Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-28 / 50. szám

Elutasított iraki almiatok Ki érdekelt a fegyverszünetben? Dél-őszét id lefegyverzés Rakétaindító magánkézben Kinek a kormánya ? —— ................mmwen Nem bomlik az MDF-frakció Igaz-e, hogy az MDF-frakciónak elege van az MDF- kormányból, hogy unja a fejbólintó János szerepét, s hogy a megújulás első lépéseként meg kíván válni a frakció és a kormány között az ütköző szerepét betöltő Kónya Imrétől? A tegnapelőtt fölröppent hírről, misze­rint bomlóban van a legnagyobb kormánypárt parla­menti frakciója, s a tegnap reggeli Csurka-nyilatkozat- ról, miszerint valóban tudnának arra alkalmasabbat a frakció vezetésére Kónya Imrénél — a budaörsi körzet képviselőjét, Jávor Károlyt (MDF) kérdeztük. frakcióüléseken döntjük ed Amerikai kormánykörök­ben szerdán jelezték, hogy a legutóbbi iraki ajánlatot sem tartják elfogadható­nak, mert nem tesz ele­get az ENSZ mind a 12 ha­tározatának. A Fehér Ház már korábban értésre ad­ta, hogy valójában nem ér­dekelt a fegyverszünetben: célja az, hogy az iraki hadsereg döntő vereséget szenvedjen, elveszítse fegy­verzetét, s ezzel Szaddam Husszein elnök uralma leg­alábbis megrendüljön. Mariin Fitzwater, a Fe­hér Ház szóvivője bejelen­tette, hogy Kuvait város felszabadult, és az ameri­kai nagykövetség hamaro­san ismét megkezdi tevé­kenységét. Fitzwater először jelezte világosan, hogy a cél az iraki haderők teljes vere­sége: az ENSZ határozatok arról is szólnak, hogy biz­tosítani kell a térség stabi­A szárazföldi offenzíva megindítása után négy nappal, szerdán Irak ENSZ-nagykövete bejelen­tette: országa, ha tűzszü­netet hirdetnek, elfogadja a Biztonsági Tanács Ku- vaitra vonatkozó mind a tizenkét határozatát. Irak tehát megfordította a koa­líció követelését, amely szerint az ENSZ-határoza- tok bagdadi elfogadása a feltétele annak, hogy létre­jöhessen a tűzszünet. Nem sokkal a New York-i közlés előtt jelen­tette be George Bush ame­rikai elnök, hogy Kuvait felszabadítása „majdnem befejeződött”, még ha a fővárosban vannak is el­lenállási gócok. A nap fo­lyamán a szövetséges erők heves harcot vívtak az ira­ki hadsereg legjobban fel­szerelt és legedzettebb ala­kulataival: az Eufrátesz fo­lyóhoz szorított és bekerí­tett, a visszavonulás lehe­Izrtsel a háború után Területi engedmény? Jichak Samir izraeli mi­niszterelnök szerint az iz­raeli—arab viszály rende­zéséhez nincs szükség „te­rületi engedményekre” or­szága részéről. — Abban a formában hiszek Izraelben, ahogy van — mondta az izraeli televíziónak adott interjú­ban. Egyébiránt készségét nyilvánította arra, hogy „béketárgyalásokat” kezd­jenek bármely ebben érde­kelt arab országgal, bele­értve Irakot is. Az öbölválság végének közeledtével Izraelben mindinkább tartanak attól, hogy a korábbinál erőtel­jesebb nyomás (amerikai is) nehezedik majd az or­szágra a palesztin ügy va­lamilyen módon történő rendezése érdekében. A kormányon levő naciona­lista jobboldal és az ellen­zék fő erejét kitevő Mun­kapárt egyetért abban, hogy a PFSZ-nek ne jus­son szerep a rendezésben, de a Munkapárt — ellen­tétben a kormánnyal — elkerülhetetlennek tartja a területi engedményt, Cisz- jórdánia és a Gáza-övezet nagy részének feladását. 