dr. Bencze Jó­zsef polgármester beszélt azon a közmeghallgatás­nak nevezett falugyűlésen, ahol az önkormányzat a la­kosság elé tárta az idei év költségvetési tervét. Itt sok más mellett kiderült, hogy a posta illetékes vezetőit megkeresték már az ilyen jellegű prózai ügyek orvos­lása végett, nem is remény­telen az együttműködési szándék. Egy később sorra kerülő testületi ülésen — mások­kal egyetemben — folytat­ják a tárgyalásokat. Mint ahogy a Pest Megyei Viz­es Csatornamű Vállalat Is, amelytől a közelmúltban kértek egy tájékoztatót a községben végzett tevé­kenységükről. Ezen a képviselők főleg azt firtatták, hogy a 25 fo­rint 60 filléres köbméte- terenkénti lakossági, vala­mint 33,20-as közüzemi vízdíjért valójában mit vé­gez a vállalat. A vízszol­gáltatást — a fenntartási, karbantartási munkákkal — Pályázhat és a tantes­tület meg is választhatja. Ha így lenne, mi kötelesek vagyunk rábólintani és ki­nevezni. A törvények értel­mében nincs jogosítvá­nyunk vétót mondani. — Ha jól értem, ezt sé­relmesnek tartja. És szíve­sebben venne egy kívülről jött új igazgatót. — Igen. Ez a fajta de­mokrácia egyoldalú. Lehet, hogy jó a tantestületnek, de nem biztos, hogy jó a tanu­lóknak. Érvényre jut a megszokás, a beidegződés. Nincs ami és aki jobb mun­kára serkentse a tanárokat. A gyakorlat azt mutatja, a tanárok szívesebben vá­lasztanak maguk közül olyan kollégát igazgatónak, aki nem „túlbuzgó”, nem DÁjL^>SI TÁPIÓSZECSŐN Farsangi bál Tápiószecsőn az általános isíkola szülői munkaközös­Innen is A lombhullató fák — szin­te minden gyümölcsfánk az — december végére, január elejére befejezik a pihenő- időszaknak azt a részét, amelyet mélynyugvásnak szoktunk nevezni. Ezután, következik a kényszermyug- vás időszaka, amikor a fa már nem „alszik”, hanem nyugalomban várja a kül­ső körülmények kedvezőre változását, hogy kibonthas­sa rügyeit, megindul benne a nedvkeningés, felébred. Azok a fák, amelyek a száraz nyár után nem tud­diktálni fognak? tak elegendő tápanyagot felhalmozni, nincs bennük elegendő keményítő, bizony megsínylették a visszatérő telet. Jön a metszés ideje, mit tegyünk a fagykárt szenvedett fákkal? Metsz- szük vagy ne metsszük, ha igen, hogyan? A metszés sebeket ejt a fán, amelynek begyógyítá- sához a fa tápanyagából használ fel' bizonyos részt. A fagykáros fákat hagyjuk békében, sem termőremet- szést, sem koronaalakító metszést ne végezzünk raj­tuk, hadd fordítsák amúgy is megcsappant tápanyag­tartalékaikat a fagy okozta sebek begyógyítására. A fagykárt szenvedett fák koronájából azért sem tanácsos lemetszeni, mert ezzel az amúgy is gyengén fejlődő lombozat egy részé­től is megfosztanánk, pedig erre nagy szüksége lesz a nyáron, mert a levelek ké­szítette tápanyagból épül­nek majd1 fel a fagy által elroncsolt szállítószövetek pótlására. Az új szállító- szövetek a fagy által meg­sanyargatott fákon csak az elmaradhatatlan tisztogató­metszést végezzük el, ami abból áll, hogy az elszáradt, törött gallyakat, vesszőket a fán maradt gyümölcsmú­miákat és a különféle ro­varok áttelelő petéivel fer­tőzött részeket vágjuk le. Széli László A farmosiak elindullak A jó gazda eszével együtt vagy anélkül — ki­zárólag csak a PVCSV tud­ja elvégezni, vagy más, eset­leg az önkormányzat is. Mert az rendben van, hogy hibaelhárítás céljára például a nagykátai üzem- mérnökség jól kiképzett szakemberekkel ügyeleti, készenléti szolgálatot tart fenn. De szállítási és gépi földmunikaigényt már nem tudnak kielégíteni, erre a tápiógyörgyei üzemegység hivatott. Az ő gondjuk, hogy jó ez, vagy sem. Az viszont már érthetet­len a farmosi „halandók” számára, hogy egy végál­láskapcsoló állítólagos hiá­nya miatt napokig folyik a „vakvilágba” a 200 köbmé­teres víztorony, mire több­szöri jelzés után kijavítják! Az sem teljesen világos: hol hogyan, milyen szem­pontok figyelembevételével állapítják meg egyáltalán: hol mennyibe kerül egy köbméter víz? A kérdője­lek az egyébként jó szándé­kú válaszok után is meg­maradtak. De ez most már kevés, hiszen zsebre megy a „játék”. Az egyik képviselő kiszá­molta, hogy a fizetett vízdí­jakkal és a vállalatnak jut­tatott köbméterenkénti ál­lami támogatással együtt a farmosi vízszolgáltatásért a PVCSV ebben az évben várhatóan 4 millió forint körül „kasszíroz”. „Lehet, hogy ennél olcsóbban, vagy legalább ennyiért mi is megcsinálnánk, ha a közel 22 kilométeres vízhálózat az önkormányzat tulajdonába kerül majd?” Esetleg ösz- szefognának más települé­sekkel, de az sem kizárt, hogy ezen az alapon éppen a már tapasztalatokkal bí­ró, átszervezett „PVCSV- utódvállalatot” bíznák meg ismét a szolgáltatással, ha kedvező árajánlattal tud élni! Ilyen megközelítésben szó­ba esett az említett köz­meghallgatáson természe­tesen a többi közszolgálta­tást nyújtó szerv is. A szinte már kétségbeejtő „telefonhelyzet" okán a Távközlési Vállalat, a több mint ezer ingázót érintő vasútállomás és környéke miatt a MÁV. A közvilágí­tás állapota és jobbá téte­lére irányuló szándókők nem hagyták árnyékban az ÉMÁSZ-t sem. De a lista még velük együtt is hiá­nyos. Hiába, a gyakorlat­ban hosszú út vezet az ön- kormányzatok jó gazdává válásához,,. Tóth Ferenc 12*^ Mint arról már beszámoltunk, Pest és Gyál közt teljes gőzzel folyik az új nagybani vásáridén építése. Tél ide, tél oda, öntik a betont, emelkednek a falak. Ha igaz a jelzés, az idén már nem a Bos'nyákról diktálják a zöldség­es gyümölcsárakat. Majd diktálja Gyál, nem mindegy? — mondják a kevésbé derűlátóak. Reméljük, nem így lesz, az új óriásplaccon más lesz a morál. És olcsóbban jutunk majd zöldséghez. Talán ... (Vimola Károly felvétele) sége ma este 7 óraikor tart­ja hagyományos farsangi bálját a művelődési ház­ban. Zenét a közkedvelt Ny aki zenekar szolgáltatja.

Next

/
Thumbnails
Contents