Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-02 / 28. szám
Az újabb határidő „Vámmentes' haladék Kupa Mihály pénzügyminiszter bejelentése alapján két héttel meghosszabbították az OTP-lakások kölcsö'nkiegyenlítési szándékának január 31-i végső bejelentési határidejét. Eszerint annak, aki az OTP által kiküldött kétpéldányos nyilatkozaton az első megoldást választotta, vagyis egy összegben február 28-ig vissza akarja fizetni teljes tartozását — azaz a fél összeget —, annak a szándéknyilatkozati papírt nem január 31-ig, hanem február 15-ig kell bevinnie vagy postán eljuttatnia az OTP-fiókhoz. A módosító rendelkezésre azért volt szükség, mert az OTP számos fiókjánál a túlórázás ellenére se győzték a bejelentési nyilatkozatokat feldolgozni. Ezzel az intézkedéssel gyakorlatilag két hét haladékot kaptak azok, akik kicsúsztak a január 31-i szándékbejelentési határidőből. Ha a megfelezett OTP-la- káslcölrsönt a tartozó fél február 28-ig befizeti, akkor az OTP 1991. januárjára és februárjára nem számít fel kamatot a befizetési összegre, azaz a volt nullától három és fél százalékos kamatozású tartozását az ügyfél kamatmentesen fizeti. Aki ezt a megoldást választja, annak se az 1991. januári, se az 1991. februári plusz 1500 forintos kiküldött kamatcsekkeket nem kell befizetnie. ÚJ LAP A HÍRLAP Egy csokor vélemény Új lap a Hírlap. Tetszik-e? Erről érdeklődtünk néhány régi kedves olvasónktól. Dr. Zelen Béla, a Rókus- kórház orvos igazgatóhelyettese: Úgy látom, ez a lap többet ér a megye lakosainak, mint a korábbi, mert több a helyi információ. Csak az a kérdés, tudják-e majd tartani a nívót, megőrzik-e a tartalmi és információs gazdagságot. Gödöllő polgármestere, dr. Gémesi György érdeklődéssel vette kezébe az átalakult lapot, aztán .. . aztán nem titkolta csalódottságát. Magam is indokoltnak tartom a lap szerkezetének, tartalmának megváltoztatását, de nem ilyen formában. A megyei újságnak mindenekelőtt a megye településeivel, s az azokhoz kapcsolódó országos dolgokkal kell foglalkoznia. Sajnos az átalakított lapban is jelentős helyet foglalnak el a világpolitikai események. A terjedelemnövekedéstől azt vártam volna, hogy több helyet biztosít az egyes városokról szóló írásokra, esetünkben Gödöllőre. Dr. Inczédy János, a Pest megyei önkormányzat közgyűlésének elnöke: — Szimpatikus, olvasmányos az első új lap. Annak, persze másokkal együtt nem örülök, hogy drágább lett. Annak viszont igen, hogy változott a formátuma. Sok az ingázó, gondolom nekik is jobb kézbe fogni ezt a kisebb méretű, de többoldalas lapot. Azért hadd mondjam el két aggályomat: az egyik, hogy most a váci oldalon írtak a Penomahról, s ezt a cikket megkapják az északi térség olvasói. De a cégről szóló írás egészen biztosan érdekelné azokat is, akik például Cegléd környékén laknak. Fontosnak vélem, hogy ne erősítsük a megye északi és déli része között meglévő különbségeket. Én azt remélem, a megye nem fog úgy kettéválni, ahogyan most a Hírlapban. Feltétlenül az új változat mellett szól: több a helyi konkrét információ, például az anyakönyvi hír, az, amiért az emberek olvassák az újságot. A lényeg az: nyerje el az olvasók tetszését. Nekem, már mondtam — tetszik. Nagy Zsolt ezredes, Pest megyei tűzoltóparancsnok: — Hogy mit szólok a mai laphoz? Azt: keveslem a rólunk szóló egyetlen hirecs- két. Miért nem írtak többet mostanában a tűzoltókról. mondjuk egy egész oldalnyit valamelyik számban? ... — De félre a tréfával: Azzal, hogy új helyi oldalak jelentek meg, nyilván nő majd az előfizetői tábor. Azt hiszem, ezzel a húzással kemény konkurenciát teremtettek sok városi, községi újságnak. A mai lapot nézve, biztos vagyok benne, hogy az olvasókat szolgálja a változtatás. Mi eddig a Budapesten terjesztett változatot olvastuk, de most azt hiszem, az Észak-Pest Megyei Hírlap mellett elő kell majd fizetnünk a Dél-Pest megyeire is. Megéri. ★ Vélemények. Kedvezőek és kételkedők. Objektív mércének persze egyik se tekinthető. Mindenesetre a hírlapterjesztők első információi szerint az olvasók tegnap reggel keresték a lapot. Reggel 9 órára Vácott a legtöbb árusnál elfogyott a lapunk. A Nyugati pályaudvarnál szintén többen keresték az újságot, mint máskor. Az első napi lapforgalomból persze nem lehet levonni hosszabb távra szóló következtetéseket. Hogy ezután is veszik-e, viszik-e az újságot, az nemcsak a premieren, hanem a mindennapi előadáson is múlik. Ehhez kérjük olvasóink tanácsait, véleményét. Kérjük, írják meg, mi a véleményük az új Pest Megyei Hírlapról, mit kérnek, mit várnak a továbbiakban a szerkesztőségtől. Vízbetörés a metróban Felrobbant a vezeték Az Astoria aluljáró mint tengerszem. A járókelők futva menekültek (Folytatás az 1. oldalról.) utasokat leverte lábukról a mélybe tóduló nagy tömegű víz... Többet nem láttam, mert refle^szerűen menekültem magam is a biztonságos felszínre. Már állt a közúti forgalom minden irányban, vagy kétkilométeres oszlopokban, a piszkos víz pedig a Deák tértől a Blaha Lujza térig döbbenetes sebességgel ért el. Tizenegy óra negyvenkilenckor tört ránk az áradat az aluljáróban, s kevesebb mint húsz perc múlva, már jéghártya hízott a hatalmas tócsák tetején, emberek vágódtak el, gépkocsik pördültek meg, éktelen szirénázás töltötte meg a fél fővárost. A rendőrök káprázatos gyorsasággal kordont vontak az aluljáró köré, elterelték a forgalmat, s a tűzoltók mentőcsapatai megálliihatatlanul tódultak le a mélybe. Valóságos háborús hangulat uralta a főváros belső kérü tetei t. A Tanács körúton, a Rákóczi út sarkán bombatölcsérként tátongott a 80 centiméteres eltörött vízvezeték által mosott hatalmas gödör. Lenn a mélyben — mint később megtudtam Murányi Albert tűzoltó törzszászlóstól — óriási szerencse kísérte a tragédiát, mert sem ■ az utasok, sem a személyzet nem sérült meg. A vonat- vezétők időben észlelték a vészjelzést, s azonnal kihúztak az állomásról. Döbbenetes pusztítás marad a víz után. Valamivel este hat óra előtt már megindult a buszközlekedés a Rákóczi úton. A baleset körülményeinek vizsgálata lapzártakor még tartott. Aszódi László Antal A HÉT HÍRE FÜSTJELZÉS Budapesten került sor az idegenforgalmi fórumra, • Tanácskozást rendeztek Szegeden az MSZP szervezésében, a bérből és fizetésből élők érdekeinek vé* delméről. • Képzőművészeti kiállítás nyílt Győrött, Keleti—nyugati találkozások címmel. 9 Szolnokon a kisgazdák rendezésében kistermelők mezőgazdasági akadémiája kezdte meg munkáját. 9 Keszthely adott helyet az országos növényvédelmi fórumnak. 9 A hét híre az is, hogy távközlési kiállítás tekinthető meg Zalaegerszegen. Kemény öt forintot kell fizetni — az eddigi kettő helyett — február elsejétől a háromperces helyi telefonbeszélgetésért. Az áremelkedés meglehetősen goromba módja adja tudtunkra: a távközlés üzlet. Bajunk nem lenne ezzel, ha valóban üzlet lenne, azaz szabályos adok-kapok. Eddig azonban úgy festett a helyzet, hogy adok, s kétséges, mit kapok... A megyében csupán két esztendeje kerültek többségbe az automata kapcsolású távbeszélő főközpontok. Addig ugyanis az volt a jellemző, amit a nemzetközi szint ismeretében özönvíz előttinek kell tartanunk: a kézi kapcsolás. Ma is a megyének nagy csa- patnyi olyan települése van, ahová a telefonálás szinte lehetetlen. A reggel kért számot még a késő délutáni órákban sem tudják adni az amúgy kedves hölgyek „az interurbánban”. A legutóbbi hetekből öt olyan esetről tudok, amikor a külföldi partner azért lépett vissza a vegyes vállalat létrehozásától, mert megtudta: egyetlen fővonallal kapcsolódhatna a világhoz... Ami azt illeti, nem magyar különlegességről van szó. A (volt) KGST- országok együtt maradtak le a távközlés forradalmáról. Annak a naiv felfogásnak a jegyében, ami szerint a távközlés, nemcsak a telefon, hanem minden más, ami ennek a körébe tartozik, infrastruktúra, tehát nem termelő beruházás... Ma a megyében már van magánalapon létesített telefonhálózat (Nagykovácsiban), s van telefonra várakozó, csak a hivatalos listán a 40 ezer fő közelében. A hivatalos lista azért hangsúlyos, mert nagyon sokan a listára sem iratkoznak fel, reménytelennek ítélve a kérést. Ideje lenne dönteni magának a fogalomnak az ügyében, hiszen távközlés alatt ma ki-ki azt ért, amit éppen akar ... Ami mindegy, ha laikusokról van szó, ám nagyon nem mindegy, ha szakemberekről. Vannak (szakemberek) a tág fogalomnak hívei (a műholdas műsorszórástól az űn. személyhívó berendezésekig mindent belesűrítve), s olyanok szintén, akik csakis a postai távközlésre értik a fogalmat (telefon, telex, telefax). A helyi beszélgetések száma 1988-ban lépte át az egymilliárdot a telefonvonalakon és a növekedés — tükreként a gazdasági átalakulásnak — gyors és folyamatos. Amint 1980. és 1990. között a telexelőfizetőknek a száma is nyolcvan százalékkal bővült, különösen 1985 óta lényeges a gyarapodás. A száz lakosra jutó távbeszélőhelyek száma 17 (hét volt 1970-ben), a vidéki alközpontok gépesítettségi foka eléri a 83 százalékot, a főközpontoké a 86-ot, a telefonvonalhossznak több mint a fele 1970-ben még légvezeték volt, ma az arány 32 százalék... A főközpontok befogadóképessége (állomásszáma) 1970 és 1990. között több mint a kétszeresére nőtt, az alközpontoké megháromszorozódott. Szó sincsen tehát arról, amit gyakran hallanl- olvasni. Volt fejlődés, volt gyarapodás, csak éppen ennek mértéke sokszorosan elmaradt a szükségestől. Ami nem bűne a postának, hanem vetülete egy általános gazdaságpolitikának. Amely tévesen ítélte meg az ún. háttérágazatokat, az elsőbbségeket, a fontossági sorrendeket. A világ első távközlési jeleit az indiánok továbbították, füstjelzéseikkel.., Száll a füst még napjainkban is, csak éppen a jelzéseket azok nem értették, akiknek kellett volna. Most meglódulni látszik a távközlés szekere. Ezer lakosra számítva Svédország a listavezető a világrangsorban a távbeszélő-állomások mennyiségét nézve, ám itthon aligha azt a színvonalat reális megcélozni. Nekünk, önmagunknak kell elérnünk úgy, hogy a távközlés valóban üzlet legyen. Aki fizet, az várakozás nélkül hozzájut a járandóságához, vonalhoz, készülékhez, kapcsoláshoz. Mészáros Ottó A helyreállítás idejére, míg a helyzet tisztázódott, leállt a közlekedés a Rákóczi úton. Budapest belvárosában, a Nagykörúton óriási forgalmi dugók keletkeztek Mint derült égből a villámcsapás, úgy érte a minap a budaörsi képviselő- testület tagjait a hír: a várostól 69 millió forintot követel a Pest Megyei Állami Építőipari Vállalat. Ez a ccg volt a kivitelezője annak idején a budaörsi gimnáziumnak, de a megrendelt pótmunkák ellenértékét, azaz 36 millió forintot a tanács nem fizette ki. Határidőcsúszás címén visszatartottak további 12 milliót, s mert a PÁÉV 1989 óta nem jut hozzá a pénzéhez, most a kamatokat is követeli. A megyei jogtanácsosi iroda közreműködésével a város vezetőinek sikerült 43 millióra lefaragni az összeget. Ha ebből Budaörs április 30-ig kifizet 30 milliót, június 30-ig pedig a hátralevő teljes összeget, akkor a PÁÉV eltekint attól, hogy peres útra terelje az ügyet. Ellenkező esetben a bíróság minden bizonynyal jogosnak ismeri el a cég követelését, méghozzá a mindenkori jegybanki alapkamat (kétszeresének IDŐZÍTETT BOMBAKÉNT ROBBANT Benyújtotta számláját a PÁÉV kiszabásával, s az alapösz- szeg megállapításában is vélhetőleg a rendelkezésre álló szakvélemények felső határához közelítenek. Azaz a számítások szerint 1992-ben a per már százmillió forintjába kerülne a városnak. Ilyen felvezetés után a képviselő-testület legutóbbi ülésén a kisebb rosszat választva, egy tartózkodással szavazták meg: ki kell fizetni a PÁÉV-nak a 42 millió forintot. Súlyos érvágás ez annak a városnak, amelyiknek üres a zsebe, hiszen a legutóbbi — időzített bombaként robbant — tételen kívül Budaörsnek már 192 milliós adóssága van. A képviselők nem csak azt feszegetlek, hogy később perelhetné-e a város a terveket készítő Vasitervet, mely felvetésről rövid úton kiderült: őket ugyan nem, hiszen a tervező vállalat, a PÁÉV által bedobott szerkezetváltoztatás miatt kényszerült új terveket készíteni. Csakhogy a PÁÉV-on se lehet utólag számonkérni a dolgot, mert a javaslatukra rábólintott a Budaörsi Tanács. A vitában az is kiderült: ezt az építkezést személy szerint Fehérvári elvtárs irányította, ö jelölte ki a gimnázium helyét a domboldalban (emiatt is kerültek sokkal többe a közművek, s a pótmunkák között mások mellett a gondnoki lakás megépítése is szerepelt. Mindezek ellenértékét viszont ki kellett s \ a ti a'a'n j * volna fizetni, különösen akkor, amikor elvégzésükről a rendszeresen vezetett építési napló is tanúskodik. A képviselők egyébként azt is tudni vélik, hogy amikor ez a téma a tanácsüléseken szóba keiáilt, min-' dig azzal a felkiáltással rekesztették be, hogy a városnak nyert' ügye van a PÁÉV-val szemben ... — Az ügy nem minden tanulság nélküli — jelentették ki többen is, azt firtatva, miként lehetne személy szerint felelősségre vonni azokat az egykori városi vezetőket, akiknek a számlájára a nyomasztó terhek e legújabb tétele írandó. Annyi biztos, hogy Budaörs fizet, mint a katonatiszt. Még szerencse, hogy a kormányzat a központi alapba majd egymilliárd forintot tartalékolt, mely pénzből éppen az ilyen helyzetek áthidalására lehet segítséget kérni. F. E. ^Ííúav *tAv#Va *".* * *■*•»•>*
