Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-22 / 18. szám

1991. JANUÁR 22., KEDD Mire futja a Vöröskeresztnek? Próbatételek idején Ö MONDTA Lerombolni Ott van a héttagú ügy­vezető testületben, alelnöke a Magyar Demokrata Fó­rumnak, országgyűlési kép­viselő, futószalagon adja az interjúkat... Csengey Dé­nes most éppen a Heti Vi­lággazdaságban (91/3.) sze­repel. A vele folytatott be­szélgetésben tarka csokorba köthetők a témák, s bizony egy-egy szálról kiderülhet, dudva az a virágok között. Például akkor, amikor ar­ról esik szó: képviselőként most a volt MSZMP-szék­­házban van irodája, azaz a lap megfogalmazása sze­rint „nem lerombolták, ha­nem elfoglalták” a fehér házat. Mire a válasz: „Tavaly októberig egyetlen alkalom­mal sem tettem be ide a lá­bam. ... Különben is, nem áll olyan jól ez az ország épületekben, hogy könnyű szívvel lerombolhatnánk valamennyi olyan házat, amelyik a múlt rendszerre emlékeztet." Erről elsőként is az jut az eszünkbe, hogy akkor (mert nem könnyű, hanem nehéz szívvel) ép­pen még sor kerülhet erre a házrombolásra ... Máso­dikként meg azon kell fennakadnunk, hogyan is van ez a múlt rendszerre emlékeztetés? „Valamennyi olyan házat...” Rendben van, üsse kő, dőljenek a volt pártházak falai...! Miért dőljenek, amikor ezernyi jó célra hasznosít­hatók ezek az épületek? S ha a pártházak nem dőlnek, akkor a többi? Vajon léte­zik-e (különleges kivételek­től eltekintve) csakis egyet­len célra használható épü­let, s ráadásul olyan, amely (szemben a többivel) a múlt rendszerre emlékeztet? Va­­pon mire emlékeztet — a megye erősen érdekelt ben­ne, a legutóbbi két évtized­ben országosan itt volt a legnagyobb az új iskolák építése — a múlt rendszer­ben tető alá került oktatási intézmény? Kórház? S ami­ben a megye verhetetlenül országos első, a családi há­zak tízezrei? Ha tetszik, ha nem tetszik, ezek mind­mind a múlt rendszerre „emlékeztetnek”, azon egy­szerű oknál fogva, hogy ak­kor épültek fel. Lehetséges ilyen osztályo­zás? Cs. D. szerint igen. Szerintünk is. csak éppen akkor tudni kell, a lerom­­bolnit mi követi?! Válasz híján ugyanis ez a lerom­bolni ... mintha a múlt rendszerre emlékeztetne. KLIENS Ég a világ. A Közel-Kele­ten háború dúl, a Baltikum­ban vér folyik. Ha valamikor, most megmutatkozik: huma­nitárius küldetésének meg tud-e felelni a Magyar Vörös­­kereszt? Erről kérdeztük a szóvivőjét, Légrády Esztert is. — Az utóbbi hónapokban a Magyar Vöröskeresztet rend­kívül leterhelték a hazai sze­gényekkel éa az erdélyi me­nekültekkel kapcsolatos fel­adatok, amelyek az emberek­nek az élethez való jogát érin­tik. Ugyancsak új dolog: fél­­száz önkéntest toboroztunk és elkezdtük velük a hazai börtö­nökben fogva tartottak látoga­tását ... — S milyen, a világpolitika viharaihoz kapcsolódó teen­dőknek próbálnak jnegfelelni? — Magam vasárnap érkez­tem meg Vilniusból, ahová 3 tonnányi segélyszállítmányt vittünk, több mint 300 ezer fo­rint értékben. A segély két­harmada a Vöröskereszt, egy­­harmada pedig a Magyaror­szági Egyházait ökumenikus Tanácsának küldeménye volt, zömmel kötszer, gyógyszer, in­fúziósoldat, takaró, konzerv. S ugyanebben az arányban juttattunk ezekből az ottani kórházaknak, illetve az egy­háznak. Most állítjuk össze a következő segélyszállítmányt, amihez már 50 ezer forintot ajánlott egy várpalotai kis­iparos Lévai úr, 100 ezer egy­szer használatos fecskendőt Veszprém megye, s hordágya-A parlamenti döntés alapján a nyugdíjfolyósító igazgatósá­gokon már dolgoznak a nyug­díjemelések végrehajtásán. Ez­zel kapcsolatban dr. Futó' Gá­bor, az Országos Társadalom­­biztosítási Főigazgatóság jog­ügyi főosztályvezetője elmond­ta: a főigazgatóságon vagy a nyugdíjfolyósító igazgatóságo­kon nem kell külön jelezni, hogy