Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-26 / 22. szám
A padlásról Ipartörténeti emlék ötven évvel ezelőtt a monori házak konyháiban a csikó-, asztali tűzhelyek és kályhák könyökcsövei fölé elhelyezett „glória” hőfokozó ontotta a meleget. A hőfokozó lyukaiban sült meg a „pityóka”, vagyis az apróbb burgonya vacsorára. Finom is volt sózott fehér vagy füstölt hasaalja szalonnával. Lobi Nagy István hősugárzója első próbapéldányait saját és a rokonsága háztartásában próbáltatta ki. A hősugárzók lyukaiba burgonyát rakott és így ajándékozta meg velük a rokonságát. Szabadalma után hamarosan elterjedt Monoron és országszerte a hősugárzó, mivel a forgalomban levő valamennyi füstcsőmérethez használható volt. A hősugárzót Nagy István fia is — aki ma életének nyolcadik évtizedében is Monoron, a Mártírok utcában lakik — szakszerűen készítette mindaddig, míg az állami gyártás során ki nem bocsátották az újabb, zománcozott, kevesebb munkát igénylő, csak egy csőméretre használható hősugárzót. Nagy István Petőfi Sándor utcai kirakatában bádogosüzeme cégére az óriás méretű „glória” volt. A reklámpéldányok, a mini-„glóriák” egy rózsamintás fémtálra erősítve a hivatalok íróasztalait díszítették. A mini hősugárzó lyukaiban ceruzákat tartottak, az alsó tálrészt pedig hamutartónak használták. Ma örömmel látjuk, hogy fejlődik Monor: egyre több házba vezetik be a földgázt. A lakosság a kényelmesebb gázfűtésre tér át. Lassan a „glória” feledésbe megy. Ha gyerekek kezébe kerül valamelyik padláson a miniglória, már azt sem tudják, mi is lehet az. Pedig ötven évvel ezelőtt még keresett iparcikk, volt; - - ........." Vitálisnc dr. Zilahy Lídia Itt az alagút vége! A Báró úr majd februárban bombát robbant A Rongyos Báró eljött a szerkesztőségbe. Látogatása! olyanok nekem, mintha fény tenyerelne bele gondoktól sűrű életembe. Most is így volt, de most a remény is megérkezett vele együtt. Tudniillik a Rongyos Báró azt mondta: — Én nem érek rá újságot írni, nem mintha nem tudnék. Az ember leírja, kiköti ti ... De nekem most nagyon sok a dolgom, úgyhogy magára bízom. A cikk februárban fog megjelenni, addig is írja: cn hajlandó vagyok lediktálni a gondolataimat a munkanélküliségről, a földről, a magángazdálkodásról. Ezek korszakalkotó, megtámadliaíatlan megoldásokat tartalmaznak. Be fogom bizonyítani, hogy csak ez az egy ut van. A gondolatokat még össze kell rendeznem, ehhez keil egy kis idő De februárban jövök és felverjük a tüzet. Bomba cikk lesz! Robbanni fog! Nem mintha tündökölni akarnék. Csak kíváncsi vagyok, hog^ ott fönn hallgatnak-e az okos szóra. Majd én mondom magának, mit kérdezzem, aztán öszszehozzuk, de jó lesz előre beharangozni, hogy minél többen odafigyeljenek rá. Tehát megvan az út! Az alagút vége! Ami korszakalkotó és megtámadhatatlan és járható! Rongyos Bárónál, az üllői illetőségű Jámbor Lászlónál hozzá fogunk jutni a megoldások kulcsához. Kicsit még várni kell. de mindegy, februárig ki fogjuk bírni., Hitték volna, hogy ez ilyen egyszerű? Jelzem, én már akkor éreztem magamban pislákolni a sejtés lámpácskáit, amikor Üllőn jártam látogatóban a Rongyos Báróiként közismert Jámbor Lászlónál. Hiszen ő, a maga egyéniségével, az irdatlan mennyiségű és minőségű tapasztalatával... Emlékeztetőül a látogatásom eredményeként született riportsorozat sűrítményeként: a Rongyos Báró mindig ellenzékben volt. Mindig orrba is vágták Lehetett volna nagy reményű sportoló, nem ment Sztálinvárosba önkéntesnek, nem is vették fel a Testnevelési Főiskolára. Művészpályáját Aczél György törte derékba. Hiába a nóta- és táncdalszövegek sokasága. hiába a Vörös Sári, Poór Péter. Szécsi Pál által kislemezekre énekelt Jámbordalok, hiába a díjnyertes Csodatevő lány című nóta — Jámbor Lászlót, nem engedték ki Amerikába. Se a dalait. Se a zenés játékait. Hiába kérte ki annak idején a tanácsait Azt beszél.. Azt beszélik, a legutóbbi gyömrői önkormányzati képviselő-testületi ülésen felvetődött, kapjanak tiszteletdíjat a testületi tagok. A polgármester javaslata 3 ezer forintról szólt, de mivel a Független Kisgazdapárt egyik képviselője tiltakozott a tiszteletdíjak ellen, elnapolták ezt a témát a következő ülésig. Azt is beszélik, hogy az alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása is elég nagy vihart kavart, de végül is megegyeztek az összegben a községatyák. Azt beszélik, még mindig nem tisztázódott a monon volt MHSZ-székház tulajdonjoga. A helyi rádióklub ugyanis az utódszervezet megyei vezetésétől 20 nappal azután kapta meg a kiutalást, miután az MHSZ-vagyont zárolták. A volt Péterffy-ház megvásárlására annak idején — Guba Pál járási első titkár „ösztönzésére'’ — monori gazdasági egységek adták össze a pénzt. Tehát az önkormányzat is joggal formál igényt az épületre. Ügy hírlik, tavaly még a Vecsési Tanács 36 millió forintot tartalékolt erre az évre, azzal a szándékkal, hogy a Dózsa György úttól a Halmi-telepi gyógyszertárig a Fürst (Halmy) utcát, valamint a Major utcai jelenlegi szilárd burkolatú szakasztól a Martinovics térig bitumenes. burkolattal látják el. Azt beszélik, ebből a pénzből a BIOTECH és a Ferihegy Tsz támogatásával tervezték a Mátyás utcában elmaradt útkorszerűsítést. is. Most úgy hallani. a közérdekű, régen várt útburkolat-építés mégse realizálódik, mert az új önkormányzat más célra akarja átcsoportosítani az őszszeget. Tragikus halállal végződött az a baleset, amely a közelmúltban . történt Monori-erdőn. A 19 éves lány — miután kikanyarodott a 4-es műútra — kocsijával f-rontálisan ütközött egy másik száguldó' gépkocsi. A súlyos belső sérüléseket szenvedett monori-erdei lány életét már nem tudták megmenteni. Azt beszélik, hogy hamarosan Auszt-' riában hajtottak volna rajta végre májműtétet. Az ehhez szükséges pénzt maga gyűjtögette szorgalmasan. A kegyetlen halál azonban keresztülhúzta a fiatal lány számításait. Azt beszélik, valószínűleg helyi kapcsolóval ellátott közlekedési lámpa kerül a 4-es műút monori bevezető szakaszára. Az igény a monori szakmunkásképző intézetben fogalmazódott meg, amelynek tanulói az ottani leágazás közelében levő autóbusz-megállókban szállnak le és fel... Ismét nyugtalanítja a vecsési eket a gyógyszerraktár ügye. Az „ürgedombi” lakótelepen fészket rakok mellett azt beszélik, több képviselő is elégedetlen azzal az elképzeléssel, hogy a raktárban a megsemmisítésre ítélt gyógyszereket Dorogra, az égetőműbe szállítás előtt Vecsésen keverik össze. Mint hírlik, a keveréskor tetemes mennyiségű mérgező gőz, gáz kerül a levegőbe, ami főként, a gyermekes szülőket, az alig pár száz méterre levő óvodai, iskolai alkalmazottakat nyugtalanítja. Jogosan. Mert lehet, hogy a mérgező gázok, gőzök lassan fejtik ki hatásukat, s a vecsésieknek amúgy elegük van már. a szemétbánya és a gyógyszerraktár felőli szennváradatból, a nitrátos víz miatt. Nagy Imre a földprogrammal kapcsolatban — abból se lett semmi. Aztán meg már ő nem fogadta el a leikínált államtitkári posztot, megmondta Münnich Ferenc és Nógrádi altábornagy szemébe: nem működik együtt, mert ez az egész rendszer bedöglik. Mint ahogy be is döglött. De ő, a Rongyos Báró nem adta fel. Tizennyolc szakmája van, Rákosi alatt autodidakta módon már tanulgatta a piackutatást és a marketinget, ért a csillagászathoz, a tenyérjósláshoz, gazdaságában száz éve ismert tudományos módszerként alkalmazza a parlagi gazdálkodást. (Ámbár most megint kint volt a Köjál. Hogy fújj, meg térdig ér az udvaron a trágyatenger, a szomszédok meg egyre csak, hogy éhezrteti az állatokat. Egyes emberek képtelenek megérteni, hogy ami tudományosan megalapozott, az tudományosan megalapozott.) Amúgy pedig a Rongyos Báró nem beszél a levegőbe. Dokumentumai vannak. A magam két szemével láttam! 010 Mármost mit tetszenek gondolni, megalakította a Rongyos Báró Üllőn a gazdakört? Megalakította! Hiába mondta a helyi Kisgazdapárt, hogy na, ezt aztán nem engedik neki. Most hát — mint a Rongyos Báró meséli — mást már nem tudnak mondani, csak azt, hogy „csináljátok, úgysincs helyiség”. Rongyos Báró elsorolta az alapító tagok neveit. Azt mondta: írjam. Nem mertem. Ámbár prominens személyiségek még vacillálnak, viszont a helyi gazdatársadalom java már alapító tagja lett az üllői gazdakörnek. De hát erről ráérünk még beszélni akkor, amikor megvalósítják a Rongyos Báró udvaráról és tanyájáról közismert parlagi módszert. Amire a Köjál... Meg a szomszédok... Majd meglátjuk. .ííi.i m Jámbor László egyébiránt — mint szokta volt — ezt a cikket is felépítette. Ügy a közepe táján kell tehát leírnom az ő útmutatása szerint, hogy hülyeség volt kivetni a telekadót. Gyakorlathoz nem értő emberek szavazták meg. Ez ugyanis olyan, mintha az egyéves kisgyereknek azt mondják: hozz be egy negyvenkilós zsákot. A 72 forintot még maga a Rongyos Báró se tudta volna az életben kitermelni egy négyszögölből, pedig ő ért hozzá. Úgyhogy itt polgári engedetlenség lesz. A kamatadó gazdaságilag tönkreteszi a fiatalokat, politikailag a kormányt. Aki a szerződést nem tartja be, az rabló. A lakásadó meg büntetés. A faluban olyanokat mondanak a magukra maradt öregek, akiknek házából a gyerekek kirepültek: most bontsam le a fél házamat? Nem tudok fizetni!’’ Erőtlenül próbálkoztam közbeszólni, hogy tulajdonképpen ilyesmiről cikkezik mostanság a magyar sajtó, de Jámbor úr erőteljesen mondta tollba: én csak mindent írjak le az ő felelősségére. De hát ez még mind semmi. Mert a bomba, az februárban fog robbanni. Jámbor úr robbantja. Megmondta. És ki tudja, hát ki merné bizton állítani ezekben az időkben, hogy nem úgy lesz? Hiszen Jámbor úr, a Rongyos Báró az én összezavart két szemembe nézett, s közölte: ha ő él, az a cikk meg fog jelenni. Ennyiben maradtunk. K. Za. Nem adják pénzért, viszik ingyen Kommandó őrizze a szenet? Tudom, mert télvíz idején is jártam ott, milyen a bádogpozdorja- és fóliaváros decemberben, januárban. Hogy milyen a monori cigánytelep bódéiban az élet, amikor csikorog a fagy és egy vedlett laticelen hét kisgyereknek is kékül keze-lába. Hogy lopják a szenet, nem lepődöm meg rajta. S nekem például nem az látszik a létező megoldások legjobbikának, hogy fegyvereseket kéne körbeállitani a Tüzép-telepen. mert így majd nem lopják a szenet. Mostanában sokan töprengenek a létező megoldások legjobbikán, ez ügyben. Füle Janos, a■ Tüzép monori telepének vezetője minden áldott nap bejelenti a rendőrségen, hogy a 6 ezer mázsa zárolt szénkészletet zsákszámra hordjált el. A két nyugdíjas éjjeliőr nem a vagyont védi, hanem leginkább az életét. Kést rántanak rájuk, megverik, fenyegetik őket. A rendőrség olykor kiszáll, elkoboz egy-két szénnel pakolt zsákot, aztán kezdődik az egész elölről. A telepvezető megkereste a polgármesteri hivatalt is: valamit tenni kéne. Mint mondja — s mint elhangzott képviselő-testületi ülésen is —, a polgármester asszony szerint a Tüzépnek vállalkozókkal kéne szerződést kötnie, akik aztán kellő díjazásért megvédenék a szénkészletet. Mondjuk ötvenezer forintért. Hiszen az éjjeliőröket lényegében semmiért fizetik, az eltulajdonított szén értéke is jelentős veszteség. A telepvezető szerint viszont az nem vállalkozás, hogy ő letegyen az asztalra ötvenezer forintot, a vállalkozó semmit — aztán esetleg a nekibuzdulás így sem hoz semmilyen eredményt. Mert van rá esély. A hatezer mázsa zárolt szénkészletet alighanem csak egy szüntelen készenlétben álló kommandós csoport tudná megvédeni. Az viszont megoldás lenne — mondja a telepvezető —. ha végre akadna illetékes, aki vállalná annak felelősségét, hogy kimondja: ez nem zárolt szénkészlet többé, el lehet adni a lakosságnak, s majd alkalomadtán pótolják. Mivelhogy a zárolt készleten kívül egy deka szén sincs a telepen. A január hónapra lediszponált 27 ezer mázsából 290 mázsa érkezett. Kilencvenhat vagon helyett — egyetlenegy! Lábon elkelt. (Az embernek eszébe jut: milyen boldogító is, hogy a tüzelő árának emelését a szezon végére időzítették. Hogy a szezonban nincs tüzelő, bagatell.) Namármost viszont, olyan ember sincs, aki a zárolt szenet feloldaná, hogy vigyék a népek pénzért. Viszik a népek ingyen. Mire elfogyna (pénzért), el fog fogyni lopások okán. Akkor aztán elmondhatjuk, hogy az ügy meg is oldódott. Felelősöket meg minálunk nem szokás keresni. Vasadi olvasótársaság Hívó szó nem hívőkhöz is „Szívemben rejtettem a te beszédeteket” — így szól a 114. zsoltár egy rövid mondata. A vasadi klubkönyvtárban működő olvasótársaság tavaly októberben már nagy sikerrel bemutatta azt a műsorát, amely megemlékezés az első teljes magyar bibliafordításról. Éppen 1990-ben volt 400 éve, hogy Károli Gáspár véghezvitte ezt a bravúrt. A vasadi olvasótársaság — amelynek vezetője dr. Manulek Zsuzsa — most újabb fellépésre készül. Január 27-én, vasárnap délután négy órakor a péteri evangélikus egyház gyülekezőtermében lépnek pódiumra, s mutatják be a jubileumra összeállított műsorukat, amelyben részletek hangzanak el a Bibliából. A vasárnapi rendezvényre hívőket és nem hívőket egyaránt szívesen látnak a rendezők: a péteri evangélikus egyházközség és a művelődési ház. (g) Tisztaság) ügy Gombán és Bényén a helyi önkormányzatok ismét napirendre tűzték a helyi intézményes szemétszállítás bevezetését. Ha ezúttal sikerül megnyerni a lakosság nagyobb részének egyetértését, akkor valószínűleg Monorral közös megoldást keresnek. Keresztúri László és felesége, Bakos Ildikó nyolc évvel ezelőtt ismerkedtek meg egymással. A férj a Fővárosi Autótaxi Vállalatnál dolgozik autószerelőként, a feleség a Volán kőbányai kft.-jében. A szülői háztól magukkal hozták mindketten a szorgalmat, a szigorú takarékoskodást. Ennek köszönhették, hogy már házasságuk negyedik évében elkészült a családi házuk Gyomron, a Nefelejcs utcában. Pedig nem voltak könnyű helyzetben, hiszen a fővárosból jártak ki hétvégeken házat építeni. Szorgalmuk gyümölcse négy év alatt beérett, 1987-ben beköltözhettek új otthonukba. Nagyon várták már ezt a pillanatot, hiszen azelőtt a férj szüleinél voltak kénytelenek meghúzódni. Eleinte még üresek voltak a szobák, de aztán kerültek beléjük szép bútorok, is. A fürdőszobát, pedig úgy alakították ki, hogy majd a gyerekek is kényelmesen lubickolhassanak a fürdőkádban. De a gyerek, a gyerekek csak nem akartak jönni. Ildikó már majdnem lemondott róluk, de az Orvostovábbképző Intézet, egyik orvosa biztatta, próbálja meg a hormonális kezelést, hátha eredményes lesz az ilyen segítség. A vizsgálat kimutatta a fejlődőképes embriót. Aztán a második ultrahang már két gyermeket jelzett a méhben, a harmadik során pedig szinte el sem akarta hinni az orvos szavait: Három meg kettő szívhang Apu ölében Zsollika és Zolika, anyuéban Zsuzsika. Még nagyon álmosak, mert most vették ki őket a kiságyakból (Bagóczky Sándorné felvétele) Asszonyom, ön három gyermeket fog szülni... — Hát bizony, alig kaptam lélegzetet, amikor meghallottam ezt a kijelentést — mondja Keresztúri Lászióné, a legújabb gyömrői hármas ikrek édesanyja. (Gyomron ez a második eset. hogy hármas ikrek születnek. Kavaleczék gyermekei már „nagyok”.) — A férjem is boldog volt. bár akkor még nem hittük el a hármas ikrek közeledtét, Zsolti, Zolika és Zsuzsanna aztán hét és fél hónap után, tavaly december 10-én megérkeztek. Több mint három hétig még kórházi kezelés alatt álltak, de január 3-án hazahozhattuk őket. Azóta már nem csendes a ház, mert főleg étkezés előtt élénk bömböléssel adják tudtál, hogy éhesek. Különösén Zsolti követelőző, az ő sírása a leghangosabb. Nagyon boldog vagyok! — Bizony minden percünket elfoglalja a három gyerekkel való törődés — folytatja a mondatfüzért a hármas ikrek édesapja, Keresztúri László. — Én is itthon vagyok most betegállományban, mert Ildikó egyedül nem győzné a rengeteg munkát. Édesanyám sokat itt van nálunk, de most éppen meg van fázva, ezért hazautazott. Állítólag kapunk majd a polgármesteri hivatal által fizetett gondozónőt. Jó lenne, ha minél előbb sikerülne. Eleinte arról volt szó, hogy édesanyám segít majd. de elég idős már és beteges, így szeretnénk, ha egy fiatal „pótmama" kerülne hozzánk. Karácsony előtt kaptunk hatezer forint segélyt, de most már jól jönne a másik segítség is. A gondozónő, akivel feleségem megoszthatná a feladatokat. S akkor én is visszamehetnék dolgozni. Mert a pénz nagyon kell. Éppen azon bosszankodunk, hogy a lakáshitel-kamatadó minket is sújt. Nem is tudjuk, hogy fogjuk a havi plusz ezerötszáz forintot fizetni... Keresztúriék is ugyanolyan gondokkal küszködnek, mint az átlag magyar családok. De most, amikor körülöttünk minden belső erő bizonytalan, az ő belső erejük is erősebb próbák elé néz. Ahogy láttuk a szülök harmóniáját, biztosak lehetünk abban, hogy leküzdik majd a nehézségeket. A három iker nem fog semmiben hiányt szenvedni. Gér József
