Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-18 / 64. szám
AZ AGRÁRSZÖVETSÉG FONTOLÓRA VETTE Göncz Árpád Nagymaroson fát ültetett Regionális központok alakulnék? A magyar gazdaság fejlődésében az utóbbi négy évtizedben az agrárágazat mutatta a legegyenletesebb, fejlődést. A szovjet kolhoz- modell logikája nagy általánosságban mindig és mindenütt erre az ágazatra mérte a legnagyobb terheket, de a parasztság szakemberei révén képes volt sajátos utat járni. Ez volt tapasztalható a háztáji gazdaságokban, az állami gazdaságok és a szövetkezetek jelentős részében. Ennek révén a magyar mezőgazdaság az ország egyik legfontosabb devizakitermelő forrásaként működhetett. A rendszerváltás időszakában megalakult Agrár- szövetség, a mezőgazdasági termelők, a falu, a vidék érdekvédelmére szerveződött. Számos fórumon követelte, hogy a veszteséges állami gazdaságok és szövetkezetek helyére a magántulajdonon alapuló agrárvállalkozások, illetve önkéntes szövetkezések lépjenek. Az agrárszövetség olyan társadalmat sze' * Áldás ez Aerocarétasra Gyulay Endre szeged—Csanádi megyés püspök március 15-én a Hősök terén megáldotta az Aerocaritas szolgálatba álló helikoptereit. Képünkön: a püspök helikopterrel utazik vissza Szegedre retne látni, amelyben csökkenthető a családi, a területi és a foglalkozási hátrányokból adódó esélyegyenlőtlenségek. Olyan társadalmat kívánnak szolgálni, mondta Nagy Tamás, az Agrárszövetség elnöke, amelybe nem lehet reménytelenül beleszületni. A vidék, a magyar falu pártjaként és ellenzékiként kívánja a szövetség a parasztság érdekeit szolgálni. Kongresszusukon hangzott el, hogy tervezik olyan alapítvány létesítését, amely a tehetséges parasztfiatalok tanulásához, képzésükhöz adhat támogatást. Az Agrárszövetség elképzelései találkoznak a Magyar Agrárkamaráéval, céljuk a magyar falu békéjének a megőrzése, s ennek érdekében elengedhetetlennek tartják a kistulajdonosok rehabilitációját. Az elvett, a megváltott, a ki- kényszerített földfelajánlásai elvesztett földek esetében százszázalékos rehabilitációt tartanak szükségesnek, mindazok esetében, akik a jövőben földműveléssel kívánnak foglalkozni. Információink szerint fontolóra veszik a megyei szervezetek helyett a regionális központok felállításának lehetőségét. Tekintettel hazánk rohamosan romló ökológiai helyzetére, kiemelt feladatként kezelik az Agrárszövetség ökológiai tagozatának kiépítését. Gy. L. Ezpy része leirÉMsiá Sesssse Stop az eladósodásnak A hazai adósságállomány menedzselésének alternatív stratégiáját alakítja ki egy független szakértőcsoport, tekintélyes külföldi szakemberek közreműködésével — mipt Gidai Erzsébetnek, az MTA Jövőkutatási Bizottságának elnökének, a szakértői csoport egyik értelmi szerzőjének tájékoztatójából kiderül. Kezdeményezésükről szólva elmondta, közgazdászok, gazdasági, pénzügyi szakemberek úgy vélik: meg kell állítani a további eladósodást. Az ország érdekei azt kívánják, hogy ne vegyenek fel újabb kölcsönöket a korábbiak kamataiaak törlesztésére, hiszen nincsenek megfelelő forrásaink, amelyekből az adósságot visz- szafizethetnénk, és így is az alapadósság többszörösét fizette már vissza az ország. Tudományos elemzések adataival azt igyekeznek bizonyítani: ha a továbbiakban is a jelenlegi adósságkezelési elvek érvényesülnek, várható, hogy az adósságállomány — amely mintegy 22 milliárd dollár — 1994 végére csaknem megkétszereződik, elviselhetetlen teherként nehezedik majd a következő nemzedékekre is. S minél nagyobb az adósság, annál