Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-14 / 62. szám
m FELADNÁNK, SZEGÉNYEBBEK LENNÉNK Felülről már nem szólnak bele A demokrácia „rászakadt” a középiskoláikra. Persze minden vérbeli pedagógus évek óta küzdött a nagyobb szabadságért, most azonban mintha hirtelen nem tudnának mit kezdeni vele, nem tudják, örüljenek-e vagy sem a régóta áhított önállóságnak. ^ Jó dolog, hogy nem kopogtat a szakfelügyelő belebeszélni, mit, hogyan, és milyen módszerrel tanítsanak. Jó dolog, hogy nem köti meg a „megye” az oktatók kezét szakmai szempontokkal, felsőbb érdekekkel. De vajon ki renoválja az omladozó iskola- épületet, amelynek tatarozását a leköszönő megyei tanács idén tavaszra ígérte? S ki utal pénzt a megvásárolandó berendezésekre, eszközökre? Ki közvetít az igazgatók és a minisztériumok között? Egyáltalán, igaz az, hogy az egykori Pest Megyei Tanács művelődési osztályából három, összesen három dolgozó marad, és ők egybeolvadnak a volt egészségügyi osztállyal? „Mi nem ilyen megyét akartunk, nekünk igenis kell a szakmai irányítás, a megyei művelődési osztály” — mondogatták a középiskolai igazgatók, amikor ráébredtek, mit jelent számukra, mivel jár a régóta áhított szabadság. hezen mondott le az önállóságról. Döntésüket financiális nehézségek, nem ritkán több millió forintos hiány indokolta. Ugyanakkor nem bizonyos, hogy ők sokkal jobban járnak, mint a település kezelésében maradottak, hiszen extra igényekre egyelőre a megye sem tud pénzt elkülöníteni. SEGÍTENEK A középiskolai igazgatók a volt művelődési osztály személyi változásaival kapcsolatos aggodalmaira a megyei közgyűlés elnöke elmondta, hogy a megye feladatai lényegesen megváltoztak. Erről sem a vezetőség, sem a közgyűlés nem tehet, hiszen e változásokat jogszabályok írták elő. A megmaradt feladatok ellátására pedig bizony a megmaradt három dolgozó is elég. Más kérdés, hogy a mostani átmeneti állapotban az ottmaradt kollégák szívesen segítenek. Nem azért, mintha ez kötelességük lenne, hanem azért, hogy a gyerekek ne szenvedjenek az átalakulás időszakának bonyodalmaitól. Szakmai irányításra azonban a megyének már jogosultsága nincs, legjobban talán éppen a területi intézmények háborodnának fel, ha felülről úgymond belebeszélnének belső ügyeikbe. Természetesen van mód rá, hogy az iskolák szakmai segítséget kapjanak, erre a célra olt a Pedagógiai Intézet. Igaz, hogy ennek fenntartásához majd a polgármestereknek a jövőben anyagilag is hozzá kell majd járulniuk, ha szolgáltatásait igénybe kívánják venni. ELŐNYEI Dr. Inczédy János összefoglalójában arra is utalt, hogy bár az aggódás érthető, a helyzet mégsem tragikus, az oktatási hálózat attól, hogy a jövőben nem felülről vezérlik, nem fog szétesni. Sőt! Az új struktúra számos előnyt, lehetőséget biztosít a települések számára, csak jól kell élni velük. Az önkormányzatoknak joguk lesz például új iskolákat alapítani, amelyek ha jól működnek, elképzelhető, hogy a szülők versengenek majd, hogy gyermekeiket oda járathassák. Ma megyegyűlés Pest megye önkormányzata ma 9 órától tartja soron következő közgyűlését a Pest megyei önkormányzat hivatalának Városház utcai dísztermében. Az ülésen megtárgyalják az abonyi József Attila Nevelőotthon igazgatói kinevezésének fő kérdéseit, népi ülnököket választanak, javaslatot tesznek a vállalati tanácsokba történt delegálás felülvizsgálatára. Állásfoglalást dolgoznak ki az önkormányzatok Regionális Érdekszövetségének