Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-25 / 47. szám

A Ferrás forrása Országszerte megfigyelhe­tő jelenség, hogy a műve­lődési intézmények költség­vetési kerete kurtábbá, a a nagy létsz-mú együttesek a-nyagi helyzete bizonyta­lanná válik. Ki-ki ezért úgy próbál segíteni magán, aho­gyan tud. Van, aki szponzo­rok után futkos, van, aki adományokat gyűjt, de akad, aki kénytelen lefa­ragni korábbi igényeiből. Csakhogy ez többnyire a minőségi munka rovására megy. A világ számos országá­ban venaégszereplő Forrás néptá.ncegyúttes például pártoló tagokat toboroz, akik száz iorint befizetése ellenében akár egy nyugat- európai utazást is nyerhet­nék. Az erkölcsi elismerés melleit ily módon azonban anyagilag is hozzájárulnák a !2b tagú együttes működési feltételeinek előteremtésé­hez. Az áldozatot vállaló „résztulajdonosok” között minden évben sorsolást ren­deznek. A szerencsés nyer­tes azután részt vehet az együttes külföldi turnéján vendégként, de mindazon kedvezmények igénybevéte­lével. amelyek az együttes tagjait megilletik. Akiknek a sorsoláson nem kedvez a szerencse, azok számára is vigaszul szolgálhat, hogy díjmentesen megtekinthet í*í az együttes év végi gála­műsorát. A pártoló tagsági jegyek állandóan kaphatók a me­gye több forgalmas he­lyén: így az -érdi Skála Aruház ajándékoszrtályán, a Pataki cukrászdában, a battai Barátság Művelődé­si Központban, valamint a Buda környéki AFÉS'Z-bol- tokban is. Ez évben a Forrás Svájc­ba készül, ahol augusztus 15. és szeptember 1. között a frióourgi nemzetközi nép­táncfesztivál csaknem har­minc külföldi résztvevőjé­nek egyike lesz. A svájci turné szerencsés pártoló ver.dégét az április 6-án bemutatandó „Tájak ;öröksége” című minősítő műsor keretében sorsolják ki Százhalombattán. A Forrás együttes ötlete hasznosnak tűnik, a száz forint sem tiíl borsos összeg maägipsag:. Az már kétsége­sebb.- hogy a pártoló tagdí­jakból mire futja, a folyto-. nosán növekvő anyagi ter­hek mellett. — i?y — BUhAVIDÉKI kJÚiíu BUDAÖRS 9 ÉRD 9 SZ A.ZH ALOM BATTA 9 PILIS VÖRÖSVAR 9 BUDAKESZI BAGY • TÖRÖKBÁLINT •' PILISCSABA 9 P\TY © ZSAMBÉK 9 SOLYMÁR @ NAGYKOVÁCSI 9 BUDA.JEXÖ 9 PERBAL 9 TÖK 9 TINNYE Az a baj, ha feléljük a bevételt Deka verik a városi vagyont ? Érd város önkormányzati testület? mellett működik egy héttagú vállalkozási bizottság is. Ám ez nem egy bizottság a többi mellett, hanem karöltve tevékenyke­dik a gazdasági, a városrendezési bizottsággal. Ügy mondják, lépéseiket egyeztetik, alaposan elemzik, mérle­gelik, mert ami a városban, a városért történik, az egyes- egyedül azt a célt hivatott szolgálni, hogy az állampol­gár közérzete javuljon. El Ma még szokatlanul hangzik: vállalkozási bi­zottság. Milyen alapelvek határozzák meg munkáját? — erről Kiss Imrét, a bi­zottság vezetőjét kérdeztem. — Alapelvünk, hogy . a vállalkozások szerves részé­vé váljanak az önkormány­zat költségvetésének. Rit­kábban vigyünk a kasszá­ból ' vállalkozásra, inkább hozzunk. Ebben a nehéz, pillanatnyilag leszállóban le­vő gazdasági helyzetben, gazdálkodási körülmények ellenére is elérjük, hogy 'a városban a vállalkozások felfussanak. Méghozzá mil­liós nagyságrendben. Nem sírni kell, unos-untalan is­mételgetni, sem erre, sem arra nincs pénz. Átgondolt gazdasági-lépésekkel kitör­ni ebből a helyzetből." Mert kell a szennyvíztisztító, a csatorna, az iskola s a mun- ■ ka-heíy. E5 Rengeteg vád éri az Egy osztrák cég érdeklődik Számukra fontos A vidéki lakosság is egy­re érzékenyebbé válik a közvetlen környezetével kapcsolatos problémák iránt, melyek között fon­tos helyet foglal el a hul­ladékok elhelyezése, illetve feldolgozása. Üröm, Soly­már és Nagykovácsi lakói régóta törik a fejüket, ho­gyan lehetne megoldást ta­lálni. Ha másként nem, közös erővel, összefogva. Mint Bárdos Iván nagy­kovácsi vállalkozótól meg­tudtuk, ő mór tavaly októ­berben felvette a kapcso­latot, és tárgyalásokat folytatott egy osztrák cég­gel: A Vogel és Müllér Tár­saság Ausztria nyugati ré­szében tevékenykedik. Fő profiljuk a hulladékhaszno­sítás, valamint szeméttele­pek tervezése és kivitelezé­se. Körülbelül