Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-09 / 34. szám

Zsámbéki Művelődési Ház Kerék Vilmos tárlata Zsámbékon február tize­dikéig tekinthetik meg az érdeklődők azt a kiállítást, amelyet Kerék Vilmos pá- tyi vas- és fémműves népi iparművész alkotásaiból rendeztek a művelődési házban. Jó hír, hogy a szervezők nem kérnek be­lépődíjat, viszont azok a kiállított használati tár­gyak, amelyek elnyerték a látogatók tetszését — meg­vásárolhatók. Érdemes te­hát a hétvégén záruló ki­állítást felkeresni, hátha akad olyan kovácsoltvas tükör, vagy fogas, aminek otthon — túl azon, hogy szép — hasznát is lehet venni. Virág Márton Piliscsaba A lakosságot tájékoztatják A szeptemberi önkor­mányzati választásig négy helyi lapja is volt Piliscsa- bának. Azonban az egymás­sal versengő pártok még szeptember 30-a előtt meg­egyeztek abban, hogy amint megalakul az új önkor­mányzat, abbahagyják a lapkiadást. Ezt az elhatáro­zást nyilván az is motivál­ta, hogy míg a nagy válasz­tási küzdelem folyt, indo­kolt volt a hónapokon ót tartó sajtóvita. A békére, a megbékülésre Is készültek, amikor így döntöttek a korábbi ellenfe­lék. Végül egy kulturális lap maradt meg. Azonban a képviselői testület szüksé­gesnek tartott egy községi híradót is létrehozni: ez lesz az először február 15-én megjelenő Piliscsabai Pol­gár. Ez a lap az önkor­mányzat döntéseiről, illetve a folyamatban levő fonto­sabb közügyekről lesz hi­vatva tájékoztatni a lakos­ságot. Havonta egyszer je­lenik majd meg a nagyköz­ségi alapítvány kiadásában, s valamennyi piliscsabai családhoz ingyen juttatják majd el. A. L. A. Elsőkből az utolsók' Felszámolják a 1IFKÜ-I A lavina még 1989-ben indult el, amikor a Buda­örsi Költségvetési Üzem vállalati mérlegét megha­misították. A papíron ki­mutatott 2,5 milliós ered­mény valójában csak 60— 70 millió forintos vesztesé­get volt hivatott eltakarni. Amikor a BÉKÜ csillag­zata még felfelé ívelt, ab­ban már benne volt a bu­kása is. Mert alapítójának, a Budaörsi Tanácsnak ba­góért vállalt beruházásokat, mert a hiányzó forintokat bankhitelekből pótolta, de kiegyenlítésére nem volt ereje. A cég a városi sport­pályák kivitelezéséért pél­dául mindössze kilencmil­liót kapott. Sport utcai te­lephelyének építésébe lé­nyegében fedezet nélkül fogott. Állandósultak a lik­viditási gondok, a BÉKÜ mostanra fűnek-fának tar­tozik, hiánya csaknem 200 millió forint. Az a BÉKÜ áll ma a tönk szélén, amelynek egyik épületén most is ott díszeleg a fel­irat: Kiváló Vállalat. A volt igazgató. Horváth Béla, valamint a főkönyve­lő, Farkas Zoltánná ellen bűnvádi eljárás indult. A gazdasági rendőrség befe­jezte a nyomozást, s Köllő Ferenc — a BÉKÜ szep­temberben megbízott új igazgatója —, azt mondja, hogy tudomása szerint bi­zonyíték híján bűntényt nem állapítottak meg. A BÉKÜ vezetőinek ké­résére, a városi önkor­mányzat nemrég hozott döntése értelmében a cé­get felszámolják, az eljárás BU&^>VIDÉKI Stíriai) várhatóan március elején indul meg. — Köztudomású, hogy a cég számos olyan szolgálta­tást nyújt, amelyről a vá­ros nem mondhat le — ál­lítja Köllő Ferenc. — A fű­tőmű például a lakótelep és az intézmények fűtését, melegvíz-ellátását biztosítja. Szemétszállítási tevékenysé­günk nemcsak Budaörsöt, de jó néhány környékbeli települést is érint. Ezért ezen szolgáltatások érdeké­ben még a felszámolási el­járás megkezdése előtt ki­vesszük az egységeket a BÉKÜ-ből, s biztosítjuk számukra azt a vagyont, amellyel ésszerű átszerve­zés után folytathatják tevé­kenységüket. Az előzetes elképzeléseknek megfele­lően könyv szerint nyolc­vanmillióval lép ki a fűtő­mű, tízmillióval a szemét- szállítási és településtiszta­sági részleg. Utóbbiak visszaköltöznek majd a Po­zsonyi utcai épületbe. Bu­daörsön ma 212 bérlakás, és több olyan közület van, amely önkormányzati tu­lajdonú épületben műkö­dik. Továbbra is szükség van tehát egy olyan, kisebb létszámú csapatra, amely a karbantartásokat, felújítá­sokat végzi. A tervek sze­rint ide tartoznak majd azok is, akik a közterüle­tek, a temető, az önkor­mányzati intézmények álla­potáért felelősek. A város­ban egyébként gamesz is működik, s természetes, hogy e szervezet sorsát a BÉKÜ-vel együttesen kell kezelni. A legnagyobb lét­számleépítés, egyben mar­káns profiltisztítás az épí­tőipari részleget érinti. Nos, mindezek után meg­marad a Sport utcai telep­hely az irodaházzal, amely­nek könyv szerinti értéke 90—100 millió forint, de piaci ára ennek háromszo­rosa. Ez az érték lesz a fel­számolás alapja, ebből fize­ti „nagykovácsi csata99 kérdőjelei A számok makacs dolgok Történelmi tényeket csak megbízható tanúk hitelesíthetnek, írásbeli dokumentumok híján általában közvetett bizonyíté­kokra, a résztvevők emlékezetére hagyatkozhatunk csak. Saj­nos ez a helyzet az úgynevezett „nagykovácsi csatáival, ame­lyet az egyik legtekintélyesebb egykori tanú, résztvevő, Ki­rály Béla igyekszik hitelesíteni nemrég megjelent „Honvéd­ségből néphadsereg” című önéletrajzi könyvében, ö a harci eseményeket „nagykovácsi csata”-ként emlegeti, s annak idő­pontját 1956. november 11-én reggel 8 óra körűire teszi. Az esemény súlyát és időpontját vitatja A Világ című hetilap Január 30-i számában Kerekes Béla, a lap főmunkatársa. Sze­rinte Király Béla túloz, amikor csatának nevezi a lényegtelen nagykovácsi hadi eseményeket, ráadásul mindaz nem novem­ber 11-én, hanem november 9-én történt. Kerekes Béla ezt egy meg nem nevezett tanútól vett idézettel támasztja alá cikkében. gát, és mégse tért vissza Király Bélához a megadott időben. Mindebből az kö­vetkezhet, hogy Király Bé­lának november 10-e előtt kellett elhagynia Nagyko­vácsit. S hogy teljes legyen a pontatlanság a dátumokat illetően, Nagykovácsiban most akadt két lakos, akik közül az egyik azt állítja, hogy a hadi események se nem 11-én, se nem 9-én, ha­nem még korábban, ráadá­sul nem reggel, hanem kora délután történtek. Ez a nagykovácsi tanú a 60 éves Szabó József nyugdíjas bá­nyász. A két tanú vélemé­nye szerint a község hatá­rában lezajlott esemény csatának semmiképpen sem minősíthető, annál sokkal lényegtelenebb volt. No, de nézzük sorban Deme Zoltán és az 55 éves Szabó József állításait. Deme Zoltán szerint a „csata” mindenképpen no­vember 4-e után és min­denképpen november 10-e előtt volt. Azért november 6 « 4-e után, mert Deme Zol­tán egy fővárosi nemzet­őrcsapatból november 4-én, a szovjet bevonulás napján tért vissza nagykovácsi há­zába a családjához. És azért november 10-e előtt, mert november 10-én a határőr­ség már letartóztatta és el­vitte őt Nagykovácsiból. Deme úr e két dátum kö­zötti, valamelyik napon a saját házából szemlélte vé­gig az egyetlen nagyková­csi légi akciót. Deme Zol­tán egyébként a napokban egyszer beszélt is Király Bélával. Nyakába akasztott fegyverrel, a helyi nemzet­őrség tagjaként negyediké és tizediké között valame­lyik délután 6 óra tájt — már sötétben — felment a nagykovácsi kastélyba, ahol Király Béla felajánlotta neki, tartson vele külföld­re. Az otthoni búcsúzásra és a felkészülésre egy óra időt adott Deme Zoltánnak, mondván, egy óra múlva indulnak a kastélyból Nyu­gatra. Ám a nagykovácsi nemzetőr meggondolta ma­A Király Béla által emlí­tett mechanizált szovjet csapatok bevetéséről a két tanúnak nincs tudomása, csupán az igen rövid ideig tartó légi akciót figyelték meg házukból, és feltehe­tően a lőszerraktárból jövő robbanásokat hallották. Szabó József tovább pon­tosítja a Deme Zoltán által megadott „csata” időpont­ját. Szabó József szerint a „nagykovácsi csata” no­vember 6-án, kora délután volt, ugyanaznap, amikor délelőtt néhány szovjet tank belátogatott a közsé­gükbe, majd még aznap el­ment. Mivel Nagykovácsi­ban 56 novemberében se azelőtt, se azután más tan­kok, más repülőgépek nem fordultak meg, valószínű, hogy ugyanarról az ese­ményről van szó, amelyet Király Béla „nagykovácsi csata”-ként említ és no­vember 11-ére tesz. Szabó József a tankok érkezését a házából nézte végig, majd a közeli posta elé ment, ahol látta és hallotta, hogy az egyik tank vezetője a nagykovácsi Woche Bélával oroszul beszélget. Szabó József dél körül hazament, majd ismét a házából vé­gignézte a már említett lé­gi akciót, és hallotta is a robbanásokat. Nos, nem az a feladatom, hogy újságíróként kiigazít­sak jeles és neves történel­mi katonai személyiségeket, például Király Bélát. Nem. is az, hogy eldöntsem, ko­moly csata volt-e 56-ban Nagykovácsiban, vagy csu­pán jelentéktelen hadi cse­tepaté. Az én feladatom a tények fölsorakoztatása, üt­köztetése és az, hogy meg­kérdezzem: kinek az érde­ke, hogy nagyítsa vagy ki­csinyítse a nagykovácsi ese­ményeket. Továbbá azt is meg kell kérdeznem, Ki­rály Béla miért későbbre teszi a nagykovácsi hadi eseményeket, mint ahogy a két helybéli tanú azt állít­ja. tik meg a hiányzó kétszáz- millió forintot. A felszámo­lás utáni jogutód tagja lesz minden egyes új szervezet­nek, egyben szigorúan üz­leti alapon például pénz­ügyi, jogi szolgáltatásokat nyújt majd az önálló egy­ségeknek. A 2,8 hektáros Sport ut­cai telephely iránt — ahol az irodaházon kívül két zárt műhelycsarnok és há­rom nyitott szín van —, máris nagy az érdeklődés. Több külföldi cég tett aján­latot megvételére. — Pillanatnyilag a telep­helyen két bérlőnk is van — folytatja Köllő Ferenc. — ök hajlandóságot mu­tatnak részük bővítéssel történő megvételére, de ha nem tudunk megegyezni, kénytelenek leszünk fel­mondani a szerződést. A bérlők egyike a Bu- dafarm Kft. Köllő Fe­renc azt mondja, igen olcsó a terület négyzetméteréért kialkudott díj. Véletlen lenne, hogy a kft. igazgató­ja éppen az az Alt János, akinek felesége a bérleti szerződés megkötésekor, azaz 1989 augusztusában Budaörs megbízott tanács­elnöke volt? Fazekas Eszter Vida István, a Történet- tudományi Intézet főmun­katársa szerint nem csupán a történelmi hitelesség kedvéért fontos, hogy há­nyadikán is volt a nagyko­vácsi esemény, hanem azért is lényeges lehet, mert a legújabb történeti kutatá­sok esetleg más megvilágí­tásban mutathatják meg ma az akkori események felelős személyiségeit. Akár­hogy is van, az 1956-os ka­tonai eseményekről Rázsó Gyula hadtörténész, a Had­történeti Intézet igazgatója szerint csupán egy 1957-ben írott utólagos összefoglaló készült. A tények tárgysze­rű mérlegelése már nem az újságíró, hanem a történé­szek, a hadtörténészek fel­adata lesz. Kocsis Klára Maskarák hava Nyakunkon a farsangi idény. Egymásba érnek az ilyentályt időszerű vigal­mak, bálok, maskaravers s- nyek. No nem mintha tál sok okunk volna a mulato­zásra. Csak úgy teszünk, mintha lenne. Az jut erről eszembe, és nem hagy nyugodni a gon­dolat, hogy talán ideje len­ne változtatni a farsangi beidegződéseken is. Teszem azt: ha a jelmezbálon min­denki csak a megszokott hétköznapi álarcába bújna! Abba, amit otthonról kilép­ve rendszeresen magára ölt, amúgy is fűnek-fának mu­togat baráti körben, mun­kahelyen, Parlamentben, tv-kamerák előtt. Igaz, nem lenne valami frenetikus sikerünk ezzel, hisz már a könyökén jönne ki minden ismerősünknek a fizimiskánk, a felvett ma- nírokkal és a színbe hozzá­illő nyilatkozatokkal együtt. De tarkíthatnánk az össz­hatást az álarchoz passzoló stilizált virágmotívumok­kal. Annyi előnye mindenkép­pen lenne az újításnak, hogy éjfélkor, amikor rend­szerint lehullanak az álar­cok, végre megtudhatnánk, hogy melyik mögött ki rej­tőzik valójában. Meglát­hatnánk egymás kimutatott foga fehérjét, ha csak né­hány órára, a bál idejére is. Másnap azután, a farsangi fáradalmak kipihentével ki­ki újra fölölthetné kedvenc álarcai közül a leginkább testhez álló, vagy a poiiti kai alkalomhoz illőt. Az élet menne tovább a meg szokott módon — csak ép pen jobban ismernénk egymást. Sajnos e farsangi reform­nak is van egy fogyató kossága: várni kell min­dig egy évet, arra, hogy megint lehulljanak a masz­kok! Sz. Gy. Budafenő— Telki határán Panzió, vendégek nélkül Az előtérben sziklakért, a kövek között víz fut le, dús növényzetet táplál. Bel­jebb, a nappaliban pálmák sütkéreznek a hatalmas ab­lak előtt. A sarokban kan­dalló, mellette antik karos­szék és egy szép állólámpa, amolyan téli estékre való nyugodt zug. — Amikor a ház építé­sébe fogtam, még eszem ágában sem volt, hogy egy­szer panzió lesz belőle — mondja Czinkóczky Anna. — A kislányom nincs még hároméves, s a nagymamá­mat sem hagyhatom egye­dül itthon. Ez a lehetőség kínálkozott az itthoni el­foglaltságra, de sajnos csak hébe-hóba vetődik erre vendég. Legutóbb szilvesz­terkor töltött itt néhány napot egy spanyol család. Az Anna panzió valóban nincs ideális helyen. Bu- dajenő és Telki határán áll az épület. Akik a főváros felől érkeznek, találnak szállást Budakeszi jó né­hány vendégfogadójának valamelyikében, a másik irányból a zsámbékiak. vagy a perbáliak „fogják meg” az utazót. — Végigjártam tucatnyi utazási irodát, mindenütt az volt az első kérdés: van-e telefonom — folytat­ja a ház asszonya. — Taga- dólag ráztam a fejem, s ezzel zárult is a kör, hiszen egyik iroda sem vállalja, hogy esetleg potyára utaz­tatja vendéget. Hiába va­gyok lényegesen olcsóbb a többieknél, ritkán kopog­nak ajtómon éjszakai szál­lásért. Ráadásul a házat reklámozni sem lehet csak úgy, mert az út menti hir­detőtábla kihelyezéséhez en­gedély kell. A szabályok szerint például Budakeszi határában csak akkor tehe­tek ki táblát, ha út közben másik panzió nincs. De manapság már minden te­lepülésen van, aki hasonló szolgáltatásra adta a fe­jét... öt, szépen berendezett kétágyas, zuhanyzós szoba áll (na) a vendégek rendel­kezésére. A szoba árában benne foglaltatik a reggeli is, igény szerint az ebéd felszolgálása sem okoz(na) gondot. Az emeleti teraszt fűvel vetették be, ilyet sa lát az ember minden ház­nál. Lenn, a kertben is ké­szül valami. — Egy teniszpályát sze­retnénk csinálni, talán ez vonzó lesz az itteni embe­reknek is — mondja Czin­kóczky Anna. — Az alag­sorban van egy garázs mű­hellyel, talán érdemes vol­na gondolkodni azon, mi­ként hasznosíthatnánk a helybeliek igényeinek meg­felelően. Mert azt ma már világosan látom, hogy a szép reményekkel indult falusi turizmusnak — leg­alábbis itt, Budajenőn —, alapvető akadályai vannak. Pályázat A város környezetvédelme A város környezetvédel­me címmel a PEDISZ Száz­halombattai Egyesülete pá- lyázatot hirdet. Olyan kép­zőművészeti alkotások (raj­zok, plakátok, szobrok, mo­dellek) benyújtását várják, amelyek felhívják a figyel­met a környezetszennyezés csökkentésére. Pályázni irodalmi és egyéb (fotók, filmek, videofelvételek) al­kotásokkal is lehet, a be­küldési határidő 1991. már­cius 29. A pályamunkákat április 20-án kiállítják a Barátság Művelődési Központban, ekkor kerül sor a díjak át­adására is. A nyertesek — gyermek és felnőtt kategó­riában — értékes jutalom­ban részesülnek. Figyelem! A pályaművek mellé zárt borítékban kell közölni a pályázó nevét, életkorát, foglalkozását, lakcímét. A borítékra írják rá a jeligét.

Next

/
Thumbnails
Contents