Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-14 / 38. szám

MEGJELENIK MINDEN KEDDEN, CSÜTÖRTÖKÖN, SZOMBATON Minden évszakban legyen járható út Nehéz ma rangsorolni Még a szakember is elismeri, hogy igazuk van a panaszko- dóknak, hiszen őket nem vigasztalja a Nagytó.tán megépüli sok kilométeres út, ha saját földutas utcájukban elakadnak a kocsijukkal. Hiába bizonyítják annak, akinek a nyári zápor után elönti a telkét a víz, hogy milyen sok utcában oldották már meg a csapadékvíz elvezetését. Mindezekről a gondokról Is szó esik, amikor Pataki Józseffel, a nagykátai polgármes­teri hivatal műszaki osztályának vezetőjével beszélgetünk. Az ő munkája a legnagyobb nyilvánosság előtt zajlik: mindenki­nek van véleménye az utak, járdák, árkok állapotáról. — Nem a mi akaratun­kon múlik — kezdi beszél­getésünket Pataki József, — hogy annyi megoldatlan probléma van még váro­sunkban. — Mi azt tudjuk megvalósítani, amit az ön- kormányzati testület meg­határoz számunkra, amire biztosítja a pénzügyi fede­zetet. — Tekintsünk vissza a múlt esztendő jelentősebb beruházásaira. Mi készült el a város pénzéből'.’ — Legjelentősebb az új piac és a mentőállomás. Ugyan nincs még kész, de előrehaladtunk a strand építésében is. Ezek a leg­lényegesebbek, de sok kisebb beruházás is elké­szült. Sok új út, járda. Ezek közül talán legfonto­sabb, hogy az erdőszőlői út kész az iskoláig, mintegy 2800 méter hosszan. Régi jogos igénye a minden év­szakon járható út az ott lakóknak. — A lakosság hamar meg­kedvelte az új piacot Mennyibe került ez a vá­rosnak, lesz-e itt még to­vábbi bővülés, fejlesztés? — Összesen 16-17 millió forint a végösszeg. 1985 óta — mikor átvettük a terüle­tet a Gabonaforgalmi Vál­lalattól — minden évben építettünk rajta valamit, mindig annyit, amennyi pénz volt rá az adott évben. — Elég soknak tűnik ez az összeg. Mi mindent kel­lett megoldani, mire meg­nyílt? — Mindenekelőtt meg kellett oldani az energiael­látást, ezért új tránszformá­Jó példa Farmos Faluvédők A Tápió menti emberek nagy része jó ideje nincs megelégedve a helyi köz- biztonsággal. A lakossági önszerveződések egyre in­kább kezdik felismerni az önvédelem szükségességét, és sorra hozzák létre a tér­ségben is a faluvédő egyle­teket. Ezek az egyletek semmiképpen sem a volt önkéntes rendőri tevékeny­séget kívánják újjáéleszte­ni, csupán önszerveződés alapján tenni szeretnének a falu, a szűkebb közösség biztonságáért. Számos jó példa igazol­ja, hogy a hatályos jogsza­bályok támogatják ezt a fajta kezdeményezést. Az egyletek semmiféle jogosít­vánnyal nem rendelkez­nek, csupán megelőző, se­gítő tevékenységet fejtenek ki. A térségben már van jó példa. Farmoson Mol­nár József kőfaragó szer­vezi az egyletet. Nyolcán már jelezték is, szívesen vállalnak önként munkát a falu rendjéért, közbiztonsá­gáért. — a — tort kellett létesíteni a Te­mető utca sarkán. Bővíteni kellett a meglévő területet, erre egy tanácsi telket vet­tünk igénybe, de meg kel­lett vásárolni két magán­ingatlant is. Kialakítottuk a belső vízellátást, a vilá­gítást. Nagy területen ké­szült térburkolat. Belső uta­kat, parkolót, kerékpártá­rolót is csináltunk. Az egész területet bekerítettük, összesen 264 méter hosz- szan elárusítóasztalokat helyeztünk el. Kulturált konténer-WC-t is építet­tünk. Elkészült a hét egy­ségből álló üzletsor is. Ezekben rövid-, divatáru, virág-, húsbolt, pecsenye- sütő fog működni. Két üz­let az ÁFÉSZ-é, még nem dőlt el, milyen profilúak lesznek. Egy az önkormány­zat tulajdona. Ezt szeret­nénk bérbeadni, meghir­dettük, várjuk a vállalko­zók jelentkezését. — Feltűnt a piacon egy nagy építmény, ami zárva van. Milyen célt szolgál? — Ez egy régi fedett ter­ménytároló. Jelenleg hasz­nálaton kívül van, mivel kereskedelmi