száz-száz- húsz referenciamunkájuk „működik” a világban, el­sősorban Európában és Af­rikában. A cég régóta ter­vezi, hogy Kelet-Európa országaival is felveszi a kapcsolatot, s állandó ér­deklődésnek köszönhetően kerültek kapcsolatba a vál­lalkozóval. Felajánlották a fent említett — három községnek, hogy ingyen el­végzik egy szeméttelep ter­vezési munkáit, mindössze csak annyit kérnek, hogy az elkészült létesítményt referenciaként használhas­sák. Bárdos Iván tájékoztató­jából az is kiderül, hogy a Vogel és Müller Társaság­tól kapott szóbeli és írásos vélemény szerint a három községben csak a követke­ző szervezési munkákat kell elvégezni; be kell von­ni a lakosságot, és hangsú­lyozni. hogy a szelektív szemétgyűjtés és a környe­zet ilyen módon való vé­delme minden ott lakó em­ber számára egyformán fontos. Egy "szeméttelep építése — az osztrákok sze­rint T-. még egy olyan fej­lett országban is, mint az övék, sok időt vett és vesz igénybe. A lakosság tájé­koztatására. megnyugtatá­sára mindig sort kerítenek Erre azért van szükség — mondják —, mert sokan tartanak attól, hogy egy ilyen , telepen, netán üzem­ben veszélyes anyagok tá­rolására, megsemmisítésére is sói- kerülhet. Ettől azon­ban Üröm, Nagykovácsi és Solymár lakóinak nem kel­lene tartaniuk. Végre meg­oldódhatna egy régóta min­denkinek sok bosszúságot okozó gond, itt a lehető­ség arra, hogy a három település összefogjon, és egy közös telepet építtes­sen. A vállalkozók a sajtóban felfigyeltek az úgynevezett PHARE-program pályáza­tára, amely éppen a sze­lektív szemétgyűjtés tárgy­körében várja a jelentke­zőket. Ügy vélik, egy ilyen jó nevű tervezőcég mun­kájával esélyük lehet a pá­lyázat és nagyobb anyagi támogatás elnyerésére. M. I. önkormányzatokat, így, gon­dolom, az érdit is: legköny- nyebb eladni a városi va­gyont, s úgy jutni pénzhez. Miközben fogy a saját tu­lajdon. Mi erről a vélemé­nye? — Nem az a baj, ha az önkormányzat valamit elad, értékesít. Persze csak mód­jával. A baj akkor keletke­zik, ha az eladott ingatlan, terület értékét jeleli. Ha fo­lyó kiadások kiegyenlítésé­re használja fel, ahelyett, hogy befektetné várospoli­tikai feladatok valóra váltá­sára. Olyanokra, meiyek' az itt élő állampolgár-komfort­fokozatát növelik. Befektet­ni. s nem felélni az eladá­sokból származó összegeket! Kommunális, szociális fel­adatok megoldására. S Ek­kor, ha az itt é'.ck látják, tudják, az eladott telek, te­rület árából mi lesz, nem támadják az önkormányza­tot az esetleges eladások miatt, hanem támogatják. 0 A tanácsi rendszerben az volt a módi Erden, hogy apportként telket, földet s még tanácsi telefonvonala­kat is bevitték vállalkozás­ba. Az apport, tehát a nem készpénz, hanem vagyon­tárgy bevitele betétként a társas vállalkozásba nem kifizetődőbb? — Ez is egy eszköze, le­hetősége az önkormányzati bevételek növelésének. De ha apportként viszem be, annyit kapok, amennyit ad­ni akarnak, vagy adni tud­nak. Bizonytalanabbnak ér­zem az apport után befolyó összegekből az önkormány­zati beruházásokat, illetve azok pénzügyi alapjait. Bár a kettőt, az eladást, az ap­portot célszerű kombinálni. Mikor melyik juttat előbb céiba. De nagyon meg kell nézni, hova szállók be ap­porttal. EJ Van olyan vagyona az önkormányzat nah, melyet célszerű lenne „dobra Per­th”, azaz eladni? Valami olyasmire gondolok, ami hasznot hajtana. — Az egyik kézenfekvő, nagyon is szem előtt lévő példa a ligeti strand. Az önkormányzat birtokában van, s a gaz veri fel. Va­gyon, mely van, csak éppen pénzt nem hoz. Semmi sem történik vele évek óta. Ha az önkormányzat mondjuk negyvenmillióért eladná, a befolyt összeget iskolabőví­tésre fordíthatná. Olt meg a vállalkozók építenének egy nyolcvan vendéget befogadó szállodát. Azt hiszem, a pél­da elég meggyőző, hiszen a két műszakos tanítások ki­váltása, az iskolabővítések a város elemi érdekei közé tartoznak. Csakúgy, mint az, hogy épüljön egy szálloda. Varga Edit A piactérről az iskolához 1 ti A minap kisebb fennakadást okozott a közlekedésben azoknak a vasbeton gerendáknak az elszállítása, ame­lyek hosszabb ideje