Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-26 / 48. szám

Ö MONDTA Időjós A Népszabadság csü­törtöki számában pár­tokról, politikusokról folytatott közvélemény­kutatás eredményeit publikálta. A népszerű­ségi listáról kérdezte a rádió 168 óra műsora a nyolc érintett személy véleményét a szombati adásban. Ahogy az ter­mészetes, ki így, ki úgy reagált az eredmények­re, attól függően, milyen helyet foglal el a rang­sorban személye és/vagy pártja. Ott volt a megkérde­zettek között dr. Kónya Imre, a Magyar Demok­rata Fórum parlamenti frakciójának a vezetője is. Amint mások, ő szintén ódzkodott a ked­vezőtlen eredmény elfo­gadásától. Semmi baj! A szubjektivitás ugyan nem erény, ám tagadha­tatlanul bárkinek joga van rá. Mondott azon­ban valami olyasmit is az MDF Pest megyei te­rületi listájáról az or­szággyűlési terembe be­jutott képviselő, ami ugyan magabiztosan hangzott, ám a jóslatok körébe tartozik. Azt mondta, „három év múlva lesznek a követ­kező választások”, azaz addig ráérnek töprenge­ni... Ez az időjóslás az, ami elgondolkoztatott ben­nünket. Ez a „három év múlva lesznek” bátor jóslat, mert hiszen több alkotmányos lehetőség is van arra, hogy választá­sok akkor legyenek, amikor a választópolgá­rok meghatározott lét­számú tábora azt akar­ja. Ezért elkerülhetetlen a kérdés: vajon nem az a baj, nem azért süly- lyedt mélypontra a nép­szerűségi mutató, mert ott magabiztos (a de­mokrácia intézményei­nek kezelésében) a De­mokrata Fórum, ahol visszafogottnak kellene lennie, s ott visszafogott (a kapott bizalom minél célszerűbb és hatáso­sabb hasznosításában), ahol magabiztosságot kellene tanúsítania? KLIENS EzrsdesMl talán mégsem lesz sarki rendőr Jön a kapitány, megy a kapitány Szombati számunkban adtuk hírül, hogy Szabó Győ­ző országos rendőrfőkapitány a Pest Megyei Főkapitány­ság élére dr. Komáromi Istvánt nevezte ki, annak ellené­re, hogy a megyei önkormányzat az eddigi főkapitányt, dr. Németh Ferencet támogatta. Körkérdésünk az ügy kapcsán az önkormányzat vezetőjének, a volt és a leen­dő főkapitányoknak szólt. — Kinevezése március 1- jétől szól. Járt már valaha a Pest Megyei Rendőr-fő­kapitányságon? — kérdez­tük dr. Komáromi Istvánt. — Másfél évig a Belügy­minisztériumban dolgoz­tam, ekkor hozzám tarto­zott Pest megye. Ebben a megyében voltam katona, és egyik szülőm is Pest megyei. A főkapitányságon pedig szinte mindenkit sze­mélyesen is ismerek, még a kapust is. Amióta azonban a pályázatomat beadtam, nem jártam ott. — Kinevezése előtt volt viszont a Pest megyei ön- kormányzat közgyűlésén. Dr. Szabó Győző végleges döntése előtt ugyanis a megyei önkormányzatok véleményét is kikérte, ám a Pest megyeiek dr. Né­meth Ferenc mellett foglal­tak állást. Akkor hogyan érezte magát? — Annak ellenére, hogy így döntöttek, úgy érzem, tisztességesen fogadtak. Meggyőződésem, hogy amit elmondtam, azzal egyetér­tettek. Sem szakmailag, sem emberileg nem volt el­lenem kifogásuk, sőt bemu­tatkozásom után megtap­soltak. (Dr. Komáromi István terveiről, elképzeléseiről la­punk egyik következő szá­mában részletes interjút közlünk.) ★ Egyenruhásokból nehéz kihúzni bármiféle magán- véleményt, ha ugyanarról följebbvalójuk parancs­ban intézkedett. Pest me­gye rendőrfőkapitányát, dr. Németh Ferenc ezredest az országos