2 Xfíriaj) litását, hogy csökkenteni kell az iraki haderőt. A há­ború tehát mindaddig fo­lyik, amíg az iraki erők harcolnak — mondotta. A szóvivő kitért a kér­dés elől, hogy a szövetsége­sek adott esetben még Bagdadig is előrehatol- nak-e. A korábbi közlések szerint ez éppoly kevéssé cél, mint iraki területek akár csak ideiglenes meg­szállása. Washingtonban mindin­kább a háború utáni ren­dezési tervek kerülnek elő­térbe — közölte a fehér házi szóvivő. Ez lesz napi­renden a szövetséges kül­ügyminiszterekkel sorra kerülő tárgyalásokon: szer­dán a brit Douglas Hurd, csütörtökön a francia Ro­land Dumas, majd a né­met Hans-Dietrich Gen­scher érkezik rövid wa- singtoni látogatásra. tőségétől megfosztott köz- társasági gárda hadosztá­lyaival, szám szerint há­rommal. A koalíció kuvaiti erői szerda reggel vonultak be az Irak által tavaly, augusztus 2-án lerohant or­szág fővárosába, ahol a la­kosság örömmámorban fo­gadta őket. Bagdadban, miután előző nap Szaddam Husszein el­nök beharangozta Kuvait elhagyását, szerdán közöl­ték, hogy hajnalra kivon­ták az összes iraki csapa­tot az emirátusból. Egyút­tal figyelmeztették a szö­vetségeseket, hogy Irak meg fogja védelmezni te­rületének legkisebb darab­ját is. A bagdadi rádió délután meg arra bíztatta a hadse­reget és a lakosságot, hogy „minden fegyverét" vesse be az ellenség ellen, és a történelem átkát jósolta „Bush-nak, Majornek, Mit- terrand-nak, Hoszninak, Fahdnak és Hafeznek”, vagyis az amerikai, a brit, a francia, az egyiptomi, a szaúdi és a szíriai állam­főnek. A rádió szerint a koalíció erői csak „Irak győzelmes csapatainak visszavonulása után tudtak behatolni Kuvaitba”, mi­után a légi és szárazföldi akcióik „kudarcot vallot­tak”. Rakétaindító berendezé­seket a hozzájuk tartozó rakétákkal, valamint kézi­fegyvereket koboztak el február 26-án a grúz rend­őrség és a szovjet belügy­minisztérium különleges alakulatainak tagjai öt őszét felkelőtől egy dél- oszétiai faluban, Avnevi- ben — közölték a grúz bel­ügyminisztérium sajtóköz­pontjában a TASZSZ tu­dósítójával. A belügyminisztérium osztaga ugyanebben a fa­luban megtis*tított egy a felkelők által elaknásított utcát is. Két nappal koráb­Litvániában kisebb inci­dens zavarta meg a januá­ri véres események után kialakult viszonylagos nyu­galmat: a szovjet különle­ges rendeltetésű rendőri egységek 15 fős osztaga néhány ismeretlen polgári személy kíséretében szer­dára virradó éjszaka elfog­lalta és „fegyverek után kutatva” feldúlta a Plunge városa mellett levő tv-át- játszótorony szolgálati he­lyiségeit. A litván hírügy­nökség jelentése szerint a „fekete sapkások” a falhoz állították a tornyot őrző rendőröket, átkutatták a létesítményt, majd — mi­után semmit sem találtak — a telefonzsinórokat el­vágva távoztak. Audrius Adzubalis, a lit­ván parlament sajtószóvi­vője szerdai sajtóértekezle­tén ezt az akciót úgy érté­kelte, hogy a „fekete sapká­sok” újra aktivizálják tevé­kenységüket a köztársaság­ban. A szóvivő értesülései szerint március elsejétől e szovjet különleges rendel­tetésű alakulatok veszik át a januárban a szovjet ka­tonaság által elfoglalt — s jelenleg belügyi csapatok által őrzött — vilniusi lé­tesítmények, vagyis a saj­tóház, a tv, továbbá a vé­delmi hivatal épületeinek „védelmét”. A „fekete sapkások” za­vart keltő akciója a jelek ban a grúz falucskát raké­tákkal és automata fegyve­rekkel lőtték, aminek kö­vetkeztében négyen meg­haltak és nyolcán megse­besültek, köztük rendőrök is. Dél-Oszétia fővárosában, Chinvaliban nyugodt a helyzet, nem hallatszik lö­völdözés. A grúz energeti­kusok feloldották blokád­jukat, s hetek óta először ismét van villany a város­ban. A köztársasági rend­őrség folytatja a grúz ille­gális félkatonai csoportok lefegyverzését. szerint összefügg azzal, hogy Litvániában az elkö­vetkező hetekben ismétel­ten kiéleződhetnek a fe­szültségek. Vilniusi sajtó- értesülések szerint a litván kormány a szövetségi fo­gyasztói áremelkedések előtt tíz nappal, vagyis már március elsejétől emelni kívánja az árakat. A Lie- tuvos Rytas című vilniusi lap szerint komoly nézet- eltérések forrása lehet az a moszkvai rendelet is, amely a március 17-re ki­irt központi népszavazást