Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-25 / 47. szám

GÖDÖLLŐI ítészközgyűlések a Gödöllői AFESZ-nél Közel a kétmilliárdhoz Ezekben a napokban tartja a t>iiílóUo és vidéke ÁFÉSZ a részközgyűléseit. Hátravan még a február 25-én, az ülés István úti iskolában 17 érái kezdettel elhangzó beszámoló. A Tatak étteremben a minap mi is részt vettünk az egyik rés/közgyűlésen. A szokástól eltérően most nem kapnak a tagok névre szóló meghívókat, falragaszokon értesülnék arról, mikor, hol van gyű­lés. A postai költségeket kívánják ezzel megtakarí­tani. Ügy látszik, jól ter­jedt a hír, mert sokan ér­keztek. Dr. L acza Péter részletesen beszélt a szö­vetkezet. fejlődéséről. Az 1990-es összes bevétel 1 milliárd 964 millió forint 'volt, 3 százalékkal több az előző évinél. A legnagyobb forgalmat bonyolító kiske­reskedelmi üzemág bevéte­le 1 milliárd 700 millió fo­rint. Az ellátásban különösebb hiány nem volt, a Szállí­tások egy-két napos késése előfordult. A forgalom leg­nagyobb mérvű csökkenése a tartós fogyasztási cik­keknél következeit be. Növekedett a forgalom az élelmiszerekből, annak el­lenére, hogy az olcsóbb termékeket igyekezték kí­nálni. Az aszályos esztendő el­lenére a takarmányellátás javult, a tervet 150 száza­lékra teljesítették. A szö­vetkezetnek 500 tonna sze­mes terményt — 4,5 millió forint összegben — keliétt előre kifizetnie, vállalva a hitel magas- kamatköltségét a folyamatos ellátás érde­kében. A vendéglátóipari üzem­ág bevétele 100 millió fo­rint. A szerződéses bolt­vezetők egyre nehezebb helyzetben vannak, a ke­reslet hiánya mindjobban érződik. A felvásárlás fő tétele volt az exportra kerülő éti­csiga-, továbbá jelentős a nyúl-,- a méz- és zöldség- gyümölcs-felvásárlás. To­vábbra is támogatják a kistermelőket a szakcsoport­ban. Nem volt létszám- és munkaerőgondjuk. Összesen 603 dolgozó szolgálta a tag­ságot, átlagkeresetük 11 ezer forint, az előző évitől 25 százalékkal magasabb. Profilváltás következtében 10 egység szűnt meg, 14 boltot nyitottak. A szövet­kezet vagyonát 18 millió forinttal gyarapították. A múlt évben 170-an kérték felvételüket a tagok sorába. Meglepő, hogy 1100 szövet­kezeti tag egészítette ki részjegyét, a részjegyalap 590 ezer forinttal növeke­dett. Célrészjegyállomá­nyuk 38 millió forint volt december 31-én. A tagság vásárlási visz- szatérítésben részesült, kedvezményes vásárt ren­deztek számukra. Segélye­ket fizettek ki, kultúrcso- portoknak adtak támoga­tást. Számfejtettek 681 ezer forint osztalékot, me­lyet a tagság döntése alap- 'ján az alaprészjegyhez ír­nak. Szó volt még a betöré­sekről, rongálásokról és leltárhiányokról. Végezetül az előadó azzal fejezte be beszámolóját, hogy az ÁFÉSZ fő célja a sok gond és küszködés mellett a la­kosság folyamatos és biz­tonságos ellátása, valamint a szövetkezet vagyonának megőrzése, illetve gyarapí­tása. A kérdésekre Tóth Mihályné elnök adott vá­laszt. Örömmel nyugtázta azt a bizalmat, amit az ÁFÉSZ vezetősége a tag­ságtól élvez. Csiba József Horgászdéíelőtt Gödöllőn A száraz- és a tavi pecások Ismeretes, hogy Gödöllőn két horgászegyesiilet műkö­dik. A Pelikáné az állami tavak egyike, az V-ös tó. A Gödöllői Dolgozók Horgász Egyesülete nagy létszámú, 1215 főt tart nyilván. Ök Gödöllőn a szárazföldi horgá­szok, akik idegen vizekre járnak. Helyben csak az admi­nisztrációt végzik, és azon gondolkodnak, hogy a sok tóból hogyan lehetne sze­rezni egyet. Pénzük volna, csak a módját nem talál­ják a vízhez jutásnak. Kül­döttközgyűlésükön dr. Gyet- vai József elnök általános tájékoztatót adott az egye­sület működéséről, Hatlacz- ki János gazdasági vezető az 1990. évi zárszámadást ismertette és az 1991. évi költségvetést, melyet meg­tárgyaltak és jóváhagytak. Bevételük 3 millió egyszáz­ezer forint volt. a kiadá­suk 2 millió 434 ezer. Tisz­ta vagyonuk 660 ezer fo­rint, ezt az összeget bank­ban kamatoztatják. A Pa­tak étteremben megrende­zett horgászgyűlés után a tagok még sokáig elbeszél­gettek. A Pelikán Horgász Egye­Autckereskedés az Áfor mellett Egyelőre tíz évre Autókereskedés céljára kívánja igénybe venni Gö­döllőn az Áforrbenzinkút és a 30-as főút közötti, ön- kormányzati tulajdonban lévő terület egy részét — 2100 négyzetmétert — Hé­nyel Gyula helyi lakos, az Autó-Ágó Kft. ügyvezető igazgatója. Ez irányú ké­relmét nemrégiben tár­gyalta a képviselő-testület. Mint kiderült, elhanya­golt állapotban lévő zöld­területről van szó, amely a szóban forgó elképzelés megvalósulásával egyrészt értelmes funkciót kapna, másrészt — parkjelleg ki­alakításával — rendezetté válna, nem utolsósorban pedig jelentős pluszpénzt hozna a költségvetésnek. A testület úgy döntött, hogy havi 50 ezer forint bérleti díjért, s az éves bruttó nyereség egy száza­lékáért tíz év időtartamra az Autó-Agó rendelkezésé­re bocsátja a területet. Ki­kötötte, hogy csakis eszté­tikus, Városképi szem­pontból megfelelő épületet lehet ott létrehozni, s ki­zárólag autókereskedés cél­jára. Hényel Gyula a feltéte­leket elfogadta, sőt azt is felajánlotta, hogy eseten­ként az önkormányzat ren­delkezésére bocsátja mikro- buszát. S hogy mi lesz tíz év múlva, amikor lejár a szerződés? A mostani meg­állapodás szerint — ameny- nyiben a felek nem kezde­ményezik majd a meghosz- szabbítást — a létesítményt kártalanítás nélkül le kell bontani. De ez még a jövő — az akkori önkormányzat — „zenéje”. P. C. Kultúráról óllá Iában Új rendszer, új kilincselők Szükségszerű velejárója, sőt egyik lényege volt az állampárti időszaknak, hogy a társadalmi élet, szinte minden szféráját a politika szőtte át. így volt ez a kul­túra világában is, ahol az újraelosztásos szisztéma kí­sérőjelenségeként nem egy újsütetű kiskirály tetszel­gőit a bőkezű mecénás sze­repében és leereszkedő pa- ternalizmussai szerzett pén­zeket egy-egy kulturális esemény támogatásához. Jól emlékszünk még arra, amikor az úgynevezett Gö­döllői tavasz erőltetett rendezvényeit kellett szer­vezni, vagy amikor hű eszmeiségü szoborparkot akartak a kastély parkjá­ban létesíteni. Nem volt régen a várostól idegen Diósy-hagyaték idekerülé- sének erőltetése, a Lenin- szobor fölállítása, vagy ép­pen az azóta gazba fulladt Magyarország park ostoba kitalációja és megépítése sem. Eközben pedig azpk az értékeink, melyeknek valóban közük van a város­hoz, amelyek már hagyo­mányként gyökereznek ben­nünk, pusztultak, vagy leg­alábbis nem kaptak méltó helyet a gondoskodás1 rang­sorában. Az utóbbi években per­sze mindez nem volt ennyi­re egyértelműen fehér vagy fekete. A politikai lasszó itt is fokozatosan lazult, a kultúra mint a társadalom életének egyik sajátos terü­lete, fokozatosan szorította vissza cenzorait. Gödöllőn az elmúlt 5-10 évben szá­mos művészeti-kulturális érték teremtődött vagy küzdötte ki az őt megille­tő helyet a város életében. A művelődési központ im­már hagyománnyá neme­sedett színházi és kiállítási programjától kezdve a vá- r osszépítök eredményein keresztül a közélet kihar­colt fórumaiig sorolhat­nánk azokat az értékképző­dési és értékrehabilitációs folyamatokat, amelyek nem akkortól datálódnak, ami­kor a rendszerváltás meg­történt. Nem az a képlet tehát, hogy az új rendnek nulláról kell kezdenie a széles értelemben vett kul­turális értékteremtést, új­fajta prioritásokkal, tágabb horizontúnak kikiáltott szemlélettel. Aki így gon­dolja, annak fogalma sincs arról, hogy egyrészt mik a múlt rendszer adósságai, másrészt pedig hogy mi is történt itt, ebben a város­ban az elmúlt évek alatt. A dolgok nem tudása — s ez persze nem csak a kul­túra területén van így — nem lehet mentség azok számára, akik a város mű­vészeti-művelődési életé­ben magasszintű döntési jogkörrel bírnak. A megfe­lelő tájékozottság elérése számukra kötelező, bár az sem szégyen, ha bátran ha­gyatkoznak környezetük szakembereire. De vajon miért fontos, hogy ezeket az a.viómaszerű elveket is­mételjük? Az okok közül most csak egyet emeljünk ki: mert megjelentek az új kilin- cselök, az új ajánlattevők, azok, akik az új rendszer­től várják valódi vagy tal­mi értékű terveik megva­lósítását. Kopognak a gyűj­tök. hogy múzeumalapítási terveiket ecseteljék, föl­bukkannak az eddig hát­térbe szorított művészek és leveleket írnak a színházi elképzeléseiknek helyet ke­resők. Félreértés ne essék, mindez nem értékítélet, ha­nem a mái helyzetben tör­vényszerűnek mondható je­lenség tényeken alapuló rögzítése. Van közöltük érték, támogatásra érde­mes gondolat, de legalább ugyanannyi a kozmetiká­zott üresség is. Mindezek­kel bánni tudni, az ajánla­tokat helyükre tenni egy háromszögesítési technika kérdése: egyrészt tudni kell, mi a város kulturális öröksége és térképe, más­részt ehhez viszonyítani szükséges a befutott aján­lat értékét, harmadrészt pe­dig gazdálkodni kell a hi­hetetlenül leszűkült mecé- nási lehetőségekkel. Persze az igazi az volna, ha megszületne egy kon­cepció, amely az értékfeltá­rástól a távlati várospoliti­kával összecsiszolt kulturá­lis feladatokig szinte irány­tűként szolgálhatna a vá­rosvezetés számára. Míg azonban ez el nem készül, óvatosan bánjunk az új ki­lincselők új ajánlataival. Mert ahhoz viszont nem kell koncepció, hogy tud­juk, melyek a múlt rend­szer adósságai. Olyan adós ságai, amelyeket — ha energiánk és pénzünk van — elsők között kell tör- lesztenünk. Még akkor is, ha ezeket az adósságo­kat nem mi csináltuk. Varga Kálmán GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. © A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. 9 Munkatárs: Pillér Éva. • Postacím: Gödöllő, Pf. 14. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-796. Q Szerkesztősé­gi fogadóóra: hétfőn 10-től 13 óráig. ® Hirdetésfelvé­tel: munkanapokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőség­ben. sülét közgyűlésének az ipartestület székháza adott otthont. Bobos Mihály tar­totta a megnyitót, Barsi László pedig javasolta, hogy a tagság véleményét feltétlenül figyelembe kell venni. A városi önkormányzat azt kérte, hogy az egyesü­letek közöljék, hány olyan ember él Gödöllőn, aki a horgászsport hódolója. Gerőfi László titkár rész­letes beszámolót mondott például a halasításról, a fo­gásról, a tó körüli társadal­mi munkáról. Nem titkol­ta a problémákat, azt sem, hogy vannak tagok, akik a kötelező munkál összeté­vesztik a társadalmi