Pomáz központjában, a piactéren hevertek. Az arra haladók bosszankodva jegyezték meg; .biztosan lopják a köztulajdont!” A dolognak utánanéz­ve megtudtuk, hogy nem erről van szó, mindössze a kö­zeli iskola építéséhez szállították át. És azért most, és így, mert az elmúlt hetekben lehullott hó miatt a teher­autók nem tudták megközelíteni az építkezés helyszínét (Virág Márton felvétele) Shopping Center Érden ? Érd Pest megye azon városai közé tartozik, ahonnan a 21 ezer aktív dolgozóból tizennégyezer ingázik. Vagy a fővárosban — s főként ott —, vagy a környező településeken — így például Százhalombat­tán — dolgozik. Nap mint nap tizenriégyezren kere­kednek fel, másutt dolgoz­zák le a nyolc órát. Most, amikor az utazás költségei tetemesen megemelkedtek, a foglalkoztató vállalatok költségtérítésre fordítható összegei ugyancsak csök­kentek. Készül-e a város a felszabaduló — magyarán szólva esetleg utcára ke­rülő, helyben munkát ké­Jdtszóbáz lesz Zsámbéhon Versek, dalok Alighanem nagy megle­petésben lesz részük azok­nak « zsámbéki iskolások­nak. akik március közepén az egyik hét végén részt vesznek a művelődési ház péntek délutáni program­ján. Mátyás Irén igazgató elmondta, hogy hasonlóan a karácsonyi rendezvényhez, ez alkalommal is a veszé­lyeztetett gyerekeket látnák vendégül. A tanítóképző főiskola hallgatói lesznek a házigazdák, az ő irányítá­sukkal verseket, dalokat, különféle játékokat játsz­hatnak és tanulhatnak a kisdiákok. A kistanító bá­csik valószínűleg ismerik is őket, hiszen tanítási gya­korlatuk idején nyír talál­koztak egymással. Helyben met* is vál ható A piaci igényekhez igyekezett alkalmazkodni az ürömi Kontur Gmk, amikor a köz­ség központjában egy lakásfelszerelési üzletet nyitott, s közvetlenül a bolt mellett egy aszlalósműhclyt is kialakított. A vásárló ide betérve nemcsak megrendelheti a kiválasztott árut, hanem helyben meg is várhatja, amíg az asztalosműhelyben el­készül rők — munkaerő lekötésé­re? A vállalkozási bizottság tanulmányából kiderül, hogy mód és lehetőség kí­nálkozhat az ingázó tizen­négyezer ember felének Érden munkaalkalmat ad­ni. Hiszen a tervek szerint a buszpályaudvar és a la­kótelep között épülne a 14 ezer 550 négyzetméteres te­rületen egy Shopping Center, azaz bevásárlóközpont. Döntően külföldi tőke be­vonásával. Itt, a bevásárló­központban ezernél több embernek adhatnának munkát. A tárgyalások már megkezdődtek. Fddig tizennégy olasz vállalkozó juttatta el szán­déknyilatkozatát, hogy Ér­den ipart telepítene. Persze a helybéliek az ipartelepí­tési szó hallatán első ref­lexként tiltakoznak: „oda a jó levegő, a nyugodt kör­nyezet”. Csakhogy önma­gában a jó levegőből nem lehet munkaalkalmat te­remteni, megélni. Lehetne s kellene is viszont kör­nyezetkímélő ipart teleoíte- ni. Elektronikát, mezőgaz­dasági termékfeldolgozót, déligyümölcsraktárt, fi­nomkerámiát. S attól sem kell különösebben tartani, hogy az önkormányzat kör­nyezetszennyező ipart be­enged — hiszen a környe­zetvédelemért felelős bi­zottság kardosán védi, őrzi Érd természeti adottságait, értékeit. S eddigi működé­sük garancia arra. hogy er­refelé a levegőt, a környe­zetet holnap nem lehet már büntetlenül szennyez­ni. Szóval a töke jönne, csakhogy meg is kell tudni értetni velük magukat az érdieknek. Mert valahogy az angol vállalkozók nem tudnak németül, az olaszok meg angolul. S ahhoz, hogy a majdani munkaerő s a város fogadókészsége meg­legyen. a gimnáziumon bé­lül sem ártana — a szak­emberek, nem pedagógusok szerint — a nyelvtanulást szorgalmazni, támogatni, .az ehhez szükséges eszköz- rendszert megteremteni. Ez is kell ahhoz, hogy a kö­vetkező években háromezer vagy még ennél több érdi­nek helyben legyen mun­kája. V. E. BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Fazekas Eszter. © Munkatársak : Fe­kete Ildikó, Aszódi László Antal, virág Márton. © Fo­gadónap minden hétfon 14— 17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somo­gyi B. u. 6. PC: 311. ír. sz.: 1146. Telefon: 138-4761, 138­49G7. (Virág Márton felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents