Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-29 / 24. szám
PFST « MKímVEí] 2 1991. JANUAR 29., KEDD Jugoszláv út blokád Felére csökkente®' Jobb munkafeltételeket követelőé hétfőn délelőtt jugoszláv kamiónosok lezárták Szlovénia valamennyi Olaszországba és Ausztriába vezető határátkelőhelyét és a térség fontosabb főútvonalait. A háromórás akciót, amelyben mintegy 600 kamionsofőr vett részt, független szlovén szakszervezetek szervezték. A sofőrök a közlekedési tarifák felére csökkentését, a kamionimport liberalizálását, illetve kedvezőbb nyugdíjfeltételeket követeltek. A blokádot meghirdető szakszervezetek február 15-re általános sztrájkkal fenyegetőznek, amennyiben követeléseiket addigra sem teljesítik. Egyeztetés nélkül Egyetlen lépést sem Az izraeli rádió hétfőn délben az ország vezetőinek véleményét ismertette az iraki rakétatámadások utáni helyzetről s a várható fejleményekről. David Levi külügyminiszter az izraeli válasz késlekedését indokolva kifejtette: tartunk attól, hogy az Irak-ellenes koalíció csak addig fog fennállni, amíg Izrael be nem lép a háborúba. 11 ......................................................... Mi Külföldi ssemények - egy mondatban James Baker amerikai és Alekszandr Besszmertnih szovjet külügyminiszter hétfőn újabb megbeszéléseket kezdett elsősorban a balti kérdésről tárgyalva. A Hétfőn összeült a szerb parlament, hogy megkezdje a kormányátalakítás vitáját, illetve a szerb szakszervezetek adóellenes csomagtervével kapcsolatos megbeszéléseket. A A szovjet értékelések szerint mintegy 2-4 ezer tonnára tehetők Irak vegyifegyver-készletei. A Ali Akhar Hasemi Rafszandzsani iráni miniszterelnök tegnap kijelentette, hogy Szaddam Husszein a Kuvait elleni invázióval olyan baklövést követett el, amellyel megosztotta az iszlám világot. A Harminchat iraki polgári személy Iránba menekült, s tegnap menedékjogot kért — jelentette az ÍRNA hírügynökség. A Hétfőn 43 ország és 120 kormányoktól független szervezet részvételével megkezdődött Genfben az Emberi Jogok Bizottsága 47. ülésszaka. A „Nem lehet kizárni a lehetőséget, hogy a Szovjetunióban egyesek provokálni kívánják a Nyugatot, hogy aláaknázzák kapcsolatainkat” — mondotta amerikai tévényilatkozatában a szovjet külügyi szóvivő. A Finnország menedéket nyújt azoknak a baltikumi férfiaknak, akik nem hajlandók a szovjet fegyveres erőknél szolgálni. A Moszkvai illetékesek közlése szerint a szovjet fővárosban márciustól bővítik a jegyre árusított termékek listáját. A Február elsejétől a jelenlegi átlagfizetés mintegy másfélszeresével lesz egyenlő Bulgáriában a minimális bér — többek között erről állapodtak meg tegnap Szófiában a kormány, a munkaadók és a szakszervezetek képviselői. A Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének irodája úgy határozott, hogy tényfeltáró küldöttséget meneszt a balti országokba — közölte Anders Bjorck, a testület svéd elnöke. Bush-beszéd a háborúról Dezertálnak vagy újabb iraki m Mose Arensz hadügyminiszter arról szólt, hogy Izrael már öt hónappal ezelőtt Patriot típusú rakétaelhárítá rendszereket kért az Egyesült Államoktól, ám Washington a kérést csak az iraki támadások után teljesítette. Pillanatnyilag hat Patriot-rendszer működik Izraelben. Jichak Samir miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Izrael egyetlen lépést sem tesz az öböl térségében működő amerikai hadvezetéssel történő egyeztetés nélkül. Semmi kétség azonban, hogy lépni fog. — Nem tűrhetjük, hogy népünket bárki is rettegésben tartsa, de úgy érezzük, a válaszadásnak nem jött még el az ideje — jelentette ki a kormányfő. Űjabb fejtörést okoznak az Irak-ellenes koalíciónak az iraki légierő azon pilótái, akik— egyre nagyobb számban — Iránba menekítik gépeiket. A rijádi amerikai katonai parancsnokság hétfő kora esti adatai szerint eddig 69 iraki katonai repülőgép szállt le iráni területen. Nagy részük vadászbombázó, köztük az iraki arzenál legkorszerűbb gépei. A szövetségesek számára — hivatalos nylatkozataik szerint — még nem világos, vajon dezertáló pilóták akciójáról van-e szó, vagy Szaddam Husszein újabb manőveréről. Előfordulhat ugyanis, hogy az iraki elnök semleges területen kívánja „tartalékolni” harci gépei egy részét, s egyúttal megkísérli Irán bevonásával kiszélesíteni az öbölháborút. ÍCY LÁTJA A SZAKÉRTŐ Merre tart a háború? A második hétvége telt cl már az öbölháború kitörése óta. Az elmúlt tíz nap történéseiből eddig is több tanulságot lehetett levonni. Az egyik kétségkívül az, hogy a szemben áUó felek és a közvélemény által megfogalmazott „vágyak” es „jóslatok” csak részben igazolódtak. Ebből adódik az, hogy „előrejelzésekbe” az elkövetkező időben is csak óvatosan lehet bocsátkozni. A szövetséges erők légi fölényük változatlan fenntartása mellett továbbra is a földi offenzívára való felkészülésre fordítják erejük nagy részét. Az iraki fél viszont a térség konfliktusában új elemmel bővítette fegyverarzenálját. Ezt egyszerűen környezeti „terrorizmusnak” lehet nevezni. A háborúban ez a fajta irracionális elem veszélyes, fenyegető dimenziót nyitott, aminek tragédiája — főleg, ha folytatódik — most még beláthatatlan. Az öbölben az események megállás nélkül zajlanak: — A szövetséges légierők támadásainak intenzitása nem csökkent. Rakétákkal és repülőgépekkel iraki és kuvaiti célpontokat támadnak, hadihajóikról rakétatűzzel pusztítják Bászra kikötővárost és más, az iráni határ közelében fekvő iraki városokat. — A francia légierő több hullámban támadta Irak területén az iraki köztársasági gárdát, Kuvait területén pedig egy gépesített iraki alakulatot. — Változatlanul tartanak az iraki Scud-rakétatámadások Izrael és Szaúd-Arábia ellen, bár hatékonyságuk — a Patriot rakétáknak köszönhetően — csökkent.. — A Perzsa-öbölbe engedett iraki olaj ártalmait tetézték a kuvaiti partok közelében kigyulladt és lángokban áUó olajkutak, olajberendezések. — Irán — a területén leszállt iraki repülőgépek hatására — figyelmeztette Bagdadot, hogy az öbölháborúban ne használják fel Irán területét. — Irán biztosította az Egyesült AUamokat, hogy az öbölkonfliktusban semleges marad. — Kadhafi líbiai elnök a háború befejezésére szólította fel a feleket, elítélte az Irak ellen folytatott „kampányt”, de egyben Irakot is elítélte Kuvait megszállása miatt. A szövetséges haderők légi fölénye ellenére azonban változatlanul még mindig nem érezhető, hogy az iraki hadsereg és légierő lényegesen „sérült” volna. Ezt igazolja az is, hogy tovább élénkült az iraki légvédelem tevékenysége. Az iraki csapatok háborúban való töretlen elszántságát sugallja Szaddam Husszein kijelentése, miszerint „nincs a világon olyan hadsereg, amely Irakot képes volna legyőzni”. A térségben további aggodalomra ad okot az a lehetséges iraki taktika, mely szerint a nagy veszteséget okozó vegyi, illetve biológiai fegyverek bevetését a szárazföldi harcokra tartalékolja. Nem tudni azt sem, hogy mit jelent Irak azon fenyegetése, hogy a világ előtt eddig ismeretlen rakétákkal fogja az elkövetkező napokban támadni Izraelt, Szaúd-Arábiát és a szövetségesek állásait. A feltételezett veszélyt csak fokozhatja egyes katonai szakértők azon véleménye, miszerint az irakiak rakétapotenciálja még nincs kimerítve. Az eddigi hadműveletek alapján nem kétséges, hogy az Iraki erők Kuvaitból való, kiűzését, és az ország felszabadítását a szárazföldi erők fogják elvégezni. A szárazföldi offenzíva megindítása azonban előkészületeket igényel, és ehhez még változatlanul idő kell. A szárazföldi hadműveletek megkezdésének bekövetkezési idejét a további légi előkészítéssel elért eredmények, a szárazföldi csapatok felvonulása, felkészítése, készenlétbe helyezése, a politikai fejlemények, a térséget érintő egyéb események, az időjárási, meteorológiai viszonyok stb. együttesen határozhatják meg. Ezért az öbölháborúban — optimális esetben is — a földi támadás csak betek múlva képzelhető el. Teherán eddig hét iraki gép kényszerleszállását jelentette be, s azt, hogy bármely ország hozzá érkező katonai repülőgépeit az ellenségeskedések végéig visszatartja. A hivatalos semlegesség mellett viszont egyre erőteljesebbek az iszlám szolidaritás jegyében Amerika ellen irányuló radikális iráni megnyilatkozások, elsősorban a parlament részéről. Borúlátó nyugati elemzők a háború menetét számottevően megváltoztató fejleménynek vélik az iraki gépek iráni landolását. Az öbölben úszó hatalmas kőoilajt'olt megállítását és vele a környezeti katasztrófa enyhítését célzó szövetséges akciók eredményességét hétfő estig nem lehetett egyértelműen megítélni. Miután az amerikai gépek lebombázták az al-ahmani kuvaiti olaj kikötő vezetékeit tápláló tartályokat, a dél felé tartó olajfolt sebessége csökkent ugyan, de ez akár időjárási okokkal is magyarázható. A legutóbbi adat szerint az olajszennyeződés hosszúsága megközelíti a hatvan kilométert, szélessége túllépte a tizenötöt. Hisam Nazer szaúdi kőolajügyi miniszter több mint tizenegymillió hordónyira becsülte az Irak által tengerbe öntött olaj mennyiségét. Az Irak elleni háború ügye igazságos, és Amerikának nem szándéka Irak elpusztítása, hangoztatta hétfőn George Bush. Az amerikai elnök az egyházi rádiós újságírók kongresszusán mondott beszédében ismét megígérte, hogy a háború nem lesz „új Vietnam”, azaz nem fog elhúzódni. Válaszolva bírálóinak. Bush újólag kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak nem célja Irak elpusztítása, sem az, hogy az országot destabilizálva támadások célpontjává tegye. A cél pusztán az, hogy felszabadítsák Kuvaitot, visszatérjen annak törvényes kormánya és biztonságot, stabilitást teremtsenek az öböl térségében. A háború nem vallási háború, amint Szaddam Husszein, iraki elnök próbálja beállítani, hanem, igazságos ügyért folyik, amelyben a jó fog győzni a gonosz felett — hangoztatta az amerikai elnök, akit az egyházi rádióállomások munkatársai meleg fogadtatásban részesítettek. Sok amerikai egyházi vezető egyébként ellenezte a háború megindítását, s az elnök most közvetve szólt arról, hogy megérti véleményüket, de bizonyos abban: helyesen cselekedett, amikor a nagy diplomáciai erőfeszítések kudarca után az utolsó lehetőség, a háború mellett döntött. I ÁLLÁSKERESŐK^ÁRADATA Hitelvég, közmunkastop — A közmunkakeret betelt. Mind a 250 Pest megyei közmunkaáilás foglalt december óta, s az első negyedévben, amíg a foglalkoztatási törvényt el nem fogadja az Országgyűlés, nem is növelhető az ilyen munkahelyek száma. Átképzésen, azaz a munkaerőpiac által igényelt szakmákat adó tanfolyamainkon most 860-an tanulnak. „Lecsengett” viszont az újrakezdési hitel. Ezt 3600-an vették igénybe tavaly, most viszont megszűnt a lehetősége. Van már tapasztalatunk is, szomorú: azok, akik mezőgazdasági tevékenységre kérték a kamatmentes kölcsönt, s azt sertés- vagy szarvasmarhatartásra fordították, nagy számban kezdenek tönkremenni. Akik fóliázásra, csigatenyésztésre, méhészetre vagy ugyancsak hoszszabb távon megtérülő ipari, kereskedelmi, szolgáltató vállalkozásra kértek hitelt, azok még lehetnek talán sikeresek ... — Minden igénylőnek jutott segély? — Említettem már, hogy a munkát keresők zöme, a megyében majd 60 ezer ember talált munkát. így alig több, mint négy és fél ezren kértek és kaptak is segélyt, s olyan nem volt, aki azért esett volna el ettől, mert kimerült a foglalkoztatási alap. De volt, aki jogosulatlanság miatt nem kaphatott... — Ez alatt mit ért? — Például azt, ha az illetőnek a megelőző három évben nem volt legalább 18 havi munkaviszonya, vagy ha egy évnél régebben munkanélküli, s azt, ha nem működik együtt a munkaközvetítővel, nem jelenik meg a felajánlott munkahelyet megtekinteni. — Ezek szerint jó néhányan áthullanak a szociális háló résein? — Bizony. Az egyéves segély után még egy évig jogosult a munkanélküli a járadékra, s ma 17-en vannak, akiknek az év első felében már ez a lehetősége is megszűnik. Azután? Csak az önkormányzatok szociális segélyeire, a jótékonyságra számíthatnak. Marad még az alkalmi munka, esetleg a koldulás... V. G. P. Rendre jönnek a hírek: gyorsuló tempóban nő a munkanélküliség. Lökésszerű hullámra utalnak a jelek. Mi történt? Valóban ilyen nagymértékű a helyzet romlása? Akitől választ kértünk: Peráth Béla, a Pest Megyei Munkaügyi Központ vezetője. — Igaz, valóban nagynak tűnik a januári hullám, a hónap végéig újabb ezerrel is növekedhet a decemberihez, képest a munkanélküli-segélyt kérők száma. Rengeteg embert bocsátottak el év végén a vállalatok, vállalkozások. Megszaporodott az ügyfélforgalom a 15 irodánkban, zsúfolt a váró, egymásnak adják a kilincset és sorban is állnak az emberek. Ez csak az utóbbi időben, úgy két hónapja lett jellemző. Az elmúlt év során összesen 65 ezer ügyfelünk volt, az idei prognózisunk több mint a duplája: 137 ezer munkanélkülivé válóra számítunk a megyében. — Súlyosbodik-e a helyzetük? — Feltétlenül. Gyarapszik a hosszan tartó munkanélkülisegélyen lévök köre. Van erre egy mutatószám: egy év alatt egy ember közülük átlagosan 113 napot töltött segélyen, s idén megmaradtak zömmel a régiek, és még újak csatlakoztak hozzájuk. Ebben a pillanatban 7 ezren vannak állástalanul. a megyében. 1600- zal többen, mint egy hónapja. — Ez milyen aránynak felel meg? — Az aktív keresők 430 ezren vannak körülbelül, a hétezer ennek 16 százaléka. S ide kívánkozik: az adataink szerint a segélyezettek egynegyede szellemi foglalkozású, ugyancsak egynegyede 30 évesnél fiatalabb volt. Vélhetően az arányok hasonlóak a segélyt nem kanók között is. — Miben tudtak segíteni a munkát keresőknek, s miben nem? Az albertirsai Szabadság Termelőszövetkezet egyike volt hazánkban azoknak a gazdaságoknak, ahol hozzáláttak a külföldön is jól eladható biotermékek termeléséhez. Idén 200 hektáron folytatnak szántóföldi művelést, amelynek keretében egyebek között durumbúzát termelnek. ötven hektáron pedig a kertészeti kultúra legváltozatosabb termékcsaládjaival foglalkoznak. A helyi bioklubnak egyébként már közel 20 tagja van, valamennyien megszállottái a korlátozottan vegyszermentes élelmiszerek termelésének. Igyekezetüknek, lelkesedésüknek azonban gátat szab az az érdektelenség, amelyet Dunabogdány határában — az úgynevezett Csőri-hegy vonulataiban — világviszonylatban is különleges andezitkövet találtak. A geológusok szerint igen értékes a magyarországi lelőhely, mert az itt található kőzet olyan lávamaradvány, ami nem a felszínen, hanem mintegy 300 méterrel a lösztalaj alatt keletkezett. Ennek köszönhetően olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek különösen alkalmassá teszik vízügyi objektumok létesítésére és útépítésre. Az elmúlt években kiemelten nagyüzem működött ott, mert a bős—nagymarosi építkezések idején évente több mint 300 ezer tonnányit szállítottak a vízlépcsőhöz. A munkák leállítása rendkívül érzékenyen érintette