Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-14 / 38. szám

A máltai lovagrend zászlaja Életmentő adomány Az elmúlt hét végén ün­nepelte a Magyar Máltai Szeretetszolgálat fennállá­sának második évforduló­ját. Az eseménysorozat ke­retében — a szeretetszolgá­lat eddigi tevékenységét ér­tékelő és a jövőt vázoló megbeszélést követően — adta át Csilla' Freifrau von Boeselager bárónő azt a pénzadományt, amit Né­metországban gyűjtöttek össze egy váci család szá­mára, hogy gyermekükön életmentő műtétet hajthas­sanak végre külföldön. Az átadás aktusát, amelyen je­len volt a váci egyházme­gye segédpüspöke, dr. Ka­tona István, és máltai veze­tője, Szabó Ferenc irgalmas oblátus, a német televízió is rögzítette. Az est folyamán magyar máltai lovagok, püspökök, miniszterek és országgyű­lési képviselők jelenlétében avatta a lovagrend magyar tagozatának tagjává Csilla von Boeselagert Kozma Imre esperes, a szeretet­szolgálat elnöke. Ezt köve­tően szentelték be a szere­tetszolgálat hét vidéki és budapesti szervezetének zászlóit. Mint Szabó Ferenctől, a Magyar Máltai Szeretet­szolgálat váci szervezetének vezetőjétől megtudtuk, az a zászló, amelyet a lovag­rend a váci szervezetnek is adományozott, azt jel­képezi, hogy e szervezetek már megbecsülést vívtak ki maguknak, elnyerték a lo­vagrend becsülését is. A váci MSZMP felhívása Békét, semlegességet A hét végén tartotta ülé­sét a Munkáspárt (MSZMP) váci szervezete. A taggyű­lés keretében megvitatták az 1991. évi oktatási prog­ramot és egy felhívást is elfogadtak. A békefelhívást a vá­ros polgáraihoz intézték, felszólítva őket arra, hogy tiltakozzanak a kormány külpolitikája ellen. A szer­vezet ugyanis elutasít min­denfajta agressziót, és kö­veteli, hogy a kormány ne avatkozzon be az öböl men­ti háborúba, legyen semle­ges és azonnal hívja haza az odavezényelt katonákat. Követeli, hogy őrizzük meg légterünk semlegességét is; a Parlament vonja vissza az ezzel kapcsolatos dönté­sét, mert a nép erre nem hatalmazta fel. Legyen a jelszavunk, hogy békét és semleges­séget akarunk — fejeződik be a Magyar Szocialista Munkáspárt váci szerveze­tének felhívása. Meghívtak hatvanhét személyszállítót A taxispiacnak önmagát kell szabályoznia A taxisok egymást érő beadványai, melyek közül az egyik legutóbbival mi is foglalkoztunk, aggoda- lomkeltőek a városházán, ahol a minap szakemberek igyekeztek valamiféle meg­oldást vagy képviselhető álláspontot találni, leg­alábbis a város vezetése szempontjából. Ennek egyik eredménye lett az a meghí­vó, amelyet hetvcnfelé postáztak taxisoknak, vala­mint a közúti igazgatóság vezetőjének, a MÁV-állo- másfőnökségnek, a Váci Rendőrkapitányságnak, az IPOSZ helyi szervezetének egy február 14-én 14 óra­kor tartandó megbeszélés­re. Dr. Kovács Tibor jegyzőt még jóval e dátum előtt, de már azután, hogy házon belül tárgyalták az ügyet, kérdeztük, milyen állás­Hre jó 56 - 91-ben? A jövővel kell foglalkoznunk Már adtunk hírt az 56-os Szövetség váci szervezetének megalakulásáról. Most Vincze Ferenc irodavezetővel beszél­getünk. Apropót Vincze úr lá­togatására szerkesztőségünk­ben a baltikumi események adtak. Szövetségük tiltakozását hozta, melyről lapunk első ol­dalán, annak országos közzé­tételekor, már szóltunk. A nyilatkozat váci megerősítése mégis fontos, mert az 56-os Szövetség működésére, a tagok gondolkodására vetít tényt. — Megerősítjük a orszá­gos szövetség kétségeit ab­ban, hogy