Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-26 / 48. szám
Kincsem nan roll a legnagyobb kincse És ha munkához lát a maffia? Emlékszik még az olvasók idősebbje: jó tíz éve Cegléden a Kossuth Múzeumból elrabolták a forradalmi vezér relikviáit, arany pecsétgyűrűjét, asszonyának fülbevalóit, s a 13 aradi vértanú emlékére kiadott aranyplakettet, meg még három kazettányi készpénzt, Az ügy szerencsésen zárult, a Kék fény segítségével kerítették kézre az amatőr műkincsrablót, aki fel sem tudta mérni, micsoda érték van a birtokában. Hisz’ neki csak a pénz kellett volna. A kocsmában fecsegte ki, mire is tett szert. Az eset óta a megye költségvetéséből rendszeresen küldenek a múzeumi biztonságra. © Tényleg: mennyi is a kincsünk, s mennyire van biztonságban? — kérdeztük 1 .adányi Istvántól, a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának igazgatóhelyettesétől. — A műkincsek értékét szinte lehetetlen forintban kifejezni. Eszmei áruk van, s ez — forintban — több milliárdra rúghat, ha csak a szűkebb pátriánkban található 43 múzeum és kiállítóhely műkincseit tekintjük is. És akkor még nem volt szó a szentendrei skanzenről, az itteni ortodox templom kiállításáról, a váci székesegyház vagy a visegrádi Mátyás Király Múzeum vagyontárgyairól, ezek ugyanis országos vagy egyházi irányítás alatt állnak. • Ha jól értem, akkor ezeknek a kincseknek az értékét nem is tartják nyilván? — Valahogy ilyenformán. A képek, szobrok, tárgyak, régi bútorók vagy akár Szőnyi István feleségének a melltűje csak akkor válnak ismert értékűvé, ha gubanc támad. Ha valamiért meg kell állapítani az összeget. Például, ha ellopják, akkor a nyomozáshoz kell ez az adat, vagy ha külföldre viszik kiállítani, a biztosításhoz, a vámkezeléshez kell megadni a műkincs értékét. Ilyenkor állami zsűri értékel fel minden egyes műtárgyat, s ennek alapján biztosítják. • Ezek szerint e hatalmas vagyon nincs is biztosítva? — Lehetetlen lenne. A kórházak, az iskolák, a könyvtárak sincsenek biztosítva. Mert a költségvetésükből nem futná a díjra. £ Akkor miféle biztonsággal őrzik a sokmilliárdos értéket? — Minden múzeumban van biztonsági berendezés, riasztó, nappal teremőrség {220 ember a megye múzeumaiban), s a kiemelt helyeken éjjeliőrök is vannak. A skanzent például fegyveresek őrzik. 6 Gyakoriak a műkincslopások? — Hál’ istennek nem. A már említett ceglédi rablással egy időben volt az utolsó. Szadán, a Székely Bertalan Múzeumból lopták el a mesternek a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonát képező akvarelljeit. Volt viszont műkincsrongálás a Kovács Margit Múzeumban, ahol három részeg egy rögzített kerámiaszobrot akart leemelni a helyéről, s eltörték. Tavaly képlopási kísérlet volt a szentendrei Peren czy Múzeumban, de meghiúsította az őrség a próbálkozást. Más semmi. Itt ez a vastag dosszié, Varrószekrényke — Tápió- szele, Blaskovich Múzeum (Vimola Károly felvétele) amelyben a BM bűnügyi nyilvántartó osztálya által körözött műkincsek és műtárgyak képe, leírása látható. Mindössze egyetlen Pest megyei vonatkozású érték van benne: Kovács Margit Oroszlános táj című kerámiája, amit még a művésznő életében emeltek el, jó húsz éve, s azóta sem került meg. A múzeumot illetné... £ Mégis, beavatná az olvasókat a titokba: mennyit ér cgy-egy műalkotás? — Csak példákat tudok említeni a jegyzékek alapján. Czóbel Béla és Modok Mária 74 képét vittük szeptemberben Wert heim be, egy kiállításra. A festmények értéke összesen több mint négymillió forint volt, a legdrágább közülük néhány, egyenként 150 ezer forintra taksált, a 30-as években készült Czóbel-olajfestmény. Most a szentendrei festők képei vannak Sepsiszent- györgyön egy tárlaton, s az 57 festmény és grafika értéke a papírok szerint 2,7 millió. • ön szerint melyek a megye legértékesebb műkincsei? — Túlzás nélkül mondom: a tápiószelei Blaskovich Múzeum, tokostul, vonóstul. A famíliának nem s. Kincsem nevű ló volt a legfőbb kincse. Az 1700-as évektől a család