a dunabogdányiakat. A kiesett rendelések pótlására A sajtóban már többször is hírül adták, hogy február elsejétől jelentősen megnövekednek a távközlési szolgáltatások dijai. A néha egymásnak is ellentmondó tájékoztatásokból azonban nem derült ki, mi is áll az áremelés hátterében. A kérdés tisztázását a Magyar Távközlési Vállalat Vezérigazgatóságától. Lipp István osztályvezetőtől kaptuk. az utóbbi félévben a biogazdálkodást szorgalmazók tapasztalnak. Egyre gyérül az állam által beígért pénzügyi támogatás, s szűkösek a külpiaci kilátások is. A Ráckevén megkezdődött biofalu-telepítés is megtorpant, s úgy tűnik, hogy hiába a szakmai támogatás egyebek között a Gödöllői Agrártudományi Egyetem részéről, ha üres a már említett biofalut építők zsebe. Az albertirsaiak pedig ebben az érdektelenségbe torkolló bioprogramban kénytelenek a maguk szűkös lehetőségeivel, ha dacosan is, de helytállni. új cégeket kellett keresni, hogy az ott dolgozó 80 embernek a folyamatos munkát biztosítani tudják. A bányászat mellett visszatértek az egykor sok lehetőséget biztosító útépítő kockakő faragására. A múlt esztendő végén Németországból korszerű darabológépet vásároltak, s ezzel jelentősen növelhették a kapacitást. Az új gépekkel tavaly már 50 tonna faragott követ készítettek, különféle útépítési munkákhoz. Az új profil lehetővé teszi, hogy faragott köveket exportcélokra is előállítsanak. Különösen jelentős igény mutatkozik ilyen termékek iránt Ausztriából és Németországból. Az éves megállapodás e két külföldi partnerrel most vár aláírásra. K. Z. Lipp István elmondta: közismert, hogy a hazai távközlési szolgáltatás messze elmarad az ország általános fejlettségi szintjétől, s így nem felel meg azoknak a követelményeknek sem, amelyek a piacgazdálkodásra való áttéréshez szükségesek. A távközlés fejletlensége miatt a nemzetgazdaságot évente több mint 50 milliárd forint kár éri, s a külföldi tőke beáramlásának akadozása is részben a szükséges távközlési infrastruktúra hiányával magyarázható. A fejlesztéshez szükséges tőkét a távközlési szolgáltatások jelenlegi nyeresége nem termeli meg. ezért szükségessé vált a távközlés árszínvonalának 45 százalékos emelése. Cserébe viszont a következő három évben mintegy félmillió telefonállomást helyeznek üzembe, s megkezdődik — a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő — európai mintájú távközlési díjazási rendszer kialakítása is. Az utóbbira azért van szükség, mert a távközlési díjak rendszere az elmúlt évtizedek során jelentősen eltorzult: aránytalanságok alakultak ki az alapdíj és a forgalmi díj között. Az új díjak február 1-jétöl a következőképpen alakulnak: a 3 perces helyi telefonbeszélgetés 2 forintos dija 5 forintra emelkedik, viszont bővül a kedvezménves időszak, hiszen péntek este 6 órától hétfő reggel 7 óráig, továbbá minden fizetett ünnepen uayanezért az összeoért kétszer annyi ideig — hat percig — lehet telefonálni. A távhívó forgalom díja átlagosan 40 százalékkal emelkedik, a helyi díjhoz hasonlóan a kedvezménves időszak itt is bővül. A kéri kapcsolású távolsági beszélaetések. diin azonos lesz a távhivndiiakkal. viszont megszűnik a munkanapokon 8 és 14 óra között alkalmazott háromszoros díjú rsíVsforealmi tarifa. I eninvárosból Tiszaújváros A belügyminiszter előterjesztésére február 1-jétöl Leninváros nevét Tiszaújvárosra változtatja a köztársasági elnök. Az erről szóló rendelet a Magyar Közlöny 7. számában jelent meg. A települést 1970-iq Tiszaszederkénynek hívták, ám a helyi lakosok most elvetették a régi név visszaállítását. Megtépázott biogazdálkodás ASbertirsán bizakodnak Gy. L. Műemléki utak építésére Andezit a Csőri-hegyből Kárelhárítás Miért drágul a távközlés?