célra történő átalakítására már nem fu­totta a pénzünk. A későb­biekben szeretnénk, ha ez is szerves része lenne a piacnak. Kitűnő lehetőséget kínál újabb fedett üzletsor kialakítására. — A másik nagy beruhá­zásként említette a mentő- állomást. Mi tette szüksé­gessé építését és ■— nyil­ván mindenkit érdekel — mennyibe került ez ne­künk? — Kissé minket is meg­lepett, hogy új mentőállo­mást kell építeni Nagyká- tán. Ez ideig ez nem helyi feladat volt, hanem az Or­szágos Mentőszolgálaté. Azonban szinte ultimátu­mot kaptunk: vagy mi is „beszállunk” az árába, vagy nem lesz Nagykátán men­tőállomás. A szakvélemény szerint ugyanis a régi épü­letet az összedőlés fenye­gette. Elképzelni is rossz, mivel járt volna, ha Ceg­lédről vagy Monorról kel­lett volna a mentőt hívni egy balesethez, rosszullét- hez. így aztán — függetle­nül attól, hogy nem szere­pelt pénzügyi terveinkben — nem sok választás ma­radt. Az akkori tanácsi tes­tület úgy döntött, hogy más beruházás elhalasztása árán is erre a célra biztosítani kell a pénzt. Az Országos Mentőszol­gálat 10 millió forintot biz­tosított, ugyanennyit kellett Nagykátán ak is előterem­teni. Nemcsak a nagykátai, hanem a környékbeli ön- kormányzatok és gazdasági egységek is áldoztak erre a célra. — Sok embert foglalkoz­tat, hogy mikor lehet fü­rödni a nagykátai stran­don. — Kockázatos dolog len­ne erre pontos időpontot jósolni. Nagy fába vágta fejszéjét az egykori tanács, amikor döntött a strand építésének megkezdéséről. Akkori árakon számolva is több 10 millióra lehetett becsülni a várható költsé­get. — Eddig mennyi pénzt használtak fel, és mennyire lenne még szükség? — Több mint 30 millió forintot költöttünk rá. Mai áron kb. 70 millióra becsü­löm a várható költségeket. — Az elkövetkező évek­ben mit tart az önkor­mányzat legfontosabb fel­adatának? — Munkakörömből adó­dóan annyi megoldatlan problémát látok, hogy na­gyon nehezen tudok köz­tük rangsorolni. Az önkor­mányzat tagjainak kell el­dönteni, mit tartanak a legfontosabbnak. Nemrégi­ben egy egész napot fordí­tott a testület rá, hogy be­járja az elkészült létesít­ményeket, a folyó építkezé­seket. Közben megmutat­tunk néhány megoldásra váró problémás helyszínt is, amire eddig nem ke­rült pénz. A bejárással ta­lán segítettük a későbbi döntést. — n. a. — Vázlat egy ,»civakodó” rendszerváltásról (||.) Összhang nélkül nehéz Viharok, kölcsönös vádasko­dások, hónapokig tartó kötél­húzás után érkezett el a ja­nuár végi jegyzőválasztás nap­ja Tápiószelén. Az előzmények ismeretében csak keveseket ért váratlanul annak végered­ménye. Az új, fiatal Jegyző beállításával akár a konszoli­dáció is elkezdődhetne ... A nyüt jegyzőválasztá­son — a jelenlevő érdeklő­dők nem kis meghökkené­sére — megállapították, hogy Zahalka Béla pályá­zata már nem felel meg a kiírásnak, mivel tanácsaka- dómiai végzettséggel ren­delkezik. Az pedig csak de­cember 31-ig volt elfogad­ható. Ezek után a helyből pá­lyázó, 1988 óta közigazga­tásban tevékenykedő Tóth Julianna kapott több sza­vazatot, összesen 7-et. Más­nap reggelre kiderült, hogy ez a 7 voks nem elég a mi­nősített többséghez, mert a távollevő polgármestert nem vették számításba. Kezdődhet tehát minden elölről... De ha ez igaz — okoskodott a testület másik fele —, altkor a korábbi al­polgármester-választás eredménye is érvénytelen. így aztán a vasárnap dél­utánra összehívott rendkí­vüli ülésen már nem is a jegyző személye miatt csap­taik össze a kedélyek. Azon ugyanis Tóth Juliannát végérvényesen megválasz­tották a jegyzői tisztségre. Alpolgármester viszont két forduló után még nem volt: megmerevedni látszottak a frontok. A patthelyzet vég­re előremutató mérlegelés­re kényszerítette a képvi­selőket. Mi szól Majoros Tibor, s mi Földi László