Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-21 / 44. szám
UDAJ/IDÉKI BtTDAÖRS 0 ÉRD O SZÁZHALOMBATTA 0 PIUSVÖRÖSVAR 0 BUDAKESZI 0 B1ATOR- jjAGV (t TÖRÖKBÁLINT 0 PII.ISCSABA 0 PATY 0 ZSÁMBÉK 0 SOLYMÁR 0 TÁRNOK 0 NAGYKOVÁCSI 0 BÜDAJENO 0 PERBAL 0 TÖK 0 TINNYE Társulás — szépségpöítyökkel > • > íwniajara nőnek a terhek Buda vidéke településeinek tanácsai még 1988-ban hozták létre azt a társulást, amely a térség élelmiszer- kereskedetmét, vendéglátóiparát, a kisipart és egyéb szolgáltatásokat ellenőrzött, az állami és magánszektorban egyaránt. A budaörsi székhelyű társulás két munkatársa a környező településeket járta, tevékenységüket a falvak lakosságarányosan, közösen finanszírozták, míg a harmadik dolgozó a budaörsi üzleteket ellenőrizte, amit a város fizetett. A társulást annak idején abból a megfontolásból hívták életre, hogy általa tehermentesítik « helyi apparátusokat, egyben ezzel küszöbölték ki azt a kellemetlen helyzetet, hogy a helyieknek netán ä szomszédjukat vagv a rokonukat kell megbüntetniük a próbavásárlás, és egyéb ellenőrzés során tapasztalt hiányosságok okán. Most eljött az ideje annak, hogy e megállapodást megújítsák az idei esztendőre, s igazodva az új feladatokhoz is, ezentúl Fogyasztók Érdekvédelmi I g a zg a t á s i Társulásaként működjenek, különös tekintettel a lakosság érdekvédelmére, a gazdasági élet tisztaságának biztosítására, a vállalkozások működésének törvényességére. Az új megállapodás megkötése időszérű, lévén a társulást még a tanácsok hozták létre. azaz az önkormányzatokat nyilatkoztatni kellett: óhajtják-e igénybe venni ezentúl is a szolgáltatást. Nos, Pilisvörösvárról, Pi- liscsabáról, N agy kovácsiból és Zsámbékról már koráb- 'ban jelezték," hogy nem kívánnak részt venni, s e négy település kiugrása 193 ezer 800 torint kiesést okoz, amit a bennmáradóknak kellene átvállalni. Ráadásul azóta megemelkedtek az ellenőrzés költségei, mivel többek között drágultak á .közlekedési díjak. Az ellenőrzésben részt vevők munkabérét is az önkormányzatok fizetik, de napirenden vannak a béremálések, sőt a 13. havi Bizony-bizony már az állatok békés világába is bevonult a szomorú valóság, az érvényesülhet igazán, aki leugatja a másika!. Itl sem igaz hát a mondás, ne szólj szám, nem fáj fejem! (Virág Márton felvétele) Piliscsabai anyakönyvi hírek Házasságot kötött: Szilágyi. Ferenc és .Lépárt Erzsébet február 2-án. Aranylakodalmát ünnepli Mogyorós Gyula és Bedő Vilma, akik 1941. február 16-án fogadtok egymásnak örök hűséget. Piliscsaba- Kiotild-iigeten, a Mátyás király utca 28-bah élnek, iínmar 50 éve .együtt." Meghalt: Toldi Sándorné sz. Horéáith Mária (Toldi Sándor özvegye), Horváth József (Mózes Irén .férje), Fodor Mihályné sz. Gáspár Teréz (Fodor Mihály Öz^TrJnp vegye), Csaba Gyula (Erdei Mária férje), Balázsi Gá- borné sz. Szabó Mária (Balázsi Gábor felesége), Föl- dessy József (Hock Julianna férje), Knyazovics Já- nosná sz. Maszár Mária (Knyazovics János özvegye), Gyurcsó Józsefné sz. Turpisz Mária (Gyurcsó József özvegye). BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Fazekas Eszter. • Munkatársak: Fekete Ildikó, Aszódi László Antal, Virág Márton. • Fogadónap minden hétfőn 14— 17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. Vili., Somogyi B. ti. 6. PL: 31-1. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 1384067. fizetés folyósítása is. ösz- szességében tehát arról Van szó, hogy a szolgáltatás drágább lesz, Pátynak például éppen a duplájába kerülne, hozzávetőleges számítások szerint. A budaörsi értekezleten abban állapodtak meg a térség polgármesterei, hogy csak akkor döntenek arról, belépnek-e az idén is a társulásba, vagy sem, ha tételes kimutatást kapnak; mennyibe kerül településüknek e kézfogó. Tény — s ez el is hangzott a megbeszélésen —. hogy az időközben bekövetkezett "változások'okán e társulás ellenőrei felvállalnak olyan tevékenységet is, ami az adóhivatal hatáskörébe tartozik, ráadásul a feltárást követő befizetés nem- az önkormányzat zsebébe kerül. Ugyanakkor a piacok ellenőrzése megmarad az ■önkormányzatoknál, s ugyanők járnak el — bejelentés alapján — a jogtalan ipar- űzőkkel szemben. De más oldalról közelítve, éppen kevesebb íett á feladat, hiszen például az -áíellenőrzéseknek ma már nincs különösebb szerepük, tekintve, hogy a termékek java része szabadáras, ami egyedi árkalkuláción alapul. Nyilván mindezeket mérlegelték ■ az önkormányzatok Tökön. Buda jenön. Budakeszin és Piliscsabán, amikor úgy döntöttek, hogy nem újítják meg a" tagságukat a Fogyasztók Érdek- védelmi Társulásában. —le— Majdnem fél évvel a tűz után Miről biztosít a biztosító? Nagy volt a megdöbbenése a piiiscsabai Desie Lászlónak és feleségének, amikor tavaly augusztusban hazaérkeztek a Szent istván-napi ünnepségről. Üszköt és kormot találtak a szőlőskert helyén, s lakóházuk hátsó falán jóaora darabban hiányzott az új vakolat. Két napba -tellett, mire kiheverték a megrázkódtatást, felbecsülték a kárt. s kiderítették, hogy mi is történt a távollétUK- bcn. Megtudták," hogy a szomszédos kertben valaki meggyújlotía a gazt, s a lángok belekaptak kei melléképület deszkafalába, s az egyikben tárolt nagy mennyiségű m.'. „.i.y.. Akkora volt a tűz, hogy a házuktól néhány lépésre lévő hatméteres fa tetejét is megperzselték a lángok (!). Denéók megtették a bejelentést az Állami Biztosítónál, majd várták a kárszakértőt — aki szeptember végén meg is érkezett, ára nem foglalkozott az üggyel, merthogy építész volt, s nem mezőgazdászféle. A vakolat pedig — mint mondta — azért vált le, mert a VályoefnI nem bírta az oltóvizet!?!). Az pedig végképp nem erac- kelte, hogy augusztus óta miért táskásodott ki az egész oldalfal. Legközelebb december végén jelent meg a következő kárszakértő. Elvégezte a tüztől elpusztult szőlőskertben a becslést — a házzal ő meg azért néni foglalkozott, mert neki más a szakterülete. Ezt követte néhány egyezkedés a biztosító és az ügyfél között. Végre a megyei igazgató, dr. Szabó Andrea vette kézbe az ügyét, "s megígérte Dene úrnak, hogy nagyon hamar "kifizetnek a kezébe 13 ezer 89 forintot. Az indoklás szerint azért kaphat csak ennyit a károsult,, mert a 200 ezer forintos biztosítás egy pontja kimondja, hogy ennek az összegnek az 5 százaiéiba fizethető ki. Panaszosunk nem fogadta el ezt a pénzt, mert szerinte több jár neki. Dene László bizonyította is, hogy az 1984-ben aláírt kötvényén nem szerepel az a fránya 5 százalékos kitétel, amire a megyei igazgató is hivatkozott, s az sem igaz, hogy az erről • szóló mellékletet átadták