Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-21 / 44. szám

Albán diákok éhségsztrájkja Ismét ledéit egy szobor VMMTÓ MÉS E&Y_ SMMjmy 1» lesz a fordulat éve? Két év alatt befejeződik a magyar gazdaság stabilizációja, de a növekedés — minimális mér­tékben — már jövőre megkezdődhet. Az életszín­vonal azonban érezhetően csak 1994-től kezd ja­vulni — derül ki abból a programból, amelyet Kupa Mihály pénzügyminiszter ismertetett szer­dán a sajtó képviselőinek a Pénzügyminisztérium­ban. Mintegy százezer ember szállta meg szerdán Tirana főterét, s ledöntötte Enver Hodzsá nak, az Albán Mun­kapárt megalapítójának tízrnétf rés szobrát. A rend­őrök mindössze riasztólö- véseket adtak le, de nem léptek közbe az emlékmű megvéd lése érdekében. A megmozdulás a dél­előtti órákban, a tiranai egyete r.en kezdődött, ahol tízezre.* tüntettek, együtt­érzésükről biztosítva az Enver Hodzsa Egyetem harmadik napja éhségsztráj­kot fclytató diákjait és ok­tatóit, s követelve az or­szág kommunista vezetésé­nek lemondását. Az albán fővár 3S több üzemében a dolgozók munkabeszünte­téssel fejezték ki egyetérté­süket az éhségsztrájkolók- kal. A tiranai egyetem terü­letére özönlött tüntetők a tiltakozó diákokat támoga­tó jelszavakat skandálták, többen Enver Hodzsa mű­így vagy A szárazföldi háború ki­törésének veszélye meg­élénkítette a diplomáciai tevékenységet, s a politiku­sok élénken reagáltak a Gorbacsov-javaslatra. Brit kormánykörökben szerdán a szovjet béketerv elutasítása helyett inkább az óvatos várakozást hang­súlyozták. John Major kormányfő azt mondta, hogy egyelőre semmi sem történt, ami a háború beszüntetését in­dokolná, és mivel a szovjet béketerv titkos, nem is volt hajlandó további ér­tékelésbe bonyolódni. Doug­las Hogg brit külügyi ál­lamminiszter kedden kije­lentette : Sem Szaddam Husszein eltávolítása, sem az iraki hadsereg és az or­szág infrastruktúrájának elpusztítása nem törvényes háborús cél, mivel ezek nem szerepelnek az ENSZ BT határozataiban. Roland Dumas francia külügyminiszter szerdán sürgette Szaddam Husz- szeint, hogy órákon belül fogalmazza meg világosan Kuvaittal kapcsolatos szán­dékát. A francia diplomá­cia vezetője szerint a vég­Az SZKP moszkvai vá­rosi bizottsága és a Pravda élesen válaszolt Borisz Jel­cin előző napi tévéinterjú­jára. Az orosz parlament elnöke ebben azt sürgette, hogy Mihail Gorbacsov he­lyett kollektív hatalmi tes­tület, a köztársaságok kép­viselőiből álló szövetségi tanács vegye át az ország irányítását. A városi pártbizottság és az ellenőrző bizottság szer­dán határozatban zárkózott el attól, hogy felvesse az államirányítási rendszer megváltoztatásának kérdé­sét. A határozat szerint ez szembeállítja a Szovjet­unió és az Orosz Föderá­ció érdekeit, még inkább megingatná a helyzetet; a társadalmi folyamatok el­lenőrizhetetlenné válnának, zűrzavar támadna. A testü­let támogatást ígért Mihail Gorbacsov elnöknek, az SZKP főtitkárának .azokhoz 2 •c^i’rinn veit égették. A 723 hallga­tó és a 13 professzor hét­főn azzal a követeléssel lé­pett éhségsztrájkba, hogy változtassák meg az Albán Munkapárt egykori vezető­jéről elnevezett egyetem ne­vét. Igénylik az oktatás ideológiától mentessé téte­lét, illetve a reformok aka­dályozásával vádolt Reis Malile külügy- és Kico Mustaqi védelmi miniszter leváltását is. Rendkívül feszült a hely­zet Tiranában — közölte Póka Ferenc, Magyarország albániai nagykövete az MTI munkatársával. Tele­foninterjújában a nagykö­vet elmondta, hogy a tün­tetés a város szélén lévő egyetem területén kezdő­dött, ott gyülekeztek az emberek a néhány nappal ezelőtt megalakult függet­len szakszervezet felhívá­sára. Útközben már összetűz­tek a rendfenntartó erők­kel. A rendőrök gumibo­leges döntés csak Husszei­nen múlik, hogy kivonul, vagy megkezdődik a száraz­földi offenzíva. Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter sze­rint inkább felhívásnak, semmint javaslatnak ne­vezhető Gorbacsov üzene­te. A Deutschlandfunknak adott nyilatkozatában Gen­scher hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió nélkül nem képzelhető el tartós ren­dezés a Közel-Keleten, s leszögezte, hogy a rende­zésnek a térségből kell ki­indulnia. Turgut özal török állam­fő szerint a háború befeje­zését célzó szovjet javaslat Moszkva kísérlete arra, hogy Husszein megőrizhes­se hatalmát. Bagdad ugyanakkor is­mételten azzal vádolta a Nyugatot, hogy elutasított minden iraki békekezde­ményezést. A szerdai ka­tonai kommüniké hang­súlyozta, hogy ha Irak to­vábbra is „szembeszáll az ellenséggel, és végül győ­zelmesen kerül ki az össze­csapásból.” Alekszandr Besszmertnih szovjet külügyminiszter te­az erőfeszítéseihez, amelyek a válságból kivezető út fel­lelésére, a megújított szö­vetség megőrzésére irányul­nak. A pártlap szerint Borisz Jelcin keddi interjúja ismét csak arról tanúskodik, hogy nem kíván megegyezni, nem akar felhagyni az el­lenzék vezérének szerepé­vel; álláspontja még jobban elmérgesíti az amúgy is fe­szült helyzetet. A Pravda azzal vádolja az orosz ve­zetőt, hogy minden eszközt felhasznál személyes ambí­cióinak, törekvéseinek ki­élésére, amelyek jelentősen eltérnek a társadalom meg­újításának, demokratizálá­sának és a peresztrojkának irányvonalától. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának szerdai ülésén is éles bírálatok érték Jel­cin keddi kijelentéseit. A képviselők a TASZSZ be­számolója szerint úgy érté­kelték, hogy az orosz par­lament elnöke gyakorlatilag a demokratikus módon megválasztott elnök meg­döntésére szólított fel. tokkal, kutyákkal, könny­fakasztó gránátokkal pró­bálták feltartóztatni a vá­ros központjába vonuló tö­meget. Ugyanakkor több rendőr barátkozni kezdett a tiltakozókkal, erről az al­bán televízió esti híradója is beszámolt. A város köz­pontjában a rendőrök le­vegőbe lőttek, és gumibo­tot használtak a tüntetők ellen. Végül azonban kény­telenek voltak visszavonul­ni: nem tudták megakadá­lyozni, hogy a tömeg le­döntse Enver Hodzsa szob­rát. A nagykövet szerint több tízezer ember vett részt a megmozdulásban. Póka Ferenc közölte, hogy valamennyi Albániában tartózkodó magyar állam­polgárt Tiranában, a kö­vetségen, illetve a követség közelében lévő lakóépüle­tekben helyeztek el. Az al­bán hatóságok egyébként lezárták azt az utcát, ahol a külföldi követségek talál­hatók. lefonbeszélgetést kezdemé­nyezett amerikai kollégájá­val, James Bakerrel, közöl­te szerdán a washingtoni külügyi szóvivő. A beszélgetésre még kedd este sor került, de tartal­máról éppoly kevéssé kö­zöltek bármint, mint a szovjet—iraki javaslat sor­sáról általában. Maga Ba­ker külügyminiszter szer­dán annyit mondott, hogy Irak „így vagy úgy, de min­denképpen hamarosan” ki­vonul Kuvaitból. A mi­niszter, aki a dán királynő tiszteletére adott ebéden beszélt, megismételte, hogy Iraknak maradéktalanul eleget kell tennie minden ENSZ-határozatnak, de a legújabb fejleményekkel nem foglalkozott. — Én nem hívtam szülő­ket, nem hívtam munka­társakat a mai ülésre, és nem akarok demonstrációt sem, ezért a pályázatot, látva az ellenőrzést, visszavonom — jelentette ki Lehmann László. A tervezetben többek kö­zött az olvasható, hogy az I-es iskola Rózsa utcai épületében — ha ezt a mű­velődési bizottság és az ön- kormányzat is jóváhagyja — 1991. szeptember 1-jé- től működne a közművelő­dési központ, az az „integ­rált funkciójú intézmény, ami hézagpótló, serkentő, koordináló szerepet töltene A pénzügyminiszter el­mondotta, hogy többek kö­zött azért időzítették szer­dára a sajtótájékoztatót, mert a Nemzetközi Valu­taalap Igazgató Tanácsa várhatóan ezen a napon dönt Magyarország hitelké­relméről, ami három évre megalapozza a program végrehajtásához szükséges