Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-10 / 8. szám
mr * .mii:/ 1991. JANUÁR 10., CSÜTÖRTÖK Rehabilitációra várva Lemond n főtitkár Ormándlaky Ernő bejelentette: lemond MSZDP-főtitkárt tisztségéről, amíg az általa kezdeményezendő perújrafelvétel nyomán meg nem születik a rehabilitációja. E lépésre azért kerül sor — mondotta —, mert nem szeretné, hogy személyi kérdések miatt a párt szenvedjen hátrányt. Lemondását a csütörtöki elnökségi ülésén nyújtja be — és mint hírlik ,—. azt az elnökség nagy valószínűséggel tudomásul veszi. Ormándlaky Ernő az MSZDP szakértőjeként kíván tovább működni — adja hírül a Népszabadság. A hir nem kíván bővebb kommentárt, csupán engedtessék meg arra emlékeztetnünk: Ormándlaky Ernő egy hónapja azt nyilatkozta lapunk kérdésére: rosszindulatú híresztelés, hogy ö börtönben ült volna. Néhány napja nyilvánosságra került adatok szerint viszont 2 év 6 hónapi szabadságvesztésre ítélték, majd elnöki tanácsi kegyelemben részesült. Keddi lapszámunkban koncepciósnak minősítette a pert, melyben elítélték, s hangot adott véleményének: azt gondolta, hogy a kegyelem meg nem történtté tette azt, ami megtörtént, s nem érzi magát bűnösnek abban, amiért elítélték. Lemondásának indítékai érthetőek. Az ügy eddigi fejleményei valóban nem könynyítették meg a Magyarországi Szociáldemokrata Párt helyzetét, s az igazság tisztázásáig valóban sok víz lefolyik még a Dunán. A párt elnöksége ma kell hogy döntsön: elfogadja-e a főtitkár lemondását .., Áthangolódott hagyomány Tegnap sajtótájékoztatót tartott a Magyar Demokrata Fórum országos elnöksége. A Duna-parti pártszékházban Csurka István jelentette be, hogy a párttól független közéleti hetilapként újra indult a Magyar Fórum, melynek a választások előtti harcossága ma már felesleges, az akkori politikai hagyomány mostanára „áthangolódott”, de a lap a jövőben is „kemény antikommunista” orgánum lesz. Horváth Balázs a salgótarjáni vérengzés kapcsán két áldozat, Hargitai Lajos és Hadady Rudolf gyilkosai utáni nyomozásra buzdította a tollforgatókat, ajánlva nekik a munkaigényes kutatást a belügyi, rendőrségi iratokban, archívumban. Végezetül a magyar kultúra napjának előkészítéséről esett szó kerekasztal-beszélgetésen. Százhalombatta már régen védett Csak ötlet a kuvaiti részesedés Az utóbbi hetekben, hónapokban a kőolajjal kapcsolatos hírek az érdeklődés középpontjába kerültek. Hol kedvezőtlen, hol reményt 'keltőbb információk érkeznek a fekete aranyról. A benzináremelkedés aligha dobogtatja meg a sziveket, a kuvaiti olajminiszter látogatását és a vegyes vállalati szerződés megkötését azonban már sokan a kedvezőbb hírek közé sorolják. Mint ismeretes, az Áfor, a Technoimpex és a Kuvait Petroleum Companies 20. millió forintos alaptőkével vegyes vállalatot hozott létre. Kisgazdák hátrányban? Üldözés és elbocsátás A mai magyar közélet egyik szomorú jelensége, hogy megkezdődött a kormánykoalíció pártjaihoz — mindenekelőtt a kisgazdákhoz — tartozó munkavállalók üldözése, elbocsátása; a létszámleépítéseknek, elbocsátásoknak elsősorban a kormánypártok tagjai esnek áldozatul. A Független Kisgazdapárt országos vezetősége múlt hét végén megtartott tanácskozásán ezért úgy döntött, hogy átfogó vizsgálatot indít a tagjait ért hátrányos megkülönböztetés bizonyítására. Ha ennek során bebizonyosodik, hogy a bukott pártállam hatalomátmentő vezetői valóban visszaélnek hatalmukkal, akkor a párt az Országgyűlés, a kormány beavatkozását fogja kérni — jelentette ki Oláh Sándor főtitkár az FKgP szerdán Budapesten megtartott sajtótájékoztatóján. Bár a hétvégi kisgazdacsúcs ülésén elhangzottak nagy részét titkosították — nehogy megzavarja a kormánykoalíció pártjaival immár hivatalosan is megkezdődött párbeszédet —, Oláh Sándor főtitkár azért számos kisgazdatitokról fellebbentette a fátylat a magyar sajtó képviselői előtt. Elmondta például, hogy az országos vezetőség letiltotta a Hajdú Bihar megyei szervezet aláírásgyűjtő akcióját. Mint ismeretes, a helyi kisgazdák népszavazás kiírását szeret ték volna elérni: az Országgyűlés feloszlatásáról és új parlamenti választások kiírá sáról. A vegyes vállalat megalapítását kommentálva, a rádió Esti krónika-adásában elhangzott az is, hogy a Dunai Kőolajipari Vállalatnál a kuvaitiak is szereznek részesedést. Százhalombattán érdeklődtünk, mi igaz a hírből. — Nagyon meglepődtünk, amikor hallottuk a műsort — mondja Buda Dénes tájékoztatási főmunkatárs. — Teljesen téves az a beállítás, hogy a DKV kuvaiti ellenőrzés alá kerülhet. Még márciusban, amikor az OKGT vezetőivel tárgyalt egy kuvaiti delegáció, hozzánk is ellátogattak. Akkor felvetették, hogy beszállnának valamilyen részesedéssel a finomítóba. Akkor is azt mondtuk, hogy először meg kell várni, amíg az OKGT átalakulása megtörténik, s csak utána kerülhet egyáltalán napirendre a kérdés. — Március óta nem tárgyaltunk velük, sem erről, sem másról. Mint ismeretes, a tröszt átalakulása még mindig nem fejeződött be, de remélhetőleg már csak hónapok, vagy hetek kérdése. Ezután lehet esedékes, hogy külföldiekkel tárgyaljunk. Akkor előfordulhat, hogy a kuvaitiakkal is felvesszük a kapcsolatot. Addig csak arról lehet szó — mivel tizenhét benzinkutat nyitnak az országban —, hogy tárgyalhatunk arról, nálunk is finomíthatnak vagy tárolhatnak olajat. A lényeg, semmiféle megbeszélés és megállapodás nem született arról, hogy a kuvaitiak részesedést szerezhetnek a DKV- ban. — Az öböl menti feszültségek miatt sokan már arról beszélnek, tartanunk kell attól, hogy hazánk is célpontja lesz egy arab terrorista támadásnak. A DKV is kulcsfontosságú intézmény, hogyan próbálják biztosítani a védelmét? — Most, hogy összekapcsolták a nevünket a kuvaitiakkal, a potenciális veszélyeztetettségünk tovább nőtt. Természetesen a személyzetet és technikát érintő konkrét védelmi intézkedéseket már jó előre megtettük. Mondanom sem kell, ez nemcsak vállalati, hanem nemzetbiztonsági ügy is. H. É. Megtapsolták majd elutasították Vagy húszmilliárd a költségvetésben maradt Emlékezetes, hogy december 30-án éjszakába nyúló szavazási procedúra után minimális arányban elfogadta a Parlament az 1991-es költségvetést. A „mi lett volna, ha” gondolatával még nem lehet eljátszadozni, hiszen az élet mond majd autentikus véleményt mindarról, amelyre a honatyák az év utolsó munkanapján nyomkodták a gombokat. Mégis, arról érdemes néhány szót ejteni, milyen lehetett volna hazánk idei költségvetése a Szabad Demokraták Szövetsége szerint. Erről beszélgettünk Kuncze Gáborral, az SZDSZ Csepel szigeti országgyűlési képviselőjével, aki az adótörvénnyel kapcsolatos szabaddemokrata módosító javaslatokat a Tisztelt Ház elé terjesztette. nem fogadta el a Parlament, s végül is 29 milliárddal sikerült csökkenteni a kiadási oldalt. De egészen bizonyos, hogy 15-20 milliárd bennmaradt a költségvetésben, amelyből pedig számos területen lehetett volna csökkenteni az idei feszültségeket. # Igen népszerű javaslatokat tett a helyi adók ügyében is. így például amellett szólt, hogy az építményadót ne vezessék be, vidéken töröljék el a négyzetméter-adóztatást, s helyette inkább az értékük után adóztassák meg az ingatlanokat. Javaslatait megtapsolta a Parlament, s ha jól láttam, a kormánypárti képviselők padsoraiban ülök is őszszecsapták tenyerüket. — Valóban népszerűek voltak ezeik a javaslatok, különösen a vidéki honatyák körében — válaszol Kuncze Gábor. — Tökölön élek, onnan hozom a példát is. így javasoltam, hogy a közműberuházásra befizetett összeg legyen levonható a helyi adóból, illetve ha meghaladja azt, akkor a következő éviből. Ezt végül is elfogadta a Parlament, mint ahogy azt a módosító javaslatot is, hogy a helyi adók kivetése ne legyen alapja a kedvezmé— Ismeretes, hogy a különböző tárcák „kívánságai” alapján összeállított költségvetés szerint a hiány 300 milliárd lett volna. A kormány ezt szűkítette a tervezetben 78 milliárdra. Az SZDSZ tételesen átvizsgálta a több mint ezeroldalas költségvetési anyagot, és tartottuk magunkat ahhoz, hogy az adótörvénynyel kapcsolatos módosítások csak olyanok lehetnek, amelyek nem növelik a hiányt. Tehát, ha valahová tenni akartunk pénzt, máshonnan el kellett venni. 6 Az SZDSZ csomagterve azonban jelentős megtakarítást is tartalmazott. Mire kívánták ezt fordítani? — A személyi jövedelemadóterhek enyhítésén kívül az önkormányzatoknak juttattunk volna jelentősebb pénzt. Ezen belül három célra: az elmaradott térségek fejlesztésére, az oktatás finanszírozására és szociális juttatásokra. Azt akartuk elérni, hogy a helyi adók kivetésével ne kelljen nagymértékben élniük az önkormányzatoknak. A Milyen módosító javaslatai voltak az adótörvénnyel kapcsolatban? — Javasoltam az általányadó szélesebb körű bevezetését. Ez nagyon sok vállalkozó körében népszerű elgondolás, annak ellenére, hogy összességében növelné a befizetések összegét, ám az adminisztráció nyomasztó terheitől szabadította volna meg a vállalkozók széles tömegeit. Javasoltuk azt is hogy bizonyos értékpapírok esetében húszszázalékos forrásadó helyett két százalékpont legyen. Ez bevételt hozhatott volna olyan értékpapíroknál, ahol az állam támogatja a kamatot. Javasoltuk azt, hogy a helyi adó legyen levonható a személyi jövedelemadó-alapból. Ez a javaslat azon kivételek közé tartozik, amelyeket megszavaztak képviselőtársaim. A A vállalkozói nyereségadóval kapcsolatban is olyan tervezetet terjesztett be, amely, annak ellenére, hogy többletbevételhez juttatja a költségvetésé, az érintettek számára is előnyös lett volna, mert a legfejlődőképesebb vállalkozói rétegnek kínált jobb feltételeket. összességében mennyivel csökkentette volna a költségvetési kiadásokat az SZDSZ csomagterve? — Tüzetesen átnézve a több mint ezer oldalt, szakértőink rengeteg lehetőséget találtak az anyagban. Ezek milliárdokban mérhetők. így például az SZDSZ 44 milliárdos csökkentése egyrészt a honvédelmi, a nemzetbiztonsági kiadások lefaragásából, másrészt az államapparátus kiadásainak slankításából állt. De milliárdokat jelenthetne a dekoncentrált "zervezetekre szánt pénzek lefaragása. Mint ahogyan bebizonyosodott, hogy helyenként igen nagyvonalú volt az anyag a nem nyereségérdekelt minisztériumi szervek, kutatóintézetek, számítástechnikai intézetek stb. kiadásainak tervezésekor. És több milliárd rejtett tartalék volt a minisztériumok költségvetésében is. így jött össze az a negyvennégy milliárd, amelyből 20-24 milliárdot a személyi jövedelemadó enyhítésére, 10-13-at az önkormányzatok támogatására, a fennmaradó részt a szolidaritási alapra szántunk. Vagyis az idei év végére már közel negyedmillióra prognosztizált munkanélküli átképzési támogatására, munkahelyteremtésre. Hiszen az elfogadott költségvetésben csak töredéke szerepel annak a tizenöthúszmilliárd forintnak, amely ennyi munkanélküli segélyének kifizetésére kell majd ebben az esztendőben. Ismeretes, hogy javaslataink zömét NEM SZOMJAZNAK A KUTAK SEM A pék süti, a kereskedő drágítja gazdák egyebek között a sertések etetésénél bekeverték a moslékba a jó minőségű lisztet. Nos, erre ezentúl nemigen lesz lehetőségük. Az autók is esznek, fogyasztanak. A nekik való „táplálék” ára ezen a héten nem emelkedett. Sági Dezső, az Áfor kereskedelmi vezérigazgatója elmondta, hogy kútjaiknál hétvégi ügyeletet is tartottak, felkészülve az esetleges fogyasztói rohamra. Elégedetten szólt arról, hogy igen jól állnak benzintartalékokkal. A legutóbbi, a novemberi üzemanyagáremelkedés óta az öt-hat százalékkal visszaeső benzinfogyasztás valójában kiegyensúlyozottá tette a piacot. Azt azonban megjegyezte, hogy a közeljövőben sajnos bekövetkezik az újabb üzemanyagár-emelés, de annak várható mértékéről nem nyilatkozott. Az megnyugtató, hogy az Áfor ellátó telepe képes maximálisan feltölteni a cégnek az országban levő több mint 400 kútját, amelyeknek az egynegyede a fővárosban, illetve Pest megyében található. (gyócsi) önkormányzatot hozott volna lehetetlen helyzetbe. Fájlalom, hogy elutasították viszont azt a javaslatomat, amelyet a vállalkozók kommunális adójával kapcsolatban tettem. Ugyanis ők foglalkoztatottanként 200 forintot kötelesek fizetni ilyen címen évente. Ennek az eltörlését javasoltam. mert véleményem szerint ezzel a munkahelyteremtő vállalkozókat sújtják, és csak azt érik el vele, hogy az illető ne jelentse be az alkalmazottat. <© Számomra teljesen érthetetlen, miért utasították el a kormánypárti képviselők azokat a módosító javaslatokat, amelyeket a megtételkor megtapsoltak. — Nos, ennek sok esetben egészen egyszerű magyarázata van. A háromszázötven módosító javaslat mindegyikét figyelemmel kísérni szinte lehetetlen volt, különösen úgv, hogy a levezető elnök legföljebb a számát és nem a tartalmát ismertette a módosításnak. A kormánypárti képviselők rendszerint csak a táblát figyelték, s ha a kor mány nem támogatott egy módosítást, akkor automatikusra megnyomták a nem gombo' Ebből azután például a helyi adóknál galiba is keletkezett és a szavazást meg kellett ismételni. Ezután került bele Békési László módosító javaslata a fejenkénti 25 négyzetméternyi lakásterület adómentességéről. Ez egyébként újfent elsősorban a vidékieket sújtja, hiszen ott másképpen építkeznek az emberek. A szavazás egyébként rendkívül szoros volt, és a kormánypárti frakcióvezetők nem véletlenül tartottak attól, esetleg néhány vokson bukik meg a költségvetés. Hiszen valamennyiüknek komoly lelkiismereti válságot okozott a tény, hogy milyen óriási terheket rak ez a költségvetés a lakosság vállára, éppen a legszélesebb középosztályéra, s ezzel hatalmas réteg csúszik a létminimum felé. Éppen azok, akik soha nem várták a sültgalambot, hanem maguk építkeztek, erejük megfeszítésével elérték nagy álmukat, az autót meg a hétvégi telket. A helyi adók elfogadása egyébként összesen hét szavazaton múlt. Az, hogy melyik képviselő miként szavazott visszakereshető. Például az a Torgyán József, aki drámai nyilatkozatot adott arról, hogy ez a költségvetés kivette a gyerekek kezéből a tejespoharat és egy üreset adott a kezükbe — megszavazta a költségvetést. JYIóza Katalin Óvatos becslések szerint az átlag magyar fogyasztó napi élelmiszer-vásárlásra fordítandó kiadásai az újabb áremelkedés hatására elérik a 150 forintot. Ennek az összegnek minimálisan tíz százalékát teszik ki a sütőipari termékek. Ez az adat természetesen nagyon félrevezető is lehet, mert szabadáras termék lévén, a kenyér az egyik üzletben például negyven, míg másutt hatvan-nyolcvan forintért kerül forgalomba. A Nyugat-Pest Megyei Sütőipari Vállalatnál a megemelkedett előállítási és alapanyagköltségek még nem éreztették hatásukat a végtermékeknél, de a vállalat igazgatója szerint a napokban kénytelenek lesznek végrehajtani egy mérsékelt áremelést. Mérnökök, közgazdászok, termelésirányítók már hetek óta számolgatnak: cl kell dönteniük, hol az a határ, ameddig remény lehet arra, hogy a vállalatnál előállított termékek, az elkerülhetetlen árváltozások ellenére is képesek megtartani a kialakult fogyasztói kört. Megtörténtek az előzetes egyeztetések a kereskedelem és a malomipar illetékeseivel, s a Nyugat-Pest Megyei Sütőipari Vállalatnál úgy ítélik meg, hogy gazdálkodásuk jövőbeni eredményességének záloga a minőségben ölt majd testet. A cég 34 üzlete az esztendő első két hónapjában már felkészült egy 15-20 százalékos forgalom-visszaesésre. Ennek oka, bármilyen meglepő, nem az árváltozásokban keresendő, hanem jóval inkább abban, hogy az ellátási területük a főváros körüli agglomerációba és üdülőövezetbe tartozik, s hosszú évek tapasztalatai alapján januárban és februárban gyengébb a forgalom. Pest megye sütőipari vállalatai, illetve üzemei idén több mint 100 ezer tonna lisztre tartanak igényt. A Budapesti és Pest Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalattól szerzett értesülések szerint náluk a közelmúltban átlagosan 16 százalékkal emelkedett a liszt fogyasztói ára. Amikor a felhasználók a 80 százalékos gáz-költségnövekedés mellett még a lisztárváltozással is szembe találják magukat, érthetően nehéz úgy megállapítani a kenyerek és aprósütemények fogyasztói árát, hogy a régi szólásmondás szerint o kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon! És még valami, hiába terveznek a sütőipari vállalatok úgymond mérsékelt árnövekedést ha a kereskedelmi közvetítők révén a kenyér, a kifli az üzletekbe kerülve nem ismer magára, hiszen olyannyira felsrófolták az árát. Ami a leginkább elgondolkodtató, hogy bár az oly sokat emlegetett aszályos nyár ellenére is megtermett az ország kenyérgabona-szükséglete, a Budapesti és Pest Megyei Gabonaforgalmi és Malomipar Vállalatnál mégis felkészültek az importból származó, tehát világpiaci áron beszerzett osztrák búza őrlésére. Ez utóbbiak szintén hatássa vannak a sütőipari termékek árának alakulására. Ami viszont megnyugtató, hogy ezentúl a lisztet egyre inkább az emberi élelmezés szolgálatába állítják. Ugyanis, amíg ölese volt a kenyérnek- és kalácsnakvaló, addig az állattartó