erőteljesebb a külföldi diktátum, amely korlátozza a gazdaság fejlődését — vélekedett Gidai Erzsébet. Elmondta azt is, hogy az elemzések nyomán megfogalmazandó javaslataik kialakítása előtt konzultálni kívánnak a Helmut Schmidt német szociáldemokrata politikus,' volt kancellár vezette szakértői csoporttal, amely azon munkálkodik, hogy javaslataival segítse az eladósodott országokat. Megítélésük szerint gazdasági diplomáciai tárgyalások során eí kellene érni azt, hogy az adósságállománynak egy részét leírják. Az adósságállomány másik részét — pénzügytechnikai eszközökkel ói lehetne alakítani: a rövid lejáratú hiteleket hosszú lejáratúakká, más részét forintban fizetendővé, esetleg beruházási tőkévé. Megfontolásra ajánlják azt is: nem lenne-e célszerű kérni az adósság kis részének az átütemezését. A felszabaduló pénzeszközöket az infrastruktúra fejlesztésére, a lakosság terheinek csökkentésére, a termelés támogatására lehetne fordítani. Velük együtt több más, a témakörrel foglalkozó kutató és számos hazai szakember vallja: a kormányzatnak teljesen új típusú gazdaságpolitikai irányvonalat kellene követnie. A csoport igyekszik megnyerni terveinek a többi eladósodott országot is. Szükséges lenne ugyanis, hogy közösen igényeljék adósság- problémáik megoldását a nemzetközi pénzügyi szervezeteknél. Gidai Erzsébet kijelentette: a Világbank, az Európai Közösség egyes szakemberei egyetértenek koncepciójukkal. Remélhető, hogy a nemzetközi pénzügyi szervezetek támogatására is számíthatnak, hiszen tudják: ezek az országok ilyen feltételek mellett nem fizethetik vissza adósságaikat — tette hozzá. Szakértői csoportjuk javaslatait a kormány, a politikai pártok és az illetékes nemzetközi pénzügyi szervezetek figyelmébe ajánlják, és ősszel tudományos konferencián ismertetik majd. és lapunknak nyilatkozott a nemzeti megértés esélyeiről Meggyógyítani egymást az ütött sebektől (Folytatás az 1. oldalról) tudta tönkretenni. S ha valakinek meg akarná mutatni Magyarországot — tette hozzá — akkor ide, a Dunakanyarba hozná először ... Reményét fejezte ki, hogy egy-két évtized alatt sikerül jogaiba visszaíktatni a tájat, de a környezetvédelem nem olcsó dolog. Az ipari környezetvédelem drágább, mint egy másik vonatkozása: az emberi környezetvédelem. A környezethez és a természethez mi is hozzátartozunk — mondta Göncz Árpád, majd így folytatta: próbáljunk egymásnak sem ártani, egymást is valahogy meggyógyítani az ütött sebektől ... Szeressük egymást is, ne csak a fát... Az új Duna-parti fasor első fáinak elültetése után a nagymarosi művelődési házban rendezett fogadás (a fák növekedéséhez elengedhetetlen áldomás) előtt, arról kérdeztem a köztársasági elnököt, hogy a március 15-i ünnepségek és a mai civil ünnep, kezdeményezés után több lehetőséget lát-e az ütött sebek gyógyulására. Vagyis nőttek-e a tolerancia, a nemzeti egység esélyei? — Én azt mondom, hogy a körülmények indokolják, pontosabban mondva, érthetőbbé teszik az éles hangokat — kezdte válaszát Göncz Árpád —, ugyanakkor az a benyomásom, hogy az ország egészének igénye az, hogy a türelem növekedjék. Én nem hallottam még embert, illetőleg sok embert, aki örült volna a szélsőséges hangoknak, amikor levelek százai tanúsítják. amikor az embereket felháborítja ez a hang. Én nagyon szándékosan és nagyon meggondoltan mondtam mindazt, amit tegnap Göncz Árpád ültette az első hársfát mondtam (a március 15-i ünnepségen), és nagyon remélem, hogy ennek valami visszhangja is lesz. És hogy belátható időn belül érezni is fogjuk ... Az efféle ünnepségek, a közös faültetés, a közös polgári kezdeményezések, a protokoll nélküli együttműködés, az a fiatalt és öreget összekötő jó szándék, ami vidámság az egész ünnepségből árad, ha kis jel is, de valamit mutat. És talán úgy, mint a fák, ez is ki fog virágozni és megnő — fejezte be válaszát Göncz Árpád köztársasági elnök. (Borgó) A „kohrás ember" hétkoxnap§aS A kés mellett döntöttem A ma már legendás hírűvé vált — a nyolcvanas évek közepén betiltott — John Lennon-békeklubban gyakran találkoztam furcsa, mindenféle hóbortos fazonnal, érdekes csavargóval, akikre nem lehetett nem odafigyelni. Közülük is kilógott magányosságával, szelídségével Belső László, akiről köztudott volt, hogy budapesti, belvárosi lakásában fölnevelt és a természetbe visszaengedett egy „Suttyó” névre hallgató vadmacskát. Ezenkívül a „kebelén melengetett” különböző viperákat, skorpiókat, madárpókokat, mindemellett még verseket is írt, melyeket talán föl is olvasott kedvenc állatainak. Jelenleg 15 pápaszemes kobrát gondoz egy vidéki farmon, és éppen egy egzotikus utazásról érkezett vissza Magyarországra. □ Merre jártál tulajdonképpen, és milyen célból? — Egy korábbi utamat jártam végig, melyet a barátaimmal tettem annak idején. Most viszont teljesen egyedül vágtam neki Vietnamnak, Laosznak, Thaiföldnek, s eljutottam Malajziába és Szingapúrba is. Saját pénzemből, mindenféle állami támogatás nélkül vágtam bele ebbe a kalandba, azzal a céllal, hogy kobrákat gyűjtsék, illetve anyagot a közeljövőben kiadásra kerülő könyveimhez. Csodálatos élményekben volt részem, de kijutott a kellemetlenségből is. Laoszban a hivatalos szervek letartóztattak, mert azon a környéken idegeneknek nem volt tanácsos mutatkozni, és hat- napi fogva tartás után egy helikoptert „lestoppolva" tudtam csak tovább folytatni az utamat. Azt hiszem, minden tekintetben sikeres kirándulás volt, melyről számtalan diafelvételt is készítettem. Közben majdnem meg is nősültem. Az egyik laoszi törzs tagja, miután megpillantotta a tőrömet, felajánlott két asszonyt is cserébe érte. Én a kés mellett döntöttem. n Létezhet-e érzelmi kötődés a kígyók és az ember kapcsolatában? — Oktalanul félreértett állatcsoport a hüllőké. Véleményem szerint a hüllőknek is vannak érzéseik. Magam is tapasztaltam, amint Thaiföldön a gazdája szeretettel simogatta a kedvenc kobráját, és az nem bántotta őt. □ Ázt hiszem, ma nem olcsó mulatság Magyarországról a Távol-Keletre utazni. Mi a foglalkozásod, miből élsz? — Nincs foglalkozásom. Tudom, hogy ez meghökkentő, de továbbmegyek. Különösebb iskolai végzettségem nincs, csak az általános. Példaképem Gerald Durrell, a világhírű amatőr természetbúvár. Neki még a nyolc általánosa sincs meg. Nem volt rá szüksége, ahhoz, hogy boldogulni tudjon. Az állatok szerete- tét pedig tanítani nem lehet. Igaz a mondás, hogy ha az ember az élet valamelyik területén kevesebb is, máshol több lehet! Most egyébként iskolákban előadásokat, útiélmény-be- számolókat tartok diavetítéssel egybekötve. Ebből élek. □ Mik a terveid? — Most három könyvemen is dolgozom. A Pergamen Kiadó gondozásában rövidesen megjelenik (áprilisban) a Kígyók és koraitok között című könyvem, illetve rendezgetem a Durrell nyomában, illetve A sárkány szárnya alatt című köteteim anyagát is. Később pedig a verseimet is kiadatom, de ez még odébb van. Ami az utazást illeti: nem tervezek semmit előre. Ha rám jön a mehetnék, elindulok úgy is. Addig pedig gondozom a kobráimat és írom a könyveket. Virág Márton ^^£íüao 3