külső finanszírozást. A pénzügyminiszter szerint ugyanis a gazdasági elkép­zelések akkor valósíthatók meg sikeresen, ha azok ta­lálkoznak a társadalom egé­szének egyetértésével. Már a megteendő intézkedések kijelölésénél is fokozott mértékben vették figyelem­be a lakosság tűrőképessé­gének alakulását, azt, hogy az elmúlt időszakban már jelentős mértékben rom­lottak az életkörülmények. Számos veszélyforrásra is felhívta Kupa Mihály a figyelmet. A program ké­szítői tisztában vannak az­zal, hogy a kelet-európai kereskedelemben továbbra is sok a bizonytalanság, és ez jelentősen befolyásol­hatja a magyar gazdaság jövőbeni állapotát. Ameny- nyiben a helyzet a vártnál rosszabbul alakul, a prog­ramot azonnal ennek meg­felelően átalakítják. Egye­lőre úgy számolnak, hogy 1991-ben a Kelet-Európába irányuló export a két év­vel ezelőttinek 50 százalé­kára fog csökkenni. Ha ennél nagyobb mértékű lesz a visszaesés, természe­tesen módosítani kell az elképzeléseket is. A programkészítők arra építenek, hogy Magyaror­szágon már jelentősen élő­be, ami nélkülözhetetlen a város művelődésügyének fejlesztésében. Az intéz­mény indításához készen áll az a 15-20 fős szakmai csoport — jelentős részük nem Budaörsön dolgozik —, akik szívesen vennének részt ebben a vállalkozás­ban. A városnak nem kis érdeke fűződik ahhoz, hogy egy igazán ütőképes, kom­petens közművelődési és pedagógiai teamnek adjon érvényesülési helyet, bizo­nyítási lehetőséget”. — Magyar állampolgár­ként, budaörsi lakosként, szülőként tiltakozom min­den olyan vállalkozás el­rehaladt a piacgazdaság ki­építése. Kelet-Európábán egyedül hazánkban jött lét­re a többszintű bankrend­szer, alakult ki a nyugati típusú adórendszer. A múlt évben a gazdaságban for­dulatszerű változás követ­kezett be, megkezdődött a termelési szerkezet átala­kulása, ami kedvező a program megalapozása szempontjából. Azzal is számolnak, hogy 1993-ra Magyarország társult tagja lesz a Közös Piacnak, ami hozzájárulhat a kedvező gazdasági átalakulás fel- gyorsulásához. A pénzügyminiszter sze­rint a kormány továbbra is egyik legfontosabb felada­tának tartja az ország fi­zetőképességének fenntar­tását, azt, hogy rendsze­resen és maradéktalanul eleget tegyen a nemzetközi pénzügyi kötelezettségek­nek. Elutasítják azokat az elgondolásokat, amelyek a tartozások elengedését, át­ütemezését, a kamatfizeté­si kötelezettségek mérsék­lését szorgalmazzák. A szakemberek szerint a leg­sürgetőbb feladat a piac- gazdaság intézményrend­szerének kiépítése, amely az idén lényegében be fog fejeződni. Ehhez kapcsoló­dik a forint konvertibilitá­sának fokozatos megterem­tése. Ennek érdekében az idén az import további li­beralizációja és a bankkö­zi devizapiac megteremté­se történik meg. A kö­vetkező lépés, hogy meg­szűnik a magyar vállalatok devizabeszolgáltatottsági kötelezettsége, és tovább szélesedik a hazai deviza­len, amely meglévő oktatá­si, egészségügyi, szociális intézményt akar elvonni a várostól. Az anyag készítői nyúljanak a zsebükbe, ke­ressenek szponzorokat öt­letük megvalósításához, de ne egy meglévő, jól műkö­dő iskolába akarjanak be­ülni, onnan a megelégedé­sünkre dolgozó pedagógu­sokat eltávolítani, s 2000 forintért nyújtani mind­azon fakultációkat, ame­lyekhez eddig ingyen ju­tottak a gyerekeink — fo­galmazták meg követelé­süket az elsők között szót kapó szülők. — Gondolkozzon a bi­zottság, kié az iskola? — tette fel a kérdést Tóth Bé­la, a helyi gimnázium igaz­gatója, a Budaörsi Pedagó­gus Kamara elnöke. — Az önkormányzaté természete­sen, de a gyerekeké, a szü­lőké és a pedagógusoké is. Nekik tehát igen is joguk van beleszólni abba, hogy mi történjen az intézmény piac. A konvertibilitás a lakossági turizmust valószí­nűleg csak 1992-ben fogja kedvezőbb helyzetbe hozni, amikor is várhatóan kis­mértékben javulni fog a turisták