elutasító köztársaságokban lehetővé teszi a vállalatok­nak és intézményeknek, társadalmi szervezeteknek és katonai alakulatoknak, hogy saját választási bi­zottságokat és körleteket alakítsanak ki. Igencsak szorít az a bi­zonyos cipő a MÁV-nál. A vállalat szakemberei sze­rint az idén — különösen a tarifaemelést követően — érezhetően csökkent a sze­mély- és teherforgalom. Ha csak az utóbbit nézzük: két évvel ezelőtt közel 105 mil­lió tonna, tavaly pedig már csak alig valamivel több, mint 87 millió tonna árut fuvaroztak a feladótól a címzetthez. Az idén — elő­reláthatóan — körülbelül 70-80 millió tonna áru szál­lítására számítanak. Hogy mit hoz ez az év, azt egyelőre még nem lehet tudni. Azt azonban már igen, hogy a gazdasági helyzet kelepcéinek köszön­hetően egyre több, magát merésznek mondó vállalko­zó bukik meg. Közülük nem egy hagyja cserben partne­rét, a MÁV-ot. Ilyen törté­netet sokat, említhetnénk, de most csupán egy kirívó esetről kaptunk informá­ciót. Az ügy szereplői: csődbe ment, adós vállalko­zók, néhány hazai, cement- gyártással és kereskedelem­mel foglalkozó vállalat és természetesen a vasút. A fuvaroztatók rafinál- tan, ha nem találnak ve­vőt termékeikre, és azo­kat nem is tudják hol tá­rolni, akkor az egészet a vasútra bízzák. Nem is akárhogyan. A szállítás ol­csóbb, mintha az árut álló — Igazolják-e a hírek azt az ellenzéki reményt, mely szerint az MDF-et, a kor­mányt nem kell megdönte- ni, mert szétesik magától? — Szó nincs ilyesmiről, nincs semmi baj az MDF háza táján. A baj az lenne, ha azokat a lépéseket, amikre készülünk, nem tennénk meg. — Miért van szükség lé­pésekre? — Azért, mert valahol bedugulnak, valahol el­akadnak az információk a kormány és a frakció kö­zött, valamint azért, mert a frakció a plenáris ülésekre kénytelen kivinni belső vi­táit. A kormány kapkodó munkája miatt nincs időnk például az előterjesztése­ket szakértőkkel vagy akár egymással „házon be­lül” megvitatni. Persze ez fakad abból is, hogy döm- pingmunkát végzünk a törvénykezésben is, de ez nem mentség arra, hogy ne csinálhatnánk jobban, — Például hogyan? — Azt tervezzük, hogy a frakció munkáját eredmé­nyesebbé tesszük. Ez azt jelenti, hogy a gumicson­tot nem az ülésteremben rágogatjuk, hanem megfe­lelő szervezéssel ezentúl a kocsikban helyezik el. Ezért a mindenre elszánt vállal­kozók azt teszik, hogy amíg megfelelő vásárlót nem ta­lálnak árujukra, akkor azt egyszerűen feladják — Hogy kinek, ha nincs vevő? A kérdés jogos. A válasz pedig rövid: mindegy. Ha ugyanis a címzett nem Ve­szi át a küldeményt, akkor azt visszaviszik a feladó­hoz, és ez így megy... Utazik a raktár. Az ördögi körre példa a cementügy. Az elmúlt év •régén két vállalkozó — nem számítva a szemcsés anyag árának emelkedésére a hazai piacon — nagy ha­szon reményében több száz tonna cementet rendelt meg a Cseh- és Szlovák Köztár­saságból. A kért mennyi­ség meg is érkezett a fővá­rasba, az üzlet azonban se­hogy sem akart elindulni. Következett az utazás. Igen ám, de a vasút nem nézte jó szemmel a történ­teket, s mivel az úgyneve­zett kocsiálláspénz lassan meghaladta a százmillió fo­rintot, levelet küldött — ha úgy tetszik, felszólította — az adósokat. Válasz azóta sem érkezett. A cement — melynek januárban átlago­san húsz-huszonöt százalék­kal felment az ára — tá­rolóvágányokon áll vago­nokban, a MÁV pedig fut a pénze után. Az állásért, illetve raktározásért kifize­a frakció álláspontját. S pusztáin ezt, nem pedig az egymás közötti vitáinkat visszük a plenáris ülésre. Ez mindössze szervezés és kapcsolattartás dolga. — Egy füst alatt mind­járt kormánytagjaikkal is megbeszélhetnék azokat a kérdéseket, amikre mind­máig az interpellációs időt használták