parancsnok menesztette. Hogy mi lesz Németh Ferenc további sorsa, s mi a véleménye a dologról, a vele való be­szélgetés után is talány maradt. — Még hivatalában van, főkapitány úr? — Hajjaj. Ma még pa­rancsnoki értekezletet is tartottam. — Mikor kell mennie? — Nem tudom. Szerintem elsején lenne esedékes, de még nem szóltak. Nem szennyez az oltás után Kanadában már több mint egy évtizede, hogy tűzoltás­nál alkalmazzák a NAF környezetkímélő oltóanyagot. A halon helyettesítésére használatos brómmentes bio- degradaszer bemérését tegnap végezték el, szakembe­rek jelenlétében a BM Tűzoltóság Országos Parancsnok­ságának szigethalmi tűzkísérleti telepén. Az ABC fo­kozatú tüzek oltására alkalmas anyag magyarországi forgalmazója, az IUSTO Tempore Kft. jelen lévő magyar és olasz vezetői minden bizonnyal sikerként könyvel­hették cl, hogy jól vizsgázott a NAF oltóanyag, mind a szilárd anyagok, mind pedig a benzin eloltásában (Hancsovszki János felvétele) — És hol dolgozik to­vább? — Lehet, hogy az Orszá­gos Rendőr-főkapitánysá­gon. — Milyen területen? — Nem tudom. — És honnan fogja meg­tudni? — Parancsot kapok majd, hogy hol és mi a dolgom ezentúl. — Érhetik önt anyagi hátrányok a döntés miatt? — Igen. Bármi elképzel­hető. — Az is, hogy sarki rend­őrnek osszák be? — Ezt nem hinném, de minden a parancsnoktól, il­letve a parancstól függ. — Így megy ez maguk­nál? — Saj ..., igen. — Azt akarta mondani, hogy sajnos? — Nem, nem akartam azt mondani. — Mi a véleménye arról, hogy az önkormányzat ja­vaslatával ellentétben nem önt nevezte ki Szabó Győ­ző? — Erről nem nyilatko­zom. — Ön hogyan lett annak idején főkapitány a me­gyében? — 1987. november 1-jé- től vagyok ebben a tiszt­ségben, engem az akkori belügyminiszter, Horváth István nevezett ki. Mit szól a kinevezéshez a megyei önkormányzati közgyűlés elnöke, dr. In- ezédy János? — A Pest Megyei Hírla­pot olvasva értesültem a döntésről, arról, hogy az országos rendőrfőkapitány úr figyelmen kívül hagyta a megyei közgyűlés véle­ményét. Mit mondjak ... Ez van ... — Csak így tudomásul veszik a döntést? — Mi mást tehetnénk? Hiszen csak a városoknak adott a törvény egyetérté­si jogot, a megyéknek csak véleményt szabadott mon­daniuk. — Az akaratuk ellenére kinevezett főkapitánnyal hogyan tudnak majd együtt dolgozni? — Nem Komáromi dok­tor személye, hanem az el­len volt kifogása a közgyű­lésnek, hogy dr. Szabó Győző figyelmen kívül hagyta az illetékes bizott­ság állásfoglalását. Az új főkapitánnyal is kiválóan együtt tudunk majd mű­ködni, hanem van itt még valami... — S mi lenne az? — Fegyveres testületről lévén szó, magam a megyei főkapitányok kinevezésé­nek bármiféle módját el­fogadhatónak tartom, akár még azt is, hogy bizottsá­gok, önkormányzatok, köz­gyűlések megkérdezése nél­kül nevezzék ki a testület embereit a vezető posztok­ra. Nem értem viszont, hogy ha a megye közgyű­lésének véleményét lehet negligálni, akkor a városi kapitányok esetében miért szükséges a helyi önkor­mányzat egyetértése — vagy fordítva. S egyáltalán mi szükség volt az egész pályázatra, véleményezésre, minek kellett ez az egész procedúra.., Jakubovits—Szegő— Vasvári HATÁROZAT EGY ÚJABB HIVATALRÓL —■— 5=5say , Következnek a kiemelt nyugdíjak Az Országgyűlés 148 szavazattal, 27 ellenszavazattal és 49 tartózkodással elfogadta a megyei (fővárosi) föld­művelésügyi hivatal létesítéséről és egyes hatáskört meg­állapító jogszabályi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslatot. A képviselők nevéhen Szabad György házelnök köszöntötte a 80 éves Vörös Vincét, a Kisgazdapárt tiszteletbeli elnökét. A T. Ház egyetértett az­zal a kormányjavaslattal, hogy sürgősséggel tárgyal­ják meg a Magyar Köztár­saság állami ünnepeiről szóló előterjesztést. Az elfogadott napirend szerint az ülésszakon töb­bek között a kárpótlási tör­vényjavaslattal, az egyes (kiemelt) nyugdíjak felül­vizsgálatával, a december 18-i zárt ülés határozatá­nak nyilvánosságra hozata­lával foglalkozik, sor kerül kérdésekre és interpellá­ciókra is. A Szocialista Párt parla­menti sajtótájékoztatóján bejelentette, 1957 és 1991 között 1100-an kaptak (az MSZMP javaslatára) ki­emelt nyugdíjat. Tiltakoz­tak az ellen, hogy az MSZP-t az állami támoga­tás megvonásával fenyeget­ték meg MDF-es képvise­lők, hiszen ez törvényelle­nes diszkrimináció lenne. Bejelentették azt is, hogy az adatszolgáltatásra eddig senki sem kérte a Szocia­lista Pártot, másrészt az erre vonatkozó pontos do­kumentumokat a Társada­lombiztosítási Főigazgató­ságnál lehet megtalálni. Tej- és húsakció Gödöllőn Verseny és árak A gödöllői önkormányzat kedvezményes tejakciót szervezett: hétfőtől a váro­si piacon reggelente meg­jelenik egy csomádi tehén­tartó gazda, 500 literes lajt- kocsival, s literenként 18 forintért méri a frissen fejt tejet. Mindenki jól jár: a gazdának megszűntek az ér­tékesítési bizonytalanságai, és a bolti árnál olcsóbban mért tejen szerény haszna is van, a háziasszonyok pe­dig mérsékelt áron vásárol­hatják az alapvető élelmi­szert. Gémesi György pol­gármester később tejauto­maták elhelyezését tervezi a város több pontján. Húsakciót is szerveznek. A Kiskőrösi Állami Gazda­sággal kötött megállapodás alapján előjegyzést vesznek fel hasított félsertésre, s amikor a százas rendelés összegyűlik — általában ha­vonta egyszer —, a piacra befut a gazdaság hűtőka­mionja, s kilónként 104 fo­rintos áron adják tovább a megrendelőnek a húst. OKOS ÉPÍTÉSZ NEM KÖL Vályognál is gyengébb vasbeton Az alföldi települések ősi építőanyaga a sár. A vert falú, vagy vályogból rakott ház számos előnye — olcsó­ság, jó hőszigetelés — mel­lett okkal szokás hátránya­ként emlegetni, hogy nem elég időtálló. Való igaz, egy ilyen épület legfeljebb 2-3 generációt tud kiszolgálni. Nálánál talán csak a ma­gyar vidék ma már leg­alább ennyire jellemző ház­építő anyaga gyengébb: a panel, a vasbeton. Csupán Pest megyében ezerszámra épültek az el­múlt 20-30 esztendőben házgyári elemekből laká­sok. Kezdetben szinte ve­szekedtek egymással a vá­rosok, hogy kaphassanak a pesti, dunakeszi, kecske­méti elemekből. Ami ugyan a hiedelmekkel ellentétben például a téglaháznál sem­mivel sem volt olcsóbb, szépnek egyáltalán nem mondható, kétségtelenül uniformizálta a lakótelepe­ket és az embereket. Ezzel szemben valóban gyorsan készül, s akkor azt gondol­ták, hogy ez a modern és korszerű. Igaz, ami igaz, a panel­ház huszadik századi talál­mány, Dániából származik a Larsen-Wilsen cég ötlötte ki. Módszere azonban nem L igazán otthon, még csak nem is a gazdag Nyugaton, hanem a szocialista tábor országaiban aratott nagy