megalakításával összefüggésben és megvitatják az 1991.' évi költségvetésről szóló rendelettervezetet. A minisztérium támogatja Természetvédelem Múlt héten hírt adtunk róla, hogy Pest megye — elsőként a megyék között — létrehozott egy környezetvédelmi és területfejlesztési egységet. Dr. Tardy János, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára levélben gratulált Pest megye közgyűlésének és elnökének, ígérve, hogy fl kezdeményezést támogatni fogja. Ennek érdekében felvette a kapcsolatot a megye környezetvédelmi és területfejlesztési osztályával és annak vezetőjével, Meleg Zoltánnal. Javasolta, keressék a kapcsolatot a Budapesti Természetvédelmi Igazgatósággal is. VÁLLALKOZÁSOKBA ES BELEFOGHATNAK A régiek fejlődéséért A műszaki iroda a volt megyei tanács műszaki osztályának Jogutódja. Vezetője, Wächter Roland 1085 óta állt az osztály élén. Szakmáját tekintve közlekedésmérnök, diplomáját 195G- ban szerezte a Műszaki Egyetem közlekedési tiarán, rövid ideig a MÁV Budapesti Igazgatóságán dolgozott, majd 1957- ben az akkori ráckevei járási tanácshoz került műszaki osztályvezetőnek. A Pest Megyei Tanács építési, vízügyi és közlekedési osztályán 1965-töI vezetőhelyeltes, majd osztályvezetői beosztásban dolgozott. Mintegy másfél éve az átszervezés során kialakított műszaki ján nyerte eL —« Életem legnagyobb részében államigazgatási műszaki területen dolgoztam — emlékszik vissza Wächter Roland a tanácsoknál eltöltött évekre. — Eddigi munkánk igen összetett volt, városrendezéssel, terül elrendezéssel, közmű- és közlekedésfejlesztéssel, és a régi felállás szerint műszaki, építési és egyéb hatósági feladatokkal foglalkoztunk. E- 34 esztendő alatt igen nagy tapasztalatra és területismeretre sikerült a megyében szert tennem. — Most a Pest megyei önkormányzati hivatalon belül az úgynevezett műszaki iroda vezetésére kaptam megbízást. A tizenkét dolgozó alapvető feladata a megye terület- fejlesztése, környezetvédelmi és egyéb közműhálózatok fejlesztésével összefüggő és a kommunális ellátás egyes kérdéseivel foglalkozó tevékenységek ellátása, valamint a megyei önkormányzat által alapított igazgatási irányítás alatt álló közmű- és kommunális vállalatok felügyelete. — Munkánk során maximálisan figyelembe vesz- szük a helyi önkormányzatok önállóságát, segítjük és koordináljuk az említett fejlesztési feladatokat, különösen azokat, amelyek a megye egészét, vagy a nagyobb területi egységeket, régiókat látják el. — Ezen belül szolgáltaosziály vezetését pályázat átlő jelleggel menedzselnénk az önkormányzati vállalkozásokat, szakmai javaslatokkal, tanácsadással, szervezési közreműködéssel. Sajnos a megye települései közmű- és kommunális ellátottsága nagyon hiányos még. Lesz tehát elég munkánk, hiszen jó lenne, ha rövid időn belül, persze a pénzügyi lehetőségek függvényében, jelentős előrelépés történne. E pénzügyi lehetőségekhez szeretnénk elnyerni olyan központi támogatásokat, amelyekhez pályázat útján juthatunk, illetve más vállalkozók részvételét, bekapcsolódását is elképzelhetőnek tartjuk. — Mindehhez megfelelő képesítésű, gyakorlott szakembergárdával rendelkezünk valamennyi fetadat- íkörünkhöz tartozó ágazatban. Ha igény mutatkozik, szeretnénk majd szolgáltatásaink körét vállalkozásokkal is bővíteni, például a környezetvédelmi feladatok megoldásában, a kommunális ellátás, a településfejlesztés, és területrendezés egyéb területein is. — Feladatainkat a települési önkormányzatokkal szoros együttműködésben szeretnénk megvalósítani, mellette a közgyűlésnek, s bizottságainak kiszolgálása, tevékenységük segítése a legfőbb feladatunk. A pénzcsinálás tudománya polgármestereknek Kétszer nyírton, mint a birkák? Dr. Inczédy János, Pest megye közgyűlésének elnöke amikor ellátogatott gyáli igazgatói értekezletükre, vállalta, hogy a felsorolt kérdésekre választ ad. Elmondta, az új önkormányzati rendszer szerint a megye nincs már a középiskolások fölé rendelve, így nem is irányíthatja, de nem is finanszírozhatja őket. Illetve néhány intézmény — ez csak kilenc középiskola — mégiscsak a megye hatáskörében maradt. RAGASZKODNAK A településeknek az utóbbi néhány hét, hónap alatt kellett ugyanis dönteniük arról, hogy a területükön működő intézményeket a továbbiakban maguk tartják fenn, vagy átadják a megyének. A legtöbb helyen — különösen a városi önkormányzatoknál — rendkívüli ragaszkodás figyelhető meg: „Az iskola városunk része, ha feladnánk, azzal szegényebbek lennénk,” hangoztatták a legtöbb helyen, gyakran még a kisebb településeken is. Érthető, hiszen egy városnak csak tekintélyt kölcsönöz, ha iskolaváros lehet. Az említett kilenc Pest megyei középiskola is neAz oldalt írta: Szegő Krisztina 4 hírlap Mária Terézia aranyigazsága: hogy a birkát nyírni lehessen, etetni kell. Ez ma is megállja a helyét. Vajon a mai birkákat — azaz, csorba ne essék a tisztességen, a mai magyar állampolgárokat — hogyan és meddig lehet gyapjúadásra kötelezni? Ugyanis hazánk fiai hovatovább egyre inkább hasonlatossá válhatnak ahhoz a birkához, amelyet állami és helyi adókkal ketten kétf elől kétszer is megkopaszt hatnak. Pest megyében összesen 182 újdonsült polgármester feje fő mostanában amiatt, miből és hogyan töltse meg önkormányzata üres kasz- száját. A hazai közgazdászok egybehangzó véleménye szerint helyzetük korántsem könnyű, a közigazgatásban most ők vannak a legnehezebb helyzetben, bár a települések önkormányzatai sem irigylésre méltóak. A lakosság szegénysége egyre inkább arra indítja őket, hogy csak csínján bánjanak a helyi adók birkanyíró ollójával. Például még a tehetősebb települések közé tartozó Pi- lisvörösváron is esetleg csak a leggazdagabb vállalatokra rónak ki iparűzési vagy kommunális adót, és a megye idegenforgalomban érintett városai, községei is ezerszer megfontolják, kivessélc-e, növeljék-e az üdülőhelyi vagy más néven idegenforgalmi adót. A polgármesterek nehéz helyzete azonban nemcsak lakosaik adófizetésre képtelen szűk pénztárcájából fakad, hanem abból is, hogy hiába van pontosan körülhatárolt döntési jogkörük, ha még nincsen föld- és ingatlantörvény. Képtelenek pontosan meghatározni, mely ingatlanokkal és földekkel rendelkezhet önkormányzatuk, vagyis melyek az önkormányzat tulajdonai, melyek nem. Ilyen abszurd feltételek mellett ugyan ki kívánhatná tőlük jószerével, hogy bátran és felelősségteljesen döntsenek a sokszor kétséges tulajdonú ingatlanok, földek hasznosításáról, adásvételéről? Ez a szorongató helyzet a polgármestereket mostanában arra készteti, hogy mégiscsak próbálkozzanak helyi adókból származó bevételekből feltölteni az ön- kormányzati perselyt. Mit szól ehhez a módszerhez a Közgazdaság-tudományi Egyetem pénzügyi tanszékének adjunktusa, dr. Balogh László, a kérdés országosan elismert szaktekintélye, aki mostanában az egyetemen polgármestereknek és önkormányzati dolgozóknak kifejezetten erre a célra szervezett oktatáson