kihalásáig, a 00-as évekig gyűjtötték tudatosan a legértékesebb festményeket, bútorokat. Én ezt az egy múzeumot is több tízmillióra biztosítanám. De említhetem a verőcemarosi Gorka Múzeumot. a zebegényi Szőnyi Emlékházat is. A legértékesebbek közé tartozik a Nagykörösön őrzött Ludasi kereszt, a Szentendrei Képtárban most látható avar kori kincs vagy a tápió- szentmártoni Aranyszarvas. Ezek értékét a történelmi múlt adja, nem a bennük lévő anyag. Ezért felbecsülhetetlen az értékük. Az elvesztésük csak egyetlen szóElhunyt Csanádi Imre A Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Magyar Írószövetség, a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának Irodalmi Szakosztálya fájdalommal tudatja, hogy Csanádi Imre Kossuth-díjas, háromszoros József Attila-díjas költő súlyos betegség következtében 71 éves korában elhunyt. Temetéséről később intézkednek. val lenne jellemezhető: pótolhatatlanok. Érdeklődtünk az egyházi embereknél is. Megtudtuk, hogy az ikonokért' például a németek és a svájciak olykor ötvenezer dollárt is fizetnek (nemritkán a hamisért is!), s a szerb egyházművészeti gyűjteményben több száz is akad belőlük — igaz, egy sem eladó —, a budai görögkeleti szerb püspökség kincseiről nem is beszélve. A biztosítási szerződés most készül, lévén új a kiállítás, s természetesen vagyonőr vigyázza az egyedülálló értéket. Vácott az egyháznak van levéltára, könyvtára, benne a XIII. század kezdete óta őrzött dokumentumok s ős- nyomtatványok, könyvek a XV. századból is. Az értéküket nem is becsülhették föl, hiszen ez növelné a tolvajok szemében a vonzerőt. Az egyházi kincseknek már korábban kialakítottak megfelelő őrzőhelyet. Bár a templomokban is szinte mindenütt akad tetemes művészeti érték (arról, hogy hol s mi, természetesen biztonsági okból nincs információ, betörés — amikor nagyobb értéket próbáltak volna elvinni — ember- emlékezet óta nem fordult elő. Legfeljebb a templomi perselyt kísérelték megdézsmálni botor egyének. Tudakozódtunk az Állami Biztosító Koronairodájánál is, ahol a különlegesen nagy egyedi értékek biztosításával foglalkoznak.' Mészá- rosné Kövén Mária igazgató meglepő hírrel szolgált: — Pest megyéből nem kötöttek egyetlen biztosítást sem velünk. Nem állunk szerződésben sem a múzeumokkal, sem az egyházakkal. Pedig akár egyetlen festményre vagy egy egész múzeumra is készek vagyunk biztosítást kötni — ha van rá igény. • Mi történik, ha valaki vagy valakik elkezdik az eszmei értékeket forgalmi értékre váltani? Mi lesz, ha munkához lát a maffia vagy akár egy magányom képrabló-csempész? A szó ismét Ladányi Istváné:— Csak a rendőrségre, a határőrségre, az Inter- polra, a külföldi múzeumok és a becsületes gyűjtők támogatására számíthatnánk. Vasvári G. Pál Felmondás betegség alatt • Házassági vagyonközösség • Lakásból távozót megillető térítés • Opciós Lakáscsere illetéke • H. S. péceli gépíró hosz- gzabb tartamú betegállományba került, és felgyógyulása is csak so’kára várható. A múlt héten munkahelyétől értesítést kapott, amelyben közölték vele, hogy a felgyógyulását követő 15. nappal — átszervezés miatt — munkaviszonyát felmondják. Szabályos-e a vállalat eljárása? — kérdezi. A dolgozó munkaviszonya — mint azt már többször megírtuk — felmondással nem szüntethető meg a keresőképtelenséggel járó betegség ideje és az azt követő 15 — kivételes esetekben 90 — nap alatt. A felmondási tilalom azt jelenti, hogy a felmondási idő nem eshet a keresőképtelenséggel járó betegség idejére, és az azt követő 15 (90) napra, de nem jelenti azt, hogy a munkáltató a tilalmi idő alatt ne kézbesíthetne a dolgozó részére olyan felmondást, amelyben a felmondási idő a védettség lejárta után kezdődik. A betegség ideje alatti kézbesítés tehát önmagában nem szolgálhat a felmondás érvénytelenségének megállapítására. A munkáltatói döntés ellen beadott kérelemnek, illetve bírósági eljárásnak arra kell kiterjedni, hogy a felmondás indokolását megvizsgálják. © Egy kisközségben lakó olvasónk