sikert. Kínától Csehszlová­kiáig, a Szovjetuniótól Ku­báig milliószámra épültek meg a panelházak, miköz­ben őshazájában, Dániában leállították az utolsó ház­gyárat is. Randaságán kívül a pa­nel a fejlett világban azért ért dicstelen véget, mert a szakemberek rájöttek, az előre gyártott elemekből összeszerelt házak egyálta­lán nem időtállóak. Hogy is lennének azok, amikor ezeket a pokoli tornyokat nem a mész, a homok, a ce­ment, hanem csak a he­gesztés és a saját súlyuk tartja össze. Megbízhatóan csak ideig-órúig. Aszerint például, hogy télen vagy nyáron épültek, s mennyire voltak precízek a szerelők, tisztességesen karbantartot­ták-e az épületeket, egyes források szerint 30, más in­formációk alapján 50-80 évig. Lélektani rejtély, hogy miközben már mindenki tudta, hogy a házgyári la­kások nem időtállóak, Nyu­gaton átalakították a ház­gyárakat, átálltak másféle építőanyagra, nálunk to­vábbfejlesztették a panel­gyártó ipart. Gonoszkodás, rosszindulat szándéka nél­kül óhatatlanul arra gon­dol az ember, hogy akik e gyors, de gyatra, mond­hatnánk életveszélyes mód­szer mellett kardoskodtak, nem számítottak rá, hogy a „népi demokrácia” megél még egy fél évszázadot. E tekintetben nekik lett iga­zuk. A több százezer házgyári lakás nehéz örökség, időzí­tett bomba. Akkor is, ha az önkormányzatok, a kor­mány, a vezető szerepre tö­rekvő politikai pártok egy­előre nem döbbentek rá, hogy hamarosan bontani kell az országot. Ha nem is az egészet, de legalábbis a panelből felhúzott lakótele­peket, ahol ma legalább 2 és fél millióan élnek. Érde­mes megjegyezni: ha csök­kentett iramban is, néhány házgyár, például a dunake­szi ma is termel. Pest megyében szinte minden nagyobb városban van házgyári elemekből fölhúzott lakótelep. Sziget- szentmiklóson 840, Dunake­szin legalább 2 ezer, Gödöl­lőn 400 ilyen lakás épült. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy sokáig nálunk a panelt egyáltalán nem favorizálták. Több ki­sebb lakásépítő cég mellett a Pest Megyei Állami Épí­tőipari Vállalat is elsősor­ban az úgynevezett csúszó- zsalus technológiára ren­dezkedett be. Ezek a házak pedig igazán erősek. Fran­cia feltalálóik földrengés- veszélyes helyeken is nagy előszeretettel alkalmazzák, de kísérletek szerint jól vi­selik még a neutronbomba­támadást is. Ember, állat elpusztul, a bútor kirepül az ablakon, de a ház egyéb­ként sértetlenül a helyén marad. Nem így a panel, melyre nézve nemcsak a bomba, de egy kisebbfajta gázrob­banás is veszélyes. De mint mondottuk, nem ez a fő bűne, hanem az, hogy a korrózió miatt a szerkezet életveszélyes lesz. Ráadásul a panelépületek bontása hihetetlenül nehéz és költ­séges dolog, s nem kerül kevesebbe, mint egy új ház felépítése. Pest megyében és Buda­pesten a hatvanas évek végén építettek először ház­gyári vasbeton elemekből panelházat. Azok, akik ak­kor költöztek be, még leg­alább tíz-húsz évig nyu­godtan alhatnak. Csak ak­kor kell kiköltözniük, ak­kor veszítik el fejük fölül a tetőt, lesznek földönfutó­vá, hajléktalanná. Ketyeg az időzített házgyári bom­ba. Amikor robban, majd mindenki kutatja a felelő­söket. Lakótelepen minden­esetre ne keressék. Okos építészek, az ország sor­sáért felelős egykori és mai politikusok nem élnek pa­nelházban. Csulák András >^rlap

Next

/
Thumbnails
Contents