próbálja átadni a pénzcsinálás tudományát. □ Pest megyében, amely főleg a dunakanyari idegenforgalomra, a mezőgazdaságra és a kiszolgáló iparra építi gazdasági életét, milyen tanácsot adhat a közgazdász a polgármestereknek és az önkormányzatoknak, miből és hogyan töltsék fel a kasszát? — Nyugat-európai tapasztalatok. alapján nem látom kívánatosnak, hogy akár a polgármester, akár az ön- kormányzat az önkormányzati vagyon túlburjánzó szaporításával foglalkozzon. A polgármesterek és az ön- kormányzatok feladata nem ez, hanem a közigazgatás összehangolása. Persze ön- fenntartásukhoz, működésükhöz szükséges, hogy némi tőkével, ingatlannal rendelkezzenek, sőt az sem baj, ha vállalkozásokba fog az önkormányzat, de csak módjával. Ha több, legalább két ingatlanuk van, az egyik átalakítása végett a másikat eladhatják. □ Kívánatos-e a helyi adók kivetése? — Óvni szeretnék minden polgármestert a túlzott adóztatástól. Nem helyeslem, ha például az üdülési vagy más néven idegenforgalmi adót a most engedélyezett felső határig, 100 forinra emelnék, mert ez az idegenforgalomra és az egészségügyre ütne vissza. A legfeljebb 20 forintra emelést még elfogadhatónak tartom. □ Hogyan vállalkozzon az önkormányzat? — Csak akkor fogjanak új pénztermelő vállalkozásba, ha ahhoz jelentős, új beruházás nem szükséges. Például csak ott létesítsenek önkormányzati tulajdonú szállodát, kempinget, gyógyüdülőt, ahol ehhez már kész épület és hozzá kis ráfordítással átképezhető személyzet is van. Pest megyében esetleg iskolákat, kollégiumokat, munkásszállókat alakíthatnak át ilyen célra. A fölöslegessé váló kórházi ágyakat például kispénzű kül- és belföldiek számára gyógy turizmusra hasznosíthatnák. □ Az iskolákból, a munkásszállókból tegyék ki a diákokat és a lakókat? — Ha az új tevékenység mellett a régit is megtartják — tehát ha például az iskolát szorgalmi időben iskolaként, nyáron pedig szállóként, kempingként hasznosítják—, akkor nagyon fontos, hogy a melléktevékenység ne zavarja az alaptevékenységet. Fontos előre írásban megállapodniuk, kié a fenntartás, a tatarozás költsége, és azt milyen arányban osztják meg egymás között. □ A pénzcsinálás egyik módja mostanában a lakáseladás. Helyesli ön ezt? — Az önkormányzat pénzhet juthat még saját lakásai eladásából is, de az árak megszabásánál tanácsos a vevő fizetőképessége határain belül maradni, elvégre a túl magasra tartott lakást senki nem venné meg. Az így szerzett jövedelem legális, helyeselhető. Ezenkívül még bérbe adhatják ingatlanjaikat, földjeiket, akár megművelésre, akár ipartelepítésre. Ez utóbbi Pest megyét a terjeszkedő fővárosi ipar miatt különösen érzékenyen érinti. Itt viszont érdemes a környezetvédelem szempontjait is figyelembe venni. Az önkormányzat végül mint részestárs beszállhat különböző vállalkozásokba is, ebből is bevételhez juthat. □ Szükséges-e, hogy az önkormányzatok saját pénzalapnövelő tevékenységükhöz szakembert foglalkoztassanak? — Az önkormányzatok pénzügyi tevékenységét először vagyonfelméréssel kell kezdeni, de mivel ez ma Magyarországon még teljesen új szalcma, ezért csak kevés és méregdrága külföldi szakember vállal ilyen munkát nálunk. A vagyon hasznosításának lehetőségeivel szerencsére már több magyar szakemberekből álló munkaközösség, gmk. is foglalkozik. Ezeket csak akkor javaslom, ha az önkormányzatoknak, a polgármestereknek már van némi előzetes elképzelésük — fejezte be dr. Balogh László. Kocsis Klára