devizaellátása. A korlátozások teljes felol­dására, a forint külső kon­vertibilitásának megterem­tésére 1994-ben kerül sor. Ez azonban nem érinti to­vábbra sem a lakossági tőkeforgalmat. A program szerint a gaz­daság „mélyrepülése” az idén még folytatódik. A stabilizáció várhatóan 1992- ben fog befejeződni, ami­kor a fizetőképes fejlődő országokba irányuló export- bővülés következtében a GDP, a bruttó hazai ter­mék kismértékben már nö­vekedhet. A következő esz­tendő, 1993 válik a fordu­lat évévé. Ebben az esz­tendőben a gazdasági növe­kedés érezhető lesz, és bő­vülhet a lakossági fogyasz­tás is. 1994-ben pedig az export mellett a belső ke­reslet is hozzájárul egyre nagyobb mértékben a gyor­suló növekedéshez. Az ország külföldi el­adósodása az idén nagy­mértékben növekszik, és ezt a folyamatot jövőre sikerül majd megváltoztatni. Vár­hatóan 1993-tól már nem nő az eladósodás, egyen­súlyba kerül a folyó fizeté­si mérleg. Az életszínvo­nal tekintetében érezhető változás 1994-ben jelentke­zik, ám már az előző esz­tendőben is bizonyos mér­tékben nőhet a lakosság fo­gyasztása, és ez egyes ré­tegek számára az életkö­rülmények javulását fogja eredményezni. A piacgaz­daság működésével párhu­zamosan várhatóan sike­rül megállítani az ez év­ben igen gyors inflációt. A program szerint az idén 35-37 százalék lesz a fo- gyasztóiár-emelkedés, ám ez jövőre 21 százalékra, 1993-ban 13 százalékra csök­ken és 1994-ben pedig egy számjegyű lesz az infláció. falain belül. Lehet, hogy a koncepció jó. Lehet, hogy maguk a szülők karolták volna fel, ha az elképzelés­ről előre tájékoztatják őket, s nem a hátuk mö­gött, a tudtuk nélkül kerül terítékre a téma. De nem kértek szakmai véleményt a pedagógusoktól, s a helyi Pedagógus Kamarától sem. Nevetséges itt az anyag ki­csempészéséről beszélni, el­végre nem államtitokról van szó. A kérdés ilyen felvetése a demokrácia fel­rúgása — érvelt Tóth Béla. — Nem kell ezt az ügyet tovább csócsálni, végtére is Lehmann László visszalé­pett, az önkormányzatnak pedig még dolga van ma este, más témában tart zárt ülést — próbálta volna le­zárni az elmérgesedett vi­tát Pénzesné Végvári Ag­nes képviselő, a művelődé­si bizottság elnöke. Kije­lentésével olajat öntött a tűzre, hiszen Bartha Tamás például úgy reagált rá: mondjon le a képviselőnő, ha nincs ideje meghallgat­ni az állampolgárokat. A bizottság egyik külső tagja is úgy foglalt állást, hogy a demokráciának lentről fel­felé kell erősebbnek lennie, s ez az ügy olyan tanulsá­gokat hordoz, amelyek mindenképpen a kibeszé- lést követelik. így aztán to­vább folytatódott a vita. Fejéregyházi Sándor ke­resztény képviselő megerő­sítve az előtt szóló Rom- sits Sándor képviselőtársát, azt mondta, hogy a terve­zetről őket sem tájékoztat­ták. De kijelentette, hogy e szakmai kérdésben elsősor ­A szárazföldi háború veszélye és a diplomácia úgy, de kivonulnak Élesen bírálják Borisz Jelcint Személyes ambícivezetik M lakosság dobott kötőféket az állatorvosi Iának Budaörsön tüdőbajos a demokrácia Zsúfolásig megtelt a budaörsi városháza nagyterme a mi­nap, amikor az önkormányzat művelődési bizottsága ülésének napirendjén a városban létesítendő közművelődési központ ter­vezete szerepelt. Felpaprikázolt, mindenre elszánt állampolgá­rok néztek farkasszemet az előttük ülő képviselőkkel, a bizott­ság külső tagjaival, de leginkább az anyag előterjesztőjével, Lehmann Lászlóval. Ö a koncepcióját már nem is ismertette, mert mint mondta: valaki kicsempészte a tervezetet a város­házáról, s eljuttatta az érintettekhez, nevezetesen az I. Számú Általános Iskola igazgatójához. Koroknál Jenöné közölte az abban foglaltakat a pedagógusokkal és a szülőkkel, mi több, az anyagról fénymásolatok készültek, aminek következtében Budaörsön hecckampány indult, s ez az ő személyiségét vas­tagon sérti.

Next

/
Thumbnails
Contents