mun­kával. Az idei szezon már­cius 15-én kezdődik és 16- án már versenyt rendez­nek. Májusban kétnapos rendezvényt tartanak a tó­nál. Az ifjúsági horgászok­kal többet kívánnak törőd­ni. A titkár közölte, lehető­ség van arra. hogy a MO- HOSZ-ból kiváljanak és a megyei szövetségbe tömö­rüljenek. Ezt egyhangú sza­vazással elfogadták. A felszólalók kérték pél­dául, hogy a telepítéshez a hal árát ősszel fizessék be, amikor olcsó a hal. A sté­gek állapotát feltétlen vizs­gálják felül. A tóparton és környéken csakis olyan lé­tesítményt emeljenek, ami esztétikailag megfelel. A horgászok gyerekeinek le­hetőséget kell adni ahhoz, hogy szüleikkel lehessenek. Gerőfi László válaszadá­sa után a bizottságok veze­tői számoltak be. Farkas Attila gazdasági felelős sze­rint nyugodt év volt 1990. Ősszel és tavasszal halasí- tottak, éves bevételük 815 125 forint volt, a kiadá­suk 429 811. Ismertette az 1991. évi költségvetést, melynek bevételi terve 934 ezer forint. A költségvetést és a beszámolót a tagság elfogadta. Szabó Bálint, a fegyelmi bizottság elnöke elmondta, kisebb vétségek előfordul­tak. Figyelmeztetés, megro­vás. illetve egyszer eltiltás volt a büntetés. Az ellenőr­ző bizottság részéről Kálydy Endre adott számot. Több esetben tartottak ellenőr­zést, s mindent rendben ta­láltak. Végezetül három ta­got megjutalmaztak, a kró­nikást pedig tiszteletbeli horgásszá választották. Cs. J. Miért verem a karokat? A Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem G klubjában február 25-én 18 órakor Miért verem a karókat? címmel vitaest lesz. Ven­dég: dr. Zsíros Géza or­szággyűlési képviselő. A helyszín a földszinti rekto­ri tanácsterem. Új népi ülnökök kerestetnek Várják a jelöléseket Éz év március 31-én le­jár a bírósági népi ülnökök ötéves megbízatása. He­lyettük — az igazságszol­gáltatás folyamatossága ér­dekében —, legkésőbb már­cius közepéig újakat kell választani: a Gödöllői Vá­rosi Bíróság területén ösz- szesen 150-et. Népi ülnök az a magyar állampolgár lehet, aki be­töltötte 24. életévét, bün­tetlen előéletű, s választó­joggal rendelkezik. Az al­kalmasnak tartott szemé­lyekre társadalmi szerve­zetek, vállalatok, intézmé­nyek és magánszemélyek egyaránt javaslatot tehet­nek e hó utolsó napjáig. A városi képviselő-testület szeretné, ha minél töb­ben élnének ezzel a lehe­tőséggel, hogy széles kör­ből választhassák majd ki az új ülnököket. Jelölésekkel kapcsolatos felvilágosításért a polgár- mesteri hivatal titkárságá­hoz — I. em. 115. — for­dulhatnak az érdeklődők. Moziras Petőfi: Warlock. Színes, magya­rul beszélő amerikai fan­tasztikus kalandfilm. 6 es 8 órakor. Gyászunkban ért résztvevő szemetéért mindenkinek hálás köszönetét mondunk. Vass Ká- rolyné és családja. (34 397/1K) tfiTi íj TurenTi»] nrn i vj»] Gödöllő Város Önkormányzata pályázatot hirdet a Szociális Segítő Szolgálat vezetói állása betöltéséra Pályázati feltételek: felsőfokú szociális végzettség és fegolább tízévi szakmai és vezetői gyakorlat. A kinevezés Határozott időre (öt évre) szól. A pályázatokat a hirdetés megjelenésétől számított 15 napon belül (ehet benyújtani Gödöllő város polgármesteréhez (Gödöllő, Szabadság tér 7.). A pályázat tartalmazza a pályázó szakmai tevékenységét is bemutató önéletrajzát, a végzettségét igazoló okiratainak fénymásolatát és 3 hónaposnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát. Bérezés: megegyezés szerint.

Next

/
Thumbnails
Contents