Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-14 / 62. szám

AMI SZÉTESETT T üneményes gyorsaságú szaporodásnak lehe­tünk szemtanúi a megyében. Ma négyszer annyi építőipari cég tevékenykedik, mint öt évvel korábban. Az örökösen gondokkal küzdő, mert szűkös kivitelezői képességeket igénybe ve­hető megyében ez szinte mennyei állapotokat vetít elénk . .. Eléggé távol vagyunk (maradtunk) ezek­től a mennyei állapotoktól! Csupán annyi történt (s ez persze nem kevés, mint a későbbiekből kide­rülhet), hogy a korábbi, nagyobb és nagy építő­ipari szervezetek szétestek: sok-sok kicsi lett be­lőlük. Azért estek szét ezek a szervezetek, mert szét­esett a beruházási, építési, szerelési piac is. Csak éppen, s ez a szerencse, nem egyformán estek szét ezek a piacrészek. Amíg például a megye mély­építési feladatait ellátó szervezeteknél rendkívül jelentősnek bizonyult a megrendelések, azaz a munkamegbízások visszaesése (a korábbi éve­kének a harmadát érte el tavaly a szerződéseknek a száma), az építési szak- és szerelőipari felada- . toknál (a korábban legtöbb gondot okozó terüle­ten!) látványosan gyors volt a fejlődés, ötven százalék feletti növekedéssel. A magasépítő-ipari megbízásoknál a csökkenés a korábbi szint egy­ötödét tette ki, azaz ez még nem kritikus mértékű. Ügy zajlott le ez a szétesés, hogy először egy- egy jól összeszokott, magasan képzett emberekből álló brigád lépett ki a nagy cégtől, s lett kft., majd teljes részlegek (pl. burkolok, épületgépé­szek) hagyták ott addigi kenyéradójukat. Az ered­mény? Az bizony örvendetes! Gyorsabb feladat- teljesítés, rugalmasság, a termelékenység emel­kedése, s persze, ennek arányában tekintélyes jö­vedelemtöbblet. A legjobban képzettek elvesztése magukat a vállalatokat is lépésre késztette. Kis­szövetkezetek, kft.-k, rt.-k, betéti társaságok stb. sora jött létre, s a korábbi keresleti piac rövid idő alatt kínálativá alakult át a megyében. Ma a ki­vitelező (a vállalkozó) keresi a megbízást, s végre választhat (válogathat) az, aki fizet, aki a munka megrendelője. Remélhető, a verseny csírája ez, ami viszont furcsa kísérője az átmenetnek: tavaly csökkent a megyében a versenytárgyalás alapján kötött szerződéseknek a száma, nem is kismérték­ben, a korábbinak a felére. Ez utóbbiban benne rejlik annak a lehetősége, hogy a megbízások kéz alatt köttetnek, az informális kapcsolatok bonyo­lult rendszere működik közre, s ez tagadhatatla­nul a korrupciónak is jó táptalaja lehet. S ürítője a kedvező változásoknak egyetlen tény: a megyében legkevésbé a vállalati be­ruházások élezték meg az ingatag gazdálko­dási és jogi helyzetet. Ez az a terület, ahol tavaly is sikerült (ugyan folyó áron) növekedést elérni (hét-nyolc százaléknyit), míg a többi részterepen a folyó áron mért teljesítmény is csökkent. A vál­lalati beruházások java részét az új szervezetek hajtották végre, azaz mind a megrendelők, mind a kivitelezők esetében éreztetni kezdi a hatását az új felállás, a szétesés utáni állapotok rendező­dése. A szétesés és az újjárendeződés lényegében úgy ment végbe, hogy alig kapott figyelmet a köz­véleménytől, tehát (szerencsére!) sem a politiká­nak, sem az ún. társadalmi nyomásnak végre nem volt beleszólása abba, ami a gazdaság (belső) fejlődési törvényei szerint kell hogy végbemenjen. Az építőipar nem lett politikai csatáknak az ürü­gye ..., az eredmény azt mutatja, bárcsak a többi területnek is kijuthatna ez a sors. Mészáros Ottó kapcsolata tele van neural- gikus pontokkal. A helyzet akár „hidegháborússá” is válhat. A vizet például a megyéből nyerik, és pén­zért adják el — ugyanoda. On azt mondja: tisztább lesz Budapest belvárosa. Ez azt jelenti, hogy kevésbé lesz tiszta a külváros és még kevésbé Pest me­gye .. . — Fontos lenne valóban jobban megérteni egymás gondjait. Vegyük például a körgyűrűt. Ez ellen min­denütt tiltakoztak, mond­ván, növeli a zajszintet, a levegőszennyezettséget, magával hoz egy sor kör­nyezeti ártalmat. Igaz. De az is, hogy jobb közlekedé­si lehetőséget teremt az érintett községekben, föl- értékelődnek a telkek, ami­ből több lehet a bevételük, s az autópálya ipartelepítő tényező, munkaalkalmakat teremt. Az pedig ugye tart­hatatlan, hogy Budapest belvárosán, jórészt két hí­don át vezessen az ország nyugati és keleti felét ösz- szekötő forgalom ... Tilta­koznak is ellene a környe­zetvédők. Természetes, hogy a körgyűrűt úgy kell vezetni: a lehető legkisebb legyen az ártalom. De va­lahogyan kell vezetni. Kompromisszumokra van szükség. Azt hiszem, fél­igazság, hogy a főváros egyoldalúan a környezeté­re rakná gondjai terhét. — És a szemét, és a szennyvíz? — A területhasználatért tud fizetni a főváros. De kompenzálhat más módon is. Erről az érintett önkor­mányzatokkal egyenlő fél­ként kell megegyezni. Azért azt szeretném az előbbiekhez hozzátenni: jó dolog a Pest környékiek­nek, hogy a fővárosban kulturális, egészségügyi és más szolgáltatásokhoz jut­nak. Az ingázók, akik a fő­városban dolgoznak, tanul­nak, kicsit budapestiek is... — A fővárosiak meg ki­csit Pest megyeiek. Hétvé­géjüket a Dunakanyarban, a Pilisben, a Börzsönyben, telkeiken, horgásztanyái­kon töltik. Akkor ők is ott vásárolnak, vesznek igény­be szolgáltatásokat, akár orvost is. A főváros mihez járul hozzá Pest megyé­ben? — A turizmus sem egyol­dalú teher. Fejlesztő a ha­tása arra a területre, aho­vá irányul. — De a területfejlesztés­hez a pénz is kell. A bel­földi turizmusból az Önkor­mányzatok aligha jutnak elegendőhöz. — Elvi a vitánk. A gya­korlatban ugyanis a fővá­rosnak nincsenek olyan be­vételei. amelyeket szét­oszthatna. A költségvetés­ben jelenleg is a hiányt osztjuk el, a 6 milliárdot, Nyugdíjasoknak féláron Autóklub-szolgáltatások Az autósokra (is) rájár a rúd mostanában, nem győ­zik kapkődni a fejüket a sok áremeléstől. S akkor még a Magyar Autóklub is kénytelen volt januártól duplájá­ra emelni a tagdíjat. Méghozzá úgy, hogy ennek fejé­ben legfeljebb figyelmesebb kiszolgálást, s talán mar­kánsabb érdekvédelmet kínálhat. A bevételek növeke­dése ugyanis nem von maga után látványos fejlesz­téseket­A klub Pest megyei szervezete sem ígérhet en­nél többet — tudtuk meg Szönyi Zsolt megyei tit­kártól. Itt-ott tudják csak némi kedvezménnyel eny­híteni a többletkiadásokat. A megye műszaki állomá­sain és segélyállomásain például a nyugdíjas klub­tagoknak ötven százalék kedvezményt adnak a javí­tási és a diagnosztikai munkadíjakból. A gépkocsik tavaszi fel­készítését kívánják előse­gíteni azzal, hogy a nagy­kátai műszaki állomáson két szombaton — máfeius 23-án és 30-án — várják a klubtagokat ingyenes diagnosztikai és közleke­désbiztonsági vizsgálatra. Az utóbbit különösen azok­nak a figyelmébe ajánljuk, akiknek lejárófélben van a forgalmi engedélyük: ha az ingyen elvégzett közle­kedésbiztonsági vizsgálat során semmi hibát nem ta­lálnak, akkor a szokásos vizsgadíj ellenében gyakor­latilag túlestek a műszaki vizsgán. Az alapítvány három hónapja Huszonötmillió eddig A Nemzeti Alapítvány ideiglenes intézőbizottsága tegnap sajtótájékoztatót tartott. Egyebek mellett el­mondták, hogy az alapít­vány részére eddig több mint 25 millió forint folyt be, és 10-15 millió forint­nak megfelelő valuta. Az elmúlt év karácsonya óta több mint 1200-an jelezték csatlakozási szándékukat, s ez azt jelenti, hogy a még idén befolyó összeg elérhe­ti a 65 millió forintot. Az alapító okirat terve­zete már elkészült, de azt az április végén, május ele­jén összeülő közgyűlés fo­gadhatja majd el. A köz­gyűlés dönt továbbá az el­nök és az ügyvezető sze­mélyéről, valamint a kura­tórium tagjairól. Jelenleg az ügyek intézését 7 tagú ideiglenes bizottság végzi. Érdekességképpen megje­gyezték, hogy Csengey Dé­nes nincs a tagok között. Érdeklődésünkre, hogy Pest megye területéről mennyi adomány érkezett, nem tudtak konkrét szá­mot mondani, de városaink adatai ismertek. A megye északi része bizonyult bő­kezűbbnek, Vácról, Szent­endréről és Gödöllőről 4-4, illetve 5 személy adott ed­dig az alapítvány számára összesen 21-25 ezer forint közötti összegeket. A déli rész szerényebben adako­zik, Nagykőrösrőli 5 ezer forint, Monorról ezer, Ceg­lédről ped'ig egy személytől mindössze 360 forint érke­zett, s ez is nagyon tiszte­letreméltó. örvendetes tényként em­lítették a sajtótájékoztatón, hogy a Nemzeti Alapítvány mintájára vidéken szá­mos helyi alapítványt léte­sítettek egy-egy település saját, helyi céljai megvaló­sításának támogatására. A. M. E hagyományos szolgál­tatásokon kívül a jövőben a klub nagyobb szerepet kíván vállalni a közleke­désbiztonság javításában és nem utolsósorban az autósok érdekvédelmében. Az előbbi érdekében a Pest megyei szervezet alapító­ként csatlakozott ahhoz az alapítványhoz, amelyet kü­lönböző megyei szerveze­tek, vállalatok hoztak lét­re a közlekedésbiztonsági akciók, programok támoga­tására. Az érdekvédelem már keményebb dió. Nem lehet egyik napról a másikra el­érni, hogy a különböző döntések meghozatalakor komolyan figyeljenek a sok százezer autóst tömörítő szervezet véleményére. Itt van például a kötelező biz­tosítás ügye. Szőnyi Zsolt szerint a klub továbbra is azt a variációt tartaná igazságosnak, ha a benzin­árban fizetnénk a díjat. Véleménye szerint így mindenki az általa okozott veszély arányában fizetne. Erről persze már késő be­szélni, hiszen a kormány eldöntötte, hogy a szerző­déses rendszert vezetik majd be. Azt viszont to­vábbra is igazságtalannak tartja, hogy a biztosítók egy összegben és előre akarják kérni az éves dí­jat. Több lehetőséget rejt en­nél a helyi érdekvédelem. Mint Szőnyi Zsolt elmond­ta, jó lenne, ha az önkor­mányzatok nem szégyellné­nek véleményt, tanácsot kérni tőlük a helyi közle­kedést, forgalomszervezést érintő döntések meghoza­tala előtt, ők szívesen mondanának véleményt. (mnp) SZERZŐDÉS VÁCOTT Korházi hotelszárny Tovább javul, bővül, differenciálódik a váci vá­rosi kórház szolgáltatásai­nak köre. Dr. Szőnyi Mi­hály igazgató- főorvos teg­nap délután szerződést írt alá a váci városházán a Deutsche Seniorenvörde- rung e. V. und Kran'kanhilfe igazgatójával Hartmut Os- termannal. Megállapodásuk értelmében a német egész­ségügyi beruházásokkal foglalkozó cég még ebben az évben megtervezi az új kórházi hotelszárnyat. Az építkezésre 1992-ben kerül sor. Az új hotelszámy- ban olyan betegeket gyó­gyítanak majd, akik a je­lenlegi TB-járulék mellett plusz biztosítási díjat is fi­zetnek. ők tágasabb, ké­nyelmesebb. kevésbé zsú­folt kórtermi elhelyezésre számíthatnak. A betegszobákon kívül íntenzívosztállyal és egy me­gyei szintű műveseáMo- mással is bővül az intéz­mény. Ezek igénybevételé­re természetesen ezentúl sem kell külön fizetni, A non-profit elven mű­ködtetett új részleg sze­rény hasznán a kórház és a német beruházó fele-fele arányban osztozik. A kór­ház a pénzt a város egész­ségügyi ellátásának javítá­sára fordítja. Dudás Zoltán ami nincs. Sőt ha az inflá­ciót is figyelembe vesszük, akkor azt a 20 milliárdot, ami nincs. Most legföljebb számba tudják venni a le­hetőségeket, hogy mivel is segíthetnénk a környék­beli falvakat cserébe azért, amivel ők segítik Buda­pestet. Vannak gazdagabb települések, ahol nagy a személyi jövedelemadóból a bevétel, ők tudnák támo­gatni akár a BKV-vonalak fenntartását is. Más a tár­gyalási alap azokkal, akik ugyancsak nagy hiányok­kal küszködnek. — A fejkvóta magasabb a fővárosban, mint a falvak­ban. Ügy véli, ezt is felül kellene vizsgálni a falvak életképessége szerint? — A fejkvóta nem maga­sabb a fővárosban, és a te­lepülésszerkezet torzulása nem agglomerációs kérdés. Országos településszerke­zeti bajok állnak a hátteré­ben, a következmény sok száz elsorvadt apró falu. Azt, hogy megszűntek ezekben a szolgáltatások, hogy bezárt az iskola, hogy kijár oda az orvos, a fej­kvóta nem tudja kiegyen­líteni. Ezeket a hátrányo­kat, évtizedes lemaradá­sokat kompenzálni kell. Pest megyében elsősorban az Ipoly menti községeket említeném példaként: Ipolytölgyest, Kemencét. Profilváltás a Budaflaxban, fúzióval Tíz nan feszültségben Valószínű, hogy amíg jól csengett a Budaflax neve, addig nem foglalkoztak annyit az újságok a cég­gel, mint mostanság, ami­kor kiderült, igencsak rosz- szul áll a budakalásziak szénája. Mint lapunkban is hírt adtunk arról, a rész­vénytársaság vesztesége te­temes, a február végi köz­gyűlésen lemondott az ügy­vezető igazgató, s született egy másik fontos döntés is, miszerint április végén fú- zionálnak a Csillaghegyi Textil Rt.-vel. Nem meglepő, hogy a döntés óta meglehetősen feszült a hangulat a Bu­daflax Rt. 455 dolgozója között, hiszen tisztában vannak azzal, az egyesülés után nem mindenkinek ma­rad meg a munkahelye. A bizonytalanságban annyi bizonyos, hogy az új veze­tőséget már megválasztot­ták. Az ügyvezető igazgató a volt főkönyvelő, Toma- cselcné Trestyánszki Júlia lett. Az igazgatónőtől meg­tudtuk, elkészült a 47 pon­tos átalakítási terv, amely tartalmazza, milyen termék­profil-váltásra készülnek, mi lesz az emberek és a feleslegessé váló gépek, in­gatlanok sorsa. Az ott dolgozókat min­den bizonnyal az izgatja a legjobban, lesz-e munkahe­lyük a fúzió után is. A Budaflax igazgatója ígére­tet tett, hogy március 25-re mindenki írásban kézhez kapja, hol kívánják a jövő­ben foglalkoztatni. Van, aki maradhat Budakalászon, másoknak felajánlják, hogy a Csillaghegyi Rt.-ben kap­hat munkát, de lesznek olyanok is, akiknek nem jut majd állás. Hogy há­nyán maradnak munka nélkül, egyelőre még nem tudni, a tárgyalássorozat csak most kezdődik, s ezek során megvitatják a sze­mélyi kérdéseket is. Ami a profilváltást ille­ti, Budakalászon a jövőben nyersszövetet fognak gyár­tani, s három műszakban üzemeltetik majd a szövő­dét. Ügy tűnik, megmarad a tömlőszövés és kikészí­tés is, s felülvizsgálják a filmnyomó gazdaságossá­gát. Ha a számok azt mu­tatják, érdemes ezzel fog­lalkozni, azt a tevékenysé­güket is megtartják. Csil­laghegyen a profil válto­zatlan marad, s a fúzió után természetesen az ad­minisztráció is közös lesz. Az ügyvezető igazgató elmondta, nagy az érdek­lődés a feleslegessé váló in­gatlanaik iránt. A munkás- szállóra például kínai be­fektetők és egy magyar kft. is szemet vetett. A távol­keletiek például egy aku- puniktúra-centrumot és egy alsóneműgyártó konfekció­üzemet szeretnének létesí­teni, s az utóbbiban száz­húsz embernek munkát is tudnának adni. A magyar kft. átépítés után hotelként szeretné üzemeltetni a haj­dani munkásszállót. Egye­lőre nem tudni, melyik ve­vőt választják, elképzelhe­tő, hogy versenytárgyalá­son dől el, ki lesz az új tu­lajdonos. Egyéb munkahelyteremtő beruházási elképzelésekkel is megkeresték a budakalá­sziakat, a tervek között sze­repel egy harminc főt fog­lalkoztató varroda és egy légtechnikai üzem építése is. Ügy tűnik, a többi épü­letüket egyelőre csak bér­be adják, vélik, az sem rossz üzlet, hiszen a bérleti díj állandó bevételt biztosít. Az igazgatónő befejezé­sül hozzátette, reményked­nek abban is, hogy akad olyan külföldi tőkés part­ner, aki adósságaikkal együtt megveszi a gyárat. Ferene Lászlóné, a helyi szakszervezet megbízott képviselője elmondta, bár feszült a hangulat a dol­gozók körében, a munká­ját mindenki elvégzi, s ha kisebb zökkenőkkel is, de megy a termelés. Az elkö­vetkező tíz nap még sok izgalmat ígér a dolgozók­nak, hiszen most kezdőd­nek meg a mindent eldöntő tárgyalások, melyeken a szakszervezet képviselői is részt vesznek. Ferencné megjegyezte, hogy igyekez­nek mindenkinek segítsé­get nyújtani ahhoz, hogy munkahelyet találjon ma­gának. Biztató, hogy amióta nyilvánosságra került, baj­ban van a Budaflax, a sze­mélyzeti osztály telefonja gyakran cseng, társ textil­cégek, kft.-k jelentkeznek állása j ánlatokkal. Hargitai Éva *':ttrMíúan 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents