Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-26 / 22. szám

YeretegyfiTI'* Irodalmi verseny m A Gödöllői Hírlap január § 22-i számában a cikkíró azon § meditált, hogy a megkérdezett ^ hét község kultúriiázában el- N szomorító volt a némaság: a k magyar kultúra napjáról nem SÜ is tudtak ... Veresegyház szerencsére ki­vétel: bár nem a művelődési házban, hanem a könyvtár­ban a Kölcsey irodalmi ver­seny döntője zajlott le 22-én a magyar kultúra napján. A vetélkedő döntőjének há­zigazdája Bacsikné Kővári Kriszta otthonos hangulatot teremtett. A döntő előzménye volt az a kéthetes előkészület, ami­nek során az általános iskola felsősei a könyvtári anyag­ban, lexikonokban, kéziköny­vekben, életrajzokban anyagot gyűjtöttek Kölcsey életéről. Bárdi: Petemé magyar sza­kos tanárnő szervezésének a gyümölcse a 22-i döntő, amit Horváth Ferenc magyar sza­kos tanár vezetett ötletesen, fordulatosán. Az általános is­kola 15 felső tagozatos csapata 3-3 fővel vett rész rajta, vagyis 45 lelkes kis verseny­zővel. ötletes, változatos verseny­­számokon izgultak, nyüzsögtek a gyerekek. Volt versfaragás, a Himnuszból részlet szava­lása (ebben, az eredménytől függetlenül. Kovács Károly IV/C-s tetszett a legjobban). A tanárok, élükön Kövi Ár­­pádné megbízott igazgatónő­vel, szép számban vettek részt és jutalmazták tapssal a sike­rültebb produkciókat. —kas Az utolsókat rúgja? Haldoklik Gödöllőn az úr­réti tó. Amikor az ősz elején ott jártam, ki volt száradva a medre. Most található benne valamennyi víz, de olyan kevés, hogy valószínűleg minden li­tere megfagyott. Sokféle hul­ladékot zárt magába a jég. autógumitól kezdve vasszerke­zetig. A gödöllői lokálpatrióták még reményeket fűznek az úrréti tó életben maradásához. Alsó képünkön a tavat szegé­lyező fák láthatók, melyek tor­zókként emelkednek a magas­ba, hiszen a villanyvezeték miatt meg kellett csonkítani a koronájukat. A vasbeton vil­lanyoszlopon tábla hirdeti: Zimmer. Igaz, azt is ráírták, hogy 2000 méterre. Szerencsé­re ... (Balázs Gusztáv felvételei) Üzenet Gödöllőről Szellemi felszabadításra várva Egy héttel ezelőtt írtunk a Bag! Általános Iskoláról, ahol az értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógiai modell szerint dolgoznak. A cikk megjelenésének nap­ján, Gödöllőn, az egyetem aulájában tartotta országos közgyűlését az Űj Magyar Iskoláért Pedagógiai Egyesü­let, melynek elnöke, Zsolnai József, a fent említett modell megalkotója. A tavaly májusban alakult egyesület — többek között szü­lői szekciója is működik — hatszázötven fizető tagot számlál, de ahogy Maráczi Ernő ügyvezető társelnök leg­alább annyira komolyan, mint tréfásan megjegyezte, több ez­res lehet a lappangó érdeklő­dő, másképpen fogalmazva: a reménybeli tagok köre.. Elszürkül, bukdácsol A beszámolót, a költség­­vetés elfogadását követő szak­mai előadások gondolataiból adunk az alábbiakban ízelítőt, hiszen azok valójában száz­ezrekhez szóltak, a pedagógu­sokon kívül a szülőkhöz és a gyerekekhez is. — Ügy tűnik, hogy a nyolc­­osztályos általános iskolai és a négyosztályos középiskolai rendszer sokak számára tabu. Szerintük eg így jó, ahogyan van. Pedig az átalakulás már elkezdődött — mondta Hoff­mann Rózsa, a budapesti Né­meth László Gimnázium igaz­gatója, aki a Független Peda­gógus Fórum álláspontját is­mertette a megújuló magyar közoktatás iskolaszerkezeté­ről. — Másoknak az a véle­ménye — folytatta —. hogy hagyni kell, alakuljon ki ma­gától az új szerkezet. A fórum ezzel