Gorbacsov elnök érdemtelenül részesült az elmúlt évben „56-os Sza­badságharcos, Forradalmár” kitüntetésben. — Miért tartotta fontos­nak tudatni velünk a vá­ciak egyetértését ebben? — Tudja, már alakulá­sunkkor világos volt, hogy nem szabad pártként mű­ködnie a szövetségnek. Ezért minden egyes területi szervnek lehet eltérő véle­ménye a többitől, és ter­mészetesen az országos el­nökségtől is. A balti ügy­ben azonban a legmesz- szebbmenőkig egyetértünk. — Önök vállalták a poli­tikai perekben elítéltek, fogva tartottak és a hábo­rús hadifoglyok kártalaní­tási ügyeinek segítését. Fölkeresik önöket ilyen ügyben, s ha igen, milyen szerepük van az ügyinté­zésben? — Igen, sokan keresnek föl bennünket a Március 15. tér 8. szám alatti iro­dánkban, ahol pénteken­ként 17—19 óráig foglalko­zunk a kárpótlási ügyekkel A mi szerepünk elsősorban a továbbítás. — Nem lassítja ez a köz­beiktatott lépcső az ügy­menetet? Hiszen közvetle­nül a kárpótlási bizottság­hoz is címezhetik az érin­tettek igényüket... — Meggyőződésem, hogy nem lassítja. Ellenkezőleg! Elolvasva a beadványt, mindjárt rákérdezünk arra, ami esetleg kima­radt, és értelmezzük is a leírtakat. Mert meg kell mondanom őszintén, sok­szor zavarosan, kibogozha­tatlanul, lényeges dolgokat kifelejtve fogalmaznak Nemegyszer segítünk a bi­zonyításban, tanúkat kere­sünk, vagy éppen okmányo­kat. Egy-egy beadvánnyal, ki-ki a sajátjával odahaza foglalkozik. Az irodában rendelkezésünkre álló két órában igyekszünk minél több embert meghallgatni, aztán egy teljes hetünk van a feldolgozásra. — Az 56-os forradalom idején ön nyilván idehaza, a városban tevékenykedett. — Igen, katonai ügyek­kel foglalkoztam, közvetle­nül Maiéter Páltól kaptam parancsokat. Egyébként a váci per egyetlen halálos ítéletét is én kaptam .., — válaszolta Vincze Ferenc. — De ez már régen volt, most nem a múlttal, hanem a jövővel kell foglalkoz­nunk. Irodánkban azokat is várjuk, akik nem a kár­pótlási ügyben jönnek, ha­nem érdeklődnek tevékeny­ségünk iránt. A taggyűlést csütörtökönként 17—19 óráig tartjuk. —dz— bühhh Mozi Dunagyöngye filmszínház (Dr. Csányi László krt. 58); február 14-én, csütörtökön este fél 6 és fél 8 órakor a Palimadár című roman­tikus akciófilmet játsszák. Rendezte: John Badham. Főszereplők: Mel Gibson, Goldie Hawn és David Car­radine. — Témája: minden van ebben a filmben, víg­játék, akció, romantika. A két főhős között egy régies románc szövődik, telve re­ményekkel és álmokkal. pontot képviselnek majd taxisügyben? — Mindenekelőtt el kell mondanom, hogy a torzsal­kodások felett nem válla­lunk bírói szerepet. A sze­mélyszállítók közötti etikai, szakmai nézeteltéréseket nem ítélhetjük meg. A vá­ros hatásköre addig terjed, amíg megteremti a taxizás feltételeit. Engedélyeket ad és állomásokat létesít. Ezek mindegyike már régi dolog. — És ha nem ezzel, ha­nem éppen az ellenkezőjé­vel elégedetlenek egyesek? Tehát szeretnék elérni az engedélykiadások befa­gyasztását, és ragaszkodnak ahhoz, hogy a meglevő ál­lomásokon kívül ne létesül­jön több a városban. — A szakértőkkel folyta­tott előzetes megbeszélés eredmény eképpen és a jog­szabályok Ismeretében mondhatom, hogy az enge­délyek korlátozását nem rendelhetjük el. Ugyanak­kor szükségesnek látjuk olyan taxiállomás fenntar­tását, amelyet nem sajátít­hat ki egyik társaság sem. —* Mit gondol arról az igényről, hogy megvásá­rolhatóak legyenek a drosz- tok? — Mivel mindegyik állo­más