házastársa 1988- ban meghalt. A férj telkére közösen felépített házat most az elhunyt gyermekei terjesen magukénatt követelik, mivel az ingatian- nyilvántartásban egyedül a volt házastárs szerepel. Ezt az eljárást olvasónk jog-zeni'Jennek tartja. Az adott esetben a vitát a szerint kell eldönteni, hogy a ház felépítésekor a házastársak között fennállt-e a vagyonközösség vagy sem. Amennyiben ez így volt, a telekkönyvezés- től függetlenül olvasónk tulajdonjoga fennáll, mivel a férj és feleség között a házasság megkötésével az együtt töltött időre vagyonközösség keletkezik. A törvény tehát a házassági életközösség fennállása alatt szerzett vagyontárgy tekintetében — függetlenül attól, hogy azt melyik házastárs vásárolta meg, illetőleg a vagyontárgy (pl. ingatlan) melyikük nevén van nyilvántartva — a közös tulajdonszerzést feltételezi, jogi kifejezéssel vélelmezi. Ez a vélelem érvényesül abban az esetben is, ha például a házastársak a megvett ingatlan tulajdonjogát kizárólag az egyikük nevére íratják, míg a másik javára a holtig tartó haszon- élvezeti jogot jegyzik be. A közös vagyon vélelme azonban a bíróság előtt megdönthető, tehát a házastárs bebizonyíthatja, hogy az életközösség fennállása alatt szerzett vagyontárgy részben vagy egészben az ő különvagyonához tartozik. • Három évvel ezelőtt kötött házasságot egy üllői olvasónk. Az együttélést az C tulajdonában lévő lakásban kezdték meg. A házasság azonban nem sikerült, és a férj félévi együttélés után elköltözött. A volt házastársak most szeretnék ezt a kapcsolatot lezárni, de nem tudnak megegyezni a lakáshasználati jogért Járó térítésben. Általános szabály szerint annak a félnek, aki a közös lakásból elhelyezési igény nélkül eltávozik, lakáshasználati jogának ellenértékéként térítés jár. Erre az a házastárs is igényt tarthat, aki a másik fél különvagyonát képező lakásból távozik el. Van azonban egy olyan kivételes szabály, amely csak akkor érvényesül, ha valamelyik házastárs a lakást már korábban, önként, a visszatérés szándéka nélkül elhagyta. Ez a szabály azonban csak abban az esetben érvényesül, ha a volt házastársi közös lakás bérlakás. Ebből következik tehát, hogy ha a lakás a házastársak közös tulajdonában, vagy valamelyikük kizárólagos tulajdonában van, az eltávozott házastársat a lakáshasználati jog ellenértéke nem illeti meg, és a lakáshoz fűződő vagyoni jogainak védelméről egyéb módon (például közös tulajdon esetén annak megszüntetésével stb.) lehet gondoskodni. • Egy zebegényi olvasónk megállapodott valakivel, hogy telkét meghatározott időn bcKil eladja. Az ingatlanárak azonban időközben megváltoztak, és a tulajdonos azt szeretné megtudni, hogy Hyen esetben mi a lehetőség a vételár módosítására. Tárgyalás előtt Mennyit ér egy emberélet ? A bűnjelként lefoglalt tárgyak a következők: egy pár női posztócipő, egy fekete műbőr táska és egy házilag készült fejmelegítő. Az igazságügyi tárgyszakértői vélemény szerint az egésznek az értéke mindössze 300 forint. Ennyit ér egy emberélet? A nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, visszaesőként elkövetett emberölés bűntettével vádolt Monori István, úgy látszik, ennyire becsülte ... Az 59 éves férfit egyszer már emberölési kísérlet miatt elítélte a bíróság, és kiszabadulása után, 1987 februárjától egy csemői tanyán élt alkalmi munkából, állandó pénzzavarokkal küszködve. Gyakran átjárt egyik szomszédos tanyára, a Balla-dűlőre kártyázni és italozni. Onnan távozott az esti órákban akkor is, amikor a Kecs- kécs-dűlő felé vezetett az útja. Itt egy magányos öregasszony lakott, Monori István ezt a tanyát szemelte ki arra, hogy a védtelen, idős nőtől pénzt szerezzen. Az asszonyt többet senki sem látta életben. Az igazságügyi orvosszakértői vélemény szerint gyilkosa egy kemény tárgy- gyal többször megütötte a homlokát és a fejét, majd mikor már a földön feküdt, rálépett a mellkasára. Ezután, mivel még mindig lehetett élet a szerencsétlenben, megragadta a nyakát, hátrafeszítette, és egy rongycsomót tömött a szájába. A már magatehetetlen testet a nyitott verandáról o konyhába vonszolta, ahol lefektette, és egy toll- párnát tett a fejére. Ezután összeszedte a már a bevezetőben említett, bűnjelként lefoglalt holmikat, és magával vitte. Monori István két nappal a borzalmas esemény után ezekkel a holmikkal megjelent a Balla-dűlői tanyán, ott a háziasszonynak sajátjaként adta át a 38-as méretű női posztócipőt, a táskát és a íejmelegítöt. Arra kérte ismerősét, hogy adja el valakinek ezeket a tárgyakat, mert neki már annyi pénze sincs, hogy kenyeret vegyen magának. Megegyeztek, hogy két nap múlva jelentkezik a vételárért. A környéken lakók közül azonban nem akadt vevő egyik darabra sem. De időközben a rendőrök nagy erővel nyomoztak az öregasszony gyilkosa után. A bűnjeleket végül a Balla- tanyán foglalták le a rendőrök. Monori István, aki előzetes letartóztatásban van, tagadja a bűncselekmény elkövetését. A Pest Megyei Főügyészség tanúvallomásokkal, igazságügyi szakértői véleményekkel, a lefoglalt tárgyakkal, valamint az eljárás egyéb adataival bizonyítja a vádat. A büntetőügyet 1991. február 26-án kezdi tárgyalni a Pest Megyei Bíróság. Ga. J. Az adásvételnek különleges esetei is lehetségesek, ilyen, amikor a tulajdonos másnak vételi jogot (opciót) ad. Az opciós szerződés alapján a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. Mindez azt jelenti, hogy a vevő maga dönti el, hogy meghatározott időn belül akar-e vásárolni, vagy sem. Abban az esetben, ha a vétel mellett dönt, az opció fennállása alatt nem szükséges az eladó hozzájárulása. Mivel az opciós szerződés a későbbiek folyamán vitákat válthat ki á felek között, a törvény úgy rendelkezik, hogy a vételi jogra vonatkozó megállapodást írásba kell foglalni. Ebben a szerződésben meg kell jelölni, hogy mire kötik a felek az adásvételt, és meg kell állapodni a vételárban is. Az opciót határozott vagy határozatlan időre lehet kikötni. A tulajdonos az opciós szerződésben vállalt kötelezettsége alól csak a bíróság döntése alapján mentesül. A vételi jogból adódó kötelezettségeinek teljesítése alól a bíróság csak akkor mentesítheti a tulajdonost, ha az bizonyítja, hogy az opció engedése után körülményeiben olyan lényeges változás állott be, amely miatt a kötelezettség teljesítése nem várható el tőle. • Tanácsi bérlakásra esc- rélte öröklakását egy váci nyugdíjas házaspár. Azt szerelnék megtudni, hogy ilyen esetben milyen illetéket kell fizetni. A tanácsi bérlakással rendelkezők a bérleti jogaikat tulajdonra is elcserélhetik. Ez esetben arra van szükség, hogy a bérbeadó — illetve állami lakás esetében a helyi önkormányzat lakásügyi hatósági jogkörrel felruházott tisztség- viselője — ahhoz hozzájáruljon. A lakáscsere során természetesen értékkülönbözetet is ki lehet kötni a lakások forgalmi értékének megfelelően. A lakástulajdon átruházása illetékköteles, alapját a forgalmi érték képezi. A forgalmi érték az a pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy eladása esetén — az illetékkötelezettség keletkezésekor volt állapotában, a vagyontárgyat terhelő adósságok figyelembevétele nélkül — árként általában elérhető. Lakástulajdon tulajdonjogának változása esetén a forgalmi érték két százalékának megfelelő összeget kell illetékként megfizetni. Lakástulajdonnak állami, helyi önkormányzati tulajdonban álló bérlakás bérleti joga megszerzése ellenében történő átruházás esetén a forgalmi érték ötven százaléka az illetékalap. Fontos tudnivaló az is, hogy az illetékkedvezmény csak arra a lakástulajdonra vonatkozik, amely az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel, vagy a hozzá tartozó földrészlettel szerepel. Nem minősül lakástulajdonnak a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség, még akkor sem, ha a lakóépülettel egybeépült (garázs, műhely, üzlet, gazdasági épület stb.). Ilyen esetekben az általános ötszázalékos vagyonátruházási illetéket kell megfizetni. Dr. Sínka Imre