volna neki. Nem is fogad el semmiféle utólag nyomtatott szöveget, ami nem szerepel az ő eredeti kötvényén. Ezek után még cifrább lett az ügy, amikor a Buda környéki fiók értesítést küldött arról, hogy a ’84-es biztosítása nem érvényes, mert az ügyfél új szerződést kötött. Dene úr elismerte, hogy az az első szerződés 1990. augusztus !5-ig volt érvényben, ám azt a biztosító csak október 1-jével bontotta fel — tehát két hónapos késéssel —, a tűz viszont augusztus 20-án pusztított a kertjében. Az már csak ráadásként derült ki, hogy az 1988-ban kötött második biztosítási szerződés kötvényét csak az idén februárban kapta meg(!). ' Eze'k után sokkal többet nem tehetett Csapó Sándorné, az AB szolgáltatási és kárrendezési osztályának vezetője, minthogy elnézést kért a hibákért —■ amelyek többségét elismerte—, majd gyors intézkedést ígért. Hogy miként fordulhatott elő ez a zavaros ügyintézés féléves késéssel? Csapóné szerint félreértések sorozatáról van szó. Három kárszakértő is foglalkozott a Dene házaspár kertjében keletkezett tűzzel. A problémát az mélyítette el, hogy amikor az egyik szakértő végleg távozott az ÁB kötelékéből, rendetlenül hagyta hátra az aktáit. Hát kérem, a kívülálló csak elmeditálgat ezen a maratoni osztozkodáson, s felteszi magában a kérdést: tulajdonképpen miről biztosítja ügyfelét az ÁB, fél évvel a tűzeset után? Tártok attól, hogy semmi esetre sem a nagy reklámmal meghirdetett biztonságérzetről. Ha így van, nem csodálkoznék azon, ha Dene úr is átpártolna a kon- kurenciáhöz, mint az a bizonyos rendetlen kárszakértő. Aszódi I,ászló Antal Rangos érdi kiadvány Eőry Emil művészete Mindössze ezer példány, mellyel a szűkebb pátria az országos hírű, rangos szobrászművész, E Ory Emil előtt tiszteleg. Az. érdi polgármesteri hivatal kiadásában napvilágot látott .művészettörténeti füzetet, jó kézbe venni. Mert nemcsak külleme, megjelenési formája igényes, rangos — méltó a művész bemutatására —, hanem a tartalma is. A mai magyar művészetet prezentáló sorozatba jól illeszkedik. Ha valamilyen kiadványnak, hát ennek helye van a könyvespolcon. Mentes a korábbi tárgyi tévedések halmazától, a felületességtől, nem viseli magán a csak „pénzkeresetre” jellemző munkák bélvegét. Mert ilyennel — hadd ne sértsem a művészt, így nevet nem említek — találkoztunk két évvel korábban az érdi füzetek sorozatban. . _ . A köztünk élő művészt hozza emberközelbe, magyarázván ars poeticáját — k nemcsak a : „vájtfülűete” számára érthetően! — Ke- lényi István művészettörténész. A bemutatás, az elemzés az igényesség jegyében született. Csakúgy, mint az illusztrációk. T. Mészáros András fotóművész — művészeti alaptag — tudása legjavát adta. Jelezve egyúttal, hogy szereti a műveket. s a művészt, s ráadásul a beállításokból, a fotózás szögéből az is kiderül, érti a mondanivalót, a mondandót. A lektor? Németh Lajos munkája is kiváló. A könyvárusokhoz, a terjesztőkhöz a napokban jut el a kiadvány. Megéri, hogy áldozzunk rá. Hiszen a kórtárs üzenetét hozza közelebb hozzánk, azét,-ki köztünk jár, köztünk él. Itt. a szőkébb" pátriában, Érden. V. E. Egykor üldözötteket menteti Lakóhelyén ma is megsüvegelik ___ * f • ' Sokakban rossz érzéseket ébreszt az egykori csendőrvilág felemlegetése. Tény, hogy mindenfélét mondanak a kakastollas, szigorú tekintetű csendőrökről a népek, egyet viszont nem lehet letagadni: működésük alatt a falvakban rend volt. Ha mindezt összevetjük jelenlegi közbiztonsági helyzetünkkel, nagyon szomorú képet kapunk. Bizony gyakran megsü- vegeliik ma is a 81 éves Boros Pista bácsit, ha végigballag Zsámbék utcáin, hogy szokásos teendőit elvégezze a szőlőjében. Pedig csendőrként került 57 évvel ezelőtt a faluba, ahol őrmesterként, később örs- parancsnokként „őrizte a csendet". Szigorú volt, de jó szívű, emberséges. Rendet tartott. Ezekkel a szavakkal emlegette őt a minap a helyi polgármester, aki annak, idején még gyerekként ismerhette őt. Mégis sok Igazságtalanságot, szenvedést kellett megélnie később Pista bácsinak, amire ha visszagondol, ma is könnyes lesz a szeme. A háború kitörése után orosz fogságba került. Hazaérkezve elkeseredetten látta, hogy a szovjet katonák kifosztották, a lakás romokban, üresen állt. Az egyik kitelepülő rokonától egy beteg lovat kapott, amit kigyógyított és elkezdte az új életét a feleségével. Akkoriban Zsámbékon nagy szó volt, ha valaki állatot tartott. A mai főiskola épületében például a keresztes nővérek egy szobában gondoztak egy tehenei, moslékkal etették, úgy féltették, mint valami kincset. Más jószág nem is volt a faluban. A negyvenhetes földosztás hét hold földet hozott a Boros családnak, amit később kötelezően meg kellett vásárolni. Azóta ez a föld a helyi tsz tulajdona lett. Ezen a földön gazdálkodott Pista bácsi. Ügy túrit, hogy a sok műnk";, gürcölés meghozza az eredményt, amikor 1952-ben koholt vádak alapján három évre börtönbe küldték. A Valódi ok az volt, hogy nem akart belépni a tsz-be, s az akkori tanács- . elnök .meg akarta leckéztetni. ' " Részlet a vádiratból: „Terhelt 1952. VIII. 28-án háromszori felszólítás után megjelent a zsámbéki tanácsházán, ahol a V.B. közölte vele a vetéstervét. Terhelt, ezt nem volt hajlandó tudomásul venni, tiltakozott a kivetés ellen, s az ott tartózkodók előtt olyan kijelentést telt, melyek nagy mértékben alkalmasak a tanácsba vetett bizalom megrendílésé- re és az ellene irányuló gyűlölet felkeltésére .. Miután Nagy Imre miniszterelnök lett, első intézkedéseként szabadlábra helyeztette a politikai foglyokat. így Boros István harmadszor is elkezdte az életét. 11 évig a helyi gombgyárban dolgozott, "majd azt követően nyugdíjba ment. A földet, amit meghagytak neki, műveli ma is, túl a nyolcvanegyedik életévén. Még mindig őrzi büszke tartását, de a régi sérelmek miatt már megbékélt a világgal. Mostanában izgatottan figyeli a fejleményeket, hiszen 'mint annyian, ő is követelhetné vissza a földjét. A bölcs emberek derűlátásával legyint, nem kel! neki már az egykori birtok, megelégszik azzal is. ha a tsz annyi bérleti díjat fizet, amiből enyhíteni tudja az alacsony nyugdíj miatti megélhetési gondokat. ■ Addig is dolgozik, mert nem bírja a tétlenséget. Arról nem beszél Pista bácsi — amit az unokája súg halkan; annak idején megmentette "több zsidó, magyar állampolgár életét.— vállalva a parancsmegtagadás bűnét ■—, de a mái öregek, akik "akkor 'tétét- "• ismerték ' őt, tudják mindezt. És ebben áll Boros István emberi nagysága. Ezért köszönnek messziről, hangosan a né- .pek, ha találkoznak vele. Virág Márton Ne szóli szám...?
