Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-15 / 63. szám
Március idusán (Hancsovszki János felvétele) [Tanfolyam A gödöllői növényvédő állomás vizsgával egybekötött kihelyezett tanfolyamod indít a hévízgyörki művelődési házban a feltételes forgalmazású növényvédő szerek használatáról. Ä tanfolyam időtartama 80 óra. Az előadások befejezése után a hallgatók vizsgát tesznek. A tan terv és a vizsgakérdések a művelődési ház irodájában megtekinthetők. <3 O D Q L LO i XVtií. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM 1991. MÁRCIUS 15., PÉNTEK Jön a száztagú cigányzenekar Meéríkatta a királyt is rtrötnmci látom a televízió képernyőjén minden este a tavaszi fesztivál helyszínei között Gödöllő nevét. Kaptam egy példányt a Gödöllő című lapból is. Ebben olvastam, hogy a száztagú cigányzenekar is vendégszerepel. Ma már kevesen tudják, hogy Gödöllő a cigányzenének milyen nevezetes helye volt.' Itt muzsikált Vidék Béla, akit az irodalom úgy ismer, mint a királyné prímása. Muzsikáját sokszor és szívósén hallgatta Erzsébet királyné. Főhadiszállása a mai múzeum helyén lévő Károlyi-féle vendéglőben volt. Gyakran hivatalos volt a kastélyba is. Orrcsontját egy gyerekkori verekedésben összetörték. Elkeresztelték Pisze Bélának. A királyné bécsi orvosával műorrot csináltatott neki, amit szépen megköszönt, de soha nem viselt. 1901-ben, az Erzsébet- szobor avatásán még a királyt is megríkatta, amikor a királyné kedves nótájában azt a részt játszotta, hogy Isten veled, Édes. Vidék Sándor és József Egy kérés Kerepes /arcsá ró l Közép-európai jelzőkő Különös ügyben kereste fel szerkesztőségünket Ke- repestarcsáról Mihalik Mihály restaui'átor. A nagyközségi önkormányzat lapja, a Kerepestarcsai Híradó felkérté, mint aki sokat tett a település szebbé tételéért, hogy írja meg olvasói számára az életrajzát. Mihalik Mihály azt írta, hogy alkotásai közül kettő sikerült. Az egyik Kerepcs- tarcsa pajzsos városvédő szobra, a másik a Jelzőké, közép-európaiságunk jelzőköve. Az újság legutóbbi számában közép-európaiság helyett kelet-európaiság jelent meg. Az idős úr ettől igen elkeseredett, s ezt írta a megjelent cikk fölé: „Kőbe keli vésni, hogy ne forgassák ki szavaimat.” Ezt per-. sze csak a saját példányán olvashatja. Mivel nyakunkon a nemzeti ünnep, arra gondolt, lapunkat kéri meg, adjunk nyilvánosságot pontosító véleményének. Nehogy gond származzék ebből a „kelet-európaiságból” március idusán. voltak a rádió első cigányzenekarának prímásai. Ok már abban a vendéglőben - muzsikálták, mely a művelődési ház helyén.állt. A gödöllőiek Nagykrumplinak hívták, mert a tetején földgömb volt. A hasonlat találó. Sándor és József már nem a királynénak muzsikált, de ők is sokszor játszották a kastélyban. A zenekaruk egyik tagja, Kolompár Mihály így emlékezett: A kormányzó úr és felesége nagyon szerettek táncolni, főleg keringőt. A kormányzón é nagy ön szép asszony volt. ' A fiatalabb generáció még tovább fokozta a hírnevet. Az ifjabb Sándor, akit személyesen ismertem, kitűnő zongorista volt. Muzsikáját szívesen hallgatta Dohnányi Ernő zongoraművész is, akinek nyaralója volt Gödöllőn. Sándor később Zürichbe került és éveken át a Doldcr Grand Hotel halijában muzsikált. A Züricher Zeitung 1931. október 2-i száma fáradhatatlan, ragyogó és alkalmazkodó jelzővel illeti. Magas kitüntetésben is részesült. Vendégel voltak többek között az egykori perzsa sah, Carlo Ponti, Sophia Loren, Hubinstein (akitől dedikált fényképet is kapott) Kissinger, Roger Moore, Habsburg Ottó. Egy hozzám küldött levelében írta: „Játszottam, zenéltem egy életen át. Haladtam a korral, de a magyar nótá- zást, amit elődeimtől örököltem, mindig nagyon emelte sikereimet. ö csak egy a világhírű Vidákok közül. Vidák Kozma híres klarinétos. Rendszeresen játszott a Nemzeti Színházban a Falu rossza előadásain. Később az Európa és Amerika között közlekedő luxushajókon klarinétozott. Vidák Gyula kedveltette meg a gödöllőiekkel az úgynevepiszomorító, hogy meny- •*-' nyíre ki vagyunk szolgáltatva az időjárás hatalmának, kény e-kedv ének, önkényének. Külön elkeserítő volt, hogy amikor elérkezett a március, amikor remélhettük volna, hogy végre végleg kimegyünk a tél sanyargató-kegyetlenke- dő korszakából, jön a jobb idő, mire felsóhajthattunk volna, hogy beköszöntött a tavasz, azon nyomban visz- szatért a fagy. Több mint tíz nap eltelt a tavasz első hónapjából, s valósággá vált a meteorológusok ígérete: az idő végre tavaszias! Megviselt téli egészségünk talpra állításában is bizakodhatunk, bár sorra dönt bennünket az ágyba az influenza, de tudjuk, mindez a télnek már csak az utolsó bosszúja. Fiam — négyéves leheigmi napsugár tett hol — megkérdezte tőlem: van a szél, ha nem fúj? Most itt vannak a szeles napok is. Jönnek felénk a böjti szelek, de ezek nem a messzi idegen Északi-sark zsarnok' barbárságéi szelei, hanem pajkosan, délről induló, enyhébb fuvallatot hozók, amelyek elnyargalnak hódító útjukon a Galga mentéig meg tovább, és reggelenként tudomásunkra hozzák: végre nem fagyházban ébredtek, emberek! — Csak így maradna, ilyen napsütésesen az idő! — sóhajtoznak a kertbarátok, a háztáji termelők, mert vetni, ültetni, ásni kellene, készülni a metszésre, a fák koronájának igazítására, a kerti szemét eltakarítására. Vasárnap délutáni sétámon játékosan halmozom a tavasz jelzőit: jégolvasztó, vizárasztó, rügyfakasztó, hóvirágoztató, ibolyáz- tató, gyümölcsoltó, metsző- ollókat csattogtató, avartü- zek füstjét lobogtató. Feleségem nyugtat: — Megmarad a jó idő, hidd el, hamarosan végleg fel- melegszik a levegő. Hát igen, üt van a remény: a közelgő verőfény, a rügykeltő meleg, amelynek már verhetetlenül felülkerekedő ereje kezd lenni a márciusi napokkal, s amelyet évenként virág- özönnel fogadunk, üdvözlünk, s virágvasárnapi virágunkat szórjuk a téltől, fagytól, hidegtől, ködtől, jégtől megválló-szabadító sugárseregére. Mert Napkirály hatalma nélkül — szívünk végképp, a jéghatalom fogságába esne — nem éreznénk több ünnepet, sem feltámadást, ezért kérjük: adjon az Isten sok erőt neked, Napkirály, s nekünk is, akik számára elhozod a gyümölcsöt érlelő, embert vidámító fényes sugaraid. Fercsik Mihály zett könnyűzenét. A jamboree alatt, a mai Erzsébet téri HÉV-megállóban lévő egykori vendéglőben és híres kerthelyiségben, a világ minden tájáról érkezettek hallgattak esténként. Vidák Béla és László is egy ideig itthon muzsikáltak. Játékukat szívesen hallgatta Hubay Jenő és Zathurecki Ede világhírű hegedűművész, akik gyakran voltak vendégei Zachár Gyulának, a debreceni egyetem rektorának, ha Gödöllőn nyaralt. Béla Párizsban a Cafe Moszkau- ban vezette a zenekart. László pedig a Sydney Opera koncertmestere lett. A lovardában rendezett báloknak is ők voltak a prímásai. A másik Vidák család, a Miklósok is igen híresek voltak. Az idősebb Miklós Keszthelyen a hercegi udvar muzsikusa volt. Kétszer is vívott vonópárbajt ellenfeleivel, ö alakította meg az első rajkózenekart. Az ifjabb Miklós, mint orgonista járta be a világot és szerzett babérokat a magyarságnak. A Vidákoknak kormány- főtanácsosok. jószágkormányzók, színészek, katonatisztek, ügyvédek, orvosok, tanárok voltak a barátaik. Szó sem volt faji megkülönböztetésről. Mert, ha a bőrük sötétebb is volt, mint a miénk, a lelkűk legalább annyira magyar. A száztagú zenekar ilyen elődök helyén fog muzsikálni. Nem kell szégyenkezniük, mert ha kicsi Is Gödöllő, nagy zenészekkel dicsekedhet. Ujváry Ferenc A városi múzeum emlékeiből Győzelemről győzelemre Az 1849-es tavaszi hadjárat egyik legjelentősebb győzelmét aratta a magyar honvédsereg április 6-án Isaszeg mellett. A fővezérletet Görgey Artúr látta el, aki így ír a következő napról: „Amikor az ellenség jobb szárnya Isaszegről Gödöllőre hátrált, a bal is kénytelen volt, még azon az éjszakán, mely 1849. április 6-án az isaszegi ütközetnek véget veteti, feladni a csatateret. Ez is Gödöllőre vonult vissza. Nekünk április 7-én egészen kora reggel kellett megindulnunk, hogy az ellenséget Gödöllő előtti táborában megtámadjuk, be a lőszertartalék egyre késett, aminek az oka az isaszegi erdő égése miatt szükségessé váló és sok időt felemésztő számos elővigyázatossági rendszabály volt, és az érezhető lőszerhiány miatt kénytelenek voltunk a lőszertartalék isaszegi megérkezését kivárni.” A főhadiszállás a csata előtt a II. hadtest (lányi táborában volt. valószínűleg ide visszatérve fogalmazta Görgey ünnepi beszédét a katonákhoz (nyomdatechnikai okokból nem tudjuk eredetiben közölni — a szerk.): „Győzelemről győzelemre hordjátok zászlóitokat, nagy tettek tükrözik vitézséglek és bátorságtok. Mint hősök kezdtetek meg a hazai megszabadításának szent művét, és hősiseg koszorúzni fogja szerentsés végét. Nagy dolgok történtek már, még nagyobbaknak kell történniük, hogy szép hazánk igazán szabad és szerentsés legyen. Örömmel, büszkeséggel nézek bátor szemetekbe, csU- dálattal szemlélem kitüntetésieket a háború nehézségében, mely már titeket nagy őseitek méltó fiaivá tesz, mely a magyar nemzetőrök időkre fclmagasztalandja és magatokat a világ legbátrabb seregei közé sorozni fog. Vezéretek a szeretett haza nevében mond köszönetét nektek feláldozó vitézségtek és hűségtekért. Előre győzelemre! Dány, Nagypéntek 849 Görgey* Az irat a gödöllői városi múzeum tulajdona. k| Helytörténeti Baráti Társulat Három testvér egy ügye A Galga mente sem maradt ki a szabadságharc sodrásából. Erről tartott előadást dr. Balázs József, a bagi Helytörténeti Baráti Társulat elnöke a tagságnak és az érdeklődőknek a helyi művelődési házban. A környék települései 1849-ben kétszer is a hadak útjába estek. A tavaszi hadjárat során a győztes hatvani csata után nevezték ki tábornoknak Gáspár András ezredest, aki a következő napokban Bagón állomásozott, a szájhagyomány szerint azon a területen, melyet a bagiak azóta Gáspár-gödörnek neveznek. Nyáron a túrái csatát a magyarok már az oroszok ellen vívták. A Károlyi-huszárok között harcolt Degré Alajos kapitány, <?ki részese volt a ’48-as bécsi és Besnyői sírbolt Ivánka Imre (ISIS—1S96) honvéd ezredes — a pákoztli csata vezéregyéniségé — családi sírboltja Mariabesnyőn (Hidi Krisztina rajza) pesti forradalomnak is. Emlékirata, melyből dr. Balázs József több részletet is felolvasott, egy izgalmas korszak dokumentuma. A mikor évekkel ezelőtt lapunkban is foglalkoztunk Degré Alajos könyvével, az Túrán olyan népszerűvé vált, hogy hosszú ideig csak előjegyzéssel lehetett hozzájutni a könyvtárban őrzött két példányhoz. A turaiak ma is büszkén ápolják a honvédek emlékét. Március 15-én 16 órakor sírjaikat koszorúzzák meg a Honvéd-erdőben, 17 órakor a piactéri emlékműnél tartanak megemlékezést. Bagón centenáriumi tábla őrzi a forradalom és szabadságharc emlékét, de mielőtt a Hősök terén koszorúznának a mai ünneplők, fél kilenckor a temetőben Lázár Lajos sírjánál teszik meg ugyanazt. Az 1902-ben meghalt tüzér főhadnagy Lázár Vilmos öcs- cse volt, és másik testvére is harcolt ’49-ben. Síremlékének feállítására a faluban 1807-től gyűjtöttek adományokat, de a 106 korona 17 fillér több év alatt teremtődött csak elő. Aszód Vetélkedő Jeles napok címmel általános iskolai tanulók részére hirdetett néprajzi vetélkedősorozatot az aszódi Véesey Helyőrségi Klub. Ä vetélkedő első részében a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó néphagyományokat mutatták be, dol- gazták fel a benevezett csapatok tagjai. GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. A szerkesztőség vezetője: Balázs Gusztáv. • Munkatárs: Pillér Eva. ft Postacím: Gödöllő, Pf. 14. 2190. Telefax és telefon: (28) 20-196. & Szerkesztőségi fogadöóra: hétfőn 10-töl 13 óráig, e Hirdetésfelvétel: munkanapokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőségben.