mellett? Az áldatlan állapotok meg­szüntetésére kinek a szemé­lye alkalmasabb, amíg a betegségéből felépülő pol­gármester át nem veszi az ügyeket. Egyáltalán: mi lesz, ha Molnár János is­mét felveszi a munkát? Az egyeztetés eredményes volt, ezúttal Majoros Tibor kapott bizalmat. — De most hogyan to­vább? — kérdeztük tőle. — Semmi esetre sem foly­tatható az eddigi huzavo­na, ami abból adódott, hogy a képviselők égjük fele — közöttük én is — minden­áron bizonyítani akar, a másik fele pedig ellensza­vazatával folyton csak meg­akadályozza azt. Anyagi el­lenszolgáltatás nélkül vál­lalom a „gépezet” beindítá­sát. Van új jegyző, akivel együtt lehet dolgozni, s re­mélem, hogy előbb-utóbb engem is elfogadnak az em­berek. Annak ellenére bí­zom ebben, hogy rólam jó­szerével csak találgatások, rágalmazással egyenértékű feltételezések terjedtek ed­dig. Például az, hogy ha rajtam múlik, lapátra te­szem a hivatal dolgozóit. Megválasztásom után ösz- szehívtam őket, elmond­tam: nincs ilyen szándé­kom. Ugyanakkor elkerül­hetetlen a pályázati rend­szer bevezetése, hogy a legjobb képességű emberek kerüljenek a közigazga­tásba. — Ezek szerint hosszabb távra tervez. De mi lesz, ha Molnár János, meggyógyu­lása után, felveszi a mun­kát? — Nem folytathatja ott és úgy, ahogyan október­ben — betegsége miatt — abbamaradt. Az élet nem állt le, sőt, most fogjuk fel­pörgetni az eseményeket, mert sok a hátrányunk az elmúlt időszak civódásai miatt. Neki nem csupán be­kapcsolódni kell, hanem a munka élére állni. Nem lesz könnyű dolog. Véle­ményem szerint, az új jegy­ző közvetítésével már sok­kal jobban egj’ütt tudunk működni, mint a korábbi felállásban. Ez alapkérdés, hiszen az ő legitimitását senki nem vonja kétségbe. A kialakult helyzethez azonban neki is alkalmaz­kodnia kell. Ettől függetle­nül, az ellene indított fe­gyelmi eljárást végigcsinál­juk . .. Molnár János szintén el­mondta véleményét. — ötvenhárom éves va­gyok, a nyugdíjazásommal még korai lenne foglalkoz­ni. Koszorúér-szűkületem és gyomorfekélyem viszont komolyan hátráltat a mun­kában. Ennek ellenére, amint kiírnak betegállo­mányból, megyek dolgozni. Azzal is számolok, hogy a fegyelmi procedúrát foly­tatják, amit igazságtalan­nak tártok. Ügy érzem, ké­pes vagyok felvenni a ver­senyt a fiatalokkal is, ta­pasztalataimra szükség van, választóim számítanak rám. Természetesen Zahalka Bé­la kiesését nagyon sajná­lom ... — S milyen esélyeket lát a kibontakozásra Földi László, aki mintegy 3 hó­napig volt Tápiószele al­polgármestere? — Az ominózus fegyel­mi üggyel kapcsolatban megkerestük a köztársasá­gi megbízottat, kikértük a véleményét. Egyszerűen nincs fegyelmi helyzet, csak abban az esetben lenne, ha a vitatott szerződést fede­zet hiányában írta volna alá a polgármester. De ez nem állt fenn. A hangula­tot sem kellene már tovább szítani. Bennem nincs tüs­ke a történtek miatt. Sőt, amiben tudok, készséggel segítek. Vázlatos képnek talán ennyi is elé?. Az aprólékosabb, pon­tosabb öndia gnózist a szelesek­nek kéül felállítani, s bebizo­nyítani, hogy nem civakodás- ból, hanem a tenni akarók ösz- szeícgásábóil lesz igazi rend­szerváltás . .. Tóth Ferenc (Vége) Kedvezményes tanfolyam A nagykátai művelődési központ „Kezdő dzsasszba- lelt” — „Kezdő társastánc” tanfolyamot hirdet. Az órá­kat április 6-tól május vé­géig tartják minden szom­baton. Vezeti: Schmid Ka­ti. A február végéig történő befizetésnél a tanfolyam díja 500 Ft. Március 30-án 13 és 17 óra közötti befize­tés esetén 600 Ft. Pingpongparti Két szerva közt a kárpótlásról Már a levesnóta is el­hangozhatott Szentmárton- kátán, de a főutcán lévő mozi tágas üvegportálja mögött még mindig vidá­man röpköd a kis kaucsuk- labda a zöld asztal fölött. Két tiszteletre méltó férfiú