a nyugdíjasok melyik va­riációt választják. Mindig az egyéneknek leginkább kedvező megoldás szerint számítják ki a nyugdíjemelések összegét. Az emelés az 1991. január 1-je előtt megállapított nyug­díjakra vonatkozik, mégpedig 26 ezer forintos nyugdíjig (il­letve ennél az emeléssel sem lehet magasabb a nyugdíj), s átlagosan havonként 1500 fo­rintot (23 százalékot) jelent ja­nuár 1-jétől, visszamenőleges hatállyal. A saját jogú nyug­díjnál az emelés minimuma 1000 forint, maximuma 3000 forint lehet. Az új összegeket több szem­kat, kötszereket a Belügymi­nisztérium kórháza. — Mik voltak személyes ta­pasztalatai? — Sajnos sok a sebesült, ottjártunkkor 28-an feküdtek még kórházban, s addigra 15 volt a halálos áldozat. A se­gítés más módjáról most tár­gyalunk a vilniusi vöröske­resztesekkel: akut ellátásra megszerveznénk két sebesült itteni fogadását (őket a men­tőszolgálat repülőgépe hozná el), s négy-öt sérült utókeze­lését, rehabilitációját. Útköz­ben jártunk a Lengyel Vörös­­keresztnél is. — A háborúban, a Perzsa­öböl vidékén alighanem több lesz az áldozat, a sebesült... — Ami az öbölháborút il­leti a Vöröskereszt Nemzetkö­zi Bizottsága felhívta a tag­országokat: a várható sérül­tekre tekintettel járuljanak hozzá Szíria, Jemen, Jordánia és Szaúd-Arábia területén egy­szerű, gyorsan felállítható tá­bori kórházak felszereléséhez, s ha tehetik, küldjenek ezek­hez személyzetet. Mint az or­szágok felsorolásából sejthe­tő: mindkét oldal sebeniiltjei­­nek, tdhát az emberi életnek az érdekében. Erre a célra ,— jelenlegi leterheltségük miatt — egyelőre csupán 1000 svájci frank értékű hozzájárulást tudtunk adni, de remélhető­leg futja majd többre is. Hogy így legyen, hadd mondjam a segélyszámla-számunkat: MNB 235-09171-8147. V. G. P. pont figyelembevételével szá­mítják ki. A számítás alapja egyrészt a nyugdíjba vonulás időpontja. így az 5 évnél nem régebbi nyugdíjazásnál 8, az 5—15 év közöttinél 9, a 15 év felettinél 11 százalékos emelést számítanak. A szolgálati idő szerint ehhez még 10—19 évnél 13, 20—29 évnél 14, 30—39 év­nél 16, 40 évnél és 40 év felett 18 százalék járul többletként. Az I—III. fokozatú rokkantsá­gi nyugdíjasok nyugdíjemelé­sét kétféleképpen is kiszámít­ják, és az emelést a kedvezőbb összeg szerint állapítják meg. Egyrészt, akinél a szolgálati idő csak jóval alacsonyabb emelést tenne lehetővé, az I—II. fokozatú rokkantság ese­tében 18, a 111. fokozatú rok­kantságnál pedig 14 százalékot számítanak hozzá a nyugdíjba vonulás időpontja szerint ki­számított emelési százalékok­hoz. Másrészt, akiknél a szol­gálati idő szerinti forma a kedvezőbb, a fenti módon az öregségi nyugdíjra vonatkozó Februárban emelt nyugdíj Sxarvtsssnarhafarfók fogéban A gazdák hitelbe tejelnek A közelmúltban ülésezett a Szarvasmarha-tenyésztők Or­szágos Választmánya, s ezen elhangzott, hogy a tejtermelők helyzete rendkívül súlyos, mert a tejipari vállalatok január 1- től nem kötöttek szerződést a termelőkkel. Pontosabban szó­ban és írásban közölték azt a szándékukat, hogy a maximált ár alatt,csak az előző évi tej­­mennyiség 50-70 százalékára tartanak igényt. Az ezen felüli mennyiséget az exportált tej­ipari termékek arányában fi­zetik ki, de ez időben és ösz­­szegszerőségében bizonytalan. A tejtermelési és értékesí­tési feszültség az elmúlt év júliusa óta tárt. A tejipari vállalatok több hónapos kése­delemmel fizetnek, ezért a gazdák termékeiket, valamint a tejfeldolgozás költségeit is kénytelenek önmaguknak meg­előlegezni. Ezek a költségek az erősödő infláció miatt állandó­an emelkednek. A forgalmazók 500-700 millió liter tejfelesleg­ről beszélnek. A nyilvánosság előtt is többször elhangzott, hogy a tejfelesleg megszünte­tése érdekében, mintegy 140 ezer tehenet kell mihamarabb levágni. Ám mi lesz a hússal? Az említett tetemes tejfelesleg okaként a hazai fizetőképes kereslet hiányát és a lakosság elszegényedését jelölik meg. Táplálkozás-egészségügyi szempontból a pillanatnyi fo­gyasztás mennyisége éves szin. ten egy főre mindössze 150 li­ter. Ä nyugat-európai, de a volt szocialista országok össze­hasonlításában is messze lema­rad Magyarország. A szarvasmarhatartók sérel­mezik, hogy ez év januárjától a tejtermelők válnak az egye­düli teherviselőkké, s ezért ha érdekükben nem történnek kedvező. kormányzati intézke­dések, akkor január 31-én de­monstrációra gyűlnek össze a Földművelésügyi Minisztérium épülete előtt. A napokban ülésezett a de­monstrációt előkészítő bizott­ság. A tejtermelés helyzetével foglalkoztak és megtették ja­vaslatukat arra, hogy miként lehetne rendezni a termelők panaszait. Ennek értelmében, tekintettel a helyzet súlyossá­gára, szerintük a tejválság csak államilag oldható meg. A termelők 10 százalékos értéke­sítési csökkentést vállalnak az elmúlt évben forgalmazott tej­hez képest. A bizottság állás­­foglalása szerint a szarvasmar­haállomány csökkentése érde­kében támogatni kell a terme­lőknek a tehénkivágást az in­tervenciós források felhaszná­lásával. Ez maga után vonná a korszerűsítési és állományfej­lesztési hitelek visszafizetését. Mindez azt jelenti, hogy fel kell függeszteni az újrakezdési kölcsönöknek és egyéb hitelek­nek a visszafizetését, amelyet a tejelő állomány vásárlására vettek fel a gazdaságok és a kistermelők. A tejtermelők gondjai halmozottak, mert a minimális termelői biztonság sincs meg a maximált ár beve­zetésével. Így hát érthető a FoMfv&faiás: pr@, kenira, rekontra... Buzdít vagy nem buzdít? Még a napirend előtt, rend­kívüli ügyben kért szót az Or­szággyűlés hétfői plenáris ülé­sének kezdetén Torgyán József kisgazdapárti frakcióvezető. A vezérszónok drámai sza­vakkal ecsetelte a vidéki la­kosság körében szerzett ta­pasztalatait, s azt mondta: a parasztok nem tudnak tovább várni a földfoglalásokkal. Az egykori földtulajdonosok igé­nyeire és követeléseire hivat­kozott Torgyán József, amikor elhibázottnak ítélte a kormány által beterjesztett kárpótlási törvényt, s kijelentette: a volt tulajdonosok kártalanítását reprivatizációs alapon kell rendezni, mert ha nem — az­az, ha a kormány nem vonja vissza törvénytervezetét — an­nak súlyos következményei le­hetnek. Sürgető, robbanásig feszült helyzetről beszélt... Aligha fog az olvasók ámu­latára szolgálni a következő mondat: Torgyán József fel­szólalása nagy vihart ka­vart ... Orbán Viktor, a Fidesz frak­cióvezetője egyszerűen alkot­mánysértőnek minősítette a Torgyán József által előadotta­kat, hangsúlyozva: a földfogla­lások miatt fokozott felelős­ség terheli az FKgP-t, annál is inkább, mert a földművelés­­ügyi tárca élén kisgazdapárti miniszter áll. Hasonlóan véle­kedett Szűrös Mátyás (MSZP), aki főként azt furcsállta: ép­pen egy kormánypárt sérti emelési szabályok szerint ál­lapítják meg az emelés össze­gét. Ennek alapján az I—U. fo­kozatú rokkantnyugdíjasok esetében nem lehet kevesebb az emelés 26 százaléknál, il­letve 1000 forintnál, a III. fo­kozatú rokkantak nyugdíjeme­lése a 22 százaléknál, de leg­alább 1000 forintnál. Az özvegyi, szülői nyugellá­tás, továbbá az árvaellátás 21 százalékkal, minimum 900 fo­rinttal, a mezőgazdasági jára­dék és a nyugdíjfolyósító által számított rendszeres szociális ellátás szintén 900 forinttal emelkedik. Kilencszáz forinttal egészítik ki a házastársi pótlékot és a gyermekgondozási segélyhez folyósított jövedelempótlékot. A gyermekgondozási díj ugyancsak legkevesebb 900 fo­rinttal emelkedik. A megemelt ellátási összege­ket — januártól visszamenő­leg — minden érintett feb­ruárban kapja kézhez. demonstrációt előkészítő bi­zottságnak az a javaslata, hogy lehetővé kell tenni a tejipar meglévő készleteinek egyszeri finanszírozását az intervenciós alapból. A legjobban rászoru­ló fogyasztók segítése érdeké­ben, szociális juttatásként ér­demes lenne elérni azt, hogy a valóban rászorulók hozzájus­sanak a kedvezményes tejhez és tejtermékekhez. A Közép-magyarországi Tej­ipari Vállalat váci üzemének igazgatója nem látja borúsan a tejforgalmazás jövőjét. Ugyan eddig még nem kötöt­tek szerződést egyetlen part­nerükkel sem, de a korábbi be­szállító gazdaságok — például a dunavarsányi Petőfi, a döm­­södi Dózsa vagy a Kiskunsági Állami Gazdaság — továbbra is számíthatnak arra, hogy fel­vásárolják tőlük a tejet. Azt viszont nem tagadta, hogy a decemberi szállításokért még nem tudtak fizetni. Az elmúlt évben a váciak közel 73 millió liter tejet dol­goztak fel. Ebből 30 millió li­ternyit szállítottak a Budapesti Tejipari Vállalathoz. Meggyő­ződéssel szólt arról, hogy a közeljövőben sikerül vala­mennyi partnerükkel meg. nyugtató szerződést kötniük, s reméli, hogy élénkülni fog a fogyasztói kedv is. Gyócsi László meg a törvényes utat, amikor egyes politikusai földfoglalá­sokra bujtogatnak. Pető Iván, az SZDSZ frakcióvezetője a Torgyán-beszédre utalva úgy fogalmazott: e szavaknak min­denképpen politilcai következ­ményekkel kellene járniuk. Torgyán József ismét szót kapott, és cáfolta, hogy a Kis­gazdapárt buzdítaná a vidék lakosságát földfoglalásokra. Kónya Imre MDF-frakció­­vezető kijelentette: nem sze­rencsés koalíciós vitákat a ház plénuma előtt tisztázni, a be­terjesztett kárpótlási törvény­­tervezet pedig kiindulópont le­het a végleges rendezés felé, s a javaslathoz benyújtott mó­dosító indítványokkal a Kis­gazdapárt is közelítheti azt eredeti koncepciójához. Antall József miniszterelnök sem maradt távol a szócsatá­tól. Rövid felszólalásában ki­jelentette: a kormány minden körülmények között meg kí­vánja tartani az alkotmányos rendet, s ez i valamennyi párt­ra nézve kötelező. Reményét fejezte ki, hogy a Független Kisgazdapárt is törekszik az Alkotmány betartására s rá­mutatott: Torgyán József nem az egész párt és frakciója ne­vében beszélt, saját vélemé­nyét mondta el, amelyet szá­mos kisgazda képviselő is oszt. Az Országgyűlés az egyórás­nál hosszabbra nyúlt — s olykor ingerült — napirend előtti vita után elfogadta mun­kaprogramját. E szerint a plé­­num tegnap megkezdte s ma folytatja a foglalkoztatás elő­segítéséről és a munkanélkü­liek ellátásáról szóló; a helyi önkormányzatok és szerveik, o köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alá­rendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló; és a fővá­rosi és a fővárosi kerületi ön­­kormányzatokról szóló három törvényjavaslat tárgyalását. A terv szerint befejezik a megyei és fővárosi földművelésügyi hivatalok létesítéséről és egyes Nagy visszhangot váltott ki Pest megyében is a Hajdú- Bihar megyei földfoglalások híre. Az alsónémedi példa úgy látszik, igen ragadós, s úgy látszik, a kisgazdák pártprog­ramja, a 47-es állapotok visz­­szaígérése s a rétestésztaként húzódó földtörvény meghozta kétes eredményét. Egybehang­zó vélemények szerint ugyanis törvénytelenek az önkéntes földfoglalások, viszont már az is egyértelműnek látszik, hogy a hangulatkeltés, propaganda nyomán sokan türelmüket vesztik. Támogatóra találnak a föld­­foglalók a Kisgazdapártban. Izsó Mihály Pest megyei fő­titkár szerint jogos a paraszt­­emberek elégedetlensége, s érthető a kiábrándultságuk a hosszú várakozás után. A Par­lamentben is támadást indítot­tak a kisgazdák frakcióiból mind a kormány, mind az el­lenzék ellen — hiszen a haj­dani állapotok visszaállítására rajtuk kívül senki nem lát sem elegendő indokot, sem elegen­dő költségvetési pénzt. A hólabda gurul tovább, mondja a kisgazda főtitkár, nagy a mozgolódás a megyé­ben is. Most a Dabas környé­kiek készülnek visszaszerezni földjeiket. Miben reményked­nek? , — Abban, hogy végre el­kezdhetnek a sajátjukon dol­gozni. 49-ben is úgy volt, elő­ször államosítottak, s csak utána hoztak róla törvényt. Most is meg lehet ezt’ tenni, ha már a kormány nem akar elébe menni a dolognak, s nem akarja jogilag elősegíteni a földosztást. — Mit tehet a parlamenti frakciójuk, ha egyedül marad­nak álláspontjukkal? hatáskört megállapító jogsza­bályi rendelkezések módosítá­sáról szóló; az állami nép­­egészségügyi és tisztiorvosi szolgálatról szóló és a köz­tisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslatok általános vitáját. A honatyák négy interpellá­ciót és három kérdést is meg­hallgatnak. Szintén döntenek arról, tárgyalj ák-e Eörsi Má­tyás (SZDSZ) indítványát, amely szerint az Országgyű­lés kedden, munkája befejez­tével tartson zárt ülést. E zárt ülés feladata lenne határozni arról: a Parlament december 18-i zárt ülésén hozott döntés államtitokká minősítését fenn­tartja-e. Szabad György házelnök be­jelentette, hogy a februárban kezdődő rendes ülésszakra a kormány további törvényja­vaslatokat nyújtott be. így a társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről; a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának ol­talmáról s a használati min­ták oltalmáról szóló előterjesz­téseket. Ugyancsak a bejelen­tések sorában hangzott el, hogy Hack Péter (SZDSZ) új változatban nyújtotta be az or­szággyűlési képviselők válasz­tásáról szóló törvény módosí­tására tett korábbi indítvá­nyát. A plenum határozat nél­kül tudomásul vette, hogy Barcsay Sándor lemondott or­szágos választási bizottsági tagságáról. A tegnapi ülésen a munka­­nélküliség kezelését, illetve enyhítését szolgáló törvényja­vaslat ismertetése során Kiss Gyula munkaügyi miniszter elmondta: a kormány tervei szerint a munkavállalók és a munkaadók összesen 2 százalé­kos járulékot fizetnének július 1-jétől kezdődően a munkanél­küliek szolidaritási alapjába. A járulék háromnegyed ré­sze a munkáltatót, egynegyede pedig — jövedelemadó-mente­sen — a munkaváilalót'tarhel­­né. Fagyos földön kimmé indulatol — A mi javaslatainkat rend­szeresen leszavazzák, alig egy­két módosító indítványunkat fogadják el. öngyilkos politi­kát folytat ezzel a Parlament. És ha a földkérdés során is így lesz, akkor kilépünk a koalí­cióból, s készülünk a követke­ző választásokra. Ha az embe­rek nekünk adnak igazat, ránk szavaznak. Ha nein, nem. El­veszítjük a választást, és bumm. De most nerp így ala­kulnak a dolgok. — Úgy érti, hogy önökben még bíznak a különben hite­­vesztett emberek? . . — Azt hiszem, annyira fe­szült és ideges a hangulat, hogy már bennünk sem bíz­nak. Nincs kizárva, hogy ké­ny ér törésre kerül sor a tagság és a vezetőség .között. Azt gon­dolják sokan, hogy mi va­gyunk olyan puhák, tehetetle­nek, hogy nem tudjuk érvény­re juttatni az akaratunkat. — Lehet, hogy a földosztás­ból is kihagyják a Kisgazda­­pártot? — A földfoglalók között nemcsak párttagok vannak, és a földvisszaigénylők között sem. Viszont mindenki, már a mi tagjaink is unják az ered­ménytelen politizálást, a szó­­cséplést. Harapófogóba kerülhet-e a többpárti Parlament, ha való­ban elszaporodnak az önké­nyes karóverések? Lehet-e úgy józanul és reálisan tárgyalni a kárpótlásról-kártalanításröl, egyáltalán a földről, a tsz-ek, az állami földek és a háztá­jik, valamint a magánbirtokok sorsáról, hogy közben a fagyos hektárokat cölöpökkel foglal­ják el a mára már jócskán fölingerelt emberek? —ja Hova gurul a hólabda?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents