Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-09 / 34. szám
Zsámbéki Művelődési Ház Kerék Vilmos tárlata Zsámbékon február tizedikéig tekinthetik meg az érdeklődők azt a kiállítást, amelyet Kerék Vilmos pá- tyi vas- és fémműves népi iparművész alkotásaiból rendeztek a művelődési házban. Jó hír, hogy a szervezők nem kérnek belépődíjat, viszont azok a kiállított használati tárgyak, amelyek elnyerték a látogatók tetszését — megvásárolhatók. Érdemes tehát a hétvégén záruló kiállítást felkeresni, hátha akad olyan kovácsoltvas tükör, vagy fogas, aminek otthon — túl azon, hogy szép — hasznát is lehet venni. Virág Márton Piliscsaba A lakosságot tájékoztatják A szeptemberi önkormányzati választásig négy helyi lapja is volt Piliscsa- bának. Azonban az egymással versengő pártok még szeptember 30-a előtt megegyeztek abban, hogy amint megalakul az új önkormányzat, abbahagyják a lapkiadást. Ezt az elhatározást nyilván az is motiválta, hogy míg a nagy választási küzdelem folyt, indokolt volt a hónapokon ót tartó sajtóvita. A békére, a megbékülésre Is készültek, amikor így döntöttek a korábbi ellenfelék. Végül egy kulturális lap maradt meg. Azonban a képviselői testület szükségesnek tartott egy községi híradót is létrehozni: ez lesz az először február 15-én megjelenő Piliscsabai Polgár. Ez a lap az önkormányzat döntéseiről, illetve a folyamatban levő fontosabb közügyekről lesz hivatva tájékoztatni a lakosságot. Havonta egyszer jelenik majd meg a nagyközségi alapítvány kiadásában, s valamennyi piliscsabai családhoz ingyen juttatják majd el. A. L. A. Elsőkből az utolsók' Felszámolják a 1IFKÜ-I A lavina még 1989-ben indult el, amikor a Budaörsi Költségvetési Üzem vállalati mérlegét meghamisították. A papíron kimutatott 2,5 milliós eredmény valójában csak 60— 70 millió forintos veszteséget volt hivatott eltakarni. Amikor a BÉKÜ csillagzata még felfelé ívelt, abban már benne volt a bukása is. Mert alapítójának, a Budaörsi Tanácsnak bagóért vállalt beruházásokat, mert a hiányzó forintokat bankhitelekből pótolta, de kiegyenlítésére nem volt ereje. A cég a városi sportpályák kivitelezéséért például mindössze kilencmilliót kapott. Sport utcai telephelyének építésébe lényegében fedezet nélkül fogott. Állandósultak a likviditási gondok, a BÉKÜ mostanra fűnek-fának tartozik, hiánya csaknem 200 millió forint. Az a BÉKÜ áll ma a tönk szélén, amelynek egyik épületén most is ott díszeleg a felirat: Kiváló Vállalat. A volt igazgató. Horváth Béla, valamint a főkönyvelő, Farkas Zoltánná ellen bűnvádi eljárás indult. A gazdasági rendőrség befejezte a nyomozást, s Köllő Ferenc — a BÉKÜ szeptemberben megbízott új igazgatója —, azt mondja, hogy tudomása szerint bizonyíték híján bűntényt nem állapítottak meg. A BÉKÜ vezetőinek kérésére, a városi önkormányzat nemrég hozott döntése értelmében a céget felszámolják, az eljárás BU&^>VIDÉKI Stíriai) várhatóan március elején indul meg. — Köztudomású, hogy a cég számos olyan szolgáltatást nyújt, amelyről a város nem mondhat le — állítja Köllő Ferenc. — A fűtőmű például a lakótelep és az intézmények fűtését, melegvíz-ellátását biztosítja. Szemétszállítási tevékenységünk nemcsak Budaörsöt, de jó néhány környékbeli települést is érint. Ezért ezen szolgáltatások érdekében még a felszámolási eljárás megkezdése előtt kivesszük az egységeket a BÉKÜ-ből, s biztosítjuk számukra azt a vagyont, amellyel ésszerű átszervezés után folytathatják tevékenységüket. Az előzetes elképzeléseknek megfelelően könyv szerint nyolcvanmillióval lép ki a fűtőmű, tízmillióval a szemét- szállítási és településtisztasági részleg. Utóbbiak visszaköltöznek majd a Pozsonyi utcai épületbe. Budaörsön ma 212 bérlakás, és több olyan közület van, amely önkormányzati tulajdonú épületben működik. Továbbra is szükség van tehát egy olyan, kisebb létszámú csapatra, amely a karbantartásokat, felújításokat végzi. A tervek szerint ide tartoznak majd azok is, akik a közterületek, a temető, az önkormányzati intézmények állapotáért felelősek. A városban egyébként gamesz is működik, s természetes, hogy e szervezet sorsát a BÉKÜ-vel együttesen kell kezelni. A legnagyobb létszámleépítés, egyben markáns profiltisztítás az építőipari részleget érinti. Nos, mindezek után megmarad a Sport utcai telephely az irodaházzal, amelynek könyv szerinti értéke 90—100 millió forint, de piaci ára ennek háromszorosa. Ez az érték lesz a felszámolás alapja, ebből fizeti „nagykovácsi csata99 kérdőjelei A számok makacs dolgok Történelmi tényeket csak megbízható tanúk hitelesíthetnek, írásbeli dokumentumok híján általában közvetett bizonyítékokra, a résztvevők emlékezetére hagyatkozhatunk csak. Sajnos ez a helyzet az úgynevezett „nagykovácsi csatáival, amelyet az egyik legtekintélyesebb egykori tanú, résztvevő, Király Béla igyekszik hitelesíteni nemrég megjelent „Honvédségből néphadsereg” című önéletrajzi könyvében, ö a harci eseményeket „nagykovácsi csata”-ként emlegeti, s annak időpontját 1956. november 11-én reggel 8 óra körűire teszi. Az esemény súlyát és időpontját vitatja A Világ című hetilap Január 30-i számában Kerekes Béla, a lap főmunkatársa. Szerinte Király Béla túloz, amikor csatának nevezi a lényegtelen nagykovácsi hadi eseményeket, ráadásul mindaz nem november 11-én, hanem november 9-én történt. Kerekes Béla ezt egy meg nem nevezett tanútól vett idézettel támasztja alá cikkében. gát, és mégse tért vissza Király Bélához a megadott időben. Mindebből az következhet, hogy Király Bélának november 10-e előtt kellett elhagynia Nagykovácsit. S hogy teljes legyen a pontatlanság a dátumokat illetően, Nagykovácsiban most akadt két lakos, akik közül az egyik azt állítja, hogy a hadi események se nem 11-én, se nem 9-én, hanem még korábban, ráadásul nem reggel, hanem kora délután történtek. Ez a nagykovácsi tanú a 60 éves Szabó József nyugdíjas bányász. A két tanú véleménye szerint a község határában lezajlott esemény csatának semmiképpen sem minősíthető, annál sokkal lényegtelenebb volt. No, de nézzük sorban Deme Zoltán és az 55 éves Szabó József állításait. Deme Zoltán szerint a „csata” mindenképpen november 4-e után és mindenképpen november 10-e előtt volt. Azért november 6 « 4-e után, mert Deme Zoltán egy fővárosi nemzetőrcsapatból november 4-én, a szovjet bevonulás napján tért vissza nagykovácsi házába a családjához. És azért november 10-e előtt, mert november 10-én a határőrség már letartóztatta és elvitte őt Nagykovácsiból. Deme úr e két dátum közötti, valamelyik napon a saját házából szemlélte végig az egyetlen nagykovácsi légi akciót. Deme Zoltán egyébként a napokban egyszer beszélt is Király Bélával. Nyakába akasztott fegyverrel, a helyi nemzetőrség tagjaként negyediké és tizediké között valamelyik délután 6 óra tájt — már sötétben — felment a nagykovácsi kastélyba, ahol Király Béla felajánlotta neki, tartson vele külföldre. Az otthoni búcsúzásra és a felkészülésre egy óra időt adott Deme Zoltánnak, mondván, egy óra múlva indulnak a kastélyból Nyugatra. Ám a nagykovácsi nemzetőr meggondolta maA Király Béla által említett mechanizált szovjet csapatok bevetéséről a két tanúnak nincs tudomása, csupán az igen rövid ideig tartó légi akciót figyelték meg házukból, és feltehetően a lőszerraktárból jövő robbanásokat hallották. Szabó József tovább pontosítja a Deme Zoltán által megadott „csata” időpontját. Szabó József szerint a „nagykovácsi csata” november 6-án, kora délután volt, ugyanaznap, amikor délelőtt néhány szovjet tank belátogatott a községükbe, majd még aznap elment. Mivel Nagykovácsiban 56 novemberében se azelőtt, se azután más tankok, más repülőgépek nem fordultak meg, valószínű, hogy ugyanarról az eseményről van szó, amelyet Király Béla „nagykovácsi csata”-ként említ és november 11-ére tesz. Szabó József a tankok érkezését a házából nézte végig, majd a közeli posta elé ment, ahol látta és hallotta, hogy az egyik tank vezetője a nagykovácsi Woche Bélával oroszul beszélget. Szabó József dél körül hazament, majd ismét a házából végignézte a már említett légi akciót, és hallotta is a robbanásokat. Nos, nem az a feladatom, hogy újságíróként kiigazítsak jeles és neves történelmi katonai személyiségeket, például Király Bélát. Nem. is az, hogy eldöntsem, komoly csata volt-e 56-ban Nagykovácsiban, vagy csupán jelentéktelen hadi csetepaté. Az én feladatom a tények fölsorakoztatása, ütköztetése és az, hogy megkérdezzem: kinek az érdeke, hogy nagyítsa vagy kicsinyítse a nagykovácsi eseményeket. Továbbá azt is meg kell kérdeznem, Király Béla miért későbbre teszi a nagykovácsi hadi eseményeket, mint ahogy a két helybéli tanú azt állítja. tik meg a hiányzó kétszáz- millió forintot. A felszámolás utáni jogutód tagja lesz minden egyes új szervezetnek, egyben szigorúan üzleti alapon például pénzügyi, jogi szolgáltatásokat nyújt majd az önálló egységeknek. A 2,8 hektáros Sport utcai telephely iránt — ahol az irodaházon kívül két zárt műhelycsarnok és három nyitott szín van —, máris nagy az érdeklődés. Több külföldi cég tett ajánlatot megvételére. — Pillanatnyilag a telephelyen két bérlőnk is van — folytatja Köllő Ferenc. — ök hajlandóságot mutatnak részük bővítéssel történő megvételére, de ha nem tudunk megegyezni, kénytelenek leszünk felmondani a szerződést. A bérlők egyike a Bu- dafarm Kft. Köllő Ferenc azt mondja, igen olcsó a terület négyzetméteréért kialkudott díj. Véletlen lenne, hogy a kft. igazgatója éppen az az Alt János, akinek felesége a bérleti szerződés megkötésekor, azaz 1989 augusztusában Budaörs megbízott tanácselnöke volt? Fazekas Eszter Vida István, a Történet- tudományi Intézet főmunkatársa szerint nem csupán a történelmi hitelesség kedvéért fontos, hogy hányadikán is volt a nagykovácsi esemény, hanem azért is lényeges lehet, mert a legújabb történeti kutatások esetleg más megvilágításban mutathatják meg ma az akkori események felelős személyiségeit. Akárhogy is van, az 1956-os katonai eseményekről Rázsó Gyula hadtörténész, a Hadtörténeti Intézet igazgatója szerint csupán egy 1957-ben írott utólagos összefoglaló készült. A tények tárgyszerű mérlegelése már nem az újságíró, hanem a történészek, a hadtörténészek feladata lesz. Kocsis Klára Maskarák hava Nyakunkon a farsangi idény. Egymásba érnek az ilyentályt időszerű vigalmak, bálok, maskaravers s- nyek. No nem mintha tál sok okunk volna a mulatozásra. Csak úgy teszünk, mintha lenne. Az jut erről eszembe, és nem hagy nyugodni a gondolat, hogy talán ideje lenne változtatni a farsangi beidegződéseken is. Teszem azt: ha a jelmezbálon mindenki csak a megszokott hétköznapi álarcába bújna! Abba, amit otthonról kilépve rendszeresen magára ölt, amúgy is fűnek-fának mutogat baráti körben, munkahelyen, Parlamentben, tv-kamerák előtt. Igaz, nem lenne valami frenetikus sikerünk ezzel, hisz már a könyökén jönne ki minden ismerősünknek a fizimiskánk, a felvett ma- nírokkal és a színbe hozzáillő nyilatkozatokkal együtt. De tarkíthatnánk az összhatást az álarchoz passzoló stilizált virágmotívumokkal. Annyi előnye mindenképpen lenne az újításnak, hogy éjfélkor, amikor rendszerint lehullanak az álarcok, végre megtudhatnánk, hogy melyik mögött ki rejtőzik valójában. Megláthatnánk egymás kimutatott foga fehérjét, ha csak néhány órára, a bál idejére is. Másnap azután, a farsangi fáradalmak kipihentével kiki újra fölölthetné kedvenc álarcai közül a leginkább testhez álló, vagy a poiiti kai alkalomhoz illőt. Az élet menne tovább a meg szokott módon — csak ép pen jobban ismernénk egymást. Sajnos e farsangi reformnak is van egy fogyató kossága: várni kell mindig egy évet, arra, hogy megint lehulljanak a maszkok! Sz. Gy. Budafenő— Telki határán Panzió, vendégek nélkül Az előtérben sziklakért, a kövek között víz fut le, dús növényzetet táplál. Beljebb, a nappaliban pálmák sütkéreznek a hatalmas ablak előtt. A sarokban kandalló, mellette antik karosszék és egy szép állólámpa, amolyan téli estékre való nyugodt zug. — Amikor a ház építésébe fogtam, még eszem ágában sem volt, hogy egyszer panzió lesz belőle — mondja Czinkóczky Anna. — A kislányom nincs még hároméves, s a nagymamámat sem hagyhatom egyedül itthon. Ez a lehetőség kínálkozott az itthoni elfoglaltságra, de sajnos csak hébe-hóba vetődik erre vendég. Legutóbb szilveszterkor töltött itt néhány napot egy spanyol család. Az Anna panzió valóban nincs ideális helyen. Bu- dajenő és Telki határán áll az épület. Akik a főváros felől érkeznek, találnak szállást Budakeszi jó néhány vendégfogadójának valamelyikében, a másik irányból a zsámbékiak. vagy a perbáliak „fogják meg” az utazót. — Végigjártam tucatnyi utazási irodát, mindenütt az volt az első kérdés: van-e telefonom — folytatja a ház asszonya. — Taga- dólag ráztam a fejem, s ezzel zárult is a kör, hiszen egyik iroda sem vállalja, hogy esetleg potyára utaztatja vendéget. Hiába vagyok lényegesen olcsóbb a többieknél, ritkán kopognak ajtómon éjszakai szállásért. Ráadásul a házat reklámozni sem lehet csak úgy, mert az út menti hirdetőtábla kihelyezéséhez engedély kell. A szabályok szerint például Budakeszi határában csak akkor tehetek ki táblát, ha út közben másik panzió nincs. De manapság már minden településen van, aki hasonló szolgáltatásra adta a fejét... öt, szépen berendezett kétágyas, zuhanyzós szoba áll (na) a vendégek rendelkezésére. A szoba árában benne foglaltatik a reggeli is, igény szerint az ebéd felszolgálása sem okoz(na) gondot. Az emeleti teraszt fűvel vetették be, ilyet sa lát az ember minden háznál. Lenn, a kertben is készül valami. — Egy teniszpályát szeretnénk csinálni, talán ez vonzó lesz az itteni embereknek is — mondja Czinkóczky Anna. — Az alagsorban van egy garázs műhellyel, talán érdemes volna gondolkodni azon, miként hasznosíthatnánk a helybeliek igényeinek megfelelően. Mert azt ma már világosan látom, hogy a szép reményekkel indult falusi turizmusnak — legalábbis itt, Budajenőn —, alapvető akadályai vannak. Pályázat A város környezetvédelme A város környezetvédelme címmel a PEDISZ Százhalombattai Egyesülete pá- lyázatot hirdet. Olyan képzőművészeti alkotások (rajzok, plakátok, szobrok, modellek) benyújtását várják, amelyek felhívják a figyelmet a környezetszennyezés csökkentésére. Pályázni irodalmi és egyéb (fotók, filmek, videofelvételek) alkotásokkal is lehet, a beküldési határidő 1991. március 29. A pályamunkákat április 20-án kiállítják a Barátság Művelődési Központban, ekkor kerül sor a díjak átadására is. A nyertesek — gyermek és felnőtt kategóriában — értékes jutalomban részesülnek. Figyelem! A pályaművek mellé zárt borítékban kell közölni a pályázó nevét, életkorát, foglalkozását, lakcímét. A borítékra írják rá a jeligét.