liheg, izzad ütővel a kezé­ben, s igyekezetükön lát­szik, hogy nem kis örömet szerez nekik egy-egy jól si­került szerva. Kik azok, akik szombat lévén így múlathatják az időt? — vetődött fel ben­nünk a kérdés, és erre a két sportbaráttól feleletet is reméltünk. — Pál Lajos nyugdíjas vagyok — mutatkozik be az idősebb ember. — Tíz éve mentem nyugdíjba, előtte Kerepestarcsán vol­tam liftes a kórházban. Ott volt alkalmam pingpongoz­ni néha egy kicsit. Itt csak most van rá lehetőség, hogy az iskolai felszerelésből fel­állítottak egy asztalt. A kultúrház igazgatóját el­vitték tanítani, és így ke­vesebb ideje marad az in­tézményre — magyarázza újdonsült ismerősünk. — Egyébként, ha maga tényleg újságíró, azt is megírhatná, ami engem mostanában sokat foglal­koztat. Három évig voltam orosz hadifogságban. Leve­let írtam, amelyben kárpót­lást kértem, de augusztus óta sehonnan sem kaptam választ. Vajon számítha­tok-e még valamire? — fe­szi fel a kérdést, bár nyil­ván tudja, hogy erre nagy hirtelen aligha válaszolha­tunk. A másik ütőt Szigethy László markolja. Ö is nyug­díjas. Néhány éve költö­zött a községbe. Kérdések benne is feszülnek: — A Kisgazdapárt itteni szervezetének a gazdasági ' ügyeit intézem. A földosz­tással kapcsolatban nekünk is vannak óhajaink. Köztu­dott, hogy a helybeli ter­melőszövetkezet teljesen csődbe jutott. Állítólag a szövetkezeten belül alakult egy földosztó bizottság, de a mi pártunkból még senki sincs benne. Kézbe kellene venni ezt az ügyet, mert közülünk sokan szeretnék visszakérni a régi földjüket. Ha egyszer eljönnek egy pártgyűlésre vagy felkeres­nek a lakásomon, még mást is elmondok ezzel kapcso­latban — búcsúzik a ping­pongpartner. (t—i) ügy hírlik... Eladják a lakásokat? Ügy hírlik, Nagykátán el­adják az állami lakásokat. Egyesek már tudni vélik, hogy azért gyorsítják meg az eladásukat, mert ha az új lakástörvény életbe lép, akkor a mai ár sokszoro­sáért vásárolhatók majd meg. Aki ma megveszi, hol­nap gazdag ember lehet! — mondják többen is. A mendemondák nyomá­ba eredtünk. A polgár- mesteri hivatalban megtud­tuk: Nagykátán jelenleg közel kétszázötven álla­mi lakás van. Az elmúlt években összesen mintegy negyven lakást értékesítet­tek. Az önkormányzat az új lakástörvény megjelené­séig felfüggesztette a la­kások eladását. Minden­képpen megvárják az új törvény megjelenését és csak akkor döntenek bár­miféle eladásról. Mindenesetre több dolog is elgondolkodtató már most az önkormányzat szá­mára: miből tudják majd fenntartani a megtartott lakásokat? A lakbéremelés — különösen a többszörös — sem old meg mindent, hiszen nagyon rossz szociá­lis helyzetben élő családok is laknak ezekben a laká­sokban. Az is előfordulhat a jövőben, hogy azonos nagj-ságú lakásért különbö­ző összegű lakbért fizet­nek majd a bérlők, teher­bíró képességük szerint. Tejtermék olcsóbban Piaci körkép Nagykátán az elmúlt hé­ten a piaci felhozatal — bizonyára a kedvezőtlen időjárás hatására — igen gyér volt. A burgonyát 16- 20 forintos, a sárgarépát 20- 28 forintos, a petrezselymet 32-40 forintos kilónkénti áron árulták. A fejes ká­poszta kilója 18-24, a kel­káposzta ára 24-30 forint volt. Az alma ára mintegy 2 forinttal növekedett, 22- 30 forint volt kilója. A to­jást 5 forintért árulták. Igen kevés volt az elmúlt héten a külföldi árus, mind­össze egy-kettőt ha láttunk belőlük, azok is régi porté­káikat árulták. Egyedül a kedvezményes tejtermék­vásár aratott ismét elisme­rést és sikert. TAPIOMENTI HIP-LAP Vezető munkatárs: MatuSa Gy. Oszkár. 9 Munkatárs: Deák Attila. @ Fogadónap minden hétfőn 14-től 1? óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII. kér. So­mogyi B. u. 8. sz. Pl.: 311. ír. sz.: 1418. Telefon: 138- Z339/ZÍ3.

Next

/
Thumbnails
Contents