Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-21 / 44. szám
Köztünk volt az elnök Az a megtiszteltetés ért a múlt héten, hogy részt vehettem Gárdonyban az olvasóköri mozgalom vezetőinek országos tanác-Uozásán. Mosolyogva, kissé talán fanyalogva is fogadtam a meghívást, de aztán mentem, mert ügy vélem, ha az olvasás, az értékes irodalom érdekében szerveződik valami, s ebben segíthetek, akkor ott a helyem, mert az igaz ügyért tenni kinek-kinek kötelessége. Tudom én — túl a' hatvanon —, hogy az élet töméntelen vágánnyal dolgozik. Vadnak mellékvágányok, holtvágányok, de ezek is az életet szolgálják, tehát voltaképpen csak élővágányok vannak. Azt hiszem, hogy valahogyan ehhez hasonlít a mi olvasási- kultúránk is. Ott vol- . tam. amikor meghirdettük/ meghirdették az Olvasó népért-mozgalmat, de akkor sem hiányoztam, amikor az a jelszó született: — könyvet minden parasztcsalád asztalára! És most, amikor úgy tűnik. mintha csupa mellékés holtvágányokon futna az életünk, ismét megjelentén! egy országos, ösz- szehajoláson. Vitt engem Gárdonyba az egyszerű meghívás meg Molnár Zoltán író barátom külön invitálása is, aki ennek a kezdeményezésnek a lelke-. De leginkább az vonzott, hogy a program szerint megjelenik majd köztünk Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke is. Hittem, nem hittem a találkozásban, am kételkedésem ellenére is. megérkezett a várt vendég. Félreértés ne essék, nem oldott meg semmit, de megjelenésével kifejezte, mintegy kihangsúlyozta a jelentőségét annak, az ügynek, amire a gárdonyi harmincak vállalkoztak. . Nem tudom én visszaadni az elnökkel töltött órák hangulatát, de talán felidézhetem a közös gondolkodás, a használni akarás óhajával megfogalmazott gondolatok egyikét-másikát. Az egykori olvasóköri mozgalom elválaszthatatlan a parasztságtól, és a mai olvasókörök is ott szerveződnek és szerveződtek elsősorban újjá, ahol a falusi emberek élnek. És ezeknek a köröknek á tagjai, vezetői eljutottak . a felismerésig, amit Göncz Árpád csak megerősített: — A kormányzó elméknek az a kötelességük, hogy nagyobb arányú munkalehetőségeket teremtsenek, s felhasználják, munkája szerint■ tiszteljék az embert. Egy századdal elmaradt dolog, amit egyesek követelnek, hogy két- és háromholdas földdarabokkal mentsék -meg a magyarságot, támasszák fel a föld- művességet: nem föld" kell elsősorban az embereknek, -hanem életi Mert mit csináljon az újonnan földhöz juttatott régi gazdából lett újgazda, ha kap nyolc holdat, amikor nincs egy ekéje sem? — Mozi — Petőfi: Vadölö. Színes, NDK kalandfilm. 4 órakor. Delta Force Commando. Színes, olasz kalandf-ilm. 6 és 8 órakor. Frekvencia video: Katonai akadérnia. Amerikai, feliratos vígjáték, 10 órakor. Kémek, mint mi. Amerikai feliratos vígjáték 18 órakor. Kezdődhet a forradalom, de nélkülem. Amerikai feliratos vígjáték 18 és 20 órakor. Aszód, Petőfi: Szemenszedett szenzáció. Magyarul beszélő amerikai filmvígjáték. Este 7 órakor. Ügy mondtuk ezt Göncz Árpáddal: — Piacot kell teremteni, ahol a kisember a házi terményét jó áron eladhatja, a nagyüzem pedig korszerű termelésével teremtsen új világot, új életet. De nem egymás ellen, hanem -együtt, egymásért. Figyelmeztetett is az elnök: — A legvilágosabb, a legegyszerűbb és legtermészetesebb dolog, hogy mindenki valamiféle változásra vágyik. Vannak községek százával, ahol a falusiak esetleg nem értik, miért folyik ma a vita, pedig az igazi változás, a várt javulás útját csak akkor lehet megtalálni, ha magukkal a tényekkel, tényismeret alapján tisztában van az egész közvélemény. — Mindenkinek — mondotta Göncz Árpád —, aki közös tányérból akar enni a falusiakkal