Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-10 / 8. szám

ww « MKGiEl 1991. JANUÁR 10.. CSÜTÖRTÖK TANÁCSADÁSTÓL A KÖZVETÍTÉSIG A vidékért vannak Pest megyébe még kevéssé „dolgozta be” magát a Regio­­^ Invest Regionális Tanácsadó és Befektetési Részvénytársaság, pedig terveik szerint ez a régió egyik legintenzívebb működési § területükké válhatna. Mivel is foglalkozik ez az augusztusban x alapított cég, amely elsősorban megyei és települési önkor- X mányzatok, valamint kutató- és tervezőintézetek, sőt rnagán- S személyek közreműködésével jött létre, szlogenjük szerint „A S vidék fejlesztéséért”. BEMUTATKOZTAK AZ ÚJ VEZETŐK Az ajtó mindig nyitva Veres Lajos okleveles re­pülőmérnök, közlekedési gaz­dasági mérnök, a részvénytár­saság elnök vezérigazgatója, szolnoki, és dr. Wirth Gyula közgazdász-kandidátus, vezér­igazgató-helyettes ózdi, tehát mindketten „hivatásos vidé­kiek”, akik, mint elmondták, pusztán véletlen, hogy jelenleg éppen Budapesten laknak. — Mindez meghatározza, miért küzdünk a vidék felzár­kóztatásáért — mondja dr. Wirth Gyula —, hiszen mindig is a bőrünkön éreztük azt a hátrányt, amely ebben az or­szágban a vidéket éri. Annak idején például — jó­val a pártok megalapításának divatját megelőzve — mi hoz­tuk létre a Magyar Vidék Tár­saságot 1989. február 24-én Agárdon. Elnöke egyébként dr. Lakos László, a jászkaraje­­női tsz elnöke lett. Ugyancsak hozzánk tartozik az 1990 feb­ruárjában alapított Vidékfej­lesztő Szolgálat Kft., amely Érden működik. Sosem volt célunk politikai síkon járni, mindig inkább a gazdaság­­szervezésre helyeztük a hang­súlyt. 0 Mivel foglalkozik az önök részvénytársasága? — kérde­zem dr. Wirth Gyulát. — Társaságunk profitorien­tált szervezet, amely piaci eszközökkel dolgozik. Fő fel­adatunknak a vidék kiegyen­lített területi fejlődésének elő­segítését tekintjük. Felkarol­juk a kül- és belföldi befek­tetési szándékokat, idegenfor­galmi célú fejlesztéseket, vám­szabad területi és egyéb társu­lási formák kialakítását, © Hol kezdődik és hol vég­ződik ezekben az önök tevé­kenysége, azaz meddig kísé­rik a beindított vállalkozáso­kat? — A kezdeti lépéseket a be­fektetési tanácsadás jelenti, amelyet felmérések előznek meg. Vizsgáljuk, hogy milyen fejlesztési igények merülnek fel egy adott területen, és hogy mi az, ami ezek meg­valósításához hiányzik. Ez leg­többször a tőke és az informá­ció szokott lenni. Mi általában rendelkezünk ezekkel, hiszen korszerű számítógépes rend­szerünk és magas színvonalú szakértői és ügynöki hálóza­tunk van. Mindezek segítségé­vel úgynevezett miikroreg'oná­­lis üzleti koncepciókat dolgo­zunk ki. Ezt legtöbbször egy nemzetközi tenderkiírás kö­veti. illetve mi magunk is rendelkezünk már egv komoly listával a lehetséges hazai és külföldi befektetőkről. Ez esetben előfordulhat, hogy Ma egy hete, hogy Göncz Ár­pád köztársasági elnök átnyúj­totta a Parlamentben a nyolc köztársasági megbízott kineve­zését, akik ezt követően letet­ték hivatali esküjüket. Az Or­szággyűlés az önkormányzati törvényen kívül is, külön tör­vényben is részletesen szabá­lyozta jogállásulcat és műkö­désüket. Eszerint kinevezésük­re a miniszterelnök tesz ja­vaslatot, kinevezésük időtarta­ma pedig megegyezik a köz­­társasági elnökével. A köztársasági megbízottak címzetes államtitkári rangot viselnek, feladataik közül a leg­fontosabb a törvényességi el­pusztán közvetítéssel hozzuk össze a feleket. Sőt nem egy esetben mi magunk is részt veszünk ké­sőbb a fejlesztésekben, és ezért természetesen a későb­biekben jutalékot veszünk fel. Olyan eset is előfordult, hogy nem anyagi eszközökkel, ha­nem szellemi apporttal kap­csolódtunk be valamely vál­lalkozásba. Ilyen esetekben te­hát később is jelen vagyunk mint tulajdonostársak, így te­vékenységünk nem ér véget az üzlet beindulásával. Mindezeken kívül alapítvá­nyokat is kezelünk, például az Aquincum Alapítványt, amelynek célja a hazai für­dőkultúra és természetgyógyá­szat elterjesztése — ennek egyébként Szentágothai pro­fesszor úr vezeti a kuratóriu­mát. Magyarországon nyolc­ezer termálkút található. Kö­zelükben többnyire elhanya­golt kastélyok, fejlesztésre vá­ró közlekedési útvonalak van­nak. így ezen a ponton már találkoznak is a mi profilunk­kal. © Említene még egy-két példát eddigi tevékenységük köréből? — kérdezem Veres Lajos elnök vezérigazgatót, aki „civilben” repülőmérnök, így hát meg sem lepődhetünk válaszán. — Pár hete vettünk részt egy konferencia szervezésében, amelynek tő témája a hazai repülőterek hasznosítása volt. Most, hogy a szovjet katonai repterek felszabadulnak, hal­latlan értékek kerülnek a ke­zünkbe, nagy felelősség hárul tehát az önkormányzatokra, hogy ezeket okosan felhasz­nálják. Legaktívabban egyéb­ként Dunakeszi önkormányza­ta vesz részt a tervezésben. A konkrét elképzelések kialakí­tásának persze még korlátja, hogy tisztázatlanok a tulaj­donviszonyok, így nem mindig világos, hogy ki a tárgyaló­­partnerünk. A Honvédelmi Minisztérium, az MTTSZ — ez az MHSZ utódszervezete — vagy az önkormányzatok? Elő­ször tehát a tulajdon- és ke­zelői jogot kellene tisztázni, ebben pedig az önkormányza­toknak kellene szavukat hal­latniuk. © Pest megyével kapcsola­tosan milyen fejlesztési lehe­tőségek körvonalazódnak? — Tisztában vagyunk vele, hogy „vidék” szó alatt nem­csak a Budapesttől távol eső helyeket kell érteni, ennek az agglomerációs övezetben fek­vő megyének is vannak na­gyon elmaradott részei. Elha­lenőrzés, valamint első- és má­sodfokú államigazgatási ható­sági hatáskörök és más állam­­igazgatási és koordinációs te­vékenységek végzése. Pest, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád megye köztársasági megbízottja dr. Skultéty Sán­dor jogász, 46 éves, nős, két gyermek apja. A köztársasági megbízott hi­vatalát a köztársasági megbí­zott irányításával a hivatalve­zető vezeti, aki akadályoztatá­sa esetén a megbízottat helyet­tesíti is. Megyénkben a hivatalvezető dr. Petrik János, a volt Ped Megyei Tanács vb-titkára lesz. nyagolt az infrastruktúra, ke­vés a munkalehetőség igen sok Pest megyei körzetben. Célravezető lenne, ha a pol­gármesterek egyedül vagy ösz­­szeszervezűdve kiállnának ér­dekeikért. Létrehozhatnának például egy Tápió menti te­lepülésszövetséget. együttmű­ködve többet érnének el, is­merve közös gondjaikat, kö­zös lehetőségeiket. © Mivel magyarázzák, hogy a társaság alapító tagjai kö­zött különösen nagy számmal képviseltetik magukat az ön­­kormányzatok? — Az önkormányzatoknak már a közeljövőben meghatá­rozó szerepük lesz az ország fejlődésében, vállalkozóként, gazdálkodóként jelentős piaci tényezővé válhatnak. Elsősor­ban olyan ajánlatokkal keres­sük meg őket, amelyeken ke­resztül úgy a helyi érdek, mint o helyi vezetők közvet­len részvétele is biztosítható lesz. Igyekszünk feltárni eze­ken a környékeken a haszno­sításra alkalmas adottságokat — ezek többsége a már emlí­tett kastélyok, kúriák, gyógy­vizek, forgalomba állítható repterek —, a másik oldalról pedig nyilvántartásba vesszük a befektetni szándékozó kül­földi szervek, magánszemé­lyek igényeit is. A regionális fejlesztési és befektetési tanácsok mellett egyébként foglalkozunk egyé­ni vállalkozások, kft.-k szer­vezésével is, sőt bajba jutott állami vállalatok, cégek segí­tésével, privatizációk megszer­vezésével, végrehajtásával, va­gyonértékelésekkel. Mindannyian emlékezhetünk még rá, mekkora sikert aratott október 19. és 23. között a Bécs—Budapest szupermara­toni, az országban a legelső, igazi nemzetközi színvonalú hosszútávfutó verseny. Ma­gyarországon azért is számí­tott ez nagy eseménynek, mert felfoghattuk egy új hazai sportág nyitásaként, amelynek bizonyos csírái ugyan már megvoltak, mint például a Ba­laton körüli vagy az 1984. óta évente megrendezett Dunaka­­nyar-versenyek. Vajon lesz-e a jövőben foly­tatása a Bécs—Budapest szu­permaratoninak, ennek a ki­emelkedő sporteseménynek? A szervezők nagyon szeretnék, ha 1995-ig minden évben meg le-VúlBszIotiak is Küldöttgyűlés Szombaton, 1991. január 5-én küldöttgyűlést tartottak a Ma­gyar Közigazgatási Kamará­nál. A küldöttgyűlés megvá­lasztotta az új tisztségviselő­ket, valamint az elnökséget és a felügyelő bizottságot. A Magyar Közigazgatási Ka­mara elnöke dr. Fogarasi Jó­zsef lett. Elnökhelyettese dr. Kiss László. A kamara titká­ra dr. Erdélyi László. Az elnökség tizenegy tagú. a felügyelő bizottság elnöke dr. Deák Zsolt. SZAKOKTATÁS Vissza vérkeringésbe A Kiskereskedők Országos Szervezetének Pest megyei ta­gozata megkezdte a módszeres kapcsolatfelvételt a helyi ön­­kormányzatokkal, hogy szer­vezetüket ezáltal is meg­­nyerőbbé tegyék, és folya­matos jelenlétükkel a köztu­datba kerüljenek. Eddig me­gyénkben százhatvanhét tele­püléssel kötöttek együttműkö­dési megállapodást. Egyúttal megkísérlik előre kiszámítani a privatizációs ten­­denciákat_ ezzel is segítve tag­jaik terjeszkedési terveit, és leendő új tagjai toborzását. Megyeszerte szakmai tanfo­lyamokat is indítanák, amelyek a szervezet kihelyezett tagjai­ként működnek majd. elsőként például Cegléden' bolt vezetői, illetve vendéglátó-ipari szak­oktatást. hetne rendezni. Amennyiben lesz világkiállítás, akkor an­nak propagandája lehetne, ha nem lesz, akkor „csupán” az egészséges életmód egyik esz­közévé válhatna, hasonlókép­pen a sok más országban szer­vezett nagy futásokhoz. A szupermar aton i közitu d ot tan komplikált és drága verseny, általában egész év­ben készülnek rá. Nálunk a szakértelem, a szervezőkészség és a lelkesedés biztosítva is lenne hozzá, ám kérdés, vajon losz-e elegendő pénz rá. Balogh Lászlótól, a volt Pest Megyei Tanács elnökétől, az 1990. évi verseny fővédnö­kétől megtudtuk, hogy a szer­vezőbizottság mellett ikerin­tézményként létrejött egy ala-Dr. Inczédy János, a me­gyei közgyűlés december vé­gén megválasztott elnöke hét­főn újévi fogadáson látta ven­dégül Pest megye települései­nek polgármestereit. Bemutat­kozó beszédében elmondta, hogy a megváltozott körülmé­nyek között a megyének meg­változott feladatai lesznek. Ki kell mielőbb dolgozni az együttműködés formáit a te­lepülési önkormányzatokkal, mivel a megye felülről irányi­tó szerepe megszűnt. Az in­tézmények fenntartásával kap­csolatosan felhívta az egybe­gyűltek figyelmét, hogy ha­marosan dönteniük kell, me­lyek azok a létesítmények — főként középiskolák —, amelye­ket saját maguk kívánnak majd működtetni, és melyeket utal­nak megyei irányítás alá, lé­vén, hogy térségi feladatokat látnak el. Döntésük hosszabb távra szól majd, ám az 1991-es költségvetés elkészítéséhez er­re az információra már a kö­zeljövőben szükség lesz. A megyének koordináló, együttműködő szerepe lesz az infrastrukturális fejlesztések megvalósításában is, hiszen ön­erőből ezt nem biztos, hogy mindenütt végre tudják majd hajtani. Mivel mindannyian most ta­nuljuk az önkormányzati rend­szert, tanfolyamokat, tapasz­talatcseréket szerveznek majd. Jó lenne havonta egy klubjel­legű találkozót is tartani. erre a polgármesterek önkéntes ala­pon jöhetnének el. Akinek mondanivalója van, és az elő­re jelzi, annak témája már a kiküldött meghívókon is sze­repelhet. Az elnök ugyanakkor folyamatos kapcsolattartást ígért a helyi önkormányzatok­nak, mindenhová ellátogat a közeljövőben. Legnehezebb feladatként a megyei hivatal átalakítását ér­tékelte. Jelenleg 280 ember dolgozik a megyeházán, szá­pítvány, amelyet pénteken ír­tak alá Budapesten, a Pest Megyei Sporthivatal Steindl Imre utcai székházában. Az őszi verseny tapasztalataira építve a szponzorok úgy dön­töttek. mindenképpen kell egy olyan pénzügyi alap, amely a további rendezvények, anyagi biztonságát növelné. Az ala­pítványt a Pest megyei önkor­mányzaton kívül az útvonal­lal érintett megyék — Győr, Komárom —, valamint Bécs és Budapest önkormányzatai, to­vábbá a magyar és az osztrák atlétikai szövetség is támogat­ja. A „Szupermaraton Atlétikai Alapítvány” tulajdonképpen hármas céllal jött létre. A Bécs—Budapest verseny éven­muk a feladatok függvényé­ben csökkenni fog; a leendő apparátus munkája a döntések előkészítése és a bizottságok elé terjesztése lesz. Ezt követően a megyei kül­döttgyűlés alelnöke, dr. Schmidt Gésa köszöntötte a jelenlevő­ket, akik közül sokan régi is­merősként üdvözölhették őt, hiszen évtizedek óta dolgozott a megyében különböző pénz­ügyi vezetői munkakörökben. Beszédében a legfontosabb­nak a céltámogatások kérdé­sét ítélte, mint elmondta, a megye elosztó szerepe meg­szűnt, igy ezen támogatások körét a Parlament állapítja meg. Ezek feltételrendszerének meghirdetése a közeljövőben sorra kerül. Sokan úgy vélik, hogy a folyamatban levő be­ruházásokra az eddigi megyei tanácstól származó támogatá­sok majd automatikusan foly­tatódnak. Ez azonban téves el­képzelés, a céltámogatásokat most újra kell majd igényelni. Dr. Skultéty Sándor köztár­sasági megbízott, címzetes ál­lamtitkár elmondása szerint két napja dolgozik hivatalában — mint emlékezetes, a köztár­sasági megbízottakat csütörtö­kön iktatták be —, így ez a hi­vatal jelenleg még csak egy­személyes. Leglényegesebb feladata te­hát e három megyét magába foglaló hivatal kialakítása, megszervezése. Ismertette a jelenlevőkkel azt a négy funk­ciót, amelyet a köztársasági megbízottaknak el kell majd az új rendszerben látniuk, ez a törvényességi ellenőrzés, a ha­tósági jogosítványok, az állam­­igazgatási jogkörök ellátása, és a dekoncentrált szervek koor­dinálása. Mindezeken kivül szakkérdésekben is a polgár­­mesterek rendelkezésére áll az új köztársasági megbízott, hi­vatalának ajtaja, szombaton és vasárnap is nyitva áll itíajd az önkormányzatok előtt. kénti megrendezésén, finanszí­rozásán és felügyeletén kívül segítenék az atlétika fejlődé­sét, és lehetőségeket biztosíta­nának mindeyi olyan sportág számára, amely valamilyen módon kapcsolódik a szuper­­maratonihoz, valamint támo­gatnák a nemzetközi sportkap­csolatok elmélyítését. A Bécs—Budapest szuper­maratoni az atlétika csúcsá­nak tekinthető, a versenyzők öt nap alatt 320 kilométer kö­rüli távot tesznek meg. Ez a csúcsteljesítmény nem érhető el egyik napról a másikra, komoly alapokkal kell rendel­keznie annak, aki indulni kí­ván, nem beszélve a szoros or­vosi ellenőrzésről és egyéb feltételekről. Mindezek megte­remtésén fáradozik egész év­ben a szervezőbizottság, illetve kéri hozzá az alapítvány min­denki segítségét, legyen az altár anyagi, akár munka vagy lelkesedés formájában meg­nyilvánuló támogatás. Az alapítók megállapodtak abban, hagy a céíotk megvaló­sítása érdekében az alapítvány vállalkozási tevékenységet is végezhet, az ebből származó hasznot azonban csak a felso­rolt alapítványi célok megva­lósítására fordíthatják. Az. alá­íráskor az induló vagyon 7 millió forint körüli összeg volt, ám szándéknyilatkozatok folyamatosan érkeznek további támogatások felajánlásáról. Az alapítvány aláírásával egy időben, tervezési szinten már megkezdődött az idei évi verseny szervezése is, január régén, február elején már meghirdetésre is sor kerülhet. Ezzel egy időben közzétesszük majd a szponzorok, a szerve­zők és a kuratóriumi tagok névsorát is, amelyben közis­mert személyiségek és cégek is megtalálhatóak lesznek. Az oldalt írta: Szegő Krisztina Fotó: Erdősi Ágnes Az őszi verseny tapasztalataira építve a szponzorok úgy döntöttek, kell egy pénzügyi alap, amely a további rendezvények anyagi biztonságát növelné. Képünkön a Bécs—Budapest szupermaratoni aláírói láthatók. A támogatók és a kuratórium névsorát január végén, február elején tesszük közzé Az áj címzetes áikmtiikár BÉCS-BUDAPEST SZlfPERMARATONI Már készülődnek

Next

/
Thumbnails
Contents