föl. — A kormány tagjai saj­nos csak hébe-hóba jönnek el a frakció üléseire, van olyan miniszterünk, akivel csak a plenáris ülésen ta­lálkozunk. Ezenkívül poli­tikai oka is lehet annak, ha egy kormánypárti képviselő interpellálja a miniszterét: helyzetbe akarja hozni, jól akarja szerepeltetni. De a lényeg, hogy szeretnénk végre határvonalat húzni a párt, a frakció és a kor­mány között. Világos, érzé­kelhető határvonalat. Hi­szen amit a kormány csi­nál, azt rajtunk is számon- kórik. Azt akarjuk, hogy el­döntessék végre: az MDF- frakciónak van-e kormá­nya, vagy a kormánynak frakciója. Az erre adott válasz lesz alapja a további munkánknak. tendő összeg naponta két­millió forinttal emelkedik. A megbukott vállalkozók igyekeznek kibújni a fele­lősség alól, a magyar vas­út pedig szeretné megkapni a pénzét. Az olvasó most felteheti a kérdést: miért vállalta a MÁV az első ku­darcok után is a szállítást. Erre ők azt a választ ad­ták: nekik kötelességük a feladott árut továbbítani. A vasút most megvizsgálta, hogy a vállalkozók ki tud­ják-e fizetni a fuvardíjat vagy sem. A megoldás a laikus számára is nagyon egyszerűnek tűnik. A MÁV eladja a cementet, s ha si­kerül pénzzé tennie az árut, csak le kell vonnia az adó­sok tartozását. Ma az ügy ott tart, hogy a vasút sze­retné áruba bocsátani a ce­mentet. A váci központú Cement- és Mészművek vezérigazga­tója, Koltai Imre kifejtette: itt az ideje, hogy egyfajta gátat szabjanak az import cementtel kereskedőknek. Ugyanis nagy felelőtlenség a vállalkozóknak ezt meg­engedni akkor, amikor a hazai ágazat sem képes áruját eladni. Értesüléseink szerint a hazai cementmű­vek vezetői az illetékes tár­cához fordultak segítségért, de hogy a minisztériumban hogyan döntenek az esetle­ges szankciókról, arra még senki nem tudja a választ. M. I. . ■——nmiwiij.iirrinw■J»mr■ iwn11■ ■■■ «wswnnti [ Külföldi események — | egy mendntkem ......■■■ ........................ ................................................ L ubos Dbrovsky csehszlovák és Piotr Kolodziejczky len­gyel védelmi miniszter szerdán Varsóban megállapodást írt alá a két ország közötti katonai együttműködésről. A Pekingben Vlagyimir Ivaskó, az SZKP KB PB főtitkár- helyettese átadta Csiang Cö-minnek, a KKP KB főtit­kárának Gorbacsov levelét, amelyben az SZKP első embere megerősíti a kínai pártvezetőnek szóló Moszk­vai meghívását. X A Varsói Szerződés és a KGST. fel­oszlatásának kérdései és a visegrádi magyar—csehszlo­vák—lengyel csúcstalálkozó eredményei is szerepeltek ama megbeszélés témái között, amelyet szerdán Bécs- ben, osztrák kollégájával folytatott Jeszenszky Géza külügyminiszter. A Eduard Sevardnadze volt szovjet külügyminiszter azt tervezi, hogy áttelepül az Egyesült Államokba, s egy külpolitikai intézmény élén a kelet— nyugati megértésért dolgozik. A Moldávia kormánya úgy döntött, hogy március 1-jétől bevezeti a fogyasztási cikkek jegyrendszerre árusítását. A A Szovjetunió fennállásának kezdete óta első ízben változtatott ne­vet egy olyan szovjet város, melyet Leninről neveztek el: a tadzsikisztáni Leninabád parlamenti döntés sze­rint ismét Hudzsand. A A japán kormánypárt egyik vezető tisztségviselője azt javasolta, hogy a szigetor­szág ne részesítse többé pénzügyi támogatásban azokat az országokat, amelyek fegyvert exportálnak. A Az al­bán ellenzéki demokrata párt titkára szerdán Brüsz- szelben kérte az EGK-t, hogy gyakoroljon nyomást az albán kommunista vezetőkre, az ország demokráciába való békés átmenetének érdekében. Bagdadból §ön az átok Minden fegyvert vessenek be „Fekete sapkások" litvániai akciója Felhoz állított rendőrök j. a. Lanyhul a forgalom a MÁV-nál li nincsen raktár, literül m ára

Next

/
Thumbnails
Contents