is, azzal is szembeszegül,./cell ugyanis egy követhető irányvonal. Ami biztos: az általános iskolában sok tehetség elszürkül, a gyengék pedig vagy végig­­botladozzák a nyolc osztályt, vagy kibuknak. Az új iskola­­szerkezet akkor lesz jó, ha minden gyerek a képességé­nek s törekvéseinek megfele­lő iskolát talál. Természetesen szükség lesz a jövőben is alapiskolára, de rövidebbre, mint eddig. Valószínűleg hát­osztályosra. A diákok 12, 16 és 18 évesen tennének különbö­ző vizsgákat, melyek révén ki­ki más és más iskolában foly­tathatja tanulmányait, illetve be is fejezheti azokat. Nap­jaink viszonyai között nehe­zen képzelhető el, de a Hoff­mann Rózsa által vázolt el­képzelés feltételezi, hogy ezen­túl egy épületben többféle is­kola működjék, sőt az igé­nyekhez alkalmazkodva ezek az iskolák is változzanak. Az Országos Közoktatási Intézet pedagógusképzési köz­pontjának igazgatóhelyettese, Deme Tamás az egyesület Pe­dagógia és Minőség című lap­jának új főszerkesztője, szü­lők és pedagógusok esélyeiről szólt az értékválasztásban. Az övé volt a legszen vedé Ívesebb előadás. — Háború van. Sokan úgy látják, hogy Kuvaitot, ezt a megszállt országot most fel kell szabadítani. Mély tiszte­lettel üzenem Bush elnöknek innen, Gödöllőről, hogy Ma­gyarországot is fel kellene szabadítani szellemileg azon örökség alól, melyet esély­egyenlőtlenségnek nevezünk. Akármilyen is lesz az iskola­­szerkezetünk, ha ugyanannyi gyerek fog bejutni egyetemre, mint ma, akkor az vérlázító igazságtalanság-! A gyerekek legnagyobb része Magyaror­szágon nem tud továbbtanul­ni. Vagy azért, mert tanyasi, falusi, vagy azért, mert nem volt olyan szülője, aki tanítat­­ta volna, vagy azért, mert sze­gény. Mire van akkor mégis esélye a szülőknek és a pedagógusok­nak az értékközvetítésben? Kézzelfogható esély lehet az iskolaszék, amely nem új tí­pusú gittegylet, hanem az egy­másra utaltak csoportja. Zsolnai József elnök, a? Országos Közoktatási Intézet főigazgatójának tájékoztatása szerint az oktatási törvény munkálataival igen előreha­ladtak. Február I8-án már a szakmai vitáját rendezik meg. amire közel ezer szakembert várnak. Pedagógiai versenyt! — Számunkra az a fontos — emelte ki Zsolnai József —, hogy ez a törvény végérvé­nyesen lehetőséget adjon az alternativitásra. a rugalmas iskolaszerkezetre és pedagógiai versenyre késztessen. Én az utóbbit tartom a leglényege­sebbnek. önmagában a törvé­nyekben nem hiszek. A dön­tő az emberi erőforrás — nem közgazdasági hanem szemé­­lyiségtani értelemben. Az a kérdés, hogy hajlandók va­­gyurik-e végre a szakmát tisz­tességgel megtanulni és fele­lősséggel gyakorolni, illetve hajlandók vagyunk-e együtt­működni a szülőkkel és a gyerekekkel Minden szülő szereti vala­miképp a gyermekét. Szülő-, ként nem tudok mást javasol­ni, hogy az apák, anyák is tanulják mgg valamiképp a szakmánkat. Tudom, ezt nehéz feladat megérteni, sokszor úgy érzem, olyannyira, hogy belepusztulok. De az értékköz­vetítő és képességfejlesztő pe­dagógiai modell követelmény­­rendszerével éppen azért is­mertetjük meg a szülőket, hogy közösen tudjunk előre haladni. Talaj és termékenység A közgyűlésnek keresve sem találtak volna jobb helyszínt és nem csak azért, mert tíz­ezreket takarított meg az egyesület, hiszen az egyetem tőlük nem kért bérleti díjat. Az aulát uraló Amerigo Tot­­alkotás, A mag apoteózisa fe­lülmúlhatatlan díszlet. Dr, Kocsis Károly rektor meg is jegyezte: a mag a családból jön, a talaj az iskola, a' ter­mékenységet a tanítók, taná­rok biztosítják. A házigazda nem akart ünneprontó lenni és a jelenlévők valószínűleg nem is vették annak, hiszen igazat mondott, vannak ki­emelkedő koponyáink, a baj az átlaggal, a tömegek képzet­lenségével van... B. G. MAGYAR A HOLDON! Na ne ..., mondja máris az olva­só, arra gondolva, hogy előbb látunk valódi ufót a Duna— Tisza közén, mint magyart a legközelebbi szomszédos égi­testen. (Ha azt adtam volna eszmefuttatásom címének, hogy Ember a Holdon, senki sem kapja fel a fejét, hiszen az el­ső holdraszállás 21 évvel ez­előtt esett meg, és ma már történelem. Sőt! Annyira a múlt ködébe vész, hogy — mi­vel 18 éve ismgt érintetlen az égi talaj — sok, azóta felnőtt fiatal talán nem is hallott ró­la, járt már ember a Holdon. Visszatérve napjaink magyar valóságába, azt hiszem, ha egy honfitársunk mégis landolna a Holdon, az első pillanatban talán elismernénk, hogy ez ra­gyogó teljesítmény volt, utána mégis megjegyeznénk, műve­letlen alak, mert piszkálja az orrát; neveletlen, mert ötéves korában belerúgott a szomszéd macskájába. Nem arra töre­kednénk tehát, hogy mi is fel­jussunk a Holdra, vagy inkább a Marsra, hanem olyan gyar­lóságaival kezdenénk ki érté­keit, melyeket mi is elköve­tünk. Mi is piszkáljuk az or­runkat, kiskorunkban belerúg­tunk a macskába (a dögbe!). De repülni — nem tudunk. Nem kell bejutni a Rekordok Könyvébe, hogy valakit meg­irigyeljenek és besározzanak. A mostoha sorsú asszonyok házában Az első három hét ingyenes A falu ugyanolyan, mint bármelyik az agglomeráció­­^ ban. A januári kemény fagyok néptelenné tették a kis $ utcákat, a levél nélküli fák gallyai lerúgott csontvázak­^ ként merednek a ködös délelőttön az ég felé. A szaty­^ lukban kenyérrel és tejjel hazaigyekvők szűkszavúak, ^ nem tudnak semmit a különös ház felől. Két-három ház-S zal laknak arrébb csupán, de nem is sejtik, hogy az a s bizonyos ház a „kivert asszonyok háza”. — S ez így van jól. Nem kell a reklám, nem kell az, hogy bárki is tudja, hol van. Ne szitkozódjanak, és ne fi­gyeljenek különös, sanda te­kintetek, ne rohanjanak ide részeg és idegbeteg, családokat szétverő férjek — hallhattam elöljáróban Morvay Beátától, aki nem állt könnyen kötél­nek, és nehéz volt belőle ki­csikarni egy beszélgetést. Mor­vay Beáta szociológus. Éveken át dolgozott családsegítőben, jelenleg a Soros-alapítványtól kapott támogatással vezeti a kivert asszonyok házát. Pályázati pénzből — Hogy kell egy ilyen ház, azt már évekkel ezelőtt, még családsegítő koromban tudtam, és tudták a munkatársak is. Az a tény, hogy amikor este bezárt a családsegítő, rendsze­resen megjelentek asszonyok síró, fázós és éhes gyerekek­kel. és közölték, nincs hol alud­niuk, önmagáért beszélt. Már akkor elhatároztuk, hogy vala­honnan pénzt szerzünk, és ve­szünk egy házat, ami átmeneti szállást ad asszonyoknak, gye­rekeknek. Tavaly, amikor egy­más után megnyíltak a menhe­­lyek, kiderült, hogy asszonyok és gyermekek is válhatnak hajléktalanná. A pályázaton nyert pénzen megvették a szép, nagy kertes házat, ami ma már otthont ad. Az öt szoba, a két nagy közös helyiség, a két konyha és két fürdőszoba kiválóan szolgálja az ideköltöztetettek kényelmét és nyugalmát. — Jelenleg két anya lakik a házban három gyerekkel, s mire az írás megjelenik, ide költöztetünk az emeleti 6-szor 6 méteres szobába egy anyát hét gyerekkel. Ezek az asszo­nyok nagyon nehéz körülmé­nyek után kerültek az utcára. váltak hajléktalanná, dobta el őket szülő, rokon, férj egy­aránt. Az első három hét az idekerülő asszonynak és gyer­mekeiknek ingyenes, utána pe­dig 3—500 forintos rezsidíjat fizetnek. Mindenki magának főz. és a mosást, is mindenki maga végzi, az adományokból származó mosógépeken — mondta el Morvay Beáta. Egvébként a házban található összes bútor adományokból származik. Van hűtőszekrénv, színes és fekete-fehér televí­zió, de a konyhák berendezése még hiányos. Morvay Beáta segítőtársa. Lovas Nagy Anna grafikus, félállásban dbigozik a kivert asszonyok házában. Jó a ház kapcsolata a faluban működő egymást segítők egyesületével, akik az ott lakó asszonyoknak és gyermekeknek már most. a kezdeti időszakban sokat se­gítettek. Gyöngyi mindössze huszon­négy éves. két gyerek édes­anyja. január 15-étől lakik a házban. Cinkotán egy fa a-act találták, napokon át ott aludt, e> ezett, fázott gyermekeivel együtt. A félénk fiatalasszony nehezen kezd beszélget ii, még nem oldódtak gátlásai, a bor­zalmak, az átélt nehéz napok élményei még látszanak rajta. Fél és gyanakvó. A gyerekek a tágas közös helyiségben ide­­oda szaladgálnak, kicsik, még nem tudnak és nem értenek semmit az egészből. Fa alatt találták Gyöngyinek már’ keresnek munkahelyet, hamarosan dol­gozni kezd, a gyerekek pedig óvodába és bölcsődébe kerül­nek. Marika talpraesett, de amint beszélgetni kezd, sírva fakad! Hétéves gyereke éppen iskolá­ban volt, most neki is munkát keresnek, talán sikerül az is­kolában elhelyezkednie. — Fél évnél tovább senki nem lakhat itt. Ennyi idő ele­gendő ahhoz, hogy munkát ta­láljanak, lelkileg helyrebil­lenjenek és megoldódjék a la-A Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a Phylaxia és a Földművelésügyi Minisztérium Műszaki Intézetének kutatói telepített gyep termésnö'velé­­sének lehetőségeit vizsgálták környezetbarát anyagokkal. Tíz tisztán telepített növényt és egy keveréket hat kezelés­sel vizsgáltak abból a célból, hogy a környezetbarát anya­gokkal helyettesítsék a nitro­gén műtrágya jelentős hánya­kásproblémájuk. Ki tudjuk őket helyezni albérletbe vagy szükség-, esetleg tanácsi bér­lakásokba, aztán megállnak a maguk lábán. Mi persze figye­lemmel kísérjük sorsuk továb­bi alakulását. Mivel a ház kö­rül van telek és egy nagy mel­léképület, helyi foglalkoztató kialakítását tervezzük. Egy pa­­rókákészitő műhely átmeneti­leg és távlatokban is mun­kát adna sokaknak — mondta el Lovas Nagy Anna. Az utcáról senki A ház fenntartásához van elég pénz, de a felújítási és karbantartási költségek fede­zésére még nincs. Alapítványt terveznek létrehozni, és várják az adományokat is a Csengery utca 76-ban, a fővárosban. El­sősorban edényekre, szőnye­gekre, gyermekruhákra és megunt játékokra gondolnak, ám anyagi támogatásnak is örülnének. A faluban több kis­iparos már felajánlotta a se­gítségét, a polgármesteri hiva­tallal a közeljövőben tárgyal­nak, és tervezik az egyházak­kal is felvenni a kapcsolatot. A kivert asszonyok házában tehát normális, emberi körül­mények között zajlik az. élet. Amíg a volt férjek, és élettár­sak, a garázda hozzátartozók nem zavarják meg. A házba az utcáról senki nem kerülhet be, a hálózat a családsegítő központokon keresztül tartja a kapcsolatot a rászorulókkal, s minden segítséget megad azok­nak. A település nevét szándé­kosan. az ott élők és dolgozók kérésére hallgattuk el, őrizve a békét és a nyugalmat. Árvái Magdolna dát a termésmennyiség és a táplálóanyag jelentős csökke­nése nélkül. Eddigi vizsgálati eredmé­nyeik és megfigyeléseik alap­ján valamennyi növénynél az ötven százalék nitrogén mű­trágya + talajbaktériumos ke­zelés mutatkozik célravezető­nek, s ezt üzemi körülmények között alkalmazni a műtrágya­árak emelkedése miatt is ajánlják. m wt K» m GQD0LLOI Egi-íöldi furcsaságok Elég, ha kiemelkedő sporttel­jesítményt nyújt, megszervez egv eredményes művészeti csoportot az illető és környeze­tében előbb-utóbb felüti hang­ját egy demagóg és kikezdi. Ahelyett, hogy versenyre kel­ne a korábbi eredménye révén természetes módon előnyhöz jutottal, aki netán kivételezett helyzetbe is került, mert ad­dig nem volt konkurenciája. Versengés helyett másnak a rossz hírét kelteni..., így so­sem jutunk el a kráterek szab­dalta nagysajt felszínére. To­vább ugathatjuk, mint a ku­tyák. OLAJMEZÖK. A fekete arany hatalmas tavai fölött messzire hallatszik a fegyverropogás. Hazánkban a zalai olajkutak már szinte teljesen elapadtak, nem is erről szeretnék a követ­kezőkben írni, Magyarország benzinben és gázolajban igen gazdag ország. El sem hinnénk, el sem hinnénk ... Nem hin­nénk el, ha hivatásos gépko­csivezetők nem mesélnének e kincsről, ami voltaképpen nincs is, láthatatlan, de azért forintra átváltva kézzel fogha­tó. Kézi vezérléssel működte­tik a gépkocsi kilométerszám­lálóját és meghamisítják a menetlevelet. Gondolom a kü­lönböző trükkökről oldalakat lehetne írni. Ha nem könyve­ket, jegyezné meg egy beava­­tottabb. — Mit szól a munkahelyed a csaláshoz? — kérdezem is­merősömet. Először is azért adnak eleve alacsony fizetést — felelte —, mert tudják, hogy a sofőr lop. Másodszor, ha a megrendelő, a fuvaroztató ma­gasabb számlát fizet, nagyobb a nyeresége a sofőrt alkalma­zó cégnek. Hogy az ország is veszít ebben? Kit érdekel! BALEKOK. Olvasom, meg kellene tanítani az embereket arra, hogy nem annyira állam­polgárok, mint inkább polgá­rok. Vagyis ne az államtól várjanak megoldást gondjaik­ra, hanem minél inkább ön­­maguktnl. Álljon mindenki a lábára és érvényesüljön aho­gyan tud. Bölcs — és kipró­bált — gondolat. Sokan eddig is így csinálták. Közöttük van­nak, akik saját lábukra állva zsebelték ki az államot mond­juk úgy. hogy más dolgozott a munkakönyvükkel, elváltak, de együtt élnek, s kapják a felemelt családi pótlékot, az adózási kedvezményt. Élni tudni kell kérem. S ha ez visszaélés? Ki tartja szá­mon? Honnan tudható meg például, ki hányszor volt be­utalva szanatóriumba, gyógy­üdülőbe? Vannak, akik nem hagynak ki egy szezont sem. Sem az elő-, sem a fő-, sem az utószezont. Mások végigdolgoz­zák az életüket, de egy meleg lábfürdőn nem jutnak túl. ESÉLYEGYENLŐSÉG. Alig­hanem ez a legunalmasabb cími De eléggé érdekfeszítő té­ma. Nincsen már olyan idelis­­ta — hála a lét, a tapasztalás erejének —, aki hisz e kifeje­zés szó szerinti megvalósulá­sában. Talán nem naivitás azt vár­ni. hogy egy, az előzőtől jobb rendszer egyenlőbb esélyek teremtésére törekszik polgárai életében. Az esélyek persze az élet ezernyi területén változ­hatnak kedvezően, vagy ked­vezőtlenül az esélyegyenlőség szempontjából, valószínűnek tűnik azonban, hogy az OTP- lakáshitelek kamatának eme­lésénél a szegényebb jár rosz­­szabbul. Aki nem tudja a tő­ketartozás felét egyben kifizet­ni. az tovább — és feltehetően többet — törleszt. Mi több, aki most tud fizetni, annak egy hónappal meg is hosszabbítot­ták a befizetés határnapját. Persze hasonló történt egv évvel ezelőtt is, a Németh kormány idején. Balázs Gusztáv Nitrogén helyett baktérium Telepített gyepeken

Next

/
Thumbnails
Contents