Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-02 / 1. szám

mi. TANTTlR 2., S7RRP \ Ki sem látszanak a rengeteg tanulnivalóból Nehéz-e lemondani a világi szerelemről? Nehezebb-e ma papnak, apácának lenni, mini korábban, tíz, húsz vagy akár öt ven éve? Friss demokráciánk zöld utat en­ged a szexualitás legvadabb hajtásainak is, negyven év után ismét érdemnek számit — hivatalosan is — az anyagi javak gyűjtése, a gazdagság. Csupa olyan eleme az életnek, amit minden nagy vallás károsnak Ítél. De ne menjünk ennyire messzire, vegyük csak a legalapvetőbb emberi igényt, a csa­lád és a gyerekek utáni vágyat. A latin szertartásit római ka­tolikusok papjainak erről is le kell mondaniuk. Milyen előz­mények után döntik el a papnövendékek, hogy vállalják-e ezt az utat? Talán nogyűlölők? Csúnyák? Élhetetlenek? Azok a növendékek, akikkel ezekről a kérdésekről beszél­gettem, egyik „kritériumnak" sem felelnek meg. Jóvágású, csinos fiatalemberek, papi hi­vatásuk választása előtt a sze­relemmel is több ízben talál­koztak. Nem csalódásból vá­lasztották ezt az életet. Káposztássy Béla zömök, szakállas fiú, nyáron tölti be a huszadik évét. Vallásos csa­ládból származik. Emlékszik, hogy gyerekkorában édesap­ja a Biblia történeteit olvasta fel neki és testvéreinek — esti mese helyett. Aztán elér­kezett a viharos kamaszkor, amikor mindent megkérdője­lezett: — Istenben való hitem meg­maradt, de a liturgiát középko­rinak, üres, felesleges külső­ségnek tartottam. Vallásos barátai elvitték egy ifjúsági csoportba, ahol addigi problémái fokozatosan más megvilágításba kerültek, — Nagyon szép évek voltak. Ez az Isten szeretetében össze­tartozó közösség vitt fokozato­san közelebb az egyházhoz is. Egy hivatásgondozói le'ki­­gyakorlat során — ahová tulaj­donképpen véletlenül ment el — találkozott először a papi hi­vatás lehetőségével. . . Utazás Istenhez — Nehéz leírni, müven, ami­kor az Űr „megfogja" az em­bert. Úgy éreztem, Isten akko­ra öröm, hogy nem lehet más hivatásom, mint róla beszélni. Én azonban elég könnyen lel­kesedő típus vagyok, ezért vár­tam egy évig, míg végleg dön­töttem. Pál Ferenc 24 éves, magas, fekete hajú fiatalember. Ti­zennyolc éves koráig, mint mondja, hitetlen volt. Addig is kedvélte a templomokat, sze­rette az orgo narmj zsiká t, a csendet és a titkot, amit as ember megsejt egy templom­ban, akár hívő, akár nem. Fog­lalkozott keleti vallásokkal, ol­vasatta a Bibliát, de igazi vál­tozást az az ifjúsági csoport je­lentette életében, ahová egy­szer vallásos barátai hívták el. — Egyre inkább érdekelt és izgatott, választ kaptam életem fontos kérdéseire. Nem is amy­­nyira a hittanórák, mint in­kább az oda járó emberei: voltak rám hatással. A keresz­ténység nem tudomány vagy filozófia elsősorban, hanem életforma. Egy szó, mint száz, magam is hívő lettem. — De a hittől a papság vál­lalásáig hosszú az út — vetet­tem közbe. — Ez olyan, mint amikor az ember fölszáll a vonatra, és hisz benne, hogy jó helyre vi­szi. Eszébe sem jut menet köz­ben leszállni. csak várja az egymást követő megállókat. Ahogy utaztam ezen a vona­ton, egyszer csak az egyik ál­lomásnál az volt kiírva, hogy papság. Nem szálltam le, nem kerestem más célt, utaztam to­vább. Átéltem, hogy Isten nem akarja, hogy pap legyek, csak megkérdezi. Éreztem, hogy ak­kor is ugyanúgy fog szeretni, ha történetesen nemet mondok. Patsch Ferenc 21 éves, de vé­kony keretes szemüvege idő­sebbnek. komolyabbnak mu­tatja, tanáros külsőt kölcsönöz néki. — Vallásos családban nőttem fel. Én is jártam hittanra. Bé­lával együtt, aki az osztálvtár­­sam is volt. Gimnáziumban a reáltárgyak érdékeltek. Orvosi egyetemre akartam menni, bel­gyógyásznak készültem, de egyre gyakrabban foglalkozta­tott a gondolat, hogy pap le­gyek. Egy hivatásgondozói lel­kigyakorlaton döntöttem vég­leg — ha a választásom egy konkrét időponthoz akarjuk kötni. Ezt az elhatározást azon­ban naponta kell megerősítem. Én nem vagyok misztikus, de Istent megtalálni és szolgálná nagy boldogság. Gondolatok a házasságról Mindhárman másodévesek a Hittudományi Egyetemen, egyidejűleg a Papnevelő Inté­zet hallgatói. Maga az egyetem hétéves. A hatodik év végén szentelik őket pappá, a hete­dik év, a doktorátus nem kö­telező. Egyelőre még a megkí­­sértés lehetőségével sincs ide­jűk foglalkozni, ki sem látsza­nak a rengeteg tanulnivalóból. íme, néhány példa a tantár­gyakból: latin, héber, ógörög, logika, etika, ontológia, teodi­­cia. — Van lehetőségünk szubli­málni az energiánkat — nevet Patsch Ferenc. — A római katolikus vallás tulajdonképpen szigorúbb, mint a Biblia. Pál a püspöktől is csa)k azt várja el, hogy „egy­­feleségű férfiú” legyein. (A zsi­dóknál akkoriban elfogadott . volt a többnejűség!) Pál Ferenc: — Mi Krisztus­ra építünk, aki azt mondta, hogy vannak, akik „férfiatla­­nul” születnek, vannak, akiket az emberek fosztanak meg fér­fiasságuktól, és vannak, akik önként mondanak le róla Isten országáért. Mostanában sokat beszélnek erről, találgatják, hogy a pápa végül engedélye­zi-e a házasodási, de nem hi­szem, hogy ez a lényeg. Patsch Ferenc: — Van erre profán példa is. Tudjuk, hogy a legnagyobb tudósoknak és művészeknek nem volt ki­egyensúlyozott a házasságuk. A család megosztja a figyelmet. Káposztássy Béla: — Ez nem fogcsikorgatva végzett gyakor­lat. Patsch Ferenc: — Vallásos­nak lenni végtelen boldogságot jelent. Krisztust szolgálni na­gyon felemelő dolog. Pál Ferenc: — Kicsit olyan ez, mint a házasság. Ott is egy­valakit 'kiválasztunk, utána pe­dig nem kesergünk, hogy a többieket nem vehetjük el. (Itt közbe kellett szólnom, hogy sajnos nagyon sokan ke­seregnek, ezért annyi a válás.) — Másképp viselkedtek-e a lányokkal szemben, mint a fiúk általában? Pál Ferenc: — Természete­sen belső követelmény szá­lltunkra, hogy a lányokkal szemben tartózkodóak le­gyünk, az a célunk, hogy Jé­zus Krisztust képviseljük. Nyilván észnél kell lennünk. Káposztássy Béla: — Tuda­tosítanunk kell a felelősséget, de ez nem lehet görcsös. Itt hai évig szabadok vagyunk, bármi­kor meggondolhatjuk ' magun­kat, van idő a felelős döntésho­zatalra. Az a lényeg, hogy az ember Istenért vállalja, ha nem fél szívvel, hanem komo­lyan meg akarja valósítani ezt az életet, Isten megadja az erőt hozzá. Kemény küzdelem, de közben pozitív erők szabadul­nak fel. Pozitív és negatív kísértések — A szerelem, a házasságra való „csábítás" pozitív készte­tés, de az utóbbi időben visz­­szataszitó, romboló kísértések is megjelentek. Mi a vélemé­nyetek a pornóhullámról? Káposztássy Béla: — És saj­nálattal nézem azokat, akik­nek erre van igényük. Pál Ferenc: — Sajnálattal és szeretettel. Patsch Ferenc: — Aki ilyes­miben leli örömét, nagy kielé­­gületlenséget rejt a lelke mé­lyei. Az a paradoxon, hogy az ember keresi a boldogságot, és nem ébred rá, hogy ilyen mó­don nem találja meg. Akár 80 éves korig is él lehet így élni. Káposztássy Béla: Viszont tiltással, kiátkozással nem le­het senkit távol tartani ettől. Sokkal egészségesebbnek tar­tok egy olyan társadalmat, ahol minden megengedett, de az emberek szabadon vállalják Isten útját. Ez az igazán fel­nőtt magatartás. Stílszerűen azt mondhat­nám: úgy legyen. Packner Edit PosTAB©iams VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUOAi*E5T, PF.: 311 -14416 ®davész-e ca szabadság ? Feleségem eladóként dolgo­zik kenyérboltban a megye egyik falujában. Az üzlet nyit­va tartása szerint heti hat mun­kanapot tölt a' munkahelyén. Az ünnepek miatt nyolc na­pot kellett dolgoznia egyvég­­tében. Szabadnapot, szabadszomba­tot, szabadságot nem kap, mert a munkahelye létszámhiány miatt a helyettesítést megol­dani nem tudja. Mit tegyünk? Egy aggódó százhalombattai férj ★ A vállalat kollektív szerződé­se szabályozza a dolgozók sza­­badnnpját, illetve szabadságát. Amennyiben a munkaadó a szabadságot valamilyen oknál fogva nem tudja a dolgozónak kiadni, azt köteles kifizetni. Ha a munkavállaló másként nem tud jogainak érvényt sze­rezni, azt tanácsoljuk, hogy forduljon a munkaügyi döntő­­bírósághoz. leffek ca kalauzok? A Budapest—Szob között közlekedő vonatokon kalauz nélküli kocsikat közlekedtet a MÁV. Arra viszont nem gon­dolt az, aki ezt bevezette, hogy e2 rossz lesz az utasoknak? A nyolcadik vagon az egyet­len, amelyik nem kalauz nél­küli, a többi KN-es jelzésű. Az idős és beteg emberek, ne­hezen mozognak, s nehezen érik el a távoli vagont. Egy nyugdíjas olvasó ★ A Pest Megyei Hírlap novem­ber 30-i számában munkatár­sunk Vlzsy Fereneeet, a MÁV üzemeltetési igazgatóhelyette­sével beszélt erről a témáról. December elejétől próbaidőre vezette be a MÁV a kalauz nél­küli kocsikat. Ilyen rövid idő alatt ki sem derülhet. hogy rossz-e ez a megoldás.e Maradnak a rendőrök kül elvonják a körzeti megbí­zottakat. A helyi rendőröket rendőrállomásokra telepítik, a rendőrségi vezetők véleménye szerint is eredménytelenül. A kisebb falvakban, községek­ben. (Törtei, Csemő stb.) elsza­badul a pokol, de a nagyobb helységekben sem javul a helyzet (Cegléd, Abony, 4-es főút stb.) Ez a rendőrállomásos rend­szer idegen a szervezettől. A megyei szervek kényszerítet­ték rá az egyes kapitánysá­gokra, mert úgy vélik, ez a le­hető legjobb megoldás, a bű­nözés ugrásszerű emelkedése ellenére is. A helyi rendőrség is a pol­gárbarát rendőrség idealizált eszményképét hirdeti, de a gyakorlatban az ellenkezőjét cselekszi, A rendőrségnek min­denképpen tennie kellene va­lamit a bűnözés megelőzéséért. A Cegléd környéki lakosság igényli minden településen az állandó körzeti megbízott rend­őr jelenlétét. Kérjük, hogy a körzeti megbízottakat a rend­őrállomásokról mielőbb he­lyeztessék vissza a lakosság közelébe. Szendrei Károly Törtei ★ Kedves olvasónk isformációl tévesek. Mint Kiss György rendőr alezredestől a Cegléd* Rendőrkapitányság vezetőjétől megtudtuk egy éve kísérleti jelleggel három helységben lé­tesítettek rendőrállomásokat, de a körzeti megbízottak to­vábbra is a falvakban marad­nak. Ahhoz, hogy ezt az új szervezeti változtatást bevezes­sék a Belügyminisztérium jó­váhagyására és létszámbőví­tésre van szükség, melyre a jövő év elején kerül sor. Szörayeik és más furcsaságok Ha a tv és a rádió vetélkedő­­műsorait ügyelem, vagy egy képeskönyvet veszek a kezem­be, azokban hemzsegnek a go­nosz mostohák és boszorkák. Lassan csak a rémítő horror­filmek, a naivságot tükröző mesék, a szadista hajlamokat gerjesztő ürcsaták töltik ki a műsoridők jelentős részét. Megzavarják a gyerekek gon­dolkodását, a való élet megis­merését. Ne bizonytalan, naiv mesék­kel, rémtörténetekkel, pénz­emberek hasznára készült bor­zalmas filmekkel és regények­kel, ízléstelen pornókiadyá­­nyokkal mételyezzük és riogas­suk gyerekeinket. A valóság objektív törvényeit, az emberi élet értelmét, szépségét, az alapvető tudományok összefüg­géseit tárjuk fel’ előttük. Boszorkányok, garabonciás diákok helyett beszéljünk a vi­lágot megváltoztatni képes em­berfői, a művészet lényegéről, a természet szépségéről. Talán jobban tudják majd így be­csülni a tisztességes munkát, másokat és önmagukat. Sík István Gödöllő Szerkesztői üzenetek Kedves olvasóink! Örömmel fogadjuk leveleiket akár köz­érdekű, akár magánjellegű problémákról szólnak. Viszont arra kérjük Önöket, hogy ne küldjenek mellékletként szer­ződést, számlát, jótállási je­gyet, tervrajzot, mert ezeket nem tudjuk megőrizni. ★ G. J. túrái olvasónk panaszá­ra a Helir egyik munkatársá­tól azt a választ kaptuk, hogy naponta hatszáz levél érkéz hozzájuk, számos reklamáció­val. Mindegyikre nem tudnak válaszolni, de kérését tovább toltuk a Híílapeflőfizetési és Lapeilátási Irodának. ★ T. M.-né, budaörsi panaszá­ra válaszolt az OTP Pest Me­gyei Hitelszámlakezelő Fiókjá­nak vezetője. Borka Miklösné. A hitelszámlacsékket azért kapta meg, mert az OTP-nél jóval később törölték az adó­sok listájáról — csak március­ban. A lakásbiztosításról szóló téves értesítést az Álla­mi Biztosító hibájából kapta, mert. a biztosítási díjjal kap­csolatos változásokat nem. je­lezték az OTP-nek. Nagy érdeklődéssel olvastam a Pest Megyei Hírlap decem­ber 8-i számában a rendőrség­gel és a bűnüldözéssel kapcso­latos cikket. Ceglédi vagyok, de én is sé­relmezem, amiért a kisebb te­lepülésekről a lakosság meg­kérdezése és beleegyezése nél-Szomorúan tapasztaljuk, hogy az év második felében egyre kevesebb olvasói levél érkezik hozzánk. A viharos gyorsaság­gal változó politikai és közélet mellett periig a mindennapi prob­lémák sem csökkentek. Síit! Azokat a kéréseket, melyekkel ko­rábban is hozzánk fordultak, ma is szívesen segítünk megolda­ni. Tudjuk, bogy az egyre dráguló postaköltség Is megnehezíti a közvetlenebb kapcsolatot olvasóinkkal. Szeretnénk ebben is segíteni, örömmel küldünk díjmentesített borítékokat azoknak, akik nevüket, címüket eljuttatják a szerkesztőségbe. A Bíborbanszületett Kons­tantin görög császár mint történetíró jegyezte föl 949 körül, hogy Taksony fia, Gej­­za ekkor ötéves. Bulcsu, Le­hel, Sur és Csaba vezérek s a lázadó Luitfold és Konrád hercegek harcaiban Taksony nem vett részt, ugyanis még 955 előtt békét kötött I. Ottó német-római császárral. A magyarok a viadalt elvesztet­ték, a fogoly vezéreket, Bul­csút, Lélt és Surt Henrik ba­jor vezér Regensburgba kí­sértette, „hol elöl a kaputól keletre, mely Magyarország felé tekint, akasztófára jut­tatva megfojtottak". LASSAN TÉRÍTETTEK Taksonyt a magyarok ha­marosan fejedelemmé válasz­tották, adta hírül jelentésében a későbbi VI. Benedek pápa. Az ausztriai évkönyv szerint a németek 955-ben „az emlé­kezet szerint pusztították Pannóniát, följebb Győrnél hatalmukban tartották”. 972- ben a magyarok békét kötöt­tek Nagy Ottó császárral, „az­zal a reménnyel, hogy a keresz­ténység hitének hirdetését el­indíthatják”. Taksonyt okolja a korabeli író, hogy a térítés útja nem haladt előre. Azon­ban a magyarok addig sem voltak hitetlenek, a VII. szá­zadi görög író Konstantiná­polyban lejegyezte, hogy a Fe­kete-tengertől északkeletre lé-Államalapítás, kori dokumentumok Diósd, Csepel, V isegrád »ő turkok, azaz a magyarok, a világ teremtöjét uralják, és szentnek tartják az elemeket, a tüzet, vizet és a levegőt. S 972-ben ezt írják: Taksony halálával a magya­rok megválasztották Gejzát az ö bizonyos nemzetségéből, és természetre szelidebbet, mely­­lyel a barbárságnak az övéi elbúcsúztatói levének." Gézát ekkoriban keresztelte meg Brúnó püspök, majd később fiát, Vajkot is. A fejedelem és fia mellett sok belépőt számoltak. A francia Adamér Chaboniensis így ad hírt er­ről: „Magyarország királyát megkeresztelték, ki nevezet szerint Gejza, és változott ne­vét a keresztségben Istvánnak nevezték.” Pilligrim passaui püspök írja itteni működése­kor, 974-ben, hogy a magyar előkelőkből és mindkét nem­ből a katolikus hitet fölvették, és a felszentelés dicséretes megtisztulását ötezren nyer­ték; kereszténnyé pedig na­gyobb részben a köznép lett. Géza fejedelem ekkor 30 éves lehet, István kis gyer­mek. Az Istvánnal majdnem egykorú Theitmár merseburgi püspök f ölj egyezte, hogy Gé­za „a Magyarok Hercegségét hatalmában tartotta”. Az 1100- as évek elején működő Hart­­vig győri püspök szerint „be­törésekkel a határokon a pusztítást, semmiképpen nem viselte el az idősebbektől... törvényeit a Magyarok népe ötöle lassanként megszokta". A MEGKERESZTELT KOPPÁNY Györffy György szerint Koppány atya, Tar Zerind, Tormás herceg öccse volt. És fordításunk szerint a görög császári író Tormást barátjá­nak nevezte, ki bizonyosan megkeresztelkedett Bizáncban. E szerint unokaöccsét, a gyer­mek Koppónyt is megkeresz­telték, és bizonyosan a görög rítus szerint. Koppány lázadásáról István király 1001-ben kelt pannon­halmi kiváltságlevele tudósít először. Ezt íratta az ifjú Ist­ván király: „Reánk szakadt valóban a háborúk időszaka, amint közben a németek és a magyarok viszályától megnö­vekedett, és mindenek felett amikor a nyilvános hadako­zásnak a vereség vetett véget, kedvezésül ispánjának bizo­nyos nevezett Somogy földje engem tartózkodóan elutasí­tott, kit a háborgásra hangolt tanácsokért adunk, a min­denütt ellenem fordítottat...” Nem sokkal ezután 5-6 évet itt töltött Romából Adalbert püspök, aki 1008-ban ezt írta Lengyelországból II. Henrik német-római császárnak: „Most elmondom én neked Király, kegyes aggodalmadra, miképpen van ebben a fölötte féltett s talán haragos ország­ban. Oroszország régebbi, na­gyobb és gazdagabb Ország is, a szándék tartósabb, és az el­lenszegüléssel ellenkezőleg jobb az akarat, mintha ő (mármint a magyar) készakar­va keresné elvesztését, aggó­dom miattuk... de vigasztaló, hogy mégis múlandó a tart­hatatlan gyalázatosság. Már nem látni annyi iszákosságot és háborúságot ezen a föl­dön.” 1009-ben a veszprémi alapí­tólevélben Visegrád neve me­gyenévként és városnévként is szerepel, azonkívül Szent­endrét is itt találjuk: „Viseg­rád város megyéjében egy falut helyezünk oda, fönn a Dunánál, és kitől jobb oldal­ra egy patak, mit Apornak neveznek, véget ér.” VASASOK A KAMARAERDŐBEN A pécsváradi bencés mo­nostor alapítólevele 1015-ben kelt. Ebben 1117 szolgáló csa­ládfőt sorolnak föl, 41, több­nyire tolnai-baranyai helység­ben, de kilencediknek itt van a Diósd fölötti Kána falu is, valahol a mai . Kamaraerdő környékén. 200 szabad lovas mellett (akik felváltva őrkö­dő vitéki szolgálatot teljesí­tenek) találunk 300 mester­embert, többek közt 20 vaski­termeléssel foglalkozó „va­sast”, bútorokat készítőket, az ispotályban betegekkel foglal­kozókat, fazekasokat, molná­rokat és tímárokat, fürdőmes­tert- és takácsokat, még arany­műveseket és 5 citerást is. Köz­ben valamennyiüket szerződés védi — írják — mind á vité­zeket. mind a szolgálattevő­ket, akik maguk is megtartják az előírtakat. És 1019-ben Csepel fölovász­­mester nevével találkozhatunk még: íme a későbbi Nagyszi­get, a zalavári alapítólevélből: „és adunk ... tizednek lovakat a mi Szigetünkön, mely neve­zet szerint Csepel, onnan csikókat.” Hegedűs László történész

Next

/
Thumbnails
Contents