közterületen van, a megvásárlásra nincs lehető­ség. Erre csak egy kivétel volt, tudomásom szerint a Duna-taxi, amely a vasút­állomás előtti MÁV-terület fölött rendelkezik. Hang­súlyozom, az nem volt a Siettem a komphoz. Azóta is bánt a lelkiismeret, hogy nem szóltam az ismeretlen illetékesnek. A Bartók Béla utcán, pontosan a Duna eszpresszó melletti járdán 20 centiméter magasan egy ka­ró áll lei az út szintjéből. Odafagyott? Beleépítették? Többen mustrálgatták, de nem tudtak rájönni. Tesse­nek már addig intézkedni, míg valaki bele nem botlik, s össze nem töri magát! A gyógynövénylermesztés jövője Lelkes kertbarátok A Váci ÁFÉSZ kebelé­ben működő kertbarát­szakcsoport iránt változat­lanul nagy az érdeklődés. A tagok létszáma megköze­líti a négyszázat, s vácia­kon kívül Szobról, Gödről, Sződligetről is érdeklődnek. Van köztük szakember, mások keresetkiegészítés vagy hasznos szabadidő-el­töltés végett kertészkednek. Legutóbbi taggyűlésükön hangsúlyt kapott, hogy ne­kik is lépést kell tartaniuk a korszerűség követelmé­nyeivel. Gyümölcstermesz­tésnél új fajtákat kell meghonosítani. Tavalyi évük nyereséges volt, ez a takarékos gazdálkodás mellett új szolgáltatások — traktorral történő munka- vállalás — eredménye is. Szó esett a gyógynövény- termesztésről. Kapcsolatot teremtettek a Gyógynövény­kutató Intézettel, a Gyógy­növény-feldolgozó Üzem­mel. A kerepestarcsai Szi­la smenti Mezőgazdasági Termelőszövetkezet egyéni termelőkkel harmincféle il­lóolajos vagy fűszernövény­re hajlandó szerződést köt­ni, s a megrendelők szá­mára megfelelő magot, sza­porítóanyagot biztosít. A termék betakarításához, a lepárláshoz szaktanácsot ad. A kertbarát-szakcsoport öt évre megválasztotta a tisztségviselőit. Az intéző- bizottság elnöke Dudla Károly, az ellenőrző bi­zottság elnöke Nyerges La­jos lett. város tulajdona, ezért a MÁV szabadon gazdálkod­hatott vele. — Azontúl, hogy a jog­szabály sem teszi lehetővé az engedélyek korlátozását, vajon a hozzáállások indí­téka-e a munkanélküliség kezelése? Hiszen ma Ma­gyarországon nem egy munkaközvetítő irodában az első kérdés az, van-e jogosítványa és autója, mert ha igen, a taxizást ajánlják. — így is lehet gondol­kodni — válaszolta dr. Ko­vács Tibor —, a mi meg­látásunk az, hogy a piac­nak szabályoznia kell ön­magát. Éljen meg az a vál­lalkozó, amelyik jobb és ol­csóbb szolgáltatásokat kí­nál! — dézé — Szerénység? Két idősebb asszony be­szélget a buszon. Az egyik panaszkodik a gyógyszer­árak emelkedése miatt, s hogy igen sokféle pirulát kell szednie, s bizony a nyugdíj kevés. A másik asszony tanácsot próbál ad­ni. Javasolja, hogy kérjen olyan igazolványt, amelyet a kezelőorvosnak be kell mutatni, s ezáltal ingyenes gyógyszerellátásban része­sülhet. A tanácsot megköszönve az asszony hálálkodik, de egyben habozik is. Mit fog­nak gondolni, ha ilyen igénnyel megy a polgár- mesteri hivatalhoz? Neki kell menni, vagy az orvo­sának panaszolja el hely­zetét., s az segít neki? Nem tudja, mitévő legyen. Azt mondja, vár még egy kicsit, majd ha már egyáltalán nem bírja a pénztárcája a tízfajta gyógyszer árának kifizetését, akkor próbál segítséget kérni. közben megáll a busz, egyikük leszáll, de a taná­csot adó köszönés előtt még biztatja beszélgetőtár­sát: próbálja meg, kérjen közgyógyellátásra jogosító igazolványt. H. E. Ma délután Két fórum Széchenyiről, az állam­férfiről és a politikai író­ról rendez fórumot ma a Madách-kör. este fél hét­kor a városi levéltárban. A fórum két előadója: Ger­gely András és Katona Ta­más történész — akik azon­ban politikusként is talál­koznak a váciakkal. Dél­után 16 órakor a városhá­zán tartanak külpolitikai tájékoztatót — nemcsak a képviselőknek, hanem min­den érdeklődő váci polgár­nak is. Reménnyel, bizakodással Egy beteg naplójából Az I-es belgyógyászat be­tege voltam itt, Vácott — a város szélén. Az első meglepetés a felvételi iro­dán ért, ahol az a fránya masina nem vette be az adatrögzítő-programot. Az irodavezető azonban nem habozott, a második kísér­let után módszert váltott: — Papír, ceruza, kislá­nyok, sokan vannak kint! — És én tíz perc múlva pa­pírral a kezemben már a belosztályon téblábolhat- tam volna, ha az a kedves barna nővér — ez volt a második meglepetés —, el nein veszi az egyik szaty­romat és a beutalót, s fel nem vezet az emeletre. Ügy indultam el, tudva koromat és kóromat, hogy minden előítélettől mente­sen, magamat az orvosok­nak kiszolgáltatva, utasítá­saikat betartva, igyekezni fogok, hogy a terápia sike­res legyen. Csak percek múltak el, és mellettem a kettes ágynak is lett gazdája — innen a szomszédból, Verőcéről S. J. vasúti főtiszt, akivel a kontrollvizsgálatok ide­jén az orvosi team, mint hazajáró családtaggal fog­lalkozik. — Tudod, Dezsőkém, ha az Sz. doktor nincs, nekem már régen kampec. Voltam beteg, mint MÁV alkalma­zott, Pesten is, kezeltek, de itt sokkal megnyugtatóbb, családiasabb a hangulat. Ren geteget beszélgettünk, feledve a bajt — és így a baj is elkerülte a szobát. Az 1-es ágyon a püspökszi- lágyi Cs. S. bácsi feküdt, aki kívülről citálta a Bib­liát, várva a teljes gyógyu­lásira. Dunakesziről egy épí­tészmérnök volt a negyedik beteg, aki előre megfontolt szándékkal választotta Vácot és a kórházat. Kér­désemre — nem csaló­dott-e? —, visszakérdezett: — Te, de úgy őszintén. Hallottál itt egy hangos szót, egy rosszalló vagy félreérthető megjegy­zést ... ? Nos, én, ha kell, legközelebb is ide jövök. — Állj meg, én nem azért kérdeztem, mintha más­ként vélekednék, . hanem azért mert a múltból, új­ságemlékeimből mindig ne­gatív vélemények bukkan­nak elő. Itt kapcsolódott a beszél­getésbe az ötödik szobatárs, U. P., akinek édesanyja itt dolgozik a kórházban. — Gondoljátok, hogy én idejövök, ha nincs bizalom? Az előítélet... nem csak itt gond. De meg fogok gyógyulni! Járjuk a vizsgálatokat, a napok telnek, s a félve várt vizsgálati eredmények meg­jönnek. — Nem is olyan lehangoló, módosítunk egy kicsit — mondja a doktor. És valóban beáll a vérnyo­más, a ketyegő egyenlete­sebbé válik, és a beteg már nem csak hiszi, de tudja: orvosa a legjobb szívspecia­lista. — Én százhúsz évet javaitok. El lehet élni ad­dig. Hittel, reménnyel, bi­zakodással. Bizakodással olyannyi­ra, hogy a szobatársakkal ötvenévenkénti találkozók­ban állapodtunk meg. Mert a kórház jó, jobb, mint a híre. De gyógyultan, otthon még jobb — és ezt nekik köszönhetjük. Porubszky Dezső VÁCI HÍRLAP Vác, Dr. Csányi László krt. 15. • A szerkesztőség ve­zetője: Borgú János. • Munkatársak: Dudás Zol­tán cs Halász Erzsébet. • Postacím: Vác, Pf. 32. 2601. Telefax és telefon: (27) 10-095. Telex: 282 297. © Szerkesztőségi fogadóóra: kedd és péntek 13-tól 15 óráig. • Hirdetésfelvétel a szerkesztőségben naponta délelőtt 9-töl 11-ig, vala­mint a váci hirdetöirodá- ban (Jókai utca 9.) hétfőn és kedden délután 14-tői 17 óráig.

Next

/
Thumbnails
Contents