vagy a gyért munkásokkal, egy kötelessége van: gyökereiben megismerni a társadalom életét, az abban lezajló folyamatokat, és részt venni abban a mélyszántásban, amely előkészíti , az új vetést. Mennyi mindenről esett még szó! Én magam is elvettem egy rövid időt a Galga mente bemutatásával, az itt élő emberek gondjainak, örömeinek a felsorolásával. Töprengve kérdeztem, legyen-e téesz, vagy jöjjön újra a parcella? — Végül megegyeztünk — itt van a jelen, amelyben kinek-kinek szíve, szerint, lelki ismerete parancsára kell helytállni, új életét és világszemléletet teremteni. Három órán át peregtek a kérdések, s fogalmazódtak a válaszok. Búcsúzáskor elégedetten jegyeztem a füzetembe: — Találkoztam és beszélgettem Göncz Árpáddal, az ország első polgárával. Fercsik Mihály Ila másokat nem is. de a múlt rendszerben kedvezményes kamatú állami kölcsönöket igénybe vevő magyarjainkat elszámoltatta a demokratikus Parlament. Ám ez is bizonyította, hogy nincs új a nap alatt, hiszen ezzel a lépéssel az előző kormány szinten megpróbálkozott. Ebben az ügyben sok-sok levél érkezett szerkesztőségünkbe. Néhányat le is tudtunk közölni, míg másokat a hely hiánya, a határidők múlása miatt nem sikerűit. Emlékeznek még a hosz- szú sorokra, például a gödöllői OTP előtt? Nosztalgiából idézzük röviden veresegyházi tudósítónk. Fazekas Mátyás sorait... „Nos mit tehet olyan, mint a krónikás, aki 70 éven felüli és. rokkant, sokáig állni nem tud? Írásban küldtem volna be a nyilatkozatomat, de figyelmeztettek a passzusra: csak személyesen... és esetleg elvesztem a jogomat, ez pedig kvázi létkérdés. Hát, szomszédaim reggel háromnegyed négykor autóba tuszkoltak és átvitték feliratkozni. Négy órakor enyém lett a százas sorszám. ...Külön szerencsém volt, hogy az egyik hitelemre aznap postán megkaptam a december 31 -i egyenlegértesítőt, így ez, gyorsabban ment, mint a nagy átlagnak. A verejtékező tisztviselőnővel közöltem, hogy a helyi takarék- szövetkezetnél vezetett átutalási betétszámláról fizetem ki a megállapított összeget. Közölte, hogy nem Amikor megérkeztem az aszódi városi közösségi házba a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt aszódi szervezete által rendezett íarsangbúcsúztató bálra, Péter István és Varga László zenekari duója már vidáman húzta a nótát: — Ritka búza, ritka árpa, ritka rozs ... Még . kevesen táncoltak, inkább az előkészítéssel voltak elfoglalva a vezetők közül többen is. Kustra László elnök, Pálya Tibor .titkár, a feleségeikkel és Balogh Jánosáé segítségével a batyukban . hozott ételt, italt rakták tel az asztalokra, készítették a tombolajegyeket, gyűjtötték a kisorsolandó tárgyakat. — Több mint negyven esztendő után van Aszódon ismét Kisgazdapárt áltál szervezett bátyusból. Régi hagyományt kívánunk felújítani, éltetni; de hát akiknek az ilyen jellegű rendezvény természetes volt az életükben, azok .többsége elhunyt, akik pedig élnek, azok szívesen elmondják, hogyan csinálták, de koruk miatt már nem vesznek részt a mulatságban. •— A középkorúak közül kerül ki a Kisgazdapárt tagjainak zöme — hallottam Pálya Tibortól. — Vannak köztünk kimondottan mezőgazdasági jellegű munkát- végzők, elsősorban tejtermelők, de tartoznak hozzánk vállalkozók, - kőművesek, különböző kisiparosok is. Kustra Pál néhány szavas üdvözléssel' nyitotta meg a jó hangulatú mulatságot, s talán Csupán csak ezek a szavak jelezték a bál kisgazdajellegét. — A vigalom pártunk hangulatát is jelképezi — mondta. — Délelőtt ■ többen jártunk Kartalon, ahol meghallgattuk Nagy Ferencet, a párt országos elnökét, dr. Tárgyán József frakcióvezetőt és Dragon Pál országos alelnököt. Reményt keltő és megnyugtató szavakat mondtak a reprivatizációról, a földkérdésről, illetve annak rendezéséről. Táncoltak a -párok, s valódi bálban érezhette magát mindenki, engem azonban az asztalnál üldögélő idősebbek csendes beszélgetése jobban érdekelt. — Évek óta gondunk van a tej értékesítésével, és ez a gond most még komolyabban jelentkezik — mondták beszélgetőtársaim. — Igaz. Aszódon csak négyen vagyunk tejtermelők, de Domonyba kellett hordanunk a tejet. Hamarosan helyben árusítjuk! Lesz kannás tej, mint régen volt, amiből kikerül, a tejszín, és ízes lesz a háziasszony által készített túró, meg vaj, amit az asztalra tesz. A mi tejünket nem fölözi le többé a tejgyárak monopóliuma. — Ha egy-két hold földhöz jutunk, akkor megszervezzük a mezőgazdasági kisgépek közös beszerzését és kölcsönzését. Az úgynevezett FAKSZ-udvarból gazdaudvart szeretnénk kialakítani, ahol helyisége is lenne a pártunknak — mondják reménykedve, és emlegetik Gyebnár nénit Olyan eseteket, netán esak egyszerű megállapítá- . sokat szeretnék néhány sorban megírni a fenti eí- met viselő sorozatomban, amelyeket jártamban-kel- temben hallottam, lestem el, s amelyekről cl kell gondolkodnunk, f.chet, hogy egyik írás a munkásnak, másik a köztisztviselőnek, a pedagógusnak ad ötletet, esetleg olyan is akad majd, amely mindenkihez szól. Egy biztos: használni akarnak ezek a sorok. Pintér. Ferenc nyugdíjastól a minap hallottam ezeket a szavakat. — Van egy mese, jó" magyar népmese, az egész magyar mesekinesbén talán a legértékesebb, amely szerint a szegény .seprűkötő áldást kér munkájára az ég urától, s aztán életet és vért izzad ki, mégse bír semmire vergődni, pedig áldás van a munkáján. A Mire lehet jé? I-i; Ismereteink szerint a munkásőrségé volt, s most zárolt állami vagyon, Gödöllőn a városháza épülete mellett álló rádiós torony. Talán lehetne valamilyen közösségi célra használni. A szakemberek véleményét szívesen megosztanánk olvasóinkkal (Balázs Gusztáv felvétele) szomszédja azonban, a kosárfonó, csak egy garas ára szerencséért imádkozik, s másnapra ann3ri aranyat talál, hogy alig győzi fonni a kosarakat. — Mi lehet az oka? — kérdezte tőlem kíváncsian figyelve Pintér Ferenc. — Mi lehet az oka, hogy egyik jól, a másik rosszul járt? Hát az, hogy senki nem akar söpörni, mindenki csak kosarazni kíván. A mesében. És a valóságban? Az önkormányzatok elmondhatják : ma a vállalkozók többsége kereskedő, kocsmáros, virágárus-, zöldséges, gépkocsi-fuvarozó, akarom mondani: a kosárfonó megbízott eladója, a kosarak értékesítője kíván lenni. Mert sze- rencsétlenségükne a mi világunkban a kosárfonó szegény ember. Az övé a munka, másé a haszon és aí áldás. Fik Tartsa be a szerződést! Sorsok — sorokban Jártamba n-keltemben De másé a haszon lesz jó, mert határidőig az átutalás nem érkezik esetleg be. (Február 28-ig egy hónap nem lenne elég hozzá, teljes abszurdum az OTP és a takarékszövetkezet viszonyában!) ... Rómában a hatalomra törő Catilina ellen mondta el Kr. u. 63-ban Cicero híres szavait: „Quo usque tandem abutere, Catilina, patentia nostra?” Magyarul, mai nyelven: — Meddig élsz még vissza, türelmünkkel, államgépezet?” Olyan elszámoltatott is akadt, aki nem ragadott tollat, hanem felkereste szerkesztőségünket. így tett a 64 éves Geletei Károlyné is, aki Szilasligetről kerekedett fel. Igaz, először nem hozzánk, hanem az OTP-be. A néni a fiával él együtt családi házban. A gyereknek 3 és 10 százalékos adóssága van az OTP-vel szemben, s még gázbekötésre is vett fel kölcsönt. Az első kettőt 1500-1500 forinttal terhelte meg a Parlament, az utóbbi kamatát az OTP emelte fel 24,5 százalékról ■32-re. A fiatalember kőműves. Munkahelyével 2000-ig kötött szerződést, aminek fejében onnan is kapott kölcsönt. Szeptember óta a cég nem -tudja munkával ellátni, de természetesen el sem engedi. Az idény kezdetéig ' a mama úgy akart segíteni fia gondján, hogy a takarékbetétkönyvében elhe- lyezett összeget kiváltja. Ez sajnos nem sikerült neki, mivel 1984-ben a könyvet három évre lekötötte. Most 21 719 forint van benne, azt szerette volna kiváltani. Nem tudta, hogy a lekötés még most is érvényes, s mint közölték vele, sok-sok forintot levonnának a betétjéből, mivel idő előtt veszi .ki azt. Szegény néni hiába ment, azt mondták neki, tessék betartani a szerződést! Mit ajánlhat a szilasli- geti asszonynak a tollíor- gató? Mivel a Parlament ezt a szerződést nem változtatta meg, csak annyit,: hogy keresse fel a helyi polgármesteri hivatalt, s onnan kérjen segítséget ő vagy a fia. Erre már elérzákenyült olvasónk. Mindig tisztességesen élt, nem fog sorba állni segélyért — mondta. Másik fia le van százalékosa, a harmadik 650 ezer forinttal, tartozik hitelezőinek, szintén építkezés miatt. ★ Írásunk nyomdába'adása előtt .tudtuk meg, hogy a veresegyházi önkormányzat — széles körben meghirdetve — messzemenőkig vállalta a rászorultak támogatását a Parlament dön- ■ tése nyomán. Tíz-harminc- ezer forintos kamatmentes kölcsönt adott. B. G. Nádas Kupa 1991 Visszavágott a Gépgyár A Nádas Lajos labdarúgó-teremtornán 79 mérkőzésen 432 gólt lőttek, a legtöbbet, 31-et, a Bau Trade csapata szerezte. A legkevesebb gólt — hármat — a gépgyáriak kapták. Eredmények: Gépgyár— Viktória 3-1, Favorit—Délibáb 3-2, PM Volán—Bau Trade 3-5. Királytelep— Favorit 2-3, Csintó Csárda —Kerepestarcsa 0-1, MÉM- Ml—Híradótechnika 3-1, Pannónia—NEC 0-5, Szada —Topi 2-3, Ganz—Aszód 2-7, HTÜ—ÁFÉSZ 1-1; Uni- t.as—Frekvencia 0-2, Speedó —Veresegyház 1-1, Orange —Old Boy 5-6, Csintó Csárda—Pannónia 5-3, Kerepestarcsa—NEC 1-4, Lőrinci—ÁTK 0-3 (játék nélkül), Tangazdaság—Nimra 2-2, Ganz—Unitas 3-3, Asiód—Frekvencia 1-7, MÉMMI—Topi 5-1, Viktória.—HTÜ 1-1, Gépgyár— ÁFÉSZ 4-0. A gépgyáriak elsősége már szombaton eldőlt, amikor a nagy riválisnak visszavágtak-. Végeredmény: 1. Gépgvár, 2. ÁFÉSZ, 3. HTÜ, 4. Viktória, 5. MÉMMI; 6. Topi. Az első három csapaton kívül díjazásban részesült a legtöbb gólt lövő, Kajdi Zsolt (Viktória) 11 találattal, a legjobb kapus Sárdi Levente (MÉMMI); a legjobb mezőnyjátékos Vanó Mihály (Gépgyár). A díjakat Gémesi György polgár- mester és Pánker László sportfelügyelő adta át. A Gépgyár győzelmének kovácsai voltak: Paragi István, Solti. Árpád, Hegedűs Imre, Hegedűs Attila, Lukovszky Pál. Garaí István, Vanó Mihály, Teliér Tibor, Szenoróczky Ferenc, Szűcs Dénes, Bodrnr Péter, Isaszegi László. Csapatvezető: Lőrinczy István. Csiba József gödöllői hírlap Gödöllő, Szabadság tér 10. 0 A szerkesztőség vezetője: Balázs Gusztáv. 0 Munkatárs: Pillér fiva. 0 Postacím: Gödöllő, Pf. 14. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-796. 0 Szerkesztőségi fogadóóra: hétfőn 10-töl 13 óráig. 0 Hirdetésfelvétel: munkanapokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőségben. Kisgazdák bálja Aszódon Mulatnak, munkára készülnek meg B. Nagynál, akik túlélték a nyolcvanadik életévüket. s a legutóbbi összejövetelen elmondták: —'Sokáig voltunk kisemmizét- tek, de most már nem hagyjuk magunkat elhallgattat- ni! A párok forognak, szól a . zene. Az asztalokra mind.ig újabb és újabb batyuk kerülnek. Van, aki kolbásszal kínálja a társát, mások sült húst, fasírozotlat hordanak körbe. Pezsgős palack vár a pukkanásra. Mulatnak, reménykednek. munkára készülnek az aszódi kisgazdák. De miért ne tehetnék